SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR


Eredeti megjelent:

Modellezés

1988. 9. szám 6-7. old.

 

Winkler László

Készítsünk repülőképes történeti modelleket!

  Napjainkra szerte a világon gyűjtőszenvedéllyé vált az egykori híres repülőgépek plasztikmakettjeinek meg­szerzése. A múzeumi némaságra ítélt, sokszor igen élethűen elkészített és kifestett makettek azonban ben­nem mindig hiányérzetet is keltettek. Igazi élményt ezek csak elemükben, a levegőben repülve tudnak kelteni, érzékeltetve repülőtulajdonságaikat. Napjaink már szá­mos olyan előnyös tulajdonságú anyagot adnak kezünk­be, amelyek rendkívül kis tömegsúlyúak (például a ha­bosított műanyagok, mint a hungarocell) emellett elég szilárdak és bárki számára elérhetőek.

  A repülőmodellezés kezdeti korától megvolt ez a tö­rekvés, de megfelelő alapanyagok hiányában csak ne­hezen születhetett meg egy-egy jó repülőképes utánzat modellje. Magam a zárttéri modellezésben próbálkoz­tam először, az itt ismertetendő felsöszárnyas vontatórepülőgép - a Fábián András által tervezett „Strucc" (korábbi nevén Levente II) megépítésével, elég sikere­sen. A 45 cm fesztávolságú mikrofilm bevonatú gép, méltóságos lassúsággal 3-4 perc közötti időket repülve körözött 1951-ben a Műegyetem aulájában.

  A körrepülő modellezés azután már több lehetőséget kívánt és velem együtt sokan próbálkoztak a híres „Ró­ma", „Gerle 13", „Kánya"-„Lunák" vontatmány, sőt a „Li-2" modelljének levegőbe emelésével is. Korunk­ban már a rádióirányítású sokcsatornás rendszerek nyújtanak drágán elérhető, de minden lehetőséget felkí­náló megoldást az utánzatmodellek építésében.

   Most egy mindenki által elérhető, klasszikus modelle­zési formában építhető jól repülő típus építését kívánom bemutatni, elsőként a KÖZÉRT hungarocell csomagoló­tálcák anyagából.

A modell méreteit az eredeti iskola- és vontató-repü­lőgép méreteinek figyelembevételével 1:25 méretarány­ban célszerű megválasztani, amelyet a műanyagtálcák szabvány mérete jól kiad. Kis utánzatmodellünk fesztá­volsága így 40 cm lesz és a két félszárny formája egy­egy műanyagtálca sík részéből (aljából) egy éles ollóval könnyen kivágható. Semmi esetre sem szabad a szárny­nak ívelt részt választani, vagy erősen ívelni, mert ez gépecskénk repülőtulajdonságait erősen lerontaná! A szükséges igen kis ívelést a szárny merevítő rúdjai közé ragasztott alsó profilkontúr-lécecske fogja a hozzá­ragasztott szárnyfeleknek megadni.

A „Strucc" törzsének elkészítéséhez a tálcák felhajtott szélének szakaszát használjuk fel a vezérsíkokig, a gu­mimotort is befogadó törzsrésznek egy-egy féldarabból kiszabva. A törzs sík alja zárja le alulról a törzset. Ennek hossza a jelzett arányban 20 cm lesz és elejét a légcsa­vartengelyt magába foglaló kis parafa vagy balsa orr­kúp, hátul pedig a gumimotort tartó vékony kis bambusz­léc jellemzi. A hátsó

törzs-toldalék ehhez lesz ragaszt­va, miután a vezérsíkokat sík tálcarészekből kiszabva erre összeállítottuk.

  Történelmi kismodellünk szerkezeti merevségét és alakhűségét a vékonyra hasított és alakra csiszolt bam­busz merevítőrudak nagymértékben emelni fogják. Ezek kialakításához nyújt segítséget az eredeti repülőgép mellékelt fényképe. Ragasztóanyagul olyan gyorsan száradó tubusos ragasztót használjunk, amelyet előző­leg kipróbáltunk és a műanyagtálcát nem oldja! (Palma, Technokol stb.)

   Gépünk repülőképességének legfontosabb eleme a jól megválasztott légcsavar. Semmiféle házilag fuserált megoldás nem pótolja a pontosan kiszerkesztett és hársfából igen vékony lapátúra kifaragott, 14 cm átmérő­jű és emelkedésű jó légcsavart. Akinek ennek elkészíté­séhez még nincs gyakorlata a kereskedelemben besze­rezhető műanyag légcsavarral is elkészítheti modelljét, amely szintén igen jó hatásfokú. (Aerotechnika, vagy a csehszlovák „Komár" modell légcsavar is jól alkalmaz­ható.)

  Miután a légcsavar, az orrkúp és csapágyrendszere a 0,5 mm-es acéldrót légcsavartengellyel elkészült, ezt úgy kell a gépecske orrába illeszteni, hogy kb. 6 fokban lefelé húzzon. Ezek együttes súlyát úgy alakítsuk, hogy az elkészült történelmi repülőgépmodell súlypontja a szárny első harmadába essen.

A modell színe: világos gépszürke, fekete betűkkel és piros-fehér-zöld vezérsíkfestéssel felel meg az élethű­ségnek. A kerekeket elegendő rajzlapból, vagy balsafá­ból imitálni és befesteni.

A berepítést teljes szélcsendben siklatással kezdjük, majd a gumimotor felcsavarásával fokozatosan végez­zük. Pontos elkészítés esetén a modell szép egyenletes balköröket repülve emelkedik a gumimotor lejárásáig kb. 10-15 méterre, majd elég meredek siklással száll le a leálló nagy légcsavar miatt.

A történelmi modellek repülése mindig gyönyörködte­tő látvány és korhű filmekhez (videózáshoz) igen fontos eszköz. Kis modellünk csak a legegyszerűbb példa erre, de képzeljük el amikor egy korhű Ju 52 vagy Li-2 többmotoros utasgép köröz és siklik a fejünk felett az új könnyű anyagokból repülőképesre célszerűen elkészít­ve. Sok sikert a repülőképes történelmi repülőgép-készí­téshez!

 (A rajz, rákattintva, új ablakban, nagy méretben is megjeleníthető.)

Winkler László

 

♣ Archiválta SRY 2007 január 12. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2007