SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR

 

Eredeti megjelent:

Repülés

1988. 12. szám 15. oldal.

 

Ki volt az első?

 

   Két testvér, Orville és Wil­bur Wright az Atlanti­-óceán partjánál fekvő Kitty Hawk (Észak-Karolina) közelében, az Ördögölő dombon 85 éve, 1903. december 17-én sa­ját építésű szerkezetükkel, felvált­va négy repülést hajtottak végre, melyek közül az elsőnél 12 sec alatt 32 métert, az utolsónál már 59 sec alatt 225 métert sikerült a levegőben megtenniük. Ezt az adatot mind a mai napig az ember első motoros repülésének megva­lósulásaként tartja számon a re­püléstörténet.

 

Gustave Whitehead „Type 21” gépével.

 

   NSZK- és NDK-beli szaklapok már a 70-es években közzétették, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Az Egyesült Álla­mokban még a harmincas évek elején azzal bíztak meg egy tanul­mányi csoportot, hogy kutassák és derítsék fel a hazai repülés kia­lakulását és fejlődését. Ekkor bukkantak rá a Connecticut ál­lambeli Bridgeportban 1901. au­gusztus 19-én megjelent Sunday Herald egyik cikkecskéjére a kö­vetkező cím alatt: Gustave Whi­tehead fél mérföldet utazott repü­lőgépével! Ebből az derül ki, hogy 1901. augusztus 14-én a város melletti Fairfield tengerpartjánál Whitehead „Type 21" gépével 16 m-es magasságban 800-900 m-t repült, majd utána simán földet ért. Richard Howell, a jelenlévő riporter lelkesen akart gratulálni, de Whitehead nem tartotta túl nagy becsben a sajtót, és képvise­lőjét egyenesen a helyszín elha­gyására szólította fel. Az újság bosszút is állt a sajtóellenes maga­tartásért, és csak egy jegyzetnek nevezhető röpke cikkben - fotók nélkül - számolt be a történelmi eseményről. Így persze Whiteheadnek ez a repülése feledésbe ment. 1902. január 17-én - még mindig csaknem két évvel Wrigh­ték előtt - Whitehead újabb re­püléseket hajtott végre a Long Is­land-i tengerszoros felett, amikor is először 3 kilométert, azután 10 kilométert tett meg 140 méteres magasságban dízel-motorral fel­szerelt 22. típusú gépévei. Ezekről a repülésekről az American In­vention közölt részletes, fényké­pes tudósítást 1902. április 1 jei számában, de ez a híradás is vala­hogy homályba merült(?).

 

Whitehead-féle háromhengeres, négyütemű motor 1901-ből,

alumínium hengerfej-hűtőbordázattal.

 

   Gustav WHITEHEAD, alias Gustav Alvin WEISSKOPF egy kis bajorországi városkában, az Ansbach-hoz közel eső Leuters­hausenban született 1874. január 1-jén. Tizenhárom éves korára teljesen árván maradt. Vándoré­letet kezdve ott dolgozott, ahol munkát kapott. Berlinben megis­merkedett Lilienthallal, akivel még sokáig levelezve „beoltó­dott" a repülés lázával. Berlinből Brémába került, itt hajósinasnak szegődött, és végül egy Brazíliába induló óceánjáró fedélzetén 1892­-ben Bostonba érkezett. Nemso­kára a helybeli Aeronautikai Tár­saság megbízásából megépítette a Boston Flyer nevű kétfedelűjét - kézzel hajtott légcsavarral és mozgatható szárnyakkal. A gép 1896-ban a Massachusetts-i Mil­tonban végzett első kísérletnél összetört, és Whitehead (német nevét szó szerint angolra fordítot­ta) csalódottan előbb New York­ba, aztán Bostonba utazott. 1897. november 24-én megnősült, és fe­leségétől, Luise Tuba asszonytól úgy-ahogy megtanult angolul. A következő évben Rose kislá­nyukkal Johnstonba, majd Pitts­burghba költöztek. Egy szénbányában dolgozva ötlötte ki gőz­géppel hajtott repülőgépét, me­lyet Luis Daravich segítségével 1898-ban meg is épített. 1899 ta­vaszán a kétüléses géppel nyolc méter magasra akartak felemel­kedni - persze, ez nem sikerült - és egy háromemeletes házba ütköztek. (Megjegyzés: nem tud­ni, hogy tulajdonképpen hol akartak repülni?) Daravich, a „fűtő", három hétig nyomta a kórházi ágyat, a Whitehead-csa­lád pedig a rendőri eljárás elől menekülve Bridgeportban telepe­dett le. Felépülése után Daravich is csatlakozott hozzájuk, és a két megszállott keze alól rövid idő alatt 15, zömében vitorlázó repü­lőgép került ki. 1900 tavaszától Whitehead éjjeliőrként dolgozott, hogy a nappalokat a repülésnek szentelhesse. A következő évben készült el a már említett 21. típusú gépe - teljes egészében japán se­lyemmel bevont bambusz­sárkányszerkezettel. Fesztáva 10,7 m, hossza 4,9 m, felszálló tömege kb. 360 kg, a két légcsa­vart egy-egy négyhengeres, kétü­temű acetiléngáz-motor hajtotta. A továbbiakban még néhány repülőgépet, köztük egy amfíbiát és egy 30 motor hajtotta, 60 rotorla­pátos (!) helikoptert, valamint különféle hajtású, és üzemelésű, pl. gáz, könnyűolaj, lőpor, benzin stb. repülőmotort készített.

 

A bridgeporti temetőben 1966-ban felállított sírkőemlék.

 

   Életében nem örvendhetett si­kereinek, szabadalmi perekbe ke­veredett, helyzetét a fokozódó né­metellenesség egyre nehezítette. Nyolc dollárral a zsebében halt meg 1927. október 10-én.

   Felesége és Daravich több, még akkor élő segítőtárssal és szemta­núval együtt 1934. július 19-én hivatalos fogadáson számolt be Whitehead életéről és munkássá­gáról. Stella Randolph 1937-ben Gustave Whitehead elveszett repü­lései, 1964-ben pedig Mielőtt Wrighték repültek címmel írt fel­tűnést keltő könyvet. Nevesebb történelmi társaságok gyűjtéséből 1966. augusztus 15-én állítottak Bridgeportban emlékkövet sírjára „A connecticuti aviatika atyja" felirattal és megemlékező sorok­kal.

   Meglepetésszerűen, mondhatni bombaként becsapódva érte a re­pülő társadalmat az AOPA-Pilot 1972. decemberi számában az a közleménye, hogy a Wright fivé­rek sohasem voltak a világ első motoros repülői! Egy új-zélandi farmer, nevezetesen Richard PE­ARSE 1902-ben számos 100-­150 m-es „ugrást" hajtott végre repülő szerkezetével, majd 1903. március 31-én 25 szemtanú jelen­létében két és fél kört repült négy­méteres magasságban.

   Ki volt tehát az első? .

-ViE-

 

♣ Archiválta SRY 2005. január 20. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2005