Megint csak aerodinamika és SRY Mester a profilt is megadta valahól.
Pl. Rés az árbóc és a vitorla között: Igen láttam ilyet, sőt olyat is hogy minden félével rést produkálnak, mert állítólag jó hatással van az aerodinamikára a vitorla és árboc közti rés. ( Másolás a másik modellező fórumról.)
A korszerű vitorla nem egyszerűen rudakra feszített textillap, hanem egy speciálisan szabott térbeli forma, un. aerodinamikai profil (vitorlaprofil) jellemzi. Így a vitorla bármelyik vizszintes metszete ívszeletet ad.
A szélben egyenletesen áramló levegő mozgása az aerodinamikai profil hatására, annak környezetében megváltozik. A szél felőli oldalon lelassul, a szél alatti oldalon felgyorsul. A Bernoulli-féle p-v függvény értelmében ezzel forditott arányban a légnyomás a szél felőli oldalon megnő, a szél alatti oldalon lecsökken. Kísérleti eredmények igazolják, hogy a keletkező összes aerodinamikai erő 60-75%-át a leeoldali szívás teszi ki!
A vitorlások mozgásában mindig jelen van egy sajátos, csak rájuk jellemző komponens, az oldalt csúszás. Ennek mértéke arányos a szél erejével, és csökkentése érdekében van szükség a jollék uszonyára (svert), ill. tőkesúlyos hajóknak kielre. Minél nagyobb a svert (vagy kiel) oldalnézeti vetülete, annál kisebb az oldalt csúszás, teljesen azonban soha nem küszöbölhető ki. Éppen ez az oldalt csúszás felelős elsősorban azért, hogy a hidrodinamikai ellenállás (H) tetemes hányada a sverten (kielen) ébred. Például kísérletekkel igazolt, hogy 8 fokos oldalt csúszásnál az uszony okozta ellenállás négyszerese a hajótest ellenállásának. Tehát mindig azzal a legkisebb svertállással szabad csak hajózni, amely éppen elegendő az oldalt csúszás csökkentésére. Ugyanakkor a jolle vezetése közben több más lehetőség is adódik a csúszás mértékének csökkentésére (kiülés, trapéz, stb.)
Külön fel kell hívni a kezdő vitorlázók figyelmét a kormányon keletkező fékezőerőkre. Még a kiegyensúlyozottan futó, kormánykitérés nélkül irányban tartható vitorlás kormánylapján is - hasonlóan a sverthez - jelentős hidrodinamikai fékezőerő ébred. Ez még tovább növekszik minden kormánymozdulattal. Például egy jolléban 2-3 csomós (kb. 5 km/h) sebességgel vitorlázva, ha a kormányt 4 fokra kitérítjük, az összellenállás máris 30-40% -al megnő. Ugyanakkor egy 8 fokos kormánymozdulattal - ami látszólag még mindig igen kicsi - máris 100% -al növeltük meg a fékező erőket (4./3.3. ábra)! ( Tóth Kálmán " vitorlázás ".)
Kérdező: Zsolt A kérdés: A hajó dőlésekor a laterál felület súlypontja, vagy a vitorlák súlypontja változtatja a helyét? ...és miként? A válaszadó: Csury Zoltán
Nagyon jó kérdés. Kevesen gondolkodnak ezen, talán azért mert ennek vizsgálatakor nem a megszokott nézőpontból kell vizsgálni az erőket.
Egészen pontosan felülről kell a hajóra és az erőrendszerre nézni. (un. Felülnézet).
Erősen megdőlő hajónál azt tapasztaljuk, hogy a hajó hirtelen nagyon intenzíven szél felé akar menni. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Ha lerajzol magának egy dőlő hajót felülnézetben, berajzolja a vitorlán ébredő előre hajtó erőt valahova kb. a vitorla súlypontjába azonnal láthatja, hogy ennek az erőnek egy jelentős erőkarja is keletkezett (minél jobban dől annál nagyobb) és ezáltal egy jelentős forgató nyomaték ébred ami a hajót a szél felé forgatja. A laterál felületnél ugyan ez van. ( Csury Zoltán jegyzete.)
A nagyvitorla alsó élének állításával alapvetően a nagyvitorla öblösségét (hasasságát) tudjuk állítani. Az orrvitorlával is rendelkező hajótípusoknál a nagyvitorlák alsó régiójában a vitorlaszabók a nagyvitorlák has helyzetét 49 – 50% körülire teszik (vízszintesen az első éltől mérve a has maximuma %-ban számolva itt van), ezért magára a nagyvitorla súlypontjára alig van hatással.
Sokkal lényegesebb a kormányra illetve a kormányrúdon érzékelhető úgynevezett kormányerőre való hatása. Más néven a hajó lúvolási hajlandóságára (a hajó magától szél felé akar fordulni). Ez főleg krajcban (éles menetben érzékelhető). Ha az alsóélet beengedem, akkor a nagyvitorla hasasodik. Ha kihúzom, a nagyvitorla laposodik. Ezzel a két vitorla közös súlypontját már tudom befolyásolni. A nagyvitorla öblösítésével a súlypont egyre hátrébb kerül, a hajó egyre inkább szél felé akar fordulni, egyre nő a kormányerő. A nagyvitorla laposításával ez a súlypont egyre előrébb kerül, a kormányerő egyre csökken.
Ez az elmélet. A gyakorlatban a kormányerő helyes beállítására sokkal nagyobb hatással van az árbóc görbület és a fokk vagy génua hátsó lehúzási pontjának a változtatása.
Remélem a válaszom érthető. Amennyiben további kérdései vannak, szívesen válaszolok, ha tudok.
Üdvözlettel:
Csury Zoltán ( Online tanácsadása!) Nagyon köszönjük Csury Zoltánnak a modellezők részére is hasznos tanácsait!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Tamásbá 2010 szept. 29. - 13:17-kor.
|