Mivel VÖCSÖK tervezésekor abból az alapfeltevésből indultam ki, hogy nem mindenki szereti a kortgyűrűs meghajtást, gondolva rájuk is, a gerincet eleve uszonyosra terveztem, mint ha hagyományos kormánylapáttal épülne.
A kortgyűrűs hajtásoknál viszont az uszony, a hátrameneti képességet és irányíthatóságot hihetetlenül lerontja.
Mint azt már a fejlesztési lehetőségeknél leírtam, ajánlott a tönkcsövet minél hosszabban kifuttatni, hogy hátramenetnél a hajócsavar valóban maga után húzza a testet.
Ebben az esetben viszont nem árt a tönkcsövet plusz merevíteni, amit az uszony természetszerűen meg is tesz.
Kompromisszumos megoldás lehet az áttört uszony, ami ha elég ügyesek vagyunk, még szép is lehet, ám most jön a csavar.

Én a gerincet végigfuttatom teljes hosszon, de csak egy 5 mm vastag dörzsgerendaként, amibe csatlakozik a tönkcső alsó merevítése, míg a felső ferde szál a gerinchez rögzül.
Így nincs áttört szerkezet, megvan a gerinc teljes hosszon, amibe csapágyazható a kortgyűrű alsó része, és még szép is.
Anyaga, 10 x 1 mm fűtéscső, 3 mm átmérőjű pálca, forrasztva.
Miért tartom fontosnak mindezt leírni?
Nekem, ahogy még sokunknak, nincs esztergapadom, mégis megoldható még ez az összetett szerkezet is.
Üdv Manópapa
