SRY MODELLEZŐ FÓRUMA http://users.atw.hu/sryforum/ |
|
Gerinctelen 1 vitorlás építése http://users.atw.hu/sryforum/viewtopic.php?f=19&t=1502 |
Oldal: 1 / 4 |
Szerző: | mamut [ 2011 jan. 24. - 15:00 ] |
Hozzászólás témája: | Gerinctelen 1 vitorlás építése |
A testépítés új technológiájával próbálkoztam, és első úsztatás alapján bevállt. A 78cm-es test rétegelt lemez bordákkal, 2mm-es balsa palánk borítással készült. Az ötlet lényege, hogy jóval kevesebb fűrészeléssel, jóval kevesebb anyagból lehet szép bordás hajótestet készíteni. A hajó gerinc nélkül épül, a bordák 3 db-ból állnak össze. A félbordákat úgy rajzolom fel a rétegelt lemezre, hogy a legkisebbel kezdtem, majd megfelelő falvastagságot hagyva a következő bordát úgy helyeztem el, hogy annak könnyítése legyen az első borda. Így szinte nincs hulladék a bordák között. Sajnos a rajzot nem fotóztam, csak a kivágott bordakészletről van kép, de remélem látszik az egymásbaillő bordasorozat: ![]() A félbordákat a bordarajzra illesztve egy 2*10mm-es léccel ragasztottam össze, úgy, hogy a léc rövidebb és magasabb volt a bordák sarkánál, ezáltal a dörzsléc fészke is kialakult. A bordákat először a későbbi fedélzet részét képezpő 2 db 2*10mm-es fenyőre ragasztottam, majd a "gerinc" palánkléc következett, és végül a két dörzsléc: ![]() |
Szerző: | mamut [ 2011 jan. 24. - 15:11 ] |
Hozzászólás témája: | |
A plánkozásnál a palánkokat úgy szerkesztettem meg, hogy megmértem a bordák kerületét, majd elosztottam a tervezett palánkok számával. Pauszpapírral lemásoltam a dörzsléc ívét, majd erre az ívre mértem rá a számított palánkszélességeket. Két-két ilyen palánkot készítettem, majd újra pausszal ívet másoltam. A palánkozás felénél az üresen maradt borda kerületet újra mértem és pontosítottam a palánkszélesség adatokat. Így sikerült a 78cm-es testet nagyjából azonos alakú "párhuzamos" egybepalánkokkal borítanom. Az első félbora és a hajóorr közötti részt tömör balsából készült. ![]() |
Szerző: | mamut [ 2011 jan. 24. - 15:15 ] |
Hozzászólás témája: | |
Az uszony és a kormánylapát is 4mm-es (olcsó) rétegeltlemez. Az árboctő alucső: ![]() A fedélzetet az árboc mellett fenyőpalánkkal, a többi helyen balsa palánkkal borítottam: ![]() ![]() |
Szerző: | sry [ 2011 jan. 24. - 15:37 ] |
Hozzászólás témája: | |
Ez igen tanulságos volt! A hajó is szép lett, jó vonalú, letisztult szerkezet! Remélem a folytatásról (vitorlázat, fittingek stb...) is kapunk beszámolót. Üdv.: SRY |
Szerző: | mamut [ 2011 márc. 07. - 13:52 ] |
Hozzászólás témája: | |
Lassan elkészül a hajó 1.0 verziója. A teljesítménye sík vitorlával is megnyugtató. Fittingek (?): Az orrvitorla csapágya, hogy könnyen bontható legyen, egy U szög, és egy sima szög (csavar). A U szögön átbujtatott hurok végű cérnát a szögre akasztom: ![]() Az 1m magas árbochoz az 5*1mm karboncső merevítés nélkül vékonynak bizonyult, ezért utólag cérna merevítést kapott. A kereszttartó 2mm karbon, végén kis műanyaggyűrűvel. A cérnafeszítők levágott szervókarok: ![]() A bum két vékony karbonlap, melyet fülbevaló "szegecsek" szúrnak át, ehez csatlakozik a vitorla. Az állíthatóságot a szegecy másik furatba helyezése biztosítja: ![]() Az árboc-bum csatlakozás két golyóscsapágy, 10mm-es rézcsőben, amire fület forrasztottam, és erre a fülre csavaroztam a bum karbonlapjait: ![]() A teljes kép: ![]() |
Szerző: | user_1200 [ 2011 márc. 11. - 13:45 ] |
Hozzászólás témája: | |
Gyönyörű lett! ![]() A kíl hogy van merevítve hajón belül? közvetlenül a bordákhoz? Ha szabad egy megjegyzést az árboc merevítésével kapcsolatban: AZ ilyen egy szálingos megoldásnál praktikus, ha a szálingot nem a geometriai közepére rakod, hanem a nagyvitorla súlypontjának vonalába, és a rigg felső bekötése a forstag bekötésével van egy vonalba, emellett - bár ilyen méretben ez nem számít annyit - a száling nem merőleges az árbocra, hanem a rajta keresztülfutó vanti által bezárt szöget felezi. (Ha gondolod kifejtem a "miért"-et részletesebben - nettó fizika. ![]() |
Szerző: | sry [ 2011 márc. 11. - 18:23 ] |
Hozzászólás témája: | |
Naná, hogy érdekel miért is? (Szerintem Mamut Kollégát is érdekli, meg minden vitorlázót) Üdv.: SRY |
Szerző: | Feco1 [ 2011 márc. 11. - 19:37 ] |
Hozzászólás témája: | |
Engem is érdekel. Üdv.feco 1 |
Szerző: | user_1200 [ 2011 márc. 13. - 12:19 ] |
Hozzászólás témája: | |
Sziasztok! (hosszú lesz, és jó pár helyen egyszerűsítésekkel éltem. A vad fizika része integrálokkal kicsit nekem is sok, főleg vasárnap... ![]() A star-t hoznám példának a valós méretekből, itt egy kép, ahol a "nagyja" látszik. Azért különösen jó példa, mert ha nézegettek róla képeket a neten, az egyébként egyenes alumínium árbocot ők alapból karikába hajtogatják, plusz amúgy is igen vékony a hajóhoz képest a pózna, mindemellett arányaiban hatalmas a nagyvitorla. Jó példa még a Soling, ez közelebb áll a mi arányainkhoz. A száling feladata, hogy a vitorlára ható erők miatt oldalirányba behajló árbocot - nagyjából - egyenesen tartsa. A behajlás az számunkra ugye rossz, ugyanis megváltozik tőle a vitorla alakja, pl. kinyit a hátsó él, elveszti a szárnyformát, és nem húz. Nem utolsó sorban törik. ![]() De hol kell megtámasztani? Logikusan ott, ahol a legnagyobb oldalirányú erő hat rá, ez viszont akkor lenne a közepe, ha vitorla téglalap formájú lenne, és az árboc két végét támasztanánk meg. A gyakorlatban - leegyszerűsítve - képzeljük el az árbocot úgy, mint egy hidat, ahol a vantnibekötés a pillér. A legnagyobb behajlás a legnagyobb terhelési ponton lesz, ez ha csak egy nagyvitorla van, a nagyvitorla súlypontjánál lesz. (Mondjuk csak nagyjából, mivel a terhelésre változik az alakja...) Hol érdemes ilyen esetben alátámasztani? Nyilván a terhelési pont alatt. (Egy száling esetén!) Második kérdés a vanti felső bekötése. Szintén adná magát, hogy az árboc tetejéig vigyük fel. Igen ám, de alatta van a fock bekötés. Ellentétben a nagyvitorlával, ahol az elsőél az árbóchoz "rögzítve van, emiatt a terhelés az egész hosszon eloszlik, a fock csak a tetejénél kapcsolódik az árbochoz, ezért a terhelését is tekinthetjük pontszerűnek. Ha fölvisszük a bekötést teljesen, 3 helyen lesz megtámasztva az árboc: a töve stabil, a szálingnál és a tetején. Eközben meg a riggelés (Fock felső pontja) két támasztás, a teteje és a száling közt húzza lee-be az árbocot. Az árboc meg viszonylag engedelmes, ha a száling fölött kihúzod az egyik irányba, akkor a száling alatt kihajol a másik irányba, mint egy libikóka. (Newton III. ![]() Ha ezt kombinálod azzal, hogy a száling is rossz helyen van, akkor a száling alatt és fölött is hat egy erő, ilyenkor az egész árboc kihajol, csak a mértékét csökkenti a száling. Mi van, ha mindkét erőt egyszerre vesszük? A két erőt nem lehet a száling és az erők különbözősége miatt összevonni*. Ha rossz helyen van egy száling, akkor alatta és fölötte is van egy oldalra kitérítő erő, így az árbóc - szálingostól együtt kihajol. Ha erős anyagokat használunk, akkor nem törik, és valamit csökkent rajta a száling, de túl sokat nem ér. Ha jó helyen van? Akkor a nagyvitorla miatti kihajlást, mint alátámasztási pont megfogja, ott nem tud kihajolni, a fock felső bekötése pedig húzza ki oldalra, de az oda érkező vantni az ellenerő, az tartja kb. a helyén. (A gyakorlatban persze kihajol, csak kevésbé...) Még két apróság: - A fock fölötti része a nagyvitorlának minimálisat terhel. Egyrészt kicsi már a felület, másrészt a vitorla tetején kezd kinyitni először a hátsóél, ezért ott engedi ki a legtöbb szelet. Emiatt nem szoktak plusz egy vantnit odáig fölvinni, csak ha gyenge a pózna, vagy nagy a nagyvitorla denevére. - Miért nem merőleges a száling az árbocra? Két erő hat rá: a nagyvitorla húzza oldalra, illetve a vantnit húzza a fock bekötése, ez olyan mint a pecabot, a szálingot felfele húzhatja. A fockig menő vantni megtörik a szálingon, ha a száling nem felezi meg ezt a szöget, akkor valamelyik irányba nagyobb erő húzza. Ha lefelezed a szöget, akkor nem tud kibicsaklani. És hogy ez miért fontos? ![]() Mert ha jól lövöd be, nem törik az árboc, illetve kevesebb kötélből és anyagból tudsz merevebb szerkezetet csinálni, márpedig minden plusz tömeg az árbocon (erőkar!) dönti a hajót... Csináltam egy vázlatot, nem pontos, de a lényeg rajta van: ![]() Üdv: Bbt (* őőő ebben nem vagyok 100%-ig biztos, de vasárnap reggel van, ilyenkor nem pörög az agyam. Szerintem nem lehet. ) |
Szerző: | user_1200 [ 2011 márc. 13. - 12:20 ] |
Hozzászólás témája: | |
megj.: A magyarázatban elképzelhető, hogy nem a legpontosabb, rég tanultam mechanikát. HA valaki tudja pontosítani ne fogja vissza magát. ![]() megj2.: A star ábra egyébként összetettebb, ott a vantnibekötés a forstag fölött érkezik, és hátrafele nyilazzák a szálingot, mivel nem csak oldalra stabilizál, hanem íveli is. Az erő egyébként jellegét tekintve ugyanolyan, csak ami oldalirányban káros, az hosszirányban - ebben az esetben - elvárás. ![]() megj3.: http://www.wb-sails.fi/news/98_2_SideBend/SideBend.htm - angol, miért nem jó nekünk a hajlás. |
Szerző: | user_378 [ 2011 márc. 14. - 21:54 ] |
Hozzászólás témája: | |
Sziasztok! Statikus mérnökként hozzá kell szólnom a témához. A német nyelvű online enciklopediából sikerült kiderítenem mi mit jelent ![]() Na de... A kérdés az, hogy mit akarunk elérni az árbóc merevítésével? Mire akarjuk használni a keresztmerevítő rudat/rudakat (ez a száling, ha minden igaz). Ha az árbócnak egy konkáv alakot akarunk a szél felőli oldalán, akkor tegyük az árbóc fele és felső egyharmada közé. Ha az árbócot egyenesre akarjuk hagyni, csak engedjük valamennyit oldalra eldőlni, akkor tegyük a fele és az alsó egyharmad közé. Sok tényezővel kell számolni. Pl a fővitorla alakja nagyjából egy háromszög. A szélterhelést viszont nem vehetjük háromszög alakúnak, mivel a szélsebesség a magasság függvényében exponenciálisan nő. A föld- ill. vízfelszínen 0. Ez a változás az igazi hajóknál jelentős, a modelleknél elhanyagolandó. Azok a megoldások, amik az évszázadok tapasztalatai alapján kialakultak, jól beváltak, jól használhatók. Nézzünk meg pár hajót a yachtozás aranykorából. És párat az elmúlt évekből. Mindegyik jó. És nem utolsó sorban, ami esztétikailag is jól néz ki, az biztos, hogy egy jó megoldás. Egyébként én javasoltam Mamut-nak ezt a megoldást. Hogy függőleges értelemben hova tegye a keresztmerevítőt, az már rajta múlt. Szerintem jó helyre sikerült. Üdv, Ákos |
Szerző: | user_1200 [ 2011 márc. 15. - 0:55 ] |
Hozzászólás témája: | |
Szia Ákos! (bocs, a magyar hajósnyelv alapvetően német eredetű angol szavakkal fűszerezve. ![]() Abszolút igazad van benne, hogy a vitorlától függ mi az optimális. Ráadásul valós méretben, ahol menet közben is tudsz szabályozni sok mindent ez még több szereplős egyenlet. (egyébként nem tekintheted háromszögnek. Amiről beszélünk, mind 3dimenzióban értelmes torzulás.) Egy azonban biztos: van a vitorla szempontjából ideális állapot, függően annak szabásától. Ha a rá ható erők hatására a görbület változik, és nem tudod a vitorlával lekövetni, az nem jó, romlik a hatásfoka. Ebben az esetben logikusan, főleg ha menet közben nem tudsz állítani, a mi szempontunkból a megfelelő merevítés a jó. Mindemellett ha megnézel versenyhajókat egy szálingos merevítéssel, egyiknél sem lesz középen, még akkor sem, amikor a fock a tetejéig fölmegy. (nem versenyhajónál pl. Balaton 21 van rá példa, ezeknél a hajóknál általában arányaiban annyival nagyobb a fock, hogy az indokolja a feljebb vitt szálingot.) A konkáv verzióval több gond van, két vitorlánál a kettő közti résben áramló levegő nagyon nagy mértékben javítja a két vitorla hatásfokát (angolul slot effects néven van rá egy csomó szakirodalom, magyarul dűzni-hatás néven hívják a Balatonon. ![]() Ezzel szemben az enyhe szél alá hajlás legfeljebb a vitorlák tetejénél okoz gondot. (tudom én kezdtem a nem idevaló hosszú hozzászólást, esetleg átrakhatnánk máshova, hogy mamut kolléga szép hajóján maradjon a fókusz...) ui.: Az esztétikai résszel azért erősen vitatkoznénk. ![]() "A víz utálja a csúnyaságot, ha egy hajó jól néz ki, akkor jól is fog menni." - Nathaniel Herreshoff mondta, az Amerika kupa egyik legkonokabb kihívója volt, minden hajója Shamrock volt. Egyikkel sem nyert. Viszont közte volt a kor legszebb és legrondább hajója egyaránt... ![]() |
Szerző: | user_36 [ 2011 márc. 15. - 7:50 ] |
Hozzászólás témája: | |
Bbt írta: A konkáv verzióval több gond van, két vitorlánál a kettő közti résben áramló levegő nagyon nagy mértékben javítja a két vitorla hatásfokát (angolul slot effects néven van rá egy csomó szakirodalom, magyarul dűzni-hatás néven hívják a Balatonon. ![]() Ezzel szemben az enyhe szél alá hajlás legfeljebb a vitorlák tetejénél okoz gondot. Ide kapcsolódóan egy kis vitorlázás elmélet. http://www.vitorlasszotar.hu/theory_content.php Érdemes elolvasni, mert éppen cáfol dűznihatást és egyéb elfogadott elméleteket. A másik apró megjegyzés: Egy vitolrának nem mindig kell ideálísan állnia. Főleg modellvitorlázásra igaz, ahol nem reffelsz, hanem csak riget cserélsz. Az aktuális rig annál tovább használható, minél jobban képesek vagyunk eltorzítani a vitorla alakját és lecsökkenteni a döntőerőt. (szóval nem mindig rossza randa nagy ránc a vitorlában) Ezt megteheted a vitorla alakjának torzításával, de hosszú távon az árboc tetejének elhajlásával. Ez nagyban függ a száling hosszától. Ha túl hosszú, akkor túl mereven tartja az árboc tetejét és erősebb szélben nagyon megdől a hajó, ha túl rövid, akkor pedig hamar kezd el kihajolni és valóban elereszti feleslegesen a szelet... |
Szerző: | user_1200 [ 2011 márc. 15. - 8:06 ] |
Hozzászólás témája: | |
Az általad adott linken nem cáfolja a dűzni hatást, a "vitorlák közti kölcsönhatás" részben leírja részletesen. A szándékos kiengedés teljesen jogos, valóban nem számoltam vele, bár ilyenkor sem hiszem, hogy a döntés miatti hátsó él kinyílásnál hatásosabbat tudsz tenni. Van példa a nagyon perverz meghajlításra is szándékosan: a DN jégvitorlásoknak jellegzetessége. Egyébként mielőtt gyorsan ellenszenvessé válok: nem szeretnék mindenkinél okosabb lenni, 20 éve hajózok és a mögötte lévő részek is erősen érdekeltek, érdekelnek, emiatt rengeteget olvastam-néztem-kérdeztem, plusz tanultam "némi" fizikát mellé. ![]() Mondjuk egy árbocot már döntöttünk hibás stágolás miatt, pedig azt profik tervezték. ![]() |
Szerző: | user_36 [ 2011 márc. 15. - 8:19 ] |
Hozzászólás témája: | |
Nem gondoltam, hogy az lennél..... A hátsó él kiengedésére cáfolat a finn-dinghy, ahol ugyan nincs vantni meg száling, de ha a súlyodhoz képest túl kemény árbocot használsz, akkor nem haladsz erős szélben. Ott pedig ha fúj, akkor egész a fedélzetig lehúzod a boom végét vagyis a hátsóélt. És nem engeded ki, ha jön pöff. (Persze cirkálásról beszélek.) És persze ha túl puha akkor nem lesz elég erő a cájgban, mert hamarabb elengedi a szelet. Én elsősorban gyakorlati tapasztalatok alapján beszélek inkább. |
Oldal: 1 / 4 | Időzóna: UTC + 1 óra |
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group https://www.phpbb.com/ |