SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR

Eredeti megjelent:

Magyar Repülés

1948. 2.szám 28-29. old.

MOLEKULA

Kisméretű gumimotoros modell, aszimmetrikus szárnnyal

 

Olyan modell készítésére törekedtem, mely az eddigi ilyen méretű modellektől eltérően valóban jól repül. A modellt mindenki könnyű szerrel el tudja készíteni. Pontos építés esetén nagyon szép repüléssel fogja meglepni készítőjét. Az eredeti példány szélcsendben repítve 1 perces átlagot ért el, ami eddig csak 1 méter körüli gépekkel volt elérhető. A tartósabb motorjárási idő érdekében a törzse a szokottnál hosszabbra készült, mert az a hosszabb guminyaláb használatát tette lehetővé. A légcsavar méretezése zárttéri elvek szerint történt, azaz a csavarátmérő a fesztávolságnak közel a felével egyenlő (180 mm), emelkedése pedig a jobb hatásfok miatt az átmérő 1.5-szöröse (270 mm). A fellépő forgató nyomaték kiegyensúlyozására a szárny aszimmetrikus kivitelben készült, a terhelt szárnyfél 20 mm-rel hosszabb. A kis felületi terhelés elérésére a szárny oldalviszonya 1:5 (a szárnyszelvény hossza így nagyobb felületet eredményez) A csillapító felületét a szárny felének vettem , hogy ezzel is növelni lehessen a hordfelületeket. A csillapító szelvénye is erősen ívelt. Az erősen emelő csillapító miatt a szárnynak elég nagy, 4-5-°os állásszöget kell adni.

 

  A szárny. Építése nem okoz semmi nehézséget, mindamellett a modell repülésében a precíz munka itt jut leginkább kifejezésre. Ajánlatos a szárnyhoz a szárnysablon készítése, mert a vékony váz elcsavarodás mentessége így jobban biztosítható. A szárnybordák 1 mm-es, vagy 0,8-as réteges lemezből készülnek, a főtartó és az élléc anyaga 2x2-es, az orrléc 2x3-as fenyő, megfelelően lereszelve. Mindhárom lécet hajlítón egyszerűen meghajlítjuk. A lekerekítéseket 2x2-es lécből készítjük. A léceket általában csiszolópapírral kissé elvékonyíthatjuk. Acetonban oldott –lehetőleg apróra vágott- celluloid (aerofix) használata itt elengedhetetlen. A kész vázhoz még hozzá kell kötöznünk a rajzon látható felerősítő drótokat.

 

  A törzs. Ajánlatos a törzset legalább az elejétől a 3-as bordáig felnagyítani természetes nagyságban, hogy a léceket megfelelően meghajlíthassuk, az orrtőkét pedig kifaraghassuk. A bordák anyaga ugyanaz mint a szárnybordáké. A 3, 4, 5-ös bordákba beragasztunk 2 d. 2x2-es lécet, melyek a szárnyfelerősítés céljait szolgálják. A többi hosszanti léc anyaga is 2x2-es fenyő. Ha a törzset selyen- vagy cigarettapapírral vonjuk, alkalmazzunk az első és az utolsó bordaközökben keresztmerevítő léceket. Vékony pausznál ez nem szükséges, a futómű hajlítása a rajzon feltüntetett módon történik (1 mm-es acéldrótból)

 

  A csillapítók. A függőleges csillapító bordáit 2x2-es lécekből készítjük a rajzon látható méretek szerint (70, 62, 33 mm). Egyébként, ha pontosan fel akarjuk nagyítani, egyszerűen rajzoljuk egy ellipszist, melynek fél nagytengelye 80, a kistengelye pedig 70 mm. Belépőéléhez a törzsbe a megfelelő helyre 2x2-es léc-darabkát ragasztunk és így erősítjük fel az egész csillapítót természetesen celluloid ragasztóval.

 

  A vízszintes csillapító szerkezetében tökéletesen megegyezik a szárnnyal, ezért csak felerősítése okoz problémát. Amint azt az ábra is mutatja, az orrléchez erősítjük a törzsből kijövő 0,4 mm átmérőjű acéldrótokat, mégpedig úgy,  hogy a léchez apró balsa, kukoricaszár, parafa vagy vastag puha karton darabkát ragasztunk és erősen kötözünk, ebbe dugjuk a drót behajlított végeit. Így a csillapító levehető lesz. Hátul a törzshöz egy 0,4 mm belméretű karikát hajlítunk és kötözünk, ebbe helyezzük a csillapítóhoz erősített acéltűt. Vigyázni kell arra, nehogy a felület valamilyen állásszöget kapjon.

 

  A légcsavar. Hárs-, éger- vagy kőrisfából faragjuk. Ügyelnünk kell, hogy a lapátokat kb. 0,8 mm vastagságú és 3-4% íveltségűre csiszoljuk. A durva munkát reszelőkkel, a csiszolást üveggel, pengével és dörzspapírral végezzük. Fontos a légcsavar és az orrtőke pontos kifúrása. A tengelyt kb. 4-5°-nyira lefelé kell hajlítani. Ajánlatos szabadonfutó szerkezetet készíteni, hogy a modell siklása a motor lejárta után hosszabb legyen. Az orrtőkébe és a szabadonfutó esetén a légcsavaragyba is, 1 mm belméretű rézcsövet rakunk. A tengely és a hátsó kampó 1 mm átm. Acéldrótból készül. A csavar és az orrtőke közé apró gyöngyöt helyezünk. 

 

  Bevonás és berepítés. Az elkészült modellt legjobb selyem- v. cigarettapapírral borítani. De megfelel a vékony pauszpapír is. Ragasztáshoz híg hidegenyvet használunk. Nagyon ügyeljünk, hogy az ívelt szárnyszelvény alsó részéhez jól ragasszuk a papírt, mert különben a feszítésnél –melyet nagyon óvatosan végzünk- leválik. A cigarettapapírt csak bevizezett és összegyűrt cigaretta- vagy selyempapír darabbal tudjuk benedvesíteni, ronggyal nem lehet végigdörzsölni, mert beszakad. A modellt feszítés után lakkozhatjuk. Ha a kis gépet a rajz és a magyarázatok pontos betartásával készítjük, akkor a berepítésnél úgyszólván csak a súlypontot  kell kikeresnünk és máris jól repül; a légcsavar megfelelő beállítását lécdarabkák segítségével végezhetük . Ha van otthon mérlegünk akkor az adatokban ismertetett súlyok segítségével modellünket nagyon könnyűre építhetjük.

 

 Szárnyfelület: 3,062 dm2. Csillapítófelület: 1,504 dm2. Összefelület: 4,566 dm2 , Felületi terhelés szárnyfelületre: 11,6 gr/dm2. Felületi terhelés összfelületre: 7,7  gr/dm2. Törzs, függőleges csillapítóval, bevonva 12 g Szárny bevonva 8 g. Vízszintes csillapító bevonva 4 g. Légcsavar orrtőkével és drótokkal 6 g. Gumi 6 g. (10-12 szál 1 mm átm.)

(A kép rákattintva nagy méretben új ablakban megjeleníthető)

 

Poich Lóránd

 

♣ Archiválta SRY 2006 január 03. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006