Akkor most jöhetnek a képek.
"A hajók többségénél a gerinc nem párhuzamos a vízvonallal.
Nagy általánossággal elmondhatjuk, hogy a gerinc hátrafelé lóg, átlag 1,5 - 3 fokot.
Mivel a bordák minden esetben derékszöget zárnak be a tervezett vízvonallal, így az első lépés a gerinc lógásának megmérése.
Erre a legjobb módszer, két egyenes lécet fektetni a rajzra, egyet a vízvonalhoz, egyet pedig a gerinchez.
Ezután elég ha megmérjük a hajó két végénél a lécek közötti távolságot. "

Az építő sólya alapjául 12 mm vastag OSB lapot választottam, egyrészt mert elég merev, olcsó, és ami a lényeg, ez volt itthon építkezésből maradékként.
(Lett volna más is, de erre a célra nem kell jobb minőség.)
Az alaplapra felrajzoljuk a hajó tengelyvonalát, majd a pontos bordakiosztást.
Mivel a gerinc rövidebb mint maga a hajó, így a gerinc végét külön megjelöljük.

A gerinc végének pontjához, az alaplapra egy ütközőt ragasztunk.

A gerinc emelkedését pedig egy előre kivágott darab előre illetve hátramozgatásával lehet pontosan beállítani.
Ha ez megvan, akkor lehet fixen rögzíteni.

A következő lépés, az alaprajzra berajzolt bordatengelyek külső kontúrjának meghatározása.
Én a vízvonalat vettem alapul, így a bordarajzokról körzővel átrajzoltam az adott borda szélességét a vízvonalnál.
/Sok rajznál szerepelnek a vízvonallal párhuzamos vonalak, ahogy itt is, elvileg bármelyiket használhatjuk, de a vízvonal sokmindent meghatároz, így én ehhez ragaszkodtam./
Lemérve a gerinc legalacsonyabb pontja és a vízvonal közötti távolságot, ( 89 mm) ekkora bakokat vágtam minden bordapárhoz.
Az alaplapra felrajzolt, és ott körzővel kijelölt pontokhoz beállítottam ezeket a 89 mm magas bakokat, majd fixáltam.

Ezeknek a bakoknak a belső éle, gyakorlatilag megadja a hajó vízvonalát.
Ez a későbbiekben nagyon fontos momentum lesz, így érdemes végig gondolni az eljárást.
Innen már csak a gerinc két végét stabilan megtámasztó derékszögekre volt szükség, és elkészült a sólya.

Ezzel természetesen még nincs vége, mert kap körben egy 0,5 x 1 cm méretű lécből merevítést is, de azt csak 24 óra száradás után.
Mint írtam, a sólya nem tévesztendő össze az építődeszkával.
A képekből már látható, hogy ez az építési forma alkalmatlan a palánkolásra, de ami miatt ez nagyon fontos, az a hajó belső része.
Ennél az eljárásnál belülről kifelé építek, amit másképp nem is lehet.
Folyt. köv: (de innen már a hiányzó fél bordákkal)
Manópapa
