SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Üdvözletem Mindenkinek

Mint azt a "2010 A Fa hajóépítés éve" topikban írtam, ezt az évet valóban csak olyan hajóknak szentelem, amik eredetileg is kizárólag fából épültek.
Ilyen hajó a COLUMBIA is.

Némi számolgatás után, mivel az eredeti rajzai hüvelyk és láb méretezéssel voltak ellátva, az 1:20 méretaránynál, egy + - 1% tűréssel 240 x 1010 mm méretű hajót eredményeztek.
Ez még pont szállítható méret.
A hajó rajzkészlete tartalmaz egy nagyon korrekt gerendaszerkezeti rajzot is, ami alapján gyakorlatilag makett értékű modell építhető.



A fedélzet gerendázatának rajza modell építés esetén sajnos nem használható, mert nagyon kis nyílások állnának csak rendelkezésre a belső részek szerelésére, így azt át kell alakítani.
A hajótest építésénél viszont igyekszem majd az eredeti gerendaszerkezet rajzát követni.

A hajó vonalrajza nagyon korrekt, így abból a hiányzó bordák, márpedig van belőle bőven, kiszerkeszthetőek.



Aki jártas a 3D rajzkészítésben, elég ha a vonalrajzok alapján elkészíti a virtuális modellt, és abból készít metszeteket.
Nekem sajnos szerkesztgetnem kell.
Még szerencse, hogy szeretek rajzolni.

Folyt. köv.

Üdv Manópapa

Amit erről a hajóról illik tudni.

Britt Columbia (Kanada) erdőjárói, telepesei, szociális ellátására épült az első, Columbia I. 1905, majd Columbia II. 1910. Összesen 17 db!
Missziós hajóként a hatvanas évekig töltött be jelentős szerepet, mint Posta, orvosi rendelő, kórház, házassági anyakönyvi hivatal, stb.
A hatvanas évektől a szerepüket a már korszerű hidroplánok vették át.
A Columbia III a kilencvenes években épült újjá eredeti dokumentációk alapján, és mind a mai napig szolgálatban áll.

Folyt. köv.

Manópapa

Meghajtás.

Már az első 1905-ben épült hajó is diesel motoros volt.
A hajócsavarról annyit lehet tudni, hogy 3 láb 4 hüvelyk átmérőjű, háromágú csavar volt, amiből az következik, hogy 45, 50 mm átmérő már jó a modellhez.
Naxost alapul véve, ott 45 mm volt a csavar átmérő, ennek a hajónak is megfelel az 540-es motor.
Mivel a hajó eredeti sebessége 8 csomó volt, az áttételezés szükséges még szabályzó esetén is.

Folyt. köv.

A hajó lelke, a gerinc.

Ez nem egyszerűen csak egy frázis, de tény, hogy nagyon sok esetben találkoztam olyan modellel, ahol a gerinc kivitelezésére nem fordítottak elég időt, energiát.
Ki lehet vágni rétegelt lemezből is, utólag eltüntetve a látványt, miből is van, de az igazi akkor is az épített gerinc.
Ezért érdemes egy kicsit elidőzni Columbia vonalrajzánál.

Az orr rész.



Szaggatott vonallal van megrajzolva az építés menete, alkatrészenként.

A gerinc metszete, ahol jól látszik a több darabból épített rendszer.



Végül a tat rész.



A kormánytengely alsó csapágyazását egy kovácsolt acél konzol( belapolva a gerincbe) tartja.

Mivel a rajzokat a már átméretezett 1:20 méretarányú rajzból tettem fel, így az orr és a tat közötti részt szándékosan hagytam ki.
A gerinc teljes hosszon az a metszet, amiről a kép fel lett téve.
Az oka egyszerűen az, hogy ez nem fésűs gerinc.
Modellezőknél nagyon ritkán fordul elő ez az építési mód, de azért előfordul.

Végül a szerkezet egyben.



Folyt. köv.

Manópapa

Üdv Mindenkinek

Hogy ne csak beszéljek, írjak, az épített gerincről, egy kis adalék.



Az orr rész alkatrészei, itt még csak kivágva és körbecsiszolva.



Ragasztás után fogvájóval összetiplizve.
Ez a technológia az egész építésen keresztül érvényes lesz.



Ez már a végeredmény.

A tat része bonyolultabb, de az sem veszélyes.



Az alkatrészeinek egy része.



Sajnos a kép élessége a nem megfelelő fényviszonyok miatt, hagy némi kívánni valót, de a lényeg azért látszik.
Holnap innen folytatom, némi kiegészítő magyarázattal, mert ez a szerkezet sok olyan trükköt tartalmaz, amit érdemes kitárgyalni.

Végezetül, hogy miért is tartom fontosnak a gerinccel való külön foglalkozást.
Mint már írtam, ez a hajó lelke.
Igaz hogy mire egy hajó elkészül, szinte már semmi nem látszik belőle, de az építés első percétől kezdve meghatározza a folytatását.
Ami pedig nem egy elhanyagolható szempont, az a takarékosság.
Ennek a hajónak a gerince nem kerül többe anyagként 200 Ft.-nál, és a ráfordított idő sem több mint egy nap.
Ha összehasonlítom NAXOS építésével, ott csak a gerinc egy teljes lap balsát "evett meg", pedig csak fele ekkora.
Aki szeret építeni, annak javaslom ezt a megoldást.
Ez a technika minden hajó rajzához adaptálható, némi utánrajzolással.

Folyt. köv.

Üdv Manópapa

Ma kihasználva jó időt, első sorban az építkezésemmel voltam elfoglalva, de azért egy kicsit foglalkoztam a hajóval is.

Folytassuk gerinc tat felőli részének kitárgyalását.



A rajzon piros nyíllal megjelölt alkatrész, nem önkényesen van ott, mondván hogy jól mutat, hanem nagyon fontos szerepe van.
Ez tartja az úgynevezett fartükör gerendát, illetve az egész fartükröt.

És akkor a mai termés.



Ez nem sok, de annál fontosabb.





Itt már rajta a tartó konzol.



A tartó konzol, rajta a fartükör gerendával.



Végül a fartükör vázszerkezete.
A külső kontúrt az utolsó borda adja majd meg, de mivel az is több darabból áll, kell neki néhány nap még.
Holnap viszont összeállítom a teljes gerincet, mert építő sólyát csak az után csinálhatok hozzá.
Mint már írtam, ezt a hajót nem szabad sólya nélkül építeni, pedig ha valaki mellőzni szokta, hát az én vagyok.

Folyt. köv.

Üdv Mindenkinek.
Manópapa

Figyelünk ám, csak nem akarjuk zavarni egyenlőre a gondolatmenetet!

Nagyon helyes

Igazából, a te kedvedért hoztam létre ezt a topikot.
Megjegyzem, ez valóban egy olyan hajó, aminek minden egyes részletéből sokat lehet tanulni, a rajzairól nem is beszélve.
Modellezők számára talán néhol furcsa, érthetetlen, vagy félreérthető, de igyekszem mindent megmutatni és elmagyarázni.
Sokáig gondolkoztam azon, hogy mennyire menjek bele a részletekbe, de végülis azon kívül, hogy megpróbálom a leginkább élethűen megépíteni, a fő célom az, hogy kedvet csináljak az építés technológiájához, mert ma már csak nagyon kevesen építenek így, pedig ez az igazi.
Sokakat visszatántorít az építés időigénye, hiszen több-száz alkatrészt kell egyedileg legyártani, a végeredmény viszont magáért beszél.
Egyúttal itt szeretnék elnézést kérni mindenkitől a későbbiekben sokszor előforduló kép és szövegrész ismétlésért, de ez elkerülhetetlen lesz.

Üdv Minden Kedves Olvasómnak

Manópapa

Még mindig csak a gerinc.

Egy elég érdekes, sőt szokatlan megoldást alkalmaztak az eredeti hajó építői a tönkcső helyének kialakításánál.
A gerinc gerendaszerkezeténél két gerendába hossz irányban egy egy V alakú bevágást martak, majd egymással szembe forgatva megkapták a tönkcső helyét.



Ha nekik bevált, akkor kipróbáltam én is, és láss csodát, teljesen központos nyílást kaptam a már kifúrt álló gerendához viszonyítva.
Igaz, ez még nem a pontos furatméret, de ahhoz elég, hogy a végleges fúrásnál a fúrót megvezesse.



Az alsó, szélesebb gerenda nem párhuzamos, hanem néhány fokkal eltér a talpgerendától, így a tengely dőlésszöge is adott.

Végül a már összeépített gerinc.





Ezzel persze még nem értem a gerinccel való foglalkozás végére, hiszen jó sok dolog hiányzik még róla, de a sólya elkészítéséhez ennyi már elég.

Folyt. köv.

Manópapa

Sziasztok!

(Én azt szeretném kérdezni, h. a rajzokon hol szerepel a piros nyíl leírása? Többször át- és átnéztem a dokumentációt, de nem találtam )

Manópapa! Ez egy nagyon szép és egyben lévő hajó. Nekem az egyik - a sok közül - kedvencem. Olvassuk még néhányan a topikot, nem csak magadnak irogatsz Érdekes az építési megoldásod. Ez tényleges építés, csak kicsiben. Mint egy piramist, kockacukorból.

(kérem, kapcsolja ki!)

Hajrá!

Üdv!
g.

Szervusz Gábor

Az a piros nyíl, no meg még sárga és zöld a későbbiekben, saját gyártmány.
Egyszerűbb így megmutatni részleteket, mint össze vissza firkálni egy rajzot.
A már elkészült részekre pedig egy kis kétoldalas ragasztódarabbal lehet felrakni őket.
Ezt azért tartottam fontosnak, mert NAXOS építésénél is kérdeztek néhány olyan dolgot, amit csak körülírva tudtam elmagyarázni, ugyanis az esetek túlnyomó többségében az alkatrészek elnevezése nem közismert.
Ilyen volt NAXOS-nál a vízmeder gerenda is.
Itt a Columbiánál a rajzoknak van néhány olyan érdekessége is, ami modellezőket félrevezethet.
Ilyen például a hajó gerendaszerkezeti rajza.
Első ránézésre olyan mint a nézeti rajzok zöme, pedig ez egy keresztmetszeti rajz.
A hajót lényegében belülről ábrázolja, ami azért szerencsés, mert megrajzolták a motorfelfüggesztés gerendázatát is.
Ugyan így szerepel rajta a fedélzet talpgerendázata, a különböző merevítő vasalások helye, válaszfalak és a bordák fogópárja is.
Ezeket tehát nem kell utólag kitalálni, csak helyesen értelmezni.

Üdv Szilveszter

Még mindig a gerinc, de ez már lényegében a borda építése.
A fartükör ugyanis a nulladik borda.



Az alkatrészei.

Innen pedig az építés menete.







Jól látni, hogy lényegében két rétegből épül, egymáson eltolva.
A ragasztás után a külső kontúr körbecsiszolása a következő lépés.
Mivel itt két fél bordáról van szó, azokat összefogva.



Az összecsiszolás után a borda vastagságát kirajzolva, körbe lehet vágni.



És végül a kivágott két fél borda beépítés előtt.



Most még mindkét vége hosszabb fél centivel, így ezt külön be kell rajzolni majd a gerinchez fogva, de azt már csak délután, mert készülnöm kell a szakkörre is.

Folyt. köv.

Manópapa

Ez megint fantasztikus és nagyon szép!
Ez a Ráckevei Hajógyár csodákra képes.

Köszönöm Tamás bá, de szép hajót építeni igazából jó dokumentáció mellett, nem nagy kihívás.
Ami sokkal fontosabb, az a tanítás.
Ezt az évet pedig erre szántam.

Üdv Szilveszter

Tudom hogy lassan unalmassá válik, de még mindig a gerinc a fő alkatrész.

A kivágott két fél borda, ami a fartükör kontúrját adja, beépítve, fogvájóval négy helyen rögzítve.



Ami most jön, talán sokak szerint nem a legfontosabb, szerintem pedig pontosan az, két darab derékszög, ami a gerinc vonalához képest stabilan rögzíti a fartükröt.





Itt már a helyén, szintén tiplizve.

Jelenleg ha jól számoltam 32 db ami össze van építve, és még hiányzik néhány alkatrészem, de ma végzek velük.
Maga az építés innen kezd érdekessé válni, mert eddig lehetett építő sólya nélkül biztonságosan eljutni.

Folyt. köv.

Manópapa