![]()
Eredeti megjelent:
Modellezés
1987.6. szám 14. old.
Sárkányépítés
Eiji Ohashi soros
sárkányai
A legtöbb sárkánytípus alkalmas arra, hogy egy zsinórra felfűzve többet
repítsünk egyszerre. Soros repítést alkalmazhatunk például akkor, ha nagy
emelőerőre van szükség. Több kisebb sárkányt ugyanis egyszerűbb készíteni, mint
egy óriásit, és a súlyfelület aránya is kedvezőbb, ha a kis méretek miatt
vékonyabb rudakkal dolgozunk. A felbocsátási nehézségek is kisebbek, ha
egyenként, egymás után küldjük fel a sárkányokat, mintha egy óriással kell
birkózni.
Nagy magasságot szintén csak sorosan repített sárkányokkal lehet elérni.
Ha az első sárkány zsinórja már nagyon belóg, és nem emelkedik tovább,
felkötjük a másodikat, majd a harmadikat és így tovább. Az eresztőzsinór
keresztmetszete lefelé egyre vastagodik az összeadódott húzóerőknek
megfelelően.
A sárkányeresztés magassági rekordja egyébként 9740 m. Ezt kilenc
sárkányból álló sorozat állította föl 1919-ben Németországban.
A katonai megfigyelőket mindig több sárkánnyal emelték (4-8), nemcsak
azért, mert nagy emelőerőre volt szükség, hanem mert így biztonságosabb: egy
sárkány törése vagy szakadása még nem vezet katasztrófához.
A soros repítésnek két alapesetét ismerjük. Az első az Eddy-féle
sorozat. Ennél minden sárkány külön ágzsinórral kapcsolódik a közös
eresztőzsinórhoz. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha kellő hosszúságú az
ágzsinór, a sárkány nem gabalyodik bele a főzsinórba (rendszerint fölötte
száll). Ezt a módszert bármilyen sárkánynál használhatjuk, sőt különböző
fajtákat is felköthetünk közös zsinórra. Meteorológiai megfigyeléseket végeztek
így a múlt század végén.
A második módszernél az eresztőzsinórra közvetlenül
fűzzük fel a sárkányokat. Sokszor - különösen dobozsárkányoknál – nagy lelemény
kell ahhoz, hogy a sárkányok állásszögüket szabadon vehessék föl, és a zsinór
továbbvezetése is zavartalan legyen. A legegyszerűbb esetben a síksárkányok
megfelelő pontjain mindenféle kantár nélkül átfűzzük a zsinórt, és azon a
sárkányokat rögzítjük.
Eiji Ohashi soros sárkányai
A híres japán sárkánykonstruktőr sok eredeti terve közül kettőt mutatunk
be. Közös jellemzőjük, hogy kis méretűek, papírból és bambuszhasítékból)
készülnek.
A pálcákat közvetlenül, teljes hosszukban ráragaszthatjuk a papírra. Az
eresztőzsinórt tűvel fűzzük át a pálcán, és a megfelelő helyen ragasztóval
rögzítjük. A keresztrudat erősen hátrahajlítjuk. Ezt legegyszerűbben vékony,
középen hajlított csődarab betoldásával oldhatjuk meg.
A kész sárkányszerelvényt kartondobozban tároljuk. A sorban egymásra
helyezett sárkányokat a zsinórnál fogva egyenként vesszük ki, és engedjük a
szélbe. Bevonáskor szépen visszasorakoztatjuk a dobozba.
Az egy közös
zsinóron repített sárkányok világrekordja: 4128 db (Kazuhiko Asaba, 1978).
A rajz rákattintva új ablakban, nagy méretben
megtekinthető.
Gaskó M.
♣ Archiválta SRY 2006 január 28. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006