SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Gábor barátunk szeretné megépíteni ezt a hajót, ami persze nekem is nagyon tetszik.
Az eredeti rajz, 1:20 méretarányú, ami jól illeszkedik a Springerekhez, vagy a Gödény-hez. Ráadásul, a már meglévő, és még tervben lévő többi uszályhoz is.
Közös játéknál ez nem utolsó szempont.
Mamut Csongrádja ugyan nem tudom milyen arányú, de az uszálya ...
... egyszóval, nyálcsorgató.

Gábor, helyhiány és szállíthatóság miatt 1:40 ben szeretné megoldani, ami szerintem kár, de az ő döntése, az Ő döntése.






A rajzokat jobban szemügyre véve, kiderül, hogy egy érdekes meghajtást választottak.
Lényegében a vízsugár hajtómű elve, két oldalról beáramló vízzel.
Emiatt a térgörbület miatt, elég macerás a hajó tatrészének kialakítása modellként, de szerintem érdemes megpróbálkozni vele.
Én Gábornak a tömbös építést javasoltam, de ha valakinek van jobb ötlete, szívesen vesszük.
Ahogy örülni fogunk minden hozzászólásnak.

Jó építést mindenkinek, aki csak kedvet kap hozzá.

Üdvözlettel Manópapa

(gyorsabb voltál )

Gábor barátunknak megígértem, hogy értelmezem a hajó rajzát, főleg a hátsó részt.
A legegyszerűbb az volt, hogy kivágtam a bordák rajzát, és sorba ragasztottam egy kartonlapon, mert így vizuálisan is értelmet nyer.



Ez csak a fél bordarajz, ezért egy tükröt használva értelmezhetőbb.



Ez látszana, a hajóorr felől nézve.



Ez már a kiáramló vízsugár helye a tat felől.

Nem csináltam meg végig a teljes bordázatot, csak a 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 bordákat, mert már ebből is látszik, hogy milyen görbületről van szó.
Megjegyzem, hibátlan.
A 3, 2, 1, 0, -1 bordákat, illetve a 11, 12, 13 bordákat, azért nem raktam fel, mert ennyi is épp elég kezdetnek.
A 4 től a -1 ig, az összes borda egy síkon van, és erre épül fel a két uszony, illetve a kormánymű.
Ezek is kiszerkeszthetőek a vízvonal rajzokból.
A 10 től 13 bordák, meg az oldalsó beáramló nyílás alakját adják meg.

A víz áram csatornába 1:20 méretaránynál, 30-as hajócsavar illeszkedik be. Ezért nem célszerű kisebben megépíteni.

1:20 nál a hossz még mindig csak 1020 mm, szélesség 208 mm.
Ideális méret a már meglévő tolóhajókhoz.

Üdv Manópapa

Kedves Manópapa!

Köszönöm a képeket, én is valami ilyenre gondoltam
A lényeg: egyre több dolog szól az 1:20 mellett - sokal több, mint ellene.

A heti program az lesz, hogy a rajzokat beteszem CAD alá, és elkezdem digitalizálni. Közben vadul gondolkozni fogok, hogy az egyes elemeket miként vonjam össze, miből legyenek. - meg Anyát meggyőzöm

Kérdés a rajzhoz, egészhez:
1. ezen bordák 'fölött' van még rajz. (a fényképeken arra ragasztottad a bordákat.) Azok milyen részletek?
2. egy ekkora hajónál milyen anyagból készül a test - az _biztos_, hogy fa lesz, mert azzal vagyok a legjobb barátságban. 5-ös rétegeltlemez, vagy elég a 3-as is?
3. a hátsó részeknél kell minden borda, mert úgy lehet az íveket rendesen kiakakítani. Az első részen milyen sűrűn kell(ene) lenniük, hogy a kellő stabilitás meglegyen?
4. Az első részen a bordák lehetnek-e U alakúak? (biztos, mert különben hova kerülne az elektronika ...)
Most hirtelen ennyi


Trükkös ez a tükrös megoldás

Üdv!
g.

(egy gépet leheltem életre, este leszek otthon... )
(ha már megy a gép, akkor használjuk ki ...)

továbbá:
az előző leírással együtt már kezdem látni a hajó formáját (nem nevetni - hangosan - a térlátást tanulni kell - vonalakból is) A meghajtás tehát egy Y alakú dolog. A beszívott víz a 13-6 bordák között jön be, és a középen kialakított csatornán megy ki. A kormányt nem látom, hogy hol lenne, de majd megmondjátok
Az, hogy így hogyan lesz hátramenet, azt nagyon nem értem, de majd VALAKI megmondja.

g.

Kezdjük az alapoknál.

A bordarajz vízszintes vonalzása alulról felfelé haladva W0, W1, ... stb
A W4 itt KLW = tervezett vízvonal.
Az úszó test a W4 és W5 között határolódik el a felépítménytől, ezért nem találkozik sok helyen a felépítmény bordarajza az úszótestével.
Ha jobban megnézed, olyan, mint ha két félből lenne összerakva a hajó.
Ez egyébként szerencsés megoldás, csak nekem most nem volt szükségem a hajó teljes oldalmagasságára, így az egyik (W5) vonalnál vágtam el a rajzot.

Anyag választás:
Mivel a hajó teljes hosszán egyenletesen 24 mm minden borda távolsága, szerencsés a 4mm-es rétegelt lemezt használni. Így a bordaközök 20 mm-esek.
Azért jó ez, mert a hátsó részt tömbösíteni így célszerű.
Példa: a 13-as borda a legszélesebb, ezért ennek a 12felé eső oldalára felragasztasz 20 mm balsát.
Utána jön a 12, és így a végéig.
Amikor kész van az összes, összefogod, ragasztod, és el kezded csiszolni.
A rétegelt lemezt sokkal nehezebb, mint a balsát, így a formád szinte tökéletes lesz.
Az elejével is ezt érdemes megcsinálni.
A középső egyenes szakasz, gyakorlatilag egy U szelvény, ide tehát elég néhány borda is.
Ebből adódóan, anyagvastagság 4 mm rétegelt lemez.

Hátramenet.
Véleményem szerint, mivel mindkét oldalra tolja a vizet, egyenes irányban jó lehet.

Köszönöm, jegyezetem!

Témakörök:
1. bordarajz értelmezése
2. hajótest anyagának méretezése
3. bonyolult formák megoldása tömbösítéssel.

(ma sem keltem fel hiába )

Üdv!
g.

Összeraktam a rajzokat. Megpróbáltam feltölteni, de egyenként is nagyobbak mint 3 MB. Átméretezni nem akarom, mert akkor romlik a felbontás...

Ami kicsit kár, hogy az eredeti 5 lapból állt, ez pedig csak az első kettő. (Manópapával egyeztetve a dolgok teljesen szabványosak rajta, nem nagyon kell több rajz...) Az eredeti újságot a lengyel 'Vaterán' hirdetik, de nem tudok lengyelül regisztrálni

g.

Kedves Manópapa!

Alább egy link, ill. egy kép.
Megrajzoltam a bordákat - 1:20-ban, de ez nem fontos
Lécci, nézz rá, hogy valóban ilyennek kellene lenniük? Szerintem igen, de erősíts meg ebben. (sajnos, jobb képet nem tudok kinyerni ...)

Üdv!
g.


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Átnéztem a rajzaidat, és lényegében ilyen.
Ahol eltértél, az a 3, 2, 1, bordák.
Azok ugyan olyanok, mint a 0, és a -1.
Gyakorlatilag sima az aljuk, csak erre van ráépítve a két uszony, és a két kormánylapát.
Ha jobban végignézed a bordarajzot, látszik, hogy a 4-es borda az utolsó, amelyik még ívelt.
A többi mindegyik jó.
Én a hagyományos eljárással rajzoltam ki, majd beszkennelem, és össze tudod hasonlítani.
Üdv Szilveszter

Ok, értem.
Tkp. én is rájöttem erre a hibára, csak már akkor, amikor feltettem a képet. Este javítom, és kicserélem.
Tehát, a 4. borda az utolsó, ami borda.
Kérdés az uszonyról:
a. ezt nem érdemes a bordával együtt kezelni? Úgy gondolom, hogy a borda részeként értelmezni, és erre - a két határoló közé - betenni az uszonyt?
b. hol látod ezt a rajzon? Meg a kormánylapátot?

(Méretezés: kinyomtattam a rajzot 200dpi felbontással - a kép annyival volt szkennelve. Így a bordák szélessége 204mm. Ha a képet beillesztem CAD-be, akkor a mérőléc alapján ez 200mm. Ez a rajz torzítása, vagy??? A Te 20mm-es bordatávodnál mennyi a bordaszélesség? Vagy ennyire nem kell pontosan venni a dolgot?)

Köszönöm!
g.

Az az érdekes Gábor, hogy az első nyomtatást a rajzról itthon csináltam, és a borda szélesség 204 mm lett.
Amit bent a munkahelyemen nyomtattam, ott már csak 198 mm.

Lényeges eltérést akkor jelentene, ha a két rajzot keverném, de eleve a benti rajzokat használom, így a hajótest egységes marad.
Az építésnél úgyis össze kell csiszolni a bordákat még a közéjük ragasztott balsa nélkül.
A borda távolságok 24 mm-esek.
Ez úgy jön össze, hogy a bordarajz tulajdonképpen kiterjedés nélküli vonal.
Mivel 4 mm a rétegelt lemez vastagsága, és 2db 10 mm vastag balsa a köz, így tengelyméretként 2+10+10+2=24 adódik.
Ezért írtam az anyagválasztásnál a 4-es rétegelt lemezt.
Erős is, könnyű is, no meg a palánkoláshoz is jó, mert itt nincsenek ívek.
Az uszonyt és a kormánylapátot még majd később kitárgyaljuk, de az uszonyt ne kezeld a borda részeként.
Inkább utólag legyen felragasztva a helyére.

Üdv Szilveszter

u.i: Utánaszámoltam, és a te bordatávolságod a jó.
Tehát, 20mm. 2+8+8+2=20
A Hajó! hossza csak cirka 90cm, a többi a hátsó cső szerkezetből, és az első tolóbakból jön össze.
Másik észrevétel, érdemes 3 darabban elkészíteni a hajót. 1; -1 től 18-ig.
2; Középrész.
3; Orr rész.

Így nem foglalsz sok helyet, ergo, megmarad a családi béke.

Na ezért írok/kérdezek mindig. Általában én nézek el valamit, illetve amíg leírom, addig is átgondolom a dolgot...
A tagolásra én is gondoltam. Én az orrészt -> 41-34, a közepét -> 33-14, és a végét -> 13 - -1 tagolást gondoltam. Lehet, h. a Tied jobb a -1 - 18 közötti, mert nagyobb az átmenet a sima és a tagolt rész között.

Méretezés: én a 'saját' rajzomat fogom használni, akkor nagy baj nem történhet. Önmagában zárt rendszer.

(családi béke át kell alakítanom az előszobában a polcokat, akkor nyerek annyi helyet, hogy elférjen a Luca, meg az építés. az engedélyt már megkaptam, sőőt támogatják is. bár a hátsó gondolataimat még nem tudják )

g.

Én másként osztanám, de a te elképzelésed sem rossz.
A -1 től 19 ig azért lenne jobb, mert ott még egyforma magas a fedélzet.
Igaz, ez majdnem a fél hajó.
A 15, 16 lenne az ideális, mert így egységesebben ki tudod csiszolni a negatív íveket.
Az elejét is hosszabban építeném, legalább a 30-as bordáig.
Így kellő hosszú egyenes része lenne mindkét végének ahhoz, hogy a közepét szépen össze tudd dolgozni.
A tat részen, ha 4-es rétegelt lemezből kivágod a vízszintes farok részt, nincs szükség az 1, 2, 3 bordákra.
Csak a -1, és a 0 az amire szükség van.
Most csinálom meg papírból, és jól látszik.
Majd ha végeztem, rakok fel róla képet.
Üdv Szilveszter

(A végén a javított bordarajz.)

Gondolkoztam a dolgon. Végül is mindegy, hogy a bordák hogyan állanak össze (milyen csoportokban), mert előbb-utóbb egybe lesznek fűzve...
A következő dolog: én a _mostani_ eszemmel tömbösíteném a 4-14 és a 33-41 részt. Ezt csiszolnám formára, egyebek. A kettő közti bordák _alsó_ része azonos, eltérés a magasságukban van. Ez 18 db borda. Itt nem tenném be az összeset, hanem csak minden 2. 3. darabot. Kérdés: jelentene-e ez valami hátrányt a szilárdságban?
Továbbá: a fedélzetet 'telibe' tenném a szintekkel együtt, és utána vágnám ki a felépítmény helyét - mint a Walrus-nál. Itt a bordák nem lennének 'tele', hanem a külső ~1.5-2cm-es részüket hagynám meg - ez gyakorlatilag a fedélzet alatti részt jelenti valami ilyen alakban lenne: [___] <- ASCII grafika (*). Miért lenne ez így jó _szerintem_? Lenne egy nagy elérhető belső terem, amiben utána azt csinálok, amit akarok - hogy mit akarok, azt még nem tudom ...
Valamint: a terv szerint a fedélzetnek van egy íve. Ez meg szokott jelenni modelleken
És még - bár ez az első kérdésem lehetett volna: Ezt a hajót lehet-e gerinc nélkül építeni, mint a Walrus-t, vagy kell bele?

Köszönöm a türelmet! Le tudok ülni egyedül is
g.


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

(*)
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Kezdjük érteni egymást.

A -1, és 41 bordák kivételével, az összes bordát megcsinálhatod ilyenre.
Még az íveseket is, csak a 4-esnél kell figyelni arra, hogy a vízszintes farok rész, csatlakozni tudjon.
Ha kivágtad a bordákat, 1 cm távolságra körberajzolod, és az a belső oldala.
A tömbösítendő daraboknál is csak oda kell a betétfa, jelen esetben balsa.
Belülről, az egész hajó végig üreges.
Gerincre nincs szükség, és a bordákból is a középső részen elég akár minden ötödik.
Négy milliméteres borításnál, kalapáccsal sem tudnád szétverni.
A fedélzet ívessége nem igazán látszik, csak az elején, és a hátulján.
A jelentős része be van építve.
Ha elég vastag anyagot használsz hozzá, mondjuk a 8-as balsát, szépen be lehet csiszolni ívesre, és mivel a teljes hajón egyformák az ívek, elég egy lemezsablon hozzá.