SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR


Eredeti megjelent:

Modellezés

1987.4. szám 14. old.

Sárkányépítés

A delta sárkány

 

  A modern sárkánytörténet egyik jelentős alakja az amerikai Francis M. Rogallo, akit ma a sárkányrepülés atyjaként emlegetnek. Mint a NASA repülőmérnöke, gyakran hangoztatta, hogy a hajlékony szárny stabi­labb lehet a merevnél. Ahogy a hajlékony szárny meg­változtatja maga körül a levegő áramlását, úgy a lég­áramlás is részt vesz a szárnyforma kialakulásában.

  1948-ban otthoni szélcsatornájában kísérletezte ki első találmányát, egy sárkányt, amelyet rudak felhasz­nálása nélkül, hajlékony anyagból készített, farokkal.

  Ez. - mivel abban az időben a sárkányok iránt kicsi volt az érdeklődés - feledésbe merült.

  Később, mikor űreszközök biztonságos földrejuttatá­sának lehetőségeit kutatták, továbbfejlesztette korábbi ötletét. A klasszikus deltoid sárkányalak deltává vál­tozott, a gerincvonal alatt levő uszony, amely a zsinór pontszerű húzóerejét vonalszerűen adta át a vitorlá­nak, egyben iránystabilizálásra is szolgált. Így jött létre egy jó manőverező képességű, háromszögletű, uszonyos ejtőernyő.

  Ezt a találmányt az űrrepülésnél nem használták, de kiindulópontjává vált a sárkányrepülés gyors és látványos fejlődésének.

A Rogallo-féle hajlékony szárny és az abból kifejlő­dött sárkányrepülők elemeit egyesíti az itt bemutatott deltasárkány, amely a modern sárkányok egyik alap­típusa.

A deltasárkány

A vitorla vékony nylonszövetből, a keresztrúd Ø8 mm-es, a többi rúd Ø6 mm-es keményfából készül. A gerinc és a két szélső rúd részére varrjunk bújtatót. A szélső rudak felső végei és az orrcsúcs közötti sza­kaszt a megnyúlás megakadályozására danúviaszalag bevarrásával erősítsük meg. Varrjuk föl az uszonyt. Az uszony szabadon levő sarkát - ahova majd az eresztőzsinórt kapcsoljuk - több réteg anyag bevar­rásával erősítsük meg, és üssünk bele 2-3 ringlit. A különböző szélerősségeknél ezek valamelyikébe akaszt­juk majd a zsinór karabinerét. A rajzon látható gumi­csöveket szorítókötéssel rögzítsük az oldalrudakon. Ezekbe dugjuk majd a sárkány mögötti keresztrúd végeit. A keresztrúd hosszának kismértékű változta­tásával különböző szögű szárnyállásokat állíthatunk be. A keresztrúd kihúzása után a sárkány csőszerű tokban szállítható.

Az arányok megtartásával sokkal kisebb és sokkal nagyobb méretben is elkészíthető. Az eresztőzsinór méretezésénél 1 m2 vitorlafelületre kb. l5 kp húzóerőt számítsunk.

A rajz rákattintva új ablakban, nagy méretben megtekinthető.

G.M.

SRY MODELL

♣ Archiválta SRY 2006 január 28. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006