A magyar hajómodellezés története.
1971
1971-gyel a modellező sportban is új évtizedet nyitottunk, melynek egyik feltétele az volt, hogy értékeljük és zárjuk a hatvanas éveket. A magyar modellező élet eddigi legsikeresebb évtizedének főszereplőit Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára fogadta és átadta Csizmarik Ferencnek, dr. Egerváry Gézának, Iharosi Imrének, Meczner Andrásnak, Örkényi Viktornak, Pataki Gézának, Pető Józsefnek, Simon Gyulának, Tóth Imrének a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója kitüntetést, míg Köles János, Krizsma Gyula és Werderits János érdemes sportolói kitüntetésben részesültek.
E gesztussal legfelsőbb sportvezetésünk ezúton is elismerte a modellező sportolók hatvanas években elért kimagasló eredményeit.
Ez év elején - szövetségünk vezetői - országos tanácskozáson is példaként említették: jó úton halad a modellezési szakág alap- és középfokú képzése, az utánpótlás nevelése. Elismerően szóltak a Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében folytatott munkáról. Az utánpótlás-nevelésről a siker óráiban sem feledkeztek meg a szakág irányítói. A munka gyümölcsének beérésére még így is sok évet kell várni, de idővel ifjú modellezőink már jelentős szerepet játszhatnak a világversenyeken.
E korszak történelmi áttekintésének keretében már nincs lehetőségünk az országos bajnokságok eseményeire részletesen kitérni, mégis említést érdemel a vitorláshajók Balatonon megrendezett versenye, ahol hét kategóriában 231-en!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! álltak rajthoz!
A motoros hajómodellek szombathelyi országos bajnokságán Ábrahám József, Parragh Lajos és Werderits János két-két győzelemmel hívta fel magára a figyelmet. Közel száz!!!!!!!!!!!!!!!! versenyző állt rajthoz, noha élt már a szigorítás, amely csak I. és It. osztályú versenyzők nevezhettek!
A sikeres évet, annak eseményeit gazdagította a Szombathelyen megrendezett Savaria Kupa hajómodellező és a Nyíregyházán megtartott Nyírségi Kupa repülőmodellező-verseny, mivel mindkettő nemzetközi volt.
Az év egyik műszaki újdonsága, hogy bemutatkozott a Pretz Ferenc által tervezett MÉV DIGITÁL propolcionális berendezés, mely puszta létével is igazolta az egyre növekvő érdeklődést a távirányító berendezések iránt. Nagy álom volt (sajnos maradt is!), hogy egyszer hazai körülmények között is előállítunk egy legalább középszinten megfelelő, elfogadható árú, adó-vevő berendezést...
A motoros hajómodellek VII. Európa-bajnokságának Belgium adott otthont. Az augusztusban megrendezett versenyen öten képviselték színeinket, s közülük Werderits János eredménye emelkedik ki, mivel az A-1 kategóriában 146,7 km/ó-val, a légcsavaros kategóriában pedig 206,4 km/ó-val lett ezüstérmes. Abrahám József és Fábián János országos rekordokat érő eredményei az ötödik helyre voltak elegendőek. A szakvezetés nem volt elégedett csapatunk teljesítményével.
Tamásbá
1972
Budapest-bajnokság során a hét kategóriában 210 fő !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!versenyzett a bajnoki címekért, helyezésekért. A szemtanú szíve még ma is hevesebben dobog, amikor visszaemlékezik ezekre a nagy létszámú versenyekre, hiszen alig lehetett egy talpalatnyi helyet találni a Dunakeszi repülőtéren. Ezek a Budapest-bajnokságok még nem voltak "barátságos hangulatú háziversenyek"
Az országos bajnokság szempontjából újfent a vitorlás hajómodellezőink voltak a legfürgébbek. Ez évben is a Balatonon találkozott 17 megye 260 versenyzője!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!, és hét kategóriában döntöttek az érmek sorsáról. Tóth István ezúttal is két alkalommal állhatott az RC kategóriában a dobogó legmagasabb fokára.
Az esztendő Európa-bajnokságai közül először a vitorlás hajók viadaláról kaptuk az örvendetes hírt, mely szerint Vönöczky András személyében új magyar Európa-bajnokot avattak Bulgáriában. DX-ben győzött, D-10-ben bronzérmes lett a pécsi versenyző.
A csomagjaimat kapkodtam, amikor mellém lépett Sólyom István (akkor már a Hajdú-Bihar megyeiek modellező főelőadója), és megkérdezte: - Hová rohansz? - A szombathelyi hajós OB-ra, mert arról is én tudósítok - válaszoltam. - Tudod mit? - mondta "Sólyomszem" - Úgyis szeretnék közelebbről megismerkedni a hajózással, megyek veled... Hogy ez az ismerkedés milyen jól sikerült, azt ma már tudjuk.
A motoros hajómodellezés egyik hazai fellegvára Debrecenben van! A hajós OB érdekessége, hogy Ábrahám József (Győr-Sopron megye) ezúttal is két kategóriában győzött, és először hirdettek, igaz, még csak Budapest-bajnokot, három futam alapján az FSR kategóriában, melynek már az indulásnál nagy volt a népszerűsége.
MHSZ főtitkára ünnepélyes keretek között megnyitotta a debreceni modellező bázist, mely igazi központja lett Hajdú-Bihar megye modellező életének, versenyzőinknek!
Pécsett is ünnepeltek a modellezők. Az MHSZ Mecseki Ércbányászati Vállalat Modellező Klubját tizenöt esztendeje alapították. Ez idő alatt megépítették hazánk legkorszerűbb modellező pályáját és mind hazai, mind nemzetközi eredményeik a legjobbak sorába emelték a klubot. Az esztendő végén lehetőség nyílt arra is, hogy értékeljük a szövetségünk propagandamunkája szempontjából oly jelentős RC repülőbemutató csoportunk tevékenységét. A Stefel Győző, Takács Béla, Vitkovits Miklós trióra épülő csapat - főleg a Honvédelmi Napokon - több tízezer néző előtt tartott látványos bemutatókat. Sikerük minden alkalommal óriási volt!
1973
1973-ban már tudtuk, hogy a következő esztendőkben összevontan rendezik meg a három alapkategória országos bajnokságát. Ezért a Somogy megyeiek Lengyeltótiban megrendezett nagyobb lélegzetű országos bajnoksága búcsú jellegű is volt. Az Ábrahám József és Bertók Kálmán által vezetett kapuváriak ezúttal is remekeltek.
Ez alkalommal köszöntöttük az első FSR bajnokot, Vitéz Csaba személyében. E látványos és nagyon izgalmas kategória immár honunkban is visszavonhatatlanul elindult diadalútjára.
Ennek az OB-nak volt még egy érdekes epizódja, melyet ma is hitetlenkedő fejcsóválással - de nevetve - emleget mindenki, aki szemtanúja volt. Történt ugyanis, hogy az 1 kg-os elektromos hajók versenyében Parragh Lajos (a kor jeles és népszerű versenyzője, aki nem precíz építésről volt nevezetes) modellje eltűnt a víz alatt, majd három perc múlva, a süllyedés helyétől
kb. 80-100 m-re - járó motorral! - újból a víz felszínére emelkedett, és mintha mi sem történt volna, folytatta útját, sőt rádióval tökéletesen irányítható volt. Eközben milyen zene szólt a hangszóróból? Természetesen a Beatles együttes Sárga tengeralattjáró című világslágere ! Hiába, az életnél nagyobb rendező nincs!
Körpályás sebességi hajósaink a szombathelyi csónakázó tavon döntötték el a szépen csillogó érmek sorsát. A négy kategóriaban huszonegy hajóval álltak starthoz.. . (Régi szép idők!) Győztesek: Angel Tamás, Kempf Istvan, Koltai Jenő, Horváth István. Ezek után aligha csoda, hogy az EB-ről is hazahoztak négy érmet. Mindez újabb bizonyíték arra, amit mindenki tud : ahol szilárdak a hazai alapok, ahol van minőségi és mennyiségi bázisa egy kategóriának, ott jönnek az eredmények még a világversenyeken ís!
Az Alkotmány ünnepi hagyományos vízi- és légi bemutatónak - mely ezúttal ís nagy tetszést aratott a sok tízezer néző körében - kedves, szeretve látott vendége volt A. I. Pokriskin marsall, j a Szovjetunió háromszoros hőse, a DOSZAAF Központi Bizottságának elnöke, a második világháború legendás hírű vadászrepülője. Ezen a parádén hajómodellezőink is szép sikerrel szerepeltek.
A Csehszlovákiában - Ceské Budejovicében - megrendezett hajómodellező Európa-bajnokság elé nagy érdeklődéssel néztünk.
Dr. Beck Rezső, a NAVIGA eln6ke nyitotta meg a versenyt, és minden tekintet a pályák felé fordult, hisz ez volt az a rendezvény, ahol először használtak egységes üzemanyagot és mar kötelező volt a hangtompítás. Körpályásaink - a mar akkor is ,halálra ítélt" - A és B kategóriákban felülmúltak önmagukat. A legkisebb vízcsavarosok között Kempf Istvan 138,4 km/ó-val második, Horváth László 131,3 km/ó-val bronzérmes és sarkában topogott Horváth István is 129,4 km/ó-val.
Az 5 ccm-esek között Koltai Jenő 144 km/ó-val egy nagyon váratlan, de számunkra csodálatosan szépen csillogó bronzéremmel gazdagította éremgyűjteményünket. De hol volt meg a sor vége? Horváth István fő kategóriájában - a 10 ccm-esek között - kemény harcban szorult a második helyre 168,2 km/ó-val.
Önjáró hajósaink ugyancsak remekeltek, Bottlik Endre és Vitéz Csaba is a dobogó második fokán állt az eredményhirdetéskor. Az F3-V kategóriában a kapuváriak két kitűnő tanárjának tapsoltunk, hiszen Ábrahám József nyakába akasztották az ezüstérmet, míg Bertók Kálmán az előkelő ötödik helyen végzett.
Es - ha lúd legyen kövér - starthoz álltunk az FSR kategóriában ís. Első nemzetközi bemutatkozásunk aligha sikerülhetett volna ragyogóbban.
Bottlik Endre és Vitéz Csaba hajszállal leszorulva a dobogóról negyedik, illetve ötödik lett. A leírtak után felesleges bizonygatni, hogy egy nagyon boldog magyar csapat utazott haza erről a hajós Európa-bajnokságról
Az elsősorban autósaink és hajósaink jóvoltából oly sikeres 1973-as esztendő krónikáját zárjuk két repülős hírrel. Az RC repülők országos bajnokságát Pécsett rendezték, ahol a két kategóriában - vitorlázó és műrepülő - ötvenen indultak. Győzött Masznyik Gábor és Mohai István. A verseny érdekessége volt, hogy Masznyik saját tervezésű és építésű rádiójával versenyzett.
1974
Közben elérkeztünk hazánk modellezősport-életének egy izgalmas, újfejezetéhez. A szakágak összevontan megrendezett országos bajnokságairól van szó. Július 19-25. között Szombathely csónakázótava adott otthont a hajómodellezők első nagy közös randevújának. A vitorlás hajók versenyére 225, míg a motoros hajókéra 246 nevezés érkezett! Tizenhét megye és a főváros legjobbjai küzdöttek a bajnoki címekért. Ilyen nagyszabású, nagy létszámú hajómodellező versenyt hazánkban még soha nem rendeztek! Jelen fejezet írójának örökké emlékezetes lesz, amikor a kitűnő vitorlás hajó modellezők, a "szélmotorosok" Vönöczky András vezetésével elindultak megtekinteni a robbanómotorosok tréningjét.
Egy ilyen összevont országos bajnokságon mindenki megismerkedhetett mindenkivel, és megtanulták tisztelni, szeretni egymás kategóriáját. Hogy voltak gondok is? Természetesen. A bírókkal és a rendezőkkel együtt közel félezer résztvevőnek kellett szállást és étkezést biztosítani. De a Horváth István - a népszerű Fuser - vezette helyi szervező-, rendezőgárda felül emelkedett a nem kis feladatokon. Bizonyság rá, hogy még ma is nagyon sokan jó szívvel emlékeznek vissza erre a felejthetetlen, a hajós kategória jövőjét meghatározó első összevont országos bajnokságra.
A vitorlás kategóriákban már dúlt a Győr kontra Pécs, pontosabban a Danku-Vönöczky párviadal, melynek eredményeként még sok szépen csillogó éremmel gazdagították a két "tábor" tagjai a magyar modellező sport tiszteletet parancsoló éremgyűjteményét. Az FSR döntőben Vitéz Csaba bizonyította, hogy előző évi győzelme nem volt alaptalan. Az önjárók versenyén Kálmán József és Somoskői Ernő "körözte le" a mezőnyt. Ábrahám József és Bertók Kálmán jóvoltából a kapuváriak fölényét már szinte nem merte senki kétségbe vonni. Az általuk nevelt fiatalok navigációs eredményei egy szép jövő reményeit csillantották fel.
Ezen a bajnokságon állt a dobogó harmadik fokára Ábrahám Gábor, akinek nevét két-három év múlva megtanulta tisztelni és szeretni az egész hajómodellező világ. Erről az első összevont OB-ról el kell mondani azt is, hogy a házigazda Horváth István mellett a Gara László és Horváth Ernő vezette rendezői, bírói kar is jelesre vizsgázott
Az összevont országos bajnokságok és a vitorlás hajómodellezőink Európa-bajnoki sikerei alapján összességében egy igen jónak mondható esztendőt zárt szakágunk az évtized derekán Vönöczky András sok évvel később - a könyv írása közben kért adatok ismertetése során - szólt modellező-életének kezdetéről és első hajója tervezéséről. Ezt az oly sikeres típust 1965-ben tervezte, majd a következő évtől egészen 1980-ig a legeredményesebb hajója volt. A hajóval klubtársai is sok-sok érmet nyertek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a bevált típuson ne változtattak volna, de csak apró részletekben, azaz: az alapkonstrukció megmaradt. Hazai pályán ezen a modellen láttunk először dakron anyagú vitorlát. Vönöczky András szerint valószínűleg ennek a műanyag vitorlának tudható be, hogy akkoriban hajója legyőzhetetlen volt. Ha véletlenül mégsem nyert, akkor nullázva hagyta el a pályát. A második helyet éveken keresztül nem ismerték.
E sikeres modell ismertetésekor jó tudni, hogy Vönöczky András már hét éve modellezett versenyszerűen, de kiugró eredmények nélkül. Egyetemi tanulmányai alatt jött rá a fizika kérlelhetetlen törvényeire, miszerint a modell nem egy nagy hajó kicsinyített mása. E felismerés alapján ült a tervezőasztalhoz, majd építette meg a hálás vitorlás hajómodellt. Már a próbaúsztatások is sikerrel biztattak, de a felsőfokú tanulmányok, azok sikeres befejezése fontosabb volt, mint a versenyzés. (Ebben is igaza volt sokszoros bajnokunknak!)
Az 1966-os OB-n félelmetes ellenfélnek bizonyult az új típus. Vönöczky András tagja lett a válogatott keretnek.
A következő évben fölényesen győzött a hazai versenyen, de a franciaországi EB-re még nem utazott. 1968-ban - a változatosság kedvéért - nem rendeztek EB-t. Viszont 1969-re (Rusze, Bulgária) beérett a több éves munka, győzött a modell. Az akkori 1 kg-os hajót sokan csodálták. Vönöczky András 1970-ben a szocialista országok versenyén találkozott először a szovjet versenyzőkkel, és mindhárom futamban győzött.
Közben Kalkó Ede is megépítette a modellt, mely "beúszott vele" a válogatott keretbe és az 1972-es EB-n (Portorozs, Jugoszlávia) már növekedtek győzelmi esélyeink. Vönöczky András itt indult először DX kategóriában, és modelljét úgy alakította ki, hogy az egyik DM hajóját hosszában elvágta, készített egy katamaránt, amivel EB aranyat nyert. Ez volt az az EB (előzőekben már írtunk róla), ahol Kalkó a DM kategóriában biztosan győzött, de az utólagos mérések alkalmával orrvitorlája egy centiméterrel feljebb volt akasztva a megengedettnél, így diszkvalifikálták.
1974-ben, a bécsi EB-n DM kategóriában ugyancsak biztosan nyert Vönöczky, amit az 1976-os hamburgi EB-n megismételt. A pécsi fiatalok közül Dusa András is megépítette ugyanezt a modellt, mivel közeledett a milánói (első) világbajnokság 1978-ban. Ha valaki azt hiszi, hogy egy sikert sikerre halmozó vitorlás hajómodellező útja rózsaszirmokkal van telehintve, az téved. Ahol van rózsaszirom, ott van tüske is! Sokszoros bajnokunkat, Vönöczky Andrást idézzük: "Mint mindenki, én is győzni akartam. Készítettem egy szuperkönnyű változatot. (Az ember hajlamos, hogy a jónál is jobbat keressen...) Hajóm sajnos nemcsak könnyű volt, hanem gyenge is. Ha egy kicsit megdőlt, kapásból « sarkonfordult» és elhagyta a pályát. Nagyon haragudtam rá, kiselejteztem, de a valós hibára csak később jöttem rá, ezt követően építettem újat.
Ilyen csúnya vége lett egy 14 éves dicsőséges karriernek, mert nem hogy nem nyertem, hanem még a döntőbe sem jutottam be «megbolondult» hajómmal.
Mindezek ellenére, ha visszagondolok azokra az évekre, azt kell mondanom - viccesen fogalmazva -, hogy modellem olyan sikeres volt a hajók között, mint autóban a bogárhátú Volkswagen - csak nem gazdagodtam meg rajta. Ha összeszámolom azokat az érmeket, melyeket e hajótípus nyert, akkor félszáz első hely kerekedik ki belőle! Nagyon röviden - ennyit tudok mondani a Polinéz Gigantról". Vönöczky András nevével - bajnokaink között - még a későbbi években is találkozunk.
1975
Az 1975-ös esztendő első napjaiban kaptuk a hírt, hogy Gombócz Istvánt, az MHSZ OK Modellezési osztályának helyettes vezetőjét a FAI elnöksége, a repülőmodellezés érdekében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a "Paul Tissandier" diplomával tüntette ki!
Ez év tavaszán - Mohai István jóvoltából - bemutatkozott a modellező főelőadók évi országos tanácskozásán az RC helikop-ter. A szekszárdi futballpályán sokan megtapsoltuk e nagyon látványos új modelltípust, és gratuláltunk vállalkozó kedvű épí-tőjének.
Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján megmérettetett a modellezési szakág addigi eredménye is. Noha csak 1956 őszén léptünk ki először a világ-, illetve Európa-bajnokságok porondjára, ennek ellenére (az olimpiákat is figyelembe véve, ahol a mi versenyzőink nem szerepelnek) a megszerzett aranyérmek számának tekintetében vezettük a magyar sportolók éremtáblázatát. Modellezőink 69 arany-, 61 ezüst- és 43 bronzéremmel szaporították a sportolóink által nyert éremkollekció tiszteletet parancsoló számát!
A szocialista országok hajómodellezői Szombathelyen találkoztak egy ragyogóan megrendezett kitűnő verseny keretében, mely felkészülés volt a londoni Európa-bajnokságra. A verseny érdekessége, hogy a viszonylag új FSR kategóriában szerez-tük egyetlen aranyérmünket, Vitéz Csaba jóvoltából. De maradjunk a hajómodelleknél. Az összevont országos bajnokságok egyik legemlékezetesebb versenye volt, amelyet a tatai Öreg-tavon rendeztek. 17 me-gye és a főváros legjobbjai sorakoztak fel az ünnepélyes megnyitón a június végi, július elejei kellemes napsütésben. Ami viszont a megnyitóünnepséget követte, az ma is beszédtéma. Legjobbjaink, ha rosszat álmodnak, ez az OB lebeg, illetve jelenik meg előttük.
Mi történt? Elromlott az idő, felerősödött a szél (viharossá fokozódott), és a jó Öreg-tó vize "belöttyent". Amikor csak harminc centiméteresek voltak a hullámok, akkor a résztvevők "vasalt víznek" minősítették a pályát. A hőmérsékletről csak annyit - közben szakadt az eső is -, hogy forralt bornak júliusban akkora sikere hazánkban még nem volt, mint ott és akkor... Ez a verseny - nem a rendezők tehettek róla! - úgy vonult be modellező sportunk történelmébe, mint egy mohácsi vész! Igen, mert volt önjáró hajó (nem is egy), melyet szövetségünk könnyűbúvárai csak négy-öt napos kutatás után tudtak előkeríteni a több méter mély víz iszapos aljából.
A már leírtak ellenére - jó volt a hangulat. Ha Lengyeltótiból említettünk példát, érdekességet, itt is érdemes megemlékezni az önjáró hajók futamairól. Történt ugyanis, hogy egy versenyzőnk sok száz óra alatt épített hajója az "emeletes" hullámok között süllyedni kezdett. A tulaj csónakba ugrott és fantasztikus csapásszámmal igyekezett a katasztrófa helyszínére.
Szerencséje volt, mert süllyedő hajójának tatját - a csónakból kihajolva - még elkapta. De ugyanezzel a lendülettel maga is vízbe borult. A siker óriási volt, hiszen a szakadó eső és a csökkenni nem akaró szél ellenére mindenki hangosan nevetett. Képzeljünk el valakit a vadul hullámzó vízben, amint jobb kezében féltve őrzött hajóját tartja, bal kezével a mentőcsónak peremébe kapaszkodik, és segítsé-gért kiabál a partra...
Azt már csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az ezt követő három napon került sor a vitorlás hajók versenyére, amikor (természe-tesen) egy levél sem rezdült a fák ágain... Úgy tűnik - legnagyobb örömünkre, hisz ez a magyar modellezés eredményeink legmagasabb fokú nemzetközi elismerése -, ez az esztendő sportdiplomáciai sikereinkről lett emlékezetes. Ugyanis a London környékén megrendezett hajómodellező Európa-bajnoksággal egy időben megtartott NAVIGA ülésen dr. Beck Rezsőt a NAVIGA tiszteletbeli örökös elnökének választották meg! Ez azt jelentette, hogy az MHSZ OK modellezési osztályának vezetője a CIAM (repülőmodellezők) legmagasabb tisztsége mellett a hajómo-dellezők vezetője is! Ezen az ülésen választották Báthge Károlyt is a vezetőségbe.
Hajómodellezőink kis csapata jól szerepelt az angliai Európa-bajnokságon. Bertók Kálmán az F3-V kategóriában ezüst-, Ábrahám Gábor az ifjúsági F3-E-ben bronz-, Horváth István az A-1-ben ugyancsak bronzérmet nyert.
1976
1976. május 24-25-én Szolnok adott otthont az MHSZ-vezetők országos tanácskozásának, melyen megjelent Czinege Lajos vezérezredes (ma hadseregtábornok), az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter, valamint politikai, társadalmi és gazdasági életünk több magas rangú személyisége.
Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára megnyitóbeszédében mondotta: "Szövetségünk elsősorban a tömegsport támo-gatását tekinti feladatának, de a minőségi sport terén elért eredményeket nagyon fontosnak tartjuk és a modellezőkre, mint az elmúlt hét év is bizonyítja, lehet számítani, mivel a különböző világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon és nemzetközi versenyeken harmincöt arany-, negyvennégy ezüst- és negyvenöt bronzéremmel gazdagították az MHSZ-sportolók sikereit.
A szolnoki VOT-on (az MHSZ vezetők országos tanácskozásán) nagy sikere volt a modellezők által rendezett szakági kiállí-tásnak, valamint dr. Beck Rezső felszólalásának, melyben nyomatékosan hangsúlyozta az ifjúság technikai oktatásának szükségességét. Beszámolt róla, hogy a modellezési szakágban - évente - 1800 oktató tanít alap- és középfokon 32 ezer fiatalt a modellezés ismeretére, szeretetére pártunk Központi Bizottsága ifjúságpolitikai állásfoglalásának szellemében: "Olyan fiatalokra van szükség, akik szeretik az életet, tisztelik embertársaikat, szüleiket, az idősebbeket, akik felismerik és élvezni tudják a szépet, a jót a természetben, a társadalomban, akik életük értelmének tartják, hogy maradandót alkossanak!"
A magyar modellezősport 75 éves történelmét próbáljuk e könyv keretén belül nyomon követni. Visszalapozva az előző oldal-ra, szembetűnő, hogy akarva-akaratlan egyes városok, modellező centrumok neve többször bukkan fel a történeti tények felidézése közepette. Ennek - többek között - az is lehet az oka, hogy az adott területen többet vállaltak magukra, vagy job-ban gazdálkodtak a lehetőségeikkel. Nos, a pécsiek háza táját aligha érheti szó. Hajómodellezőinket Zala megye, pontosabban Nagykanizsa fogadta. Ez a verseny hajómodellező sportunk nagy nyeresége volt! Egy csodálatos pályát, egy kitűnő szálláshelyet és - talán ezzel kellett volna kezdeni - felejthetetlen házigazdákat ismertünk, szerettünk meg. Mindent megtettek annak érdekében, hogy hazánk 19 megyéjének és a fővárosnak itt jelenlevő 320 versenyzője (példátlanul teljes létszám!) - 412 hajómodellel - jól érezze magát és akadálytalanul versenyezhessen. Ezen a ragyogó OB-n már bajnokként köszönthet-tük Ábrahám Gábort (édesapját előzte meg) és az RC sebességi kategóriában Sólyom Istvánt.
A szabadon repülő modellek Európa-bajnokságát Zágrábban (Jugoszlávia) rendezték. A Horváth Ernő által vezetett csapatunk minimá-lis különbséggel szorult az NSZK legénysége mögött a második helyre! Szécsényi János (egyéniben 7.), Meczner András (10.) és Maczkó Oszkár (21.) eredményének nagyon örültünk, de - Frigyes Ernő csodálatos egyéni eredményeit ismerve - bíztunk benne, hogy lesz ez még jobb is. "Tizedik Európa-bajnokság - tíz érem" - adta hírül tudósításában Gara László, a magyar vitorláshajó modellező csapat vezető edzője. Hamburgban találkoztak kontinensünk legjobbjai és számukra ez volt az eddigi legsikeresebb Európa-bajnokság. A 3 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérem önmagáért beszél, és még négy negyedik és egy hatodik helyezést is elértek legjobbjaink. Kiemel-kedő teljesítményt nyújtott Vönöczky András, aki kétszer állt dobogó legmagasabb fokára, és ez volt a harmadik Európa-bajnoksága, ahol legjobbként köszönthettük
Az ifik közül a DM-ben Danku Sándor győzött, IV. Kiss Miklós. DM seniorban bajnok Vönöczky András, bronzérmes Nádaskay Péter. D-10 ifiben második Kiss Miklós, harmadik a kis Danku. Ugyanitt a felnőttek között Vönöczky András győzött, harmadik Nádaskay Péter, negyedik Kalkó Ede, hatodik Danku Sándor. És még nem volt vége! (De jó emlékezni erre a versenyre! ... )
Az ifik belelendültek, DX-ben ifj. Danku Sándor és Kiss Miklós foglalták el a dobogó második és harmadik fokát. Befejezésként a felnőt-tek között a DX-ben Kalkó Ede második, míg Vönöczky és Danku holtversenyben a negyedik lett. Szükséges-e bizonygatni, hogy vitorláshajó modellezőinket nagy-nagy örömmel és szeretettel fogadtuk hazaérkezésük után! Mi ünnepeltünk, Európa modellezői pedig bennünket irigyeltek!
A magyar modellező-sport világviszonylatban is kiemelkedő eredményeinek egyik biztos fundamentuma az, hogy soha nem akarták e fent vázolt alkotó egységet részeire bontani. Azaz merjük kimondani: a modellezés - felsőfokon - egy csodálatos csapatmunka! Alkotó, egymásért küzdeni tudó kollektívákra van szükség. Többek között ehhez biztosítanak korrekt munkakörülményeket, erkölcsi és anyagi lehetőséget az MHSZ modellező klubjai.
1977
1957-es dátum olvasható a MOKI alapítólevelén. Hogy repül az idő! Immáron húsz esztendeje szolgálja közös ügyünket. A mai olvasónak talán hihetetlen, hogy valaha, sok esztendőn keresztül "aranyat" ért egy-egy MOKI-motor a nemzetközi mo-dellmotor börzén. 1957-ben mindössze négyen kezdték el a munkát és az S-1-től indulva (a 2,5 ccm-es motorral világbajnok-ságot nyertek!) az S-6T-ig bezárólag, olyat produkált a budaörsi kollektíva (Azor László, Gutsohn Péter, Krizsma Gyula, Tóth Imre), ami világviszonylatban is forradalmat jelentő szenzáció volt.
A későbbi évek során RC motorok és segédanyagok tervezésével, gyártásával járultak hozzá a sikerekhez. Munkájuk jelen-tette az alapot ahhoz, hogy reális körülmények között megindulhasson hazánkban a modellezés tantárgy szintű oktatása.
Tömegsportot segítő munkája mellett a MOKI továbbra is szívügyének tekintette a legjobbak támogatását, technikai segíté-sét.
Az évi összevont hajós országos bajnoksággal párhuzamosan megrendezték a szocialista országok hajómodellezőinek felké-szítő versenyét is. Hogy az olvasónak fogalma legyen e monstre rendezvényről, jelen voltak Bulgária, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Szovjetunió versenyzői mellett a magyar válogatott, a 19 megye, valamint Budapest legjobbjai is! Nagykani-zsa, valamint a megye sportszerető vezetői, aktivistái nem ismertek lehetetlent! Egy szó, mint száz: felejthetetlen verseny volt. A nemzetközi vetélkedőben egyedül Ábrahám József végzett az első helyen, az ő eredménye adott biztatást a közelgő kijevi EB-vel kapcsolatban.
Egy történelmi visszatekintés - több minden mellett - arra sem igen alkalmas, hogy egy csapat külföldi világversenyre utazásá-nak részleteit taglalja. Pedig jó volna, ha egyszer valaki fehéren-feketén bizonyítaná nem mindegy, miként érkezik egy nagy versenyre az amúgy is rajtlázban égő sportoló. A kijevi hajós Európa-bajnokságra például autóbusszal utazott a csapat. Egy ilyen útra sokan befizetnének az IBUSZ-nál magán alapon is. Valóban csodálatos volt az út, de két éjszakát és egy nappalt "rázkódni" úgy, hogy amikor "bezuhantunk" Ukrajna fővárosába, már mindenki minket keresett, mert lassan vége volt a mo-dellek műszaki átvételének és sokan már öltözködtek az ünnepélyes megnyitóra... Ezek után alig-alig volt idő az akkumuláto-rok töltésére, a tréning-startokra. Egyszóval kizárt dolog, hogy egy-egy ilyen "megtakarított" napon múlana a költségvetési egyensúly.
Mindezek ellenére egy csodálatos Európa-bajnokságon vettünk részt. Napról napra 40-50 ezer ember szorongott a starthe-lyek körül! Hajdan volt, nagy futballmérkőzések hangulata uralkodott a pályák környékén.
lgy még értékesebb volt az F3-V kategória felnőtt versenye. A bolgár V. Jordanov és Ábrahám Gabi csatáját igazi csemege-ként várta a közönség. És amikor mindennek vége lett, kiderült, hogy hajszálra együtt állnak pontban és időben is. Nosza, futkosott a zsűri föl-alá, mit is kell ilyenkor csinálni? A szabályzat gondolt e "fehér holló" esetre is: mindkét versenyzőnek újból teljesítenie kell a pályát, ellenkező irányban... Megkérdeztem Ábrahám Gabit, edzésen gyakorolta-e már az ellenkező irányú pályát? (Ez olyan, mintha egy jobbkezes embernek egyik pillanatról a másikra bal kézzel kellene írnia.)
Nem én, válaszolt Gabi, majd némi töprengés után hozzátette, de kötve hiszem, hogy Jordanov ezzel töltötte volna a szabad idejét.
A többi már történelem. A sorsolás úgy hozta, hogy Ábrahám Gábor kezdett és második kísérletére 43 mp-cel egy hibátlan pályát produkált! Ilyen kiélezett helyzetben, ilyen produkcióra csak egy világklasszis képes. A bolgár fiúról az a hír járta a hajósok világában, hogy nincsenek idegei. Nos, voltak... llyen szituációban egy hibátlan pálya őt is sokkolta. Első kísérlete úgy végződött, hogy nem tudott kijönni a kapun. A másodiknál már ugyan kinek ne remegne a keze? Jordanov még a fél pályát sem érte el, amikor bóját érintett, a versenyt feladta, és nem akadt ember, aki meg tudta volna vigasztalni.
Ábrahám József bronzérmes lett, így apa és fia együtt állhatott a dobogóra. Az F3-V ifi futamaiban a kis Bertók István muto-gatta oroszlánkörmeit, hiszen a nagyon szép 5. helyen végzett. Körpályás hajósainknak nem ment, csupán Horváth István 5. helye volt némi vigasz. Önjáró hajósaink közül EH-ban. Bottlik Endre egy nagyon szép ezüstéremmel gazdagította a magyar csapat eredményeit, és ugyanezt tette a 2,5 ccm RC sebességi kategória ifi futamaiban Balogh Imre is. Magyar csapat sze-repelt már eredményesebben is motoros hajó EB-n, de Ábrahám Gábor győzelmének nagyon örültünk.
1978
1948. február 29. óta eltelt harminc esztendő. A sikeres munkát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1977-1978-ban a modellező szakágban 70 ezer általános iskolás fiatal ismerkedett meg szakköri szinten e szép technikai sportág alapjaival, és a 207 modellező klubban 6820 fő dolgozott eredményesen. A minőségi sport eredményeit is értékelték a három évtizedes évfordulón. A harminc esztendő során modellező sportolóink világ- és Európa-bajnokságokon, jelentős nemzetközi versenyeken 119 arany-, 121 ezüst- és 128 bronzérmet nyertek. A központi díszünnepséget a magyar munkásmozgalom fellegvárában, Csepelen tartották. A magas rangú vendégek jelenlétében Czinege Lajos vezérezredes (ma hadseregtábornok), honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. Méltatta a megtett utat, és az elért eredmények elismeréseként átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetését, a Vörös Csillag Érdemrendet.
Az összevont hajós országos bajnokságot Veszprém megyében, Ajkán rendezték. Erre az OB-ra két okból voltunk kíváncsiak: egyrészt Ajkán még nem volt ilyen nagyszabású verseny, másrészt itt debütált a motoros számokban a 80 dB.
A város főterén felsorakozott 19 megye és a főváros csapata. A versenyzők innen zárt sorokban vonultak fel a csónakázótóig, miközben a város apraja-nagyja integetett a zenekarral vonuló sportolók menetének. A vitorlások megszenvedtek egy kicsit a hínáros vízben, de ennek ellenére - elsősorban propagandisztikus szempontból - felejthetetlen verseny volt ez az ajkai. Az OB győztesei: Zsenák Csaba, Kudlik Vilmos,
Vári László, Kiss Miklós, Pajor József, Sólyom István, Sasvári János, Ábrahám Gábor, Ábrahám József, Vönöczky András, Vitéz Csaba, Bottlik Endre, Tóth István, Mihály László és Horváth István. Az ajkai hínártól függetlenül nagyon bíztunk vitorláshajó modellezőinkben, hiszen ebben az esztendőben rendezték az első világbajnokságot Olaszországban, Milánóban. Csapatunk (Danku Sándor, Kalkó Ede, Nádaskay Péter, Vönöczky András felnőtt, Dusa András, Kunvári Sándor ifi, Fejes János, Tóth István RC) Gara László vezetésével utazott a nagy viadalra. Az eredmények: két arany-, két ezüst- és egy bronzérem!
D-10 seniorban első Danku Sándor, ugyanitt ifiben győzött Dusa András. Az ezüstérmek számát gyarapította Vönöczky András és Kunvári Sándor. Danku Sándor élete nagy versenye volt ez a világbajnokság, hiszen az arany mellé egy nagyon szépen csillogó bronzéremmel is gazdagította medálgyűjteményét.
A birói testületben delegálva volt Krassó Tamás nemzetközi minősítésű sportbíró is.
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára Tamásbá 2013 márc. 28. - 7:56-kor.
|