SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Vannak szebb, több ágyuval ellátott hajók, pazarabb hajók, történelmet megváltoztató hajók.......mégis a Bounty hajó története a legromantikusabb.
.
Legalább két filmet csináltak róla, könyveket irtak, magyarra is leforditva.
A könyv cime "Lázadás a Bounty hajón"
A XVIII század végén Nagy Britannia uralta a tengereket. A Bounty hajó feladata az lett volna hogy kenyérfát telepitenének át vele Melanézia térségében. Azonba a kapitány olyan keménykezü volt hogy a legénység fellázadt. Hogy az angol korona haragja elöl meneküljenek elvitorláztak egy addig allig tudott szigetre a Pitcairn-re. Az nem volt rossz ötlet mert akik nem mentek oda azokat késöbb egy másik angol hadihajó begyüjtötte és londonban nagy látványosság közepette fel is akasztották öket.
Ezt mutatják a filmekben, de a legjobbat azt kihagyták.
A Pitcairn szigeten megtelepedtek a lázadók, mindenki szerzett magának feleséget Tahitiböl (és azok a csajok szalmából készült szoknyát viselnek ám, ha viselnek).
Összegezve 9 angol matróznak volt 9 benszülött felesége.
Valamint volt közöttük hat benszülött férfi, három benszülött feleséggel.
Egy benszülött embernek volt egy felesége.
Két másik benszülött osztozott egy másik feleségen.
A maradék három benszülött ugyancsak osztozott egy feleségen.
Jó mi?
Egy darabig jól is mentek a dolgok, mig az eggyik angol matróznak meg nem halt a felesége. Erre elvette az egyedüli benszülött embernek a feleségét. Akkor meg egy másik matróznak is meghalt a felesége az meg a két benszülött feleségét vette el. Na akkor kezdödött el az öldöklés. A végén a férfiak közül csak két angol matróz maradt életben. Ök meg szépen megosztották az immár kellö mennyiségben meglevö asszonyokat. A Pitcairn szigeten még mai napig is élnek a lázadok leszármazottai. A képeken a személyek mind egytöl eggyik le tudják vezetni a családfájukat valamelyik de föleg a két utolsó angol matrózig.

A történet egyik érdekessége hogy a romantikus Christian Fletcher
elsőtisz és társai történetét (a HMS. Bounty első tisztje volt a lázadás
vezetője) mindenki ismeri, de a kegyetlen és méltán gyűlölt kapitányét
William Bligh-ét már sokkal kevesebben.

Szóval ez a Bligh-t miután kirakták a hajóból egy csónakba a Csendes
Óceán kellős közepén ha jól emlékszem 3000 mérföldet tett meg az
óceánon, egyedül vitorlázva, és elérte a délázsiai angol gyarmatokat.
Ez rávilágít arra, hogy kibírhatatlan jelleme mellet kiváló tengerész
volt, és mindent tudott ami akkoriban tudható volt hajózásról,
navigációról, és nem mellesleg nagyon kemény fickó lehetett.
Visszautazott Angliába és ott feljelentést tett az Admiralitáson a lázadás
miatt. Később Ausztrália kormányzójává nevezték ki, de ott is hamar
"megszeretette" magát a helyiekkel. Nagyon nem volt népszerű
személyiség.

Ebből is látszik, hogy nem minden ha valaki kiváló ismerője és művelője
szakmájának. A magas szakképzettség megfelelő emberi talentum
nélkül önmagában nem teszi alkalmassá az embert arra, hogy vezető
legyen.

üdv.: SRY

Bizonyára a tengerészeti akadémiákon azóta is tanitják William Blight kapitány népszerütlen stilusát.
Ott tartottunk hogy az angol haditengerészet hajót küldött hogy gyüjtse be a lázadókat. Pandora volt a hajó neve. Valóban akik Tahitiban maradtak azok el is lettek fogva és a Pandora kapitánya szépen csináltatott nekik egy ketrecet a hajó fedélzetén. Irány haza angliában. A Pandora kapitánya Edwards kapitány a közepesnél kevesebb tehetséggel volt megáldva és rávezette a Pandorát egy koralzátonyra.
Elképzelhetö hogy mit érezhettek a foglyok a ketrecben.
Ketrecben lenni az még nem végzetes.
Egy süllyedö hajón lenni az se szükségszerüen végzetes.
De ketrecben, süllyedö hajón lenni az már végzetes.
A foglyok könyörögtek hogy nyissák már ki a ketrecet hogy menthessék magukat, azonban Edwards nem engedte. Szerencsére ö meg nem hogy tehetségtelen hanem gyáva is volt mert igen hamar bele ült egy mentöcsónakba. Akkor volt hogy valakinek még is volt valami jó érzése és kinyitotta a ketrecet.
Itt van egy jó kép a Pandora süllyedéséröl.
http://library.puc.edu/pitcairn/catalog-detail-6b.html
Az hagyomány hogy a süllyedö hajót utoljára a kapitány hagyja el.

-Erröl jut eszembe. A hetvenes években egy görög kirándulóhajón tüz ütött ki, a motor se müködött, ott hánykódott a hajó.
Az utasok tolongtak a fedélzeten mikor látták hogy a kapitány az altisztjével enged le egy csónakot, beleülnek és húznak el. Az utasok a maradék legénységgel oltották a tüzet.
A görög kapitányunk felkéretözött egy közelben haladó másik hajóra.
Annak a kapitánya nem akart hinni a fülének, jól lehordta a gyávasága miatt és parancsolta vissza a hajójára. Késöbb a görög kapitány azzal mentegette magát hogy azért ment át a másik hajóra hogy segitséget kérjen. Hallottatok erröl az esetröl?

" ACHILLE " Én nem tudok róla többet! ( Help)

Az "Achille" 74 ágyús francia sorhajó 1803-ban épült, Rochefort-ban.
Fedélzetén 499-en szolgáltak. A trafalgari csata (1805) előtt egy nappal erről a hajóról látták meg először a Nelson vezette angol flottát.
A csata kezdetekor három másik hajóval együtt vette tűz alá az angol Belliesle hajót, ami hamarosan manőverezésre képtelen lett, mert szétlőtték az árbócait. Ennek ellenére kitartott, míg a többi angol hajó a segítségére nem sietett.
Az Achille ezután egy másik hajóval, a Prince-szel kezdett tűzpárbajba. Először az előárbóca gyullad meg, majd az angolok következő sortüze a főárbócát döntötte ki. Ezután a hajó lángba borult. Amikor a tűz elérte a lőszerraktárt, akkor a hajó fölrobbant. Legénységének mintegy 100 tagját az angol hajók mentették ki.

(a történetből jól látszik az "öregek" harci stratégiája: a szembenálló felek vitroláshajók lévén, legcélszerűbb volt sortüzekkel az ellenfél árbócait kidönteni és ezzel a hajtóművétől megfosztani a másikat. Gyakorlatilag csak a gőzhajók megjelenésétől kezdve igyekeztek a hajótestet eltaláni, lehetőleg a vízvonal alatt. Akkor indult el egy másik történet, az ágyú és a páncél harca.)

Nem én vagyok ilyen okos, hanem a forrásom: http://en.wikipedia.org/wiki/French_ship_Achille_(1803)

A Bounty-n történt események megfilmesítésére építettek egy hajót, és előbb Erol Flinn, majd Clark Gable, végül Marlon Brando szereplésével filmre vitték a történteket.
Aztán építettek még egyet, ott Mel Gibson játszotta Fletcher Christian szerepét. Mivel így két Bounty létezik egy időben, az elsőt "replika I", a későbbit "replika II" néven különböztetik meg egymástól.

Jelentős különbség a két hajó között, hogy a II. pontosan az eredeti tervrajzok alapján, méretpontosan épült vasbordázattal, vaslemez külső héjjal, dekorációs célból fa burkolattal. A fedélzet hossza 27 m.

A replika I. (állítólag) direkt a filmforgatáshoz épült, arányosan megnövelt méretekkel. Kb. egyharmaddal nagyobb, 35 m fedélzethosszúságú. Árbocain négyszintes vitorlázatot visel. Jelenleg eladó, átszámolva kétmilliárd 21millió ft-ba kerül(ne).

Ahogy végigkövettem a sorsát, úgy látom, több tulajdonos váltáson és felújításon is átesett. A felújítások során a gyönyörű fregattot sikerült amerikaias giccsre változtatni. Amitől felment az agyvizem, hogy vascső korlátot raktak fakorlát helyett, és sikerült az egyik fedélzeti lejárót kicserélni egy falusi budi kinézetű házikóra. A koporsó színre festett hajótestet nem is említem.
A további sorsa szerintem: vagy el tudják adni, vagy pedig "véletlenül" elsüllyed majd valahol az óceánon, és csak a biztosítási pénz marad utána...

Folyt köv.

ez tényleg egy igazi kuriózum téma! Még eszembe nem jutott, hogy a
filmforgatások (néha igazán megnyerő) hajóinak mi a sorsa. Vannak
olyan filmek amikben főszereplő a hajó, és láthatóan nagyon igényesen,
odafigyelve alakították ki ezt az "úszó díszlet"-et. Ilyen a Kapitány és
Katona. abban az a két fregatt valami csodaszép, és nagyon pontos,
korhű munka.

Üdv.: SRY

Még nem láttam az általad említett filmet, ezért belenéztem a youtube-on. Rögtön egy ismerőssel találkoztam, ui. az egyik hajó, a HMS Surprise egy régi filmben, a Monte Christo grófja címűben a Fáraó-t (Pharaon) alakította.

Visszatérve a Bounty replika I.-hez, az MGM 1962-ben Brando főszereplésével készült feliratos produkcióját volt szerencsém a hetvenes évek legelején megtekinteni. A történetből nem sokat értettem, második osztályos tanulóként a gyorsolvasással még igencsak hadilábon álltam. Viszont örökre lenyűgözött a vitorlás szépsége. Elhatároztam, hogy egyszer építek egy ilyet. Ezért megpróbáltam folyamatosan információt gyűjteni róla.

Wolfgang Petersen a "Das Boot" című film forgatásához eredeti tengeralattjáró híján három díszletet építtetett. Egy teljes méretű élethű úszóképes hajótestet a külső felvételekhez, azonkívül egy tizenketted részre kicsinyített úszó és merülőképes modellt a le és felmerülések filmrevételére. Valamint egy három méter átmérőjű csőbe megépítették a tengeralattjáró teljes belsejét a belső felvételekhez, ami lényegében a film háromnegyedét teszi ki.

http://www.youtube.com/watch?v=Nwc0shJ2aYc
(Ha valaki még nem ismerné)

Viszont a "Lázadás a Bountyn" c. film technikai kulisszatitkairól semmit nem tudok. Bőven van információ Brando tivornyáiról, az emiatt öt hónappal elhúzódott forgatáson panaszkodó stábról, de hogy hogyan oldották meg a filmfelvételeket a hajó belsejében, vagy épített helyszínt használtak,még nem hallottam róla.

Amit biztosan tudni lehet: a Hoorn fok megkerülésével küzdő hajó külső felvételein egy 1:24 méretarányban megépített modell hánykolódik a hullámokon. Kikockázva látható , hogy rendkívül aprólékosan kidolgozott modellről van szó (könnyű annak, aki nyilván tanulmányozta az eredetit).

http://www.kepfeltoltes.hu/view/110126/ ... es.hu_.jpg

http://www.kepfeltoltes.hu/view/110126/ ... es.hu_.jpg
( Mindkét kép a modellt ábrázolja, másodikon látható, hogy az oldalköteleket mindkét oldalon Z sodratú kötéllel készítették, pedig eredetileg a jobb oldalon S sodrat van.Ennél nagyobb hiba az enyémen sem legyen:-) )

Egyéb információkat pedig csak kikövetkeztetni lehet.
Például: 70 mm széles filmet használtak. Ez a filmméret eléggé nagyméretű kamerát (és rövid snitteket) jelent, mégis a film fele belső térben játszódik. Hogyan fért be a kamera az eredeti hajóba? Állítólag a hajó direkt a filmezés kedvéért lett nagyobbra építve. De több jelenet is van, ahol a kamera rendesen nem állhatna ott, ahonnan a felvétel készült.

Például ketten (Christian és Young) beszélgetnek az előbbi kabinjában. A kabin hossza 280 cm, szélessége majdnem két méter. A képen a kabin teljes szélességében látható, faltól falig. Kivágták a palánkot és kívülről filmeztek, vagy pedig díszlet az egész, és eltolható válaszfalakat alkalmaznak?

http://www.kepfeltoltes.hu/view/110126/ ... es.hu_.jpg

http://www.kepfeltoltes.hu/view/110126/ ... es.hu_.jpg


Folyt. köv.

http://hajomakett.hu/content/view/541/41/lang,hu/


Bizonyára számos olvasó hallott már a Bounty hajón, az 1800-as évek elején történt lázadásról. A hajó kapitányát – William Bligh kapitányt – egy csónakba tették a Csendes-óceán kellõs közepén. Bligh azonban nagyszerû és rafinált tengerész volt, elkormányozta a csónakot egy holland kikötõbe, majd onnan hazautazott Angliába. Miután elmondta a Bounty-n történteket és felmentették a hajó elvesztésének vádja alól, kinevezték Ausztrália kormányzójává. 1808-ban aztán Bligh ismét egy lázadásban találta magát. Ezúttal azonban a katonatisztek lázadtak fel a kormányzó korlátozó intézkedései ellen. Bligh-nak sikerült úrrá lennie a Rumlázadásnak elkeresztelt rebellión, aminek eredményeként az itt szolgáló tiszteket hazarendelték Angliába. Helyettük érkezett John Macquarie saját katonáival. Õ engedélyezte a felszabadult elítélteknek közhivatali poszt betöltését. Az 1868-ban érkezett az elítéltekkel teli utolsó hajó Ausztráliába. Összesen 168 ezer “csínytevõt” deportáltak Angliából.

Én úgy tudom, hogy a lázadó tisztek bezárták William Bligh-t a saját kormányzói rezidenciájába, és ott egy évig fogva tartották, majd felrakták egy Angliába tartó hajóra.


Folytatva a korábbi témát: mivel a filmen szereplő hajóról tervrajzot nem sikerült szerezni, kénytelen vagyok a film képi információit használni. Ezért fontos számomra kideríteni, hogy az éppen látható helyszín az eredeti hajó adott részletét ábrázolja, vagy esetleg épített díszletről van szó. És ha díszlet, mennyire pontos információkat tartalmaz.

Logikusan gondolkodva, a film utolsó jelenete (a lángoló Bounty) lehet a legelső forgatott filmkocka, mert alaposan szemügyre véve látható, hogy egy erősen elhanyagolt állapotú hajót gyújtottak meg.
Mint mindig, itt is két eset lehetséges: felgyújtották a felújítás előtt álló hajót, majd a jelenetek leforgatása után megtörtént a tatarozás, és a frissen festett hajóval leforgatták a filmet. E verzió mellett szól, hogy a film kezdetén egy feltűnően csillogó hajóval indulnak útnak. Valamint minden részletében hasonlít a felgyújtott hajó a későbbihez, noha némi elnagyolás biztosan lenne ha csak égetés céljából készítik. Egyetlen eltérést találtam, a vízmeder gerendával a fedélzeten két hajlított hajópadló fut párhuzamosan, és csak utána következik a fogazott keret. A felgyújtott példányon az egyenes hajópadlók rögtön a vízmeder gerendához futnak.

Folyt köv.

A másik verzió az, hogy mégis megépítették díszletként a hajótestet, és azon játszódik az utolsó felvonás. Erre manapság, a digitális világban is láthatunk példákat, a Black Pearl, illetve a Titanic is díszlethajóként lett felépítve, mint az látható a you tube-ra feltett werkfilmeken.

Ezt a feltevést alátámasztja az, hogy a Hoorn foknál hányódó hajó mellvédjének bordakiosztása egészen más, mint a Tahiti környékén úszó hajóé. A viharban küzdő Bounty-n forgatott jelenetek stúdiófelvételek, néha látható a hajótestet mozgató (támasztó?) rudazat. A fedélzeten játszódó jeleneteknél a hajótesten látható mindhárom árboc, vagy legalább is az árboctörzsek. Egy jelenetnél viszont, mikor a főkabint elönti a víz, hiányzik a hátsó árboc a kabin közepéről.
A tatfedélzeten amúgy is érdekes eltéréseket lehet találni, pl. a mellvéd belső felső szegélye a viharban piros, a nyílt vízen natúr fa színű. A viharos hajón a mellvéd bordázata egyenletesen sűrű, míg a nyílt vízinél ritkábbak a közök, és keresztben egy kötélfogó bak van rászerelve.
Valamint az égő hajón a taton teljesen sima a fedélzet, hiányzik a kormánylapát és ide tartozó szerelvényei. A viharban ugyanitt már egy magas rácsos dobogó látható, néha még a kormánykötél is be van alá vezetve. A nyílt vízen már négy láb magas nyitható szekrény van rászerelve, ez eredeti lehet, mert a nyolcvanas években készült fotókon is látható.
Én ide szeretném beépíteni a kormányszervót.

Sajnos az eddig felsorolt anomáliákat még mindig lehet átépítésekkel magyarázni. Hiszen a hajót folyamatosan karban kellett tartani, erre példa, hogy a filmen Mills elmegy a járgány mellett, aminek a talpa fehérre van festve, majd nemsokára újra látszik a járgány, most natúr színben.

Többször megnéztem a Kincses sziget című filmet, amiben a Bounty játssza a Hispaniola-t. Ott bőven látható a hajótest belső kialakítása, ami jelentősen eltér a Marlon Brando féle filmben látottól. Ezért egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a belső jelenetek díszletben játszódnak. A fedélzet is rövidebbnek tűnik a viharban felvett jeleneteknél.

Találtam valamit. Most építi, érdemes odafigyelnem.

http://www.modelbrouwers.nl/phpBB3/view ... =4&t=29269

És egy másik link.

http://modelshipworld.com/phpBB2/viewto ... &&start=20

Tavaly október végén elsüllyedt a replika a Sandy hurrikán miatt. Eléggé vegyes érzelmekkel fogadtam akkor a hírt. Egyetlen nyereség a dologban, hogy az emberek, akik valaha kapcsolatba kerültek vele, elkezdték ontani a fotókkal illusztrált memoárokat. Rengeteg jó fotó került fel a netre a régi időkből, és micsoda nyeremény, valaki a replika alakhű rajzát is felrakta, amit eddig rettenetesen hiányoltam. Rögtön ki is nyomtattam az 1:66-os méretarányban, és összehasonlítottam a méreteket.