Az archiváló megjegyzése:
Az alábbiakban olvasható három írás az Aero História magazin
három egymásután következő számában jelent meg. (1989. december (6.) 7-9. old. 1990.
Június (7.) belső borító. 1990. december (8.) 50. old.) Mivel azonos témáról szólnak és egymással is összefüggésben
vannak, így egyszerre kerültek archiválásra.
Eredeti megjelent:
Aero História
1989. december (6.) 7-9. old.
Dr. Cziráky József
A Rubik R14 Pinty
sportrepülőgép
A kis együléses hajlított mélyszárnyú,
fix futóműves sportrepülőgép létezéséről először 1942-ben - mint műegyetemi
hallgató - a képeslapokból, újságokból értesültem. Két képet is őrzök
gyűjteményemben ebből az időből. Az egyiken a „Pinty" oldalról látható
HA-MAL lajstromjellel és alatta a szöveg: A „Pinty". Ez a jövő
magyar sportrepülőgépe! 8-10 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként, a 40
lóerős motor 150 kilométer sebességgel repíti a levegőben! Ma 18 000 pengőbe kerül
a megépítése, de háború után nem lesz drágább, mint egy közepes árú autó. A
másik képen a 'Pinty' elölről látható, alatta a felirat: „'Pinty' legújabb és
legkisebb magyar sportrepülőgép. Üzemanyagfogyasztása valamivel nagyobb egy
autótaxiénál ..."
A Magyar Szárnyak 1942. október 1-jei számának 5.
oldalán egész oldalas képen látható a „Pinty" Hefty Frigyes berepülő pilótával a gépben és a gép mellett áll Rubik Ernő tervező gépészmérnök. Kép alatti szöveg:
„A napokban repülte be Hefty Frigyes Esztergomban az Aero-Ever cég új kismotoros sportgépét. Rubik Ernő tervezése az R 14 gép, mely a légi keresztségen átesve 'Pinty' nevet
nyerte. A 45 lóerős motorral felszerelt gép az első ilyen Közép-európai gyártmány.
Utazósebessége 150 km/óra. Nagy szerep vár rá a magyar repülésben!"
A Magyar Szárnyak 1942. november 1-jeí
száma már címképen mutatja a tervezőt, a berepülő pilótát és két dolgozót, „A
'Pinty' születése" aláírással. A lap 27. oldalán (R-ó), vagyis Raczkó Lajos „Pinty születésére" címmel cikket írt. Elmondja, hogy a gépmadár
rajzai, számításai már három esztendeje elkészültek, de a számítások
ellenőrzése időbe kerül. A berepülésen ott volt Székely Mihály, a rákosiak gárdájának „ezüstfejű doyenje", Dóczy Lóránd repülőkísérleti vezető, aki Hefty
Frigyes után repült a
„Pinty"-tyel. A MÁV részéről a későbbi gazdák is ott voltak és repültek a
kis sportgéppel: Jenik Győző és Antal
Lajos. A bemutatón mintegy
háromszáz kíváncsi diák is résztvett Esztergomból. Sajnos a cikkben nem
szerepel az első repülés napja, a szerző csak annyit említ, hogy „Hefty Frigyes egy kört repült már néhány nappal ezelőtt". Még a bemutató napját
sem közli a hangulatos leírás. Pedig ma már a gépmadarak születésnapját,
vagyis az első felszállást fontos időpontnak tartják a szakirodalomban. Pázmándi Nagy József „Az esztergomi repülőipar kialakulása és fejlődése"
című cikke szerint: 1942. október 2-án repült a „Pinty" először. A Magyar
Szárnyak 1943. december 15-i számában Nagy Ernő: Az Emese B-től a
Mókáig (Az ötszázadik Rubik gép után) címmel írt jubileumi cikke megemlékezik
az R 14 „Pinty"-ről, leírja, hogy „Ez a nagyszerű kis gép most a háború
alatt megfelelő motor beszerzésének nehézségei miatt nem kerülhetett
sorozatgyártásra". Tény, hogy 1943 nyarán a ferihegyi sportrepülőtéren
mint startügyeletes többször adtam jelet a „Pinty" felszállásához és
gyönyörködtem repülésében.
A „Pinty" képét, oldalnézeti
rajzát és főbb műszaki adatait Winkler
László: Magyar repülőkonstrukciók
Rákostól napjainkig (Repülés, 1968 (9. sz.) című tanulmánya tartalmazza. A
szerző megállapítja, hogy az R 14 „Pinty" kis motoros, együléses gyakorló
repülőgépet a 45 lóerős, 4 hengeres Continental boxer motorhoz tervezték. Az
első törtszárnyú, merev futóműves kisgép áramvonalas kivitelével, könnyű
furnérhéj szerkezetével jelentős teljesítményeket produkált. Kis fogyasztással
kiválóan alkalmas volt komolyabb gépekkel repülő pilóták gyakorlatban
tartására. Műszaki adatai: fesztáv: 9,0 m, hossz: 6,8 m, géptömeg: 210 kg, felszálló
tömeg: 335 kg, csúcssebesség: 150 km/ó. A gép utazósebessége 125 km/ó, a
leszállósebesség pedig 50 km/ó volt. A szerző közli, hogy a szakemberek Rubik
egyik legnagyszerűbb gépének tartották a „Pinty –et
A Csanádi-Nagyváradi-Winkler : A magyar repülés története című könyv is közli az R 14 „Pinty" műszaki adatait, az előzőket
kiegészítve azzal, hogy a gép magassága 1,8 m, repülési magassága 2800 m,
hatótávolsága pedig 300 km volt. (Budapest, 1977. 167. o.) A könyv megemlíti,
hogy a „Pinty" Esztergomban 1942 októberében készült el, de az első
repülés napját nem közli. Motoros repülőgéptípus gyűjteményemben, ahol a
„Pinty" az előkelő 5. számmal szerepel a jelenlegi 6948 gép között, van
még egy műszaki adat: a „Pinty" 1000 méterre 4 perc alatt emelkedett,
vagyis emelkedőképessége 4,17 m/sec volt.
Jánosi lstván: A repülés ABC-jében a „Pinty" ismertetésénél
megemlíti, hogy a törzs és a szárny faépítésű, a fa légcsavar nem állítható és
a futómű kétrészes, merev, fékezhető áramvonalas burkolattal (243. o.).
Összehasonlításra
kigyűjtöttem a korabeli, nagyjából a „Pinty"-hez hasonló
motor-teljesítményű német együléses sportrepülőgépek adatait:
Géptípus |
R 14 „Pinty” |
Erla 5D |
Möller „Stürmer” |
Személyzet |
Egy |
Egy |
Egy |
Lóerő, motor |
45 LE, Conti. |
50 LE, Zündapp |
53 LE, Zündapp |
Építésmód |
szabh. mélysz. |
szabh. mélysz. |
szabh. mélysz. |
Ülés |
Nyitott |
Zárt |
Zárt |
Szárny |
Tört |
Egyenes |
Tört |
Futómű |
Merev |
Merev |
Merev |
Fesztáv (m) |
9,0 |
11,0 |
7,6 |
Hossz (m) |
6,8 |
6,8 |
5,9 |
Magasság (m) |
1,8 |
1,8 |
1,6 |
Szárnyfel. (m2) |
- |
14,0 |
9,6 |
Géptömeg (kg) |
210 |
265 |
215 |
Felsz. tömeg (kg) |
335 |
385 |
340 |
Csúcsseb. (km/h) |
150 |
160 |
215 |
Utazóseb. (km/h) |
125 |
140 |
210 |
Leszállós. (km/h) |
50 |
62 |
50 |
Emelkedés (m/s) |
4,2 |
2,7 |
5,2 |
Szolg.mag.(m) |
2800 |
4700 |
5200 |
Hatózáv. (km) |
300 |
620 |
650 |
Rubik Ernő R 14-es „Pinty” repülőgépe Esztergomban,
1943-ban
A német sportrepülőgépek adatai részben
gyűjteményemből, részben pedig H.
Schneider: Das grosse Flugzeug-Typenbuch
von 1944 (Hildesheim/New York, 1980) típuskönyvből származnak. Az
összehasonlításból megállapítható, hogy a „Pinty" a korabeli német gyártmányú,
hasonló kategóriájú sportrepülőgépekhez viszonyítva korszerű volt és mi magyar
sportrepülők igazán sajnálhatjuk, hogy csak egy épülhetett belőle.
Dr. Cziráky József
Jegyzet:
Az ismertetés elhangzott
a Gépipari Tudományos Egyesület Repülőgép Központi Szakosztálya Repülési
Emlékek Bizottságának 1987. május 27-i ülésén.
Aero História
1990. Június (7.) belső borító.
Több olvasónk is kérte,
hogy az 1989. decemberi számban megjelent R 14 „Pinty” repülőgép ismertetőnkhöz
jelentessük meg a gép rajzát is. Most Karsay Endre: Motoros repülés című könyve
nyomán közöljük az R 14 háromnézeti ábrázolását.
A rajzok rájuk
kattintva új ablakban, nagy méretben megjeleníthetőek.
Aero História
1990. december (8.) 50. old.
HOZZÁSZÓLÁSOK
A Rubik-Pintset is utolérte a magyar gépek sorsa
Az Aero História 1989. december havi (6) szárnában
megjelent cikkhez, amely Rubik Ernő R-14 Pinty típusú kismotoros gépével
foglalkozik, az alábbi kiegészítő észrevételeket szeretném megtenni:
A lapban
közölt képek egy részét a tördelő nem látta el magyarázó szöveggel. A címlapon
levő Pinty fotó azt a pillanatot örökítette meg, amikor Hefty Frigyes tábori
pilóta, mint az Aero-Ever gyár berepülője kigurul a géppel az első
felszálláshoz. A címlapon levő másik képen Kovách Aladár, a későbbi időkben
vitorlázórepülő oktató áll az Udet gép - az első vontatógép - légcsavarja
mellett. Felfedezhető a képen a vontatószerkezet elhelyezése is. A Kötél vége a
felső szárnyak közötti ún. baldachinhoz van erősítve. Innen a vontatópilóta
feje felett húzódik egy cső, végén a kioldóval. Ezt a csövet a farokrésznél
kétoldalt úgy merevítették, hogy elkerüljék a pilóta fejének esetleges
sérülését. Ma már nem tudni, hogy mikor került az első vontatókötél-kioldó a
farokrészre, a csúszóra.
Az első
oldalon található tartalomjegyzékben a második fénykép azt a gyöngyösi hangárt
mutatja, amely a lőtéri golyófogó mögött épült fel 1931-ben A légifelvétel
későbbi időpontban készült, a Gyönyyös 33, a Vándor, egy Zögling és egy Hols
der Teufel látható rajta.
A hetedik
oldalon levő kép megegyezik a címlapfotóval. A nyolcadik meg a kilencedik oldalon levő képek is a berepüléskor készültek
a gépről. A cikkben a szerző nem tudta közölni a berepülés pontos Időpontját.
Ez szerintem jóval korábban történt meg, mint ahogyan írta. Én 1942. júliusában
hosszabb időt töltöttem a budaörsi repülőtér sporthangárjában, mint gyakornok.
Ezalatt repülte át a Pintyet Esztergomból, ha jól emlékszem Jenik Győző, a MÁV
Sportrepülő Egyesület főoktatója. Néhány fényképet készítettem a kis gépről,
amelynek zárt kabinteteje is volt. Ezt a kabintetőt csak vándorrepüléskor
használták.
A cikk
szerzője arra sem tért ki, hogy a géppel egyszerű műrepülő feladatokat is el
lehetett végezni: dugóhúzót, bukfencet és orsót is. Az egyesület első fokot
elért pilótái mind repültek a géppel és számos túrarepülést végeztek vele.
Végezetül néhány sort a Pinty háború
utáni sorsáról. 1944. novemberében, a front közeledtekor az összes sportgéppel
együtt a Dunántúlra repültek. A ferihegyi sportrepülőtéren tárolták; ahol ebben
az időszakban négy héjszerkezetű betonhangár volt, és innen repültek át a
Celldömölk-i MÁV vitorlázórepülőtérre. Itt a gépek átvészelték a háború
viszontagságait, kisebb-nagyobb sérülésekkel.
Amikor 1945 nyarán az Egyesület tagjai
megkezdték gépeik összegyűjtését, a Pintyet is hazaszállították vasúti
vagonokban. Elhelyezni ekkor csak az Istvántelki Főműhely nyitott fatároló
raktárában tudták. Sajnos azonban a kis Continentál motor gyújtómágnesét valaki
már korábban leszerelte, feltehetően ellopta. Később sem került elő, pótolni
viszont az akkori nehéz körülmények között reménytelennek látszott.
Így még az OMRE 1949-ben meginduló
roncs-újjáépítési programja előtt, a tárolási nehézségek miatt, a sárkányt
kiselejtezték. A megcsonkított motort pedig az Egyesület átadta a Közlekedési
Múzeumnak. Ma a Petőfi csarnok repülőgépmotor gyűjteményben tekinthető meg.
Mitter
Imre
♣ Archiválta SRY 2007 május 29. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2007