SRY
MODELL
AZ
ETIL-ALKOHOL
ÉGÉSE
( k é z i r a t )
Tartalomjegyzék:
-Az Etil-alkohol általános
jellemzése
-Az Etil-alkohol irodalmi adatai
-Eltérések az ideális körülményektől
A tüzelőanyagok kémiai és fizikai tulajdonságainak ismertetése, az égés szempontjából fontos információk, tulajdonságok vizsgálata a tüzelőanyag-technológia fogalomkörébe tartozik. A tüzelőanyagok minőségét kémiai, illetve fizikai tulajdonságaik alapján határozzuk meg. A kémiai minősítés az összetétel megállapítására terjed ki. A tüzelőanyagok elemi komponensekre bonthatóak:
C, H, S, O, N, víz és hamu
Az összetevők arányának ismeretében kiszámítható az elméleti oxigénszükséglet, és ennek megfelelően az elméleti levegőmennyiség. A légfelesleg ismeretében a valós levegőmennyiség is meghatározható. Ugyanígy az elméleti és valóságos füstgázmennyiség is meghatározhatóak.
A tüzelőanyag fizikai tulajdonságai adják meg az égéshő, fűtőérték, gyulladási hőmérséklet adatokat. További jól hasznosítható adatok a sűrűség, viszkozitás, fajhő és egyéb értékei.
Ezen adatok ismerete elengedhetetlen a tüzelőberendezés és a kazán tervezésekor, méretezésekor. A kazán beállítása, üzemeltetése során is hasznosak a tüzelőanyag részletes tüzelőanyag-technológiai elemzéséből származó adatok.
A gőzmodellekben leggyakrabban alkalmazott tüzelőanyag az Etil-alkohol, de ismert még a bután-gáz és a fekete kőszén alkalmazása is. A szakirodalomban elsősorban a szénfajták részletes tüzelőanyag-technológiai elemzése található meg. Több leírás található a különféle ipari gázféleségekről, így a bután-gázról is. Az Etil-alkohol alkalmazása kazántechnikai tüzelőanyagként viszont szinte csak a modellezés területén ismert, ezért ezzel nem foglalkozik az ipari kazánok irodalma. Ezt a hiányosságot hivatott pótolni ez a munka.
Az
Etil-alkohol általános jellemzése
Az Etil-alkohol vagy másként Etanol, Alkohol, C2H5OH, színtelen, csípős ízű, kék lánggal égő folyadék. Töményen a központi idegrendszert bénítja, mérgező hatású. Kisebb mennyiségben bódulatot, lerészegedést okoz. Cukortartalmú mezőgazdasági termékek erjesztésével, valamint szintetikus úton is előállítható. A kereskedelmi forgalomban leggyakrabban Spiritusz-ként szerezhető be. A Spiritusz iparilag használt Etil-alkohol, alkoholtartalom szerint ismert félig kész spiritusz (80% alkoholtartalmú), finomított spiritusz (92,4% alkoholtartalomtól) és másodlagos spiritusz (94,4% alkoholtartalomtól). A kereskedelmi forgalomban illetőleg a köznyelvben még borszesz és denaturált-szesz megnevezések is használatosak az etil-alkoholra. A denaturált-szeszt a mindennapokban oldó- és tisztítószerként alkalmazzák, rendszeres alkotóeleme a fagyálló tisztítófolyadékoknak. A zsírt jól oldja. Vízzel elegyíthető, annál kisebb fajsúlyú, ezért a vízfelszínre kifolyt alkohol nem keveredik el a vízzel, hanem annak tetején úszik, és bizonyos feltételek mellett égni is képes a víz színén.
Tárolása gyakorlatilag bármilyen edényben történhet. A legcélszerűbb a vásárláskor kapott edényben tárolni, mivel ezek általában jól zárhatóak, ellenállóak az etil-alkoholnak, a tárolt anyag veszélyességét feltüntető ábrákkal, feliratokkal vannak ellátva. Amennyiben más edényben kívánjuk tárolni minden esetben tüntessük fel a tárolóedényen, hogy mi található benne. A tárolásnál gondosan járjunk el, mindig tartsuk szem előtt, hogy mérgező és igen gyúlékony anyagról van szó! A tárolóedényt minden használatot követően jól zárjuk le, mivel az etil-alkohol képes felvenni a levegő nedvességét, valamit erősen párolog is.
Az etil-alkohol a gyakorta használt szerkezeti anyagokat nem korrodálja. Az acél, réz, ón alkatrészeket még magas hőmérsékleten sem károsítja. Nem oldja a műanyagokat (a hungarocell-t sem). Amennyiben betartjuk a kezelésére, tárolására vonatkozó előírásokat használata nagyon biztonságos. Magas fűtőértéke, könnyű beszerezhetősége, alacsony ára és más kedvező tulajdonságai miatt kiváló fűtőanyaga lehet gőzmodelljeinknek.
Az Etil-alkohol irodalmi adatai
Különféle szakkönyvekben (Négyjegyű-függvénytáblázatok, Műszakiak zsebkönyve stb..) nagyon sok hasznos adat található különféle anyagokról, így az Etil-alkoholról is. Ezeket a fellelhető adatokat gyűjtöttem össze az alábbiakban.
vegyjele: C2H5OH
sűrűsége (normál állapotom) q=789 [Kg/m3]
gyulladási hőmérséklet t=390…425 [°C]
égéshő Hf = 29,89 [MJ/kg]
fűtőérték Ha = 25,96 [MJ/kg] (90%-os spiritusznál Ha = 23,86 [MJ/kg])
olvadáspont t= -112 [°C]
forráspont t=78,4 [°C]
olvadáshő Lo=106,77 [kJ/kg]
forráshő Lf=906,07 [kJ/kg]
kritikus hőmérséklet tkr=244 [°C]
kritikus nyomás pkr=6276 [kPa]
fajhő 0 °C-on c=2386,59 [J/kg*°C]
hővezetési tényező λ=0,197719 [J/m*°C*s]
térfogati hőtágulási tényező β=0,0011 [1/°C]
fajlagos ellenállás q=5*10-2 [ohm*m]
moláris tömeg 46,07 [gramm/mol]
képződéshő -277,8 [kJ/mol]
égéshő -1367 [kJ/mol]
Az alkoholt alkotó elemek adatai
megnevezés |
vegyjel |
moláris tömeg gramm/mol |
sűrűség gramm/cm3 |
Oxigén |
O |
15,9994 |
1,14 |
Szén (Carbon) |
C |
12,01115 |
2,26 |
Hidrogén |
H |
1,00797 |
0,071 |
Mint minden anyag égéséhez, az Etil-alkohol égéséhez is három összetevő szükségeltetik. Ezek az éghető anyag (etil-alkohol), oxigén és gyulladási hőmérséklet. Az égés során tehát oxigénre van szükség. A szükséges oxigén mértéke az etil-alkohol égéstermékeinek ismeretében határozható meg. Az etil-alkohol széndioxidra (CO2) és vízre (H2O) és ég el.
Amennyiben az égést elméletinek tekintjük, feltételezzük, hogy az teljes és tökéletes, az összes szén széndioxiddá, az összes hidrogén pedig vízzé ég el. Az égési (sztöchiometriai) egyenlete:
C2H5OH + 3O2 = 2CO2 + 3H2O
A reakcióban résztvevő anyagok mólszámokkal kifejezve:
1 mol + 3 mol â 2 mol + 3 mol
Reagensek = 4 mol
Termékek = 5 mol
Az égés során ∆= 1 mol növekedés történik, ami térfogat-növekedésben jelenik meg.
A reakcióban résztvevő tömegek:
malc + 3mO2= 2mCO2 + 3mH2O
46,07 + 3 * 31,9988 = 2 * 44,01 + 3 * 18,0156 [gramm]
142,0664 = 142,0668 [gramm]
A folyamat során a tömeg nem változik!
A tüzelőberendezések az égéshez szükséges oxigént a környezeti levegőből vonják el. A levegő összetételének ismeretében meghatározható a szükséges légmennyiség ideális égés esetén.
A levegő összetétele és tulajdonságai:
térfogati összetétel: 21 mol % O2 + 79 mol% N2
tömeg összetétel : 23,2 % O2 +
76,8 % N2
sűrűsége (normál állapoton) qlev= 1,2928 [kg/m3]
moláris tömeg O2 :
31,9988 [gramm/mol]
moláris tömeg N2 :
28,0134 [gramm/mol]
moláris tömeg levegő : 28,96 [gramm/mol]
fajhő cp
= 0,997 [kJ/kg*K]
fajhő cv
= 0,712 [kJ/kg*K]
k = cp
/ cv = 1,4 [-]
A sztöchionometriai egyenlet a levegőben tüzelt Etil-alkoholra
C2H5OH + 3(O2+(79/21)N2)
= 2CO2 + 3H2O + 3 * (79/21) N2
1 mol
C2H5OH + 3 mol O2 +
11,28 mol N2 = 2 mol CO2 + 3 mol H2O
+ 11,28 mol N2
15,28 mol = 16,28 mol
tömegekkel felírva
< C2H5OH O2 N2 = CO2
H2O N2
>*
46,07 + 95,9964 + 315,9911 = 88,02 + 54,0468 + 315,9911 [gramm]
458,05 = 458,05 [gramm]
(* Azonosításhoz az egyes
összetevők a felső segédsorban )
Az egyenlet bal oldalán összevonva a levegő összetevőit
< C2H5OH levegő = CO2
H2O N2 >*
46,07 + 411,9875 = 88,02 + 54,0468 + 315,9911 [gramm]
(* Azonosításhoz az egyes
összetevők a felső segédsorban )
mindkét oldalt elosztva az Etil-alkohol tömegével
< C2H5OH levegő = CO2
H2O N2 >*
1 + 8,9426 = 1,9105 + 1,17314 + 6,8589 [gramm]
(* Azonosításhoz az egyes
összetevők a felső segédsorban )
Az 1 [gramm] Etil-alkohol tüzelőanyag égéséhez szükséges elméleti levegő mennyiség
Lo = 8,9426 [gramm]
A levegő normál állapoti sűrűségének ismeretében (qlev=1,2928 [kg/m3]) kiszámítható, hogy az 1 mol anyagmennyiség elégetéséhez 0,318787 [m3] normál állapotú levegő szükséges.
A keletkező égéstermékek fajlagos mennyisége 1 [gramm] tüzelőanyagra alkotók szerint
VCO2 = 1,91 [gramm]
VH2O = 1,173 [gramm]
VN2 = 6,858 [gramm]
Az elméleti, összes, fajlagos égéstermék mennyisége
VfgO= VCO2
+ VH2O + VN2 = 9,9419 [gramm]
Az égés során füstgázok (gőzök) keletkeznek. Ezek két csoportra oszthatóak:
1.) száraz füstgázok amik a CO2 és az N2
2.) nedves füstgázok ami az égés során keletkező gőz állapotban lévő víz (H2O)
Először vizsgáljuk meg a száraz füstgázokat.
A nitrogén (N2) :
Moláris tömeg : 28,01 [gramm/mol]
Sűrűség (normál állapoton) q=1,2505 [kg/m3]
Fajhő cp =0,038 [kJ/kg*K] cv=0,741 [kJ/kg*K] k= 1,40 [-]*
Színtelen, íztelen, szagtalan gáz. A levegő fő alkotóeleme
(79 %-a). A nitrátokban, ammóniában állati és növényi fehérjékben és
nukleinsavakban található meg.
A széndioxid (CO2) :
Moláris tömeg : 44,01 [gramm/mol]
Sűrűség (normál állapoton) q=1,9768 [kg/m3]
Fajhő cp =0,821 [kJ/kg*K] cv=0,632 [kJ/kg*K] k= 1,30 [-]*
Égési folyamatokban és lélegzéskor keletkező éghetetlen, színtelen és szagtalan gáz. A légkörben 0,03%-ban fordul elő. A növények felveszik és klorofilsegítségével szerves vegyületekké alakítják.
* 101 325 Pa-nál és 273 K-nél
A nedves füstgázok.
A víz (H2O) :
Moláris tömeg: 18,0156 [gramm/mol]
Sűrűség (normál állapoton) q= 998,2 [kg/m3]
Párolgáshő : 539 [kJ/kg]
Forráshő : 2256,37 [kJ/kg]
A telített vízgőz nyomása és sűrűsége, a víz sűrűsége és párolgáshője
Hőmérséklet t [°C] |
Telített vízgőz |
Víz |
||
Nyomása p [kPa] |
sűrűsége q [kg/m3] |
sűrűsége q [kg/m3] |
párolgási hője Lp [kJ/kg] |
|
70 |
31,155 |
0,1981 |
977,81 |
2333,8 |
75 |
38,549 |
0,2418 |
974,89 |
2321,3 |
80 |
47,356 |
0,2933 |
971,83 |
2308,3 |
85 |
57,800 |
0,3534 |
968,65 |
2295,3 |
90 |
70,107 |
0,4235 |
965,34 |
2282,3 |
95 |
84,523 |
0,5045 |
961,92 |
2269,3 |
100 |
101,324 |
0,5977 |
958,38 |
2256,4 |
125 |
232,12 |
1,299 |
939,0 |
2187,3 |
150 |
476,01 |
2,548 |
916,9 |
2112,8 |
175 |
892,50 |
4,617 |
892,1 |
2031,5 |
200 |
1554,3 |
7,857 |
864,7 |
1940,7 |
225 |
2550,7 |
12,75 |
834,0 |
1836,8 |
250 |
3977,5 |
19,98 |
799,2 |
1715,8 |
275 |
5948,6 |
30,57 |
759,4 |
1572,6 |
300 |
8591,5 |
46,21 |
712,0 |
1403,1 |
Az egyes füstgázok térfogatát minden esetben a gáz adott helyen mért hőmérséklete befolyásolja. Így amennyiben szükség van a füstgázok térfogatára is (pl. áramlási sebesség számításához) ismerni kell a vizsgált helyen a füstgázok hőmérsékletét is.
A kazán hőmérlegében vannak pozitív (a kazánba bevitt) és negatív (a kazánból elvett, vagy távozó) mennyiségek. A hőmérleg negatív oldalát a gőzzel elvitt hasznos hőmennyiség, valamint a különféle veszteségekkel távozó hőmennyiségek adják. Ezt a hőmennyiséget elsősorban a tüzelőanyag elégetéséből származó, az égés során felszabaduló hő fedezi. Látható, hogy a teljes gőzrendszer energiatermelési folyamatát alapvetően meghatározza a bevitt hő mennyisége. A tüzelőanyag egy adott mennyiségének elégetésekor felszabaduló hőmennyiséget a fűtőérték adja meg, ez a szám Etil-alkoholra
fűtőérték Ha = 25,96 [MJ/kg]
A modellméretek miatt eddig használt általános tömeg mértékegységre a [gramm]-ra vonatkoztatva
fűtőérték Ha = 25,96 [kJ/gramm]
A tüzelés időben lejátszódó jelenség, ezért itt be kell vezetni az időtényezőt. Az adott időegység alatt elégetett tüzelőanyag mennyiség a tüzelőanyag tömegárama, a jele B1. A tömegáram és a tüzelőanyag fűtőértéke ismeretében számítható a fűtés teljesítménye is.
Eltérések
az ideális körülményektől
Eddigi vizsgálataink, számításaink során abból indultunk ki, hogy egy adott anyagmennyiségnyi Etil-alkohol tökéletes körülmények között, tökéletes módon ég el. Nem vettük figyelembe, hogy a tüzelőanyag nem 100%-os Etil-alkohol, az tartalmazhat egyéb anyagokat (pl.: víz, szennyeződések). Nem vettük figyelembe, hogy a levegő is tartalmaz egyéb szennyező anyagokat, valamint a tűztér elégtelen huzata, vagy helytelen kialakítása miatt égéstermékek maradnak a tűztérben. Az égés nem tökéletes.
Az elméleti és a valós égési folyamat a különféle tüzelőanyagok esetében más-más mértékben tér el egymástól. A szilárd anyagok esetében fedi legkevésbé egymást a két adathalmaz és a gázok esetében a legnagyobb a közelítés. A folyadékok esetében is igen jó a közelítés, mivel a gázokhoz hasonló módon viselkednek az égés során.
A kereskedelmi forgalomban kapható Etil-alkohol (Spiritusz, Denaturált-szesz) általában 90 % Etil-alkohol tartalommal bír. A 10% nem Etil-alkohol összetevő nagy többségében víz, valamint denaturáló szer, illetve szennyeződés. A szennyeződések tekintetében az Etil-alkohol igen érzékeny anyag, nagyon sokféle zsírt, sót képes oldani. Ezért ajánlatos semleges (műanyag, üveg) edényben, lezárva tárolni. Szerencsére a kereskedelmi forgalomban beszerezhető spiritusz tiszta, abban nagyon kevés lebegőanyag tartalom van, így nem kell előszűrni a felhasználás előtt. Amennyiben mégis zavaros az anyag, célszerű nagyon finom műanyag szűrőn (Pl. női nylon harisnya) átszűrni.
A számítások egyszerűsítése végett a fűtőanyagban lévő egyéb anyagokat tekintsük egységesen vízértéknek. Ez annyit tesz, hogy minden szennyezőt úgy veszünk figyelembe mintha víz lenne. Amennyiben a csomagoláson feltüntették a Etil-alkoholban lévő víz mennyiségét akkor ezzel az értékkel számolhatunk, ha ez nincs feltüntetve, vagy nem ismerjük akkor 5-15 % vízmennyiséggel számolhatunk. A tüzelőanyagban lévő víz a nedves füstgázmennyiséget növeli, azzal, hogy az égés során elpárolog, természetesen az a hőmennyiség amely a víztartalom elpárologtatásához kell veszteségként jelentkezik. Az egységnyi üzemanyag fűtőértékét is csökkenti, hiszen a víz nem éghető. A nagyobb veszteséget mégis azzal okozza a víztartalom, hogy növeli a füstgázmennyiséget és ezzel a füstgázveszteségeket is.
Az üzemanyag koncentrációját jelöljük d [-] arányszámmal. Ez a szám fejezi ki, hogy az üzemanyag hány százalék Etil-alkoholt tartalmaz d=töménység % / 100 [-] alakban. d értéke maximum 1 lehet.
Az üzemanyag több komponenses összetétele miatt meg kell különböztetnünk üzemanyag mennyiséget, Etil-alkohol mennyiséget és szennyezőanyag mennyiséget.
müa
= malc + mvíz [gramm]
ahol müa az üzemanyag-mennyiséget, malc az etil alkohol mennyiséget és mvíz a szennyezők mennyiségét jelöli. A koncentrációs szám ismeretében a fenti mennyiségek az alábbi alakban is felírhatóak
malc=müa*d
mvíz=müa*(1-d)
Így meg is kaptuk azt a vízmennyiséget amellyel a nedves füstgázok növekednek. A füstgázmennyiségek meghatározásakor egyszerűen hozzá kell adni ezt az értéket a számítással kapott vízmennyiséghez.
A további adatokat (légszükséglet, száraz és nedves füstgázmennyiségek) a kapott malc értékből kell számolni.
Az üzemanyag elégetése során láng képződik. A lángban különféle folyamatok zajlanak le. Az égés gyakorlatilag 3 lépcsőben történik. Ezek az állapotfázisok egymástól eltérnek és az égés szempontjából más-más jellemzőkkel bírnak. Az első fázisban az elgőzölgő üzemanyag gőzei találhatóak, a felsőbb lángrészekből származó sugárzó hő hatására megy végbe a párolgás, valamint megtörténik az üzemanyag részleges bomlása is. Itt gyakorlatilag nincs égés.
A második fázisban az üzemanyag gőze és annak bomlástermékei a bediffundáló oxigén hatására részben elégnek. Ebben a fázisban CO és elemi C (korom) keletkezik, amely a hő hatására felizzik és a láng világít. Ez jól megfigyelhető a lángban, annak fehéren világító, izzó részében. A harmadik fázisban bomlástermékek oxigén hatására tovább égnek és ideális esetben a teljes üzemanyag-mennyiség maradéktalanul elég.
A fentiekből látható, hogy a 4. oldalon felírt kémiai egyenlet nem teljesen helyes, hiszen csak a folyamat kiinduló anyagait és végtermékeit tartalmazza, a köztes anyagokat nem. Ezek szerint a helyes egyenlet
C2H5OH
+ O2 = 2CO + 2H2 + 2O2 = 2CO2 + 3H2O
Az égés folyamatának részletesebb leírása
azért bír jelentőséggel, mert a tüzelés veszteségeit a tüzelőanyag bomlásából
származó köztes anyagoknak a lángból való elégés nélküli távozás okozza. A
lángból kilépő éghető gázok (CO, H2, CH4), valamint korom
formájában az elemi szén (C) fűtőértékeivel csökken a tüzelőanyagból
felszabaduló hőenergia mennyisége. A veszteségek vizsgálata nem tartozik a
tüzelőanyag-technológia fogalomkörébe, de azért érdemes megjegyezni, hogy az
egyes tüzelőanyagokhoz azok tulajdonságainak ismeretében lehet megfelelő jó
hatásfokú tüzelőberendezést tervezni.
Az égés minőségét több tényező határozza meg.
Szerepet játszik a láng alakja, méretei, a huzat erősség, a tűztér alakja,
mérete és még több tényező. Általánosan elfogadható szabály, hogy minél
alaposabb a levegő keveredése az üzemanyaggal vagy annak bomlástermékeivel,
annál inkább a tökéleteshez közelít az égés. A
megfelelő légellátás úgy biztosítható a legegyszerűbben
ha a szükségesnél több levegőt vezetünk a tűztérbe a láng környezetébe. A
légfelesleg mértéke nehezen meghatározható és elsősorban kísérletekkel
határozható meg. A légfelesleg lényegében nem vesz részt az égésben, viszont a
láng szerkezete és annak sajátosságai miatt minden esetben szükséges. Arra
viszont mindig figyelemmel kell lenni, hogy a légfelesleg növeli a füstgázmennyiséget,
és mivel ezt a levegőmennyiséget is fel kell melegíteni a tűztérben, így növeli
a veszteségeket.
A légfelesleget jelöljük λ
[-] –val. λ értéke csak 1-nél
nagyobb lehet. A légfelesleg nélküli égés esetén λ=1, légfelesleges
égés esetén λ=1…1,2…1,4 [-].
λ = L / Lo [/]
A valós égést befolyásoló fontosabb tényezők
ismeretében már meghatározható a füstgázmennyiség és a valós légszükséglet
adatok az alábbiak szerint.
Lo
= müa* d * 8,94 [gramm] (elméleti levegőszükséglet)
L = Lo * λ [gramm] (valós levegőszükséglet)
VCO2 = müa* d * 1,91
[gramm] (keletkező széndioxid)
VH2OV = (müa* d * 1,17) + (müa*(1-d)) [gramm] (keletkező vízgőz)
Az egyenlet első tagja az égés során keletkezett, a második
tag a tüzelőanyagból származó víz mennyiségét adja meg.
VN2V = müa* d * 6,85 * λ [gramm] (füstgáz nitrogéntartalma)
VO2 = müa* d * 2,08 * (λ-1) [gramm] (füstgáz oxigéntartalma)
Így a teljes valós füstgázmennyiség
Vfg= VCO2 + VH2OV + VN2V
+ VO2 [gramm]
A légfelesleg okozta füstgázmennyiség növekedést figyelembe vehetjük egy értékként is és, nem nitrogénre és oxigénre bontva
Vlev = müa* d * 8,94 * (λ-1) [gramm] (füstgáz levegőtartalma)
Ekkor a teljes, valós füstgázmennyiség
Vfg= VCO2 + VH2OV + VN2
+ Vlev [gramm]
A fűtőérték és tömegáram adatokat is a tüzelőanyag malc Etil-alkohol tartalmából kell számítani.
Az Etil-alkohol
égésével kapcsolatos adatok ismeretében végezzünk el egy számítási példát. A
kiinduló adatok:
Az elégetett
tüzelőanyag mennyisége müa=13 [gramm]
A tüzelőanyag koncentrációja d =
0,91 [-]
A tüzelés légfeleslege
λ=1,14 [-]
Az adatok
ismeretében határozzuk meg az elméleti és a valós levegőszükségletet a
füstgázok mennyiségét elméleti és valós égés esetén.
Lo = müa* d * 8,94 = 13 * 0,91 * 8,94 = 105,76 [gramm]
L = Lo * λ
= 105,76 * 1,14 = 120,56 [gramm]
VCO2 = müa* d * 1,91 = 13 * 0,91 * 1,91 = 22,59 [gramm]
VH2O = müa* d * 1,173 = 13 * 0,91 * 1,173 = 13,87 [gramm]
VN2 = müa* d * 6,858 = 13 * 0,91 * 6,858
= 81,13 [gramm]
VfgO= VCO2 +
VH2O + VN2 = 22,59 + 13,87 +
81,13 = 117,59 [gramm]
VCO2 = müa* d * 1,91
= 13 * 0,91 * 1,91 = 22,59 [gramm]
VH2OV = (müa* d * 1,17) + (müa*(1-d)) = (13 * 0,91 * 1,17) + (13 * (1-0,91)) = 15,01 [gramm]
VN2V = müa* d * 6,85 * λ = 13 * 0,91 * 6,85 * 1,14 = 92,38 [gramm]
VO2 = müa* d * 2,08 * (λ-1) = 13 * 0,91 * 2,08 *
(1,14-1) = 3,44 [gramm]
Vfg= VCO2 +
VH2OV + VN2V + VO2 = 22,59
+ 15,01 + 92,38 + 3,44 = 133,42 [gramm]
Ellenőrzés (alapja,
hogy a tömeg a folyamat során nem változhat)
müa + L = Vfg
[gramm]
13 + 120,56 = 133,42 [ gramm]
133,56 = 133,42 [gramm]
a 0,14 grammos eltérés abból adódik, hogy a
számítások során csak két tizedes jegyig vettük figyelembe a kapott értékeket.
Ez a számítási hiba az adatok nagyobb pontosságú kezelésével csökkenthető,
amennyiben szükséges.
§SRY 2003. december 3.§EGES2.DOC§ POWERED BY MS OFFICE XP§ALL
RIGHTS RESERVED § SRY MODELL 2003 §
- Officina Egyetemes
Lexikon
Officina Nova Kiadó 1994.
-Négyjegyű
Függvénytáblázatok
Tankönyvkiadó
Budapest 1988.
-DR. Kovács László
Műszakiak Zsebkönyve
Műszaki Könyvkiadó
Budapest 1980.
-Móricz István
Donkó András
Gőzkazánok, Turbinák
és Hűtőgépek
Tankönyvkiadó
Budapest 1966