---

---

Eredeti megjelent:

Modellezés

1992. VII. szám 6-8. old.

Kard az olasz csizma felett

Ezúttal rendhagyó módon, egy polgári repülőgépet mutatunk be olvasóinknak, a Flug- und Modelltechnik (FMT) nyomán. Az utóbbi évtizedekben ritkán fordult elő, hogy olasz gyártmány a műrepülők kategóriájában nemzetközi sikert arasson. Most úgy tűnik a Katana (Kard) véghezviszi ezt a bravúrt.

Új műrepülőgép nem minden nap jelenik meg. Az ilyen konstrukció költségei nincsenek összhangban a várható értékesítési számokkal, vagy egyszerűbben szólva: műrepülőgépet nem érdemes gyártani. Ha ez mégis sikerül, akkor csak pár érdeklődő pilótát találhatunk Európában, néhány továbbit az USA-ban, és talán jelentkezik még egy-kettő Ausztráliából. Ezzel a piac gyakorlatilag ki is merült. A tervezési költségek, és minden, amit a projektre ráfordítottak, a legritkább esetben térül meg. Egy ilyen gép kivitelezése ma olyan idealisták ügye, akik erre pénzt és időt tudnak áldozni. Tavaly, 1991. március 2-án Olaszországban ritka eseményre került sor: a milánói Aeroclub területén bemutatták a közönségnek az első olasz verseny-műrepülőgépét, a T-30 Katanát. Az ötlet és a terv Pietro Terzi mérnöktől származik, akiknek a neve fémjelezte már a T.7 Leone és a T.9 Stiletto könnyű repülőgépeket is. A részletek kidolgozásában Edoardo Ponti és Antonio Garengani voltak a segítségére. Nagyon eredetinek tűnik, a repülőgép felülnézete; a rendkívül szilárd törzs-szárny átmenet már alig teszi lehetővé a tartószerkezet és a törzs elkülönítését. Ez a szerkezeti egység nagyon szilárd kapcsolatot biztosít, így a Katana kategóriájának legmasszívabb konstrukciói közé tartozik. A tervezők szerint megengedhető a +/12g és az 500 km/óra maximális sebesség is!

Műszaki leírás

Együléses önhordó középszárnyú gép, vegyes felépítéssel és szilárd futóművel. A szárnyak felülnézetben trapéz alakúak, nagyfelületű átmenettel a törzshöz. Teljesen fémből készültek, egy fő és egy segédtartóval. A hordfelület fémmel borított, beleértve a csűrőlapot is. A szárnyprofil szimmetrikus, 20%-os vastagságú a gyöknél, 12%-os a szárnyvégen. A törzs acélcső váz, kevlar burkolattal. A vezérsík hasonló felépítésű mint a szárnyak, a fősíkot tolórúd, a melléksíkot drótkötelek működtetik. A futómű szilárd, a kerekek tárcsafékkel szereltek. Egy hathengeres Lycoming 10AE10-540-LIB5D (300 lóerős) motor hajtja a háromlapos Hoffmann-féle légcsavart. Lehetőség van egy négylapos propeller és egy 400 lóerős motor beépítésére is. A pilóta félig fekvő helyzetet foglal el, hogy jobban el tudja viselni a nagy g-terheléseket. A fülke burkolata (teteje) jobbra nyílik. A prototípus fehér színű, csak az ismertetőjelek pirosak a törzs két oldalán. Ugyancsak pirosak a "Terzi" feliratok (japán betűkkel) a motortetőn és a "E. Ponti, A. Garengani" feliratok a kabin keretén.

Műszaki adatok
Fesztáv:	7,50 méter
Hosszúság:	6,30 méter
Magasság:	2,57 méter
Hordfelület:	10,20 m2
Üres súly:	640 kg
Vmax:	504 km/h
Vmax(vízszintes):	370 km/h
Manőverezési seb.:	430 km/h
Landoló sebesség:	92 km/h
Emelkedési teljesítmény:	23 m/s
Gyártó: Terzi Aerodyne, Milánó

(A kép rákattintva, új ablakban, nagy méretben megjeleníthető)

_{♣ Archiválta SRY 2006 december 03. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006}