SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Sziasztok!

Szeretnék pár dolgot kérdezni!
Az egyik, hogy egy kb. 12-13m hosszú tolóhajón általában hány fős személyzet tevékenykedik?
A másik pedig, hogy a Dunán melyik típusú horgony/vasmacska terjedt el,
és egy tolóhajón általában ezt hol szokás elhelyezni?

Előre is köszönöm!

El lehet igy is helyezni, de talan nem a leg szerencsesebb

Nem pont erre a megoldásra gondoltam!

Szervusz Raptor

A 12,5 m hosszú Vándor/Péter/CS-1/Prága típusú tolóhajók tudomásom szerint 3-4 fő min személyzettel dolgoznak a továbbított bárkák számától függően (ált 1-2 db) .
A farhorgony azokon a tolókon előírás amelyeknek 86m-nél hosszabb kötelék völgymeneti továbbítását engedélyezték . Ezek gyakorlatilag kizárólag billenőkapás horgonyok , számtalan változattal lehet találkozni , a magyar hajózásban a "Hall"-típus terjedt el .

1 12-13méteres tolóhajó olyan nem nagyon van itt a dunán nálunk.
1röl tudok a turcsi és az átépített kicsi kikötői rendező 1 db Rábával.
ekkora hajón elég egy hajóvezető meg 1 gépkezelő matróz.
a nagy tolóhajókon legalább 1 de 2 farhorgony van haal típusúak ha jól írtam.
ez az elterjedt mostanában.régebben a négykapás horgonyok voltak.
ha olyan tolóhajó pl. Bodrog tolnak bárkákat úgy kell összeállítani a tolatmányt hogy az egyik bárka orra hátrafele nézzen mert az orrhorgonya helyettesíti a tolóhajó farhorgonyát, ez a FÉK tulképp.

Ennyit röviden, és a legjobb forrásból.
Az információm aktív állományú hajósoktól van, de eredetileg én is így tudtam.

Üdv Manópapa

" Azt kihagytam hogy ez völgymenetben fontos és kötelező, mert nem tud az a szerencsétlen megállni, hegymenetbe meg hát ott a bárka(uszály) horgonya, az az orrban jobb helyeken működik. Általában ledobni mindegyikét lehet, felszedni már kalandosabb, lásd elhanyagolt mhrt-ddsg bárkákon ahol a felszedő mechanizmus nem mükszik vagy nincs(ellopták)

További adalék, mert ha már lúd ...



Azt hiszem az AURORA pont ezt az uszályelrendezést praktizálja ezen a májusi esős pozsonyi képen.
Ennek az elrendezésnek, amit leforgatásnak hívnak, nem a horgony hátrakerülése az elsődleges oka, hiszen a toló farhorgonya elegendő a völgymeneti rögzítéshez.
Sokkal inkább az, hogy a leforgatott hátsó bárka (függőleges) fara az első bárka (függőleges) farával találkozik. Ha még ráadásul a két bárka azonos merülésű is, akkor ez azzal az előnnyel jár, hogy a két test egyként viselkedik a vízben. Így nem jelentkezik a két bárka közt felesleges vízmozgás, ami a csurmát fékezi. Ez persze lehet, hogy csak pár liter gázolaj óránként, vagy néhány tized km/h, de ekkora sebességnél ez is számít.

A két horgony elhelyezkedése.



Üdv Manópapa

Szia Manópapa!

Köszönöm szépen a kimerítő választ!

Utánanéztem a neten, ezek szerint ez volna a megfelelő horgony-típus?




(Vicces lesz elkészíteni 1:35-ös méretarányban )

És akkor felpakolok 4 embert a fedélzetre. Már ki is választottam őket! (Már csak egy kis modellfestékkel kell "átöltöztetnem" őket civilbe.)

Mégegyszer köszönöm!

Szervusz Raptor

Ez az a horgony amit használnak.

Más:
A tegnapi, elég kimerítő beszélgetésem hajózó barátaimmal eljutott odáig, hogy szóba került a springerek úszástulajdonsága.
Legnagyobb meglepetésemre, kinevettek, mondván, hogy a KALOCSA ami pedig tolóhajó, semmivel sem különb.
Idézem: "Az iránytartását magányosan haladva, leginkább az ökörnek az huggyozásához lehet hasonlítani. Nem arra tervezték, hogy magánosan közlekedjen. Mivel hogy a kormányát arra méretezték,hogy "x" darab bárkát toljon maga előtt és azt is tudja irányítani,ráadásul az orr kiképzése se a legideálisabb!Régebben ha lehetséges volt ,akkor egy üres bárkát csatoltak elé,hogy azért haladjanak is! Egyéb hasznos tulajdonságai is vannak egy leforgatott, un. tandem köteléknek. Különösen völgymenetben a hajlatokban, Bajai-hídban! Kétszer akkora a laterálfelülete, mint az egy sorosnak, s így sokkal kevésbé csúszik oldalra."

Üdv Manópapa

Tovább folytatva eszmefuttatásukat, azt mondták, bármely tolóhajót vesszük alapul mint modell donort, számolni kell azzal a ténnyel, hogy az úszástulajdonságai még rosszabbak lesznek, mint az eredeti, mert a mozgó tömeg nem méretezhető.
A KALOCSA három hajócsavarral, kortgyűrűvel csinálja azt amiről meséltek, de mondták hogy a CSONGRÁD és testvérei sem különbek.
Arra a kérdésemre hogy tolatva hogy viselkednek, csak csóválták a fejüket, mondván, hogy nem tudják, mert hátrafelé nem közlekednek.
"Csak akkor kapcsolunk hátramenetbe, ha elrontottunk egy kikötési manővert, vagy ha öbölben éjszakáztunk, és ki kell húzni az öbölből a tolatmányt. Olyankor meg mindegy hogy hogy úszik. "

Végül a KALOCSA:







Az volt a véleményük, ha versenyen akarunk indulni tolóhajóval, mindenféleképpen csatoljunk elé egy bárkát, vagy uszályt.
Végül kikértem a véleményüket a VÖCSÖKRŐL, és nem értették, mit akarok tolni egy szárnyashajóval.
Elfelejtettem hogy az egy szárnyashajósorozat hazánkban.

Amikor megmutattam nekik a 3D-s képét, azt mondták, az menni fog bárka nélkül is.

Végül még egy kép a gyűjteményükből:



Üdv Manópapa

Az előbb nem sikerült feltennem a képeket KALOCSA hajóregiszterből.

További adalékok Raptor kérdésére.

Csak az érdekessége miatt másolom ide, amit a faliújságra kitettek a fiúk.

"Nálunk" a leforgatott bárka- jó 1.5 km/h-t jelent.
Ez egy 24 órás menetben kiszámolható, mennyit jelent!
Km-ben és a nominál fogyasztással számolva.
Mellesleg információim-tapasztalataim szerint a FARTÜKÖR mögött, viszonylag nagy a visz-áramlás. Leforgatásnál ez az áramlás csökken.
Egyes nehezebb szakaszon, ahol némely helyen 100 méter fél óra, akkor az a 1.5km/h nagyon is számít.
Amúgy az átlagos sebességünk 6 km/h (3200 Tonnával)
Legfőképp ez akkor számít nekünk, ha a log ISZtikusunk ránk kérdez, hogy mi a fenét csináltunk idáig, hogy még csak ott vagyunk. Maga az összeforgatás ha ügyesek vagyunk - max 40 perc. de egy 52 órás menetben bőven megtérül, mivel hatvan kilóméterrel előrébb lehetünk, ami nyolc órányi üzemanyag megtakarítás.
A motorjaim fajlfogy: 208gr/LE/h
Tényleg csak info!
ui: az nem baj, ha a hátsó bárka mélyebb, akkor is sebesség növekedés várható.
A tapasztalat mondja, ha a hajó élő vízben tol akkor jó a hatásfok-a tükör mögött holt víz szokott lenni.
Ezért is jó pl "papucsot" tolni, vagy egyes DDSG-s bárkákat melyeknek nincs tükör fala."

Minden esetre, elgondolkodtató.

Ha információim nem csalnak, akkor 2011-ben kis hazánk lesz a házigazdája az F2 világbajnokságnak, ergo, nem árt készülni.
Nem tudom hogy egy részvételnek mik a feltételei, de ezek az adalékok nagyon jól jöhetnek azoknak a társainknak, akik komolyabban el akarnak mélyedni az élethű kategóriában.

Mellesleg, jégtörő szakértővé válok lassan a levelezéseim kapcsán.
Kaptam néhány képet a "billegtető mechanizmusról" ha valakit esetleg érdekel.

Üdv Manópapa

Udv mindenkinek.Tudja valaki h hol es esetleg mikor lesz a 2010es tolohajo verseny? Keresgeltem visszamenoleg de nem talaltam infot.

Egyenlőre még nem tudom! Lehet Gombán mint az idei, vagy Ráckevén,
vagy akárhol. Lehet egy-kettő vagy több is, bár túlzásda nem kéne vinni!

De ha már szóba került ez a téma :

Első kérdés : HÁNY TOLÓHAJÓ VERSENY LEGYEN 2010-ben ?

üdv.:SRY

Hat ez jo kerdes.Lehetne elviekben evente ketto.Mondjuk egy tavaszi evadnyito,ami nem is annyira a versenyrol szolna,hanen inkabb megnezzuk ki mit fejlesztgetett a tel alatt.Inkabb tapasztalat csere,megnezni h epp ki hogy all a sajat hajojaval a tobbiekhez kepest.Termeszetesen oromhajozassal es ha a tisztelt kollegak is egyetertenenek lehetne esetleg egy barkatologato verseny is-persze nem a vandorkolmpert hanem valami mas hajovonatkozasu targyert.Esetleg. A masik h osszel tenyleges versenyel zarhatnank az evadot.Oklevelek,kolop,stb dijazasok -hajok,trukkok,esetleges kovetkezo evi okossagok felvetese-amiket majd telen megvalositunk szep lassan.A masik a helyszin. Ajanlom a tárnoki horgasztavat.En oda szoktam levinni a hajoimat.Majdnem tukorsima,hinar,moszat,akadomentes vizfelulet. Ami meg fontos h a to terulete kulturaltan parkositott.Nekem nagyon bevalt mindenfele szempontbol.