6.
MODELL ALKATRÉSZEK
ELŐRAJZOLÁSA
NYOMTATOTT RAJZOK
FELVITELÉVEL
(Oldószeres technika)
A modellek építése során nagyon sokszor előfordul, hogy összetett alakú fa alkatrészeket kell készítenünk. A kívánt alkatrész kiszerkesztése a fa nyersanyagra igen körülményes folyamat, és könnyen előfordulhat, hogy a szerkesztésből visszamaradó segédvonalak, körzőhelyek fogják elrondítani a kész munkadarabot. Vannak olyan többszörösen görbült vonalakkal határolt elemek is, amiket szinte lehetetlen pontosan kiszerkeszteni közvetlenül a fára (pl. szárnybordák). Ma már nem számít különlegességnek, ha valaki számítógépen a megfelelő programokat felhasználva készíti a modellhez szükséges rajzokat, tervdokumentációt. Az így készült alkatrészrajzok nagyon pontosak, precízek. Ezeknek a jóminőségű műhelyrajzoknak a fa alapanyagra vitelét ismerteti az alábbi leírás, ami VIDEO ISMERTETŐVEL (9,5 MB) is bemutatja az eljárást.
1.) A rajz
előkészítése.
A fára felvinni kívánt rajzot nyomtassuk ki lézernyomtatóval normál fénymásoló papírra (80 g/m2 papír). Ha a rajzot kézzel készítettük, hagyományos eljárással, vagy tintasugaras nyomtatóval lett kinyomtatva akkor azt le kell fénymásolni. Célszerű több rajzot nyomtatni, fénymásolni, hogy ha esetleg nem sikerülne a rajz felvitele, legyen tartalék amivel újra megpróbálhatjuk.
Arra ügyelni kell, hogy a rajz felvitele során az ábra tükörképe fog a fára kerülni. Ha az alkatrész nem szimmetrikus ez gondot jelenthet. Ezért ilyen esetben a rajzot kell tükrözni és utána kinyomtatni. A fára vitelkor az újabb „tükröződéssel” visszakapjuk az eredeti alakzatot.
2.) A fa-anyag
előkészítése.
A fa-anyag amire rajzot viszünk fel szinte kizárólag balza, vagy réteges lemez lap szokott lenni, esetleg fenyődeszka. Ezek puha, közepesen kemény világos színű anyagok, amiken a rajzolat jól látszik. A fa felülete viszont „szőrös” szokott lenni, és ez a rajzolat elmosódását okozza. Ezért a fa felületét elő kell készíteni, csiszolóblokkra feszített finom vászonnal át kell csiszolni. A fa nem lehet vizes, olajos, poros sem. Keményebb faanyagokon a rajzolat „élesebb” lesz, mint a puhábbakon. Ezért különösen fontos a balza lapok alapos előkészítése, mert ezek nagyon puhák, és könnyen elmosódhat rajtuk a rajz.
3.)A rajz illesztése.
Papírt a rajzos oldalával lefelé fektetjük a falapra. Sok alkatrésznél fontos a fa száliránya, így ezeknél ügyelni kell a szálirány-helyes felrakásra. A lapot felrakhatjuk egyben is, de ki lehet vágni egyenként az alkatrészeket és így felvinni a rajzokat sorban. Mindkét esetben legyen jól lerögzítve a rajz a felvitel során. Ez a rögzítés történhet gombostűkkel, vagy egyik kezünkkel szorítjuk le a papírlapot.
4.)A rajz felvitele.
A rajzot oldószer segítségével visszük át a fára. Erre a célra a legalkalmasabb a Nitrohigító, Cellonix-higító, vagy az Aceton. Ezek mind veszélyes anyagok, tömény gőzük egészségkárosodást okozhat, így csak jól szellőztetett helységben szabad használni őket. Szükség lesz még egy kis tálkára, amibe kiöntünk egy kevés higítót, és egy darab háztartási papír-töllőkendőre. A törlőkendő darabot össze kell hajtogatni, mert így több oldószert tud felszívni a nélkül, hogy az kicsöpögne belőle. A kendőt mártsuk bele az oldószerbe, ha nagyon sokat szívna fel akkor kicsit nyomkodjuk ki, majd kezdjük el vele végigtapogatni a rajzot.
Az oldószer hatására a papír „átlátszóvá” válik, és így látni fogjuk a rajz vonalait. Azt is meg lehet figyelni, hogy a vonalak picit „szétfolynak”, elvesztik éles kontúrjaikat. Ez annak a jele, hogy a papíron lévő festékréteg feloldódott, és a rajz átkerült a fára. Ha kezdene kiszáradni a papír-törlőkendő, akkor ismét mártsuk az oldószerbe, de ekkor is ügyeljünk arra, hogy ne legyen lucskos, ne csepegjen le az oldószer.
A rajzot ne dörzsöljük, és ne áztassuk el, mert ilyenkor csak elmosódott, használhatatlan eredményt kaphatunk, a legrosszabb esetben semmi nem fog látszani a falemezen.
5.) A kész rajz.
Miután az oldószerezést befejeztük, egy határozott mozdulattal távolítsuk el a papírt a fáról. Egy gyors, felfelé irányuló mozdulattal vegyük le a papírt a fáról. Oldalirányban nem mozoghat a papír mert különösen keményebb faanyagok esetén elkenődhet a rajz. Amíg a fa az oldószertől nyirkos előfordulhat, hogy halványan látszik a rajzolat, de általában a kiszáradás után jól láthatóvá válnak a vonalak. Amíg a fa ki nem szárad nem érdemes a megmunkálásába kezdeni, mert a nyirkos fát nem lehet szépen csiszolni, gyalulni.
Ez a módszer különösen a balza-fenyő konstrukciójú modellek építését könnyíti meg. Kifejezetten hatékonyan alkalmazható scale modelleknél, ahol több összetett alakú alkatrészt kell előrajzolni, elkészíteni. Kisméretű, és bonyolult alakú balza alkatrészeknél célszerű az adott elemből többet előrajzolni, mert ezek a kimunkálás során könnyen eltörhetnek, és ilyenkor jól jön egy tartalék előrajzolt darab.
Szerző: Molnár Attila & SRY
SRY MODELL 2006