5.
SZÍNES JAPÁNPAPÍR KÉSZÍTÉSE
A repülőgépmodell sárkányszerkezetének bevonása minden modell születésében egy igen lényeges munkafolyamat. Az addig általában csak fából készült rácsszerkezetként létező modell ekkor nyer végleges formát. Plasztikussá válnak vonalai, kialakulnak a hord-, és irányfelületek. A mellett, hogy a borítás fontos szerepet játszik a szerkezet szilárdságának biztosításában sokszor nagyon szigorú esztétikai szempontoknak is meg kell felelnie. Scale modelleknél pedig különösen fontos a megfelelő külső „megjelenés” biztosítása.
Kisebb repülőgépmodelleknél, különösképpen ha szigorú tömeghatárok vannak megszabva, még mindig általános a japánpapír használata bevonóanyagként. A japánpapír általában fehér, piszkosfehér színben kapható a kereskedelmi forgalomban, így azt festeni színezni kell, ha modellünket színes bevonattal szeretnénk ellátni. Itt szembesülhetünk azzal a problémával, hogy a festéssel, ha nem jól választjuk meg a festéket, sok-sok felesleges grammot pakolhatunk fel a kész modellre. A legjobb lenne magát a papírt megfesteni, még felrakás előtt, vagy eleve színezett papírt beszerezni. A japánpapír színezésére mutatok be az alábbiakban egy bevált eljárást. Az így elkészített színes japánpapír teljesen azonos jellemzőkkel bír, mint a színezetlen, a lakkozástól nem foltosodik, nem szakad és, jól feszíthető.
Először is be kell szerezni a színezőanyagot. Ez a Casati cég Arlecchino nevű színezőanyaga. Az Arlecchino színező paszta vízben, oldószerben oldható festékek színezésére alkalmas. Oldhatósága kiváló, egyenletes fedést biztosít. 17 alapszín szerezhető be ebből az anyagból, ami gyakorlatilag bármilyen árnyalat kikeverésére lehetőséget ad. Átlagos festékboltokban és barkácsüzletekben is kapható Magyarországon. Jellegzetes flakonjáról könnyű felismerni. Mérgező, vagy egészségre káros anyagot nem tartalmaz, vízzel lemosható.
Mivel sárga színű papírt szerettem volna készíteni kiválasztottam az Arlecchino TB2 típusjelű színt. A flakonban lévő 50ml anyagot egy fél literes műanyagpohárba öntöttem és ioncserélt vízzel felhigítottam annyira, hogy a pohár 0,5 literes térfogatjeléig érjen a higított oldat. Nem célszerű csapvizet használni, mert annak klór, és egyéb fertőtlenítő anyag, vagy szennyezőanyag tartalma foltossá teheti a festett papírt.
Az oldatot egy lapos festőtálba öntöttem. Természetesen akármilyen lapos tál megfelelő, de arra nem árt figyelni, hogy ez a színezőpaszta tényleg nagyon jól megszínez mindent, így könnyen tönkremehet az edény amit felhasználunk.
A japánpapírt is elő kell készíteni. Ha ráncos, akkor először langyos vasalóval ki kell simítani, majd „harmonika” hajtással össze kell hajtogatni. Ez fontos, mert ha nem így járunk el a festés során a papír össze fog gyűrődni, el fog szakadni. Így is kellő ügyesség kell a lágyabb anyagú papír szakadásmentes széthajtogatásához.
Ezt követően helyezzük a papírt a tálban lévő festékoldatba és egy ecsettel nyomkodjuk le. A papír teljesen merüljön el az oldatban. Pár másodperc alatt a festékes víz beszívódik a papír rostjai közé. Emeljük ki a papírt és csepegtessük le. A festés előtt ajánlatos egy kis darab japánpapírral próbafestést végezni, mert az erősebb „kartonosabb” anyagú papírt, tovább is az oldatban hagyhatjuk, míg az egészen lágy, papírzsebkendő-szerű anyagút éppen csak meg kell mártani a festékben és azonnal kivenni, mielőtt szétázik.
A megfestett papírt agyik végén megfogva hajtsuk szét. Óvatosan válasszuk el az összetapadt részeket egymástól, nehogy elszakadjanak. Itt fogjuk nagyon nagy hasznát látni a „harmonika” hajtogatásnak. A széthajtott papírt akasszuk fel valahova, hogy megszikkadjon. A lógó papír alján szépen összegyűlik a felesleges festék, és az onnan le is csepeg. Így a papír mindenhol egyenletes színű lesz. A papír alá rakhatjuk a tálat, amiben a festék-oldat van, hogy ne kenje össze a lecsepegő festék a padlózatot.
A még nyirkos, de lecsepegtetett, megszikkadt papírt ki kell szárítani. Ezt lehet hajszárítóval is csinálni, vagy megvárni amíg magától megszárad. Én infralámpát használok az ilyen szárítási feladatokhoz, mert gyors, és biztosan nem tesz kárt a papírban. A szárításhoz a papírt egy kartondoboz nyitott felső részére terítem, így alatta is mozog a felmelegedett levegő. Ez a módszer további biztosíték arra, hogy nem foltosodik a felülete. Az infralámpa távolsága a papír felületétől elég nagy legyen, nehogy tüzet okozzunk.
A megszáradt papírt középmeleg vasalóval jól át kell vasalni, hogy felületéről a pici szőrök, és az esetleges ráncok eltűnjenek. A vasalásnál ügyelni kell, nehogy „élt” vasaljunk a papírra, mert azt elég nehéz, ha nem lehetetlen később eltüntetni onnan.
A kész színezett japánpapírt feltekerve tároljuk, így nem gyűrődik. Az így elkészített bevonóanyag állaga, jellege azonos a festetlen papíréval. A színanyag a papír rostjaiba szívódik, így nem bevonat jellegű a színezés. A papír súlya elhanyagolható mértékben növekszik meg. A lakkozást, festést jól bírja. A festékoldat elég nagy mennyiségű, így igen sok ív papír megszínezésére alkalmas. Használat után egy befőttesüvegben el is lehet rakni, jól lezárva nagyon sokáig használható még papír festésére.
Érdemes minden festésnél egy plusz ív papírt is befesteni tartaléknak, a modell esetleges sérüléseinek javításához. Ha több alapszínből kikevert színnel festünk, akkor mindenképp készítsünk egy, vagy akár több, tartalék ívet, mert nagyon nehéz lesz ugyanazt a színt legközelebb kikeverni.
Az ezen módszerrel elkészített papírral élethű, dekoratív, és könnyű bevonatokat készíthetünk repülőgépmodelljeinkre.
SRY MODELL 2006
2006. szeptember 07.