SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Üdv Mindenkinek

Elérkezettnek látom az időt, hogy Temesvár önálló topikot kapjon.
Mindenek előtt, néhány gondolat a kezdetekről.
Anno, 1974-ben az Ezermester folyóirat leközölte a TEMESVÁR működőképes modelljét, mint szobadíszt.
Kezdő szerszámkészítőként, finommechanikai műszerészként és modellezőként, akkor már egyszer megépítettem, és mit ne mondjak, nagyon büszke voltam rá.
Később, 86-ban bábmechanikusként, mert idő közben az is voltam, ahogy később díszlet asztalos is, megcsináltam újra legnagyobb fiam örömére, de akkor már közel 70 cm hosszúra.
A TEMESVÁR szeretete, valahogy kódolt formában, de mindig is meg volt bennem.
Ahányszor csak megfordulok Közlekedési Múzeumban, mindig megcsodálom.

Később, már itt a fórumon, újra szóba került a modell, és akkor Gézával (rgform) elég alaposan kitárgyaltuk a buktatóit.
Ez persze nem jelentette azt, hogy akár Géza, akár én, elvetettük volna mint későbbi projektet.
A gondunk nem építési jellegű volt, hanem a megfelelő információ hiánya.
Amit TEMESVÁRRÓL ma tudni lehet, szinte minden fenn van Zsolt saját honlapján, de ez még kevés.
Idő közben Gézával való aktív levelezésünk közben kiderült, hogy neki sikerült megszereznie a múzeum pauszrajzainak másolatát, ami már használható.
Mint írta, elég sok helyen eltérés van az Ezermester, Zsolt honlapján lévő dokumentáció, a múzeumi modell fényképei, és a rajzok között.
Azt, hogy az Ezermester rajzai nem jók, mindig is tudtam, de mint játék, vagy szobadísz, tökéletes.
Ami nekem leginkább szembetűnik, az a fedélzet „sivársága”.
Sehol nem lehet látni szénraktározási helyet, rakodónyílást, márpedig a kazánt valamivel fűteni kellett, ráadásul, a kazán a hajó elején van, ami önmagában nem gond, de nem hiszem, hogy a fűtőanyagot feleslegesen mozgatták volna.
Ami információval jelenleg rendelkezünk, már elég a megépítéséhez, és mivel idő közben gőzgépes kísérleteim sikerrel zárultak, immár gőzgéppel.

Üdv Manópapa

u.i: Mivel a sólyatér továbbra is működik, szeretném ha itt amennyiben lehet, csak a Temesvárral kapcsolatos kérdések, hozzászólások, képek, rajzok, stb. stb. jelenjenek meg.

Üdv Mindenkinek

Ez ugyan nem a TEMESVÁR, hanem a CAROLINA modelljének lapátkereke, de az osztrák rendszerű önbeálló lapátkerék elve jól nyomon követhető.



A TEMESVÁR lapátkereke is ehhez hasonló, csak az idő előre haladtával természetesen korszerűsödött.
Előzetes számításaim szerint, az átmérője 140 mm 1:20 méretaránynál, így a vezérlő tárcsa furata akár 25 mm átmérőjű is lehet, ami elég szép központ eltolást tesz lehetővé 5 mm átmérőjű tengelynél.
Hogy pontosan érthető legyen az elképzelésem, csináltam egy hevenyészett skiccet róla.
Félálomban, egy átdolgozott éjszaka után, nézzétek el nekem a rajz minőségét, de az elv, az ez.



A vezérlőtárcsa siklócsapágyának csak az alsó felét rajzoltam meg, mert a talpon lévő két ovális furat volt a lényeg.
Ezzel lehet a központ eltolását beállítani.
A siklócsapágy értelem szerűen a lapátkerék házon belül van, mert különben hogy csatlakoznának a vezérlő rudak.

Amint megkapom Gézától a pauszrajzokat, megszerkesztem méretarányosan is, de a megoldás eleganciája már most is tetszik.
Így a lapátkeréken kívülre kerül kétoldalt a vezérlése.

Üdv Manópapa

Csak egy rövif OFF:

A Bernhard Antal "pétsi polgár" által a Dráva parti Selye-n épített
"CAROLINA" gőzhajóval kapcsolatban valamiért kialakult az a nézet,
hogy ennek a hajónak önbeálló lapátkerekei voltak. Ezt semmilyen
korabeli irat, rajz nem támasztja alá. A hajó eredeti, a császári kiirásra
beadott szabadalmi okiratában, és mellékelt rajzdokumentációban
sem önbeálló lapátkerék van. A CAROLINA minden nagyszerűsége mellett
sima egyszerű lapátos kerékkel üzemelt. Az önbeálló lapátos kerék csak
az utókor kreálta jótékony legenda.

Bernhard jóval később terjesztette elő szabadalmát az önbeálló lapátos
kerékre, és valószínűleg ez lehet a tévedés oka is, de a CAROLINA (1817)
soha nem kapott önbeálló lapátos kereket. Még a jóval későbbi építésű
"FRANZ I" (1830) és a "KISFALUDY" (1846) is merev rendszerű
lapátkerekkel üzemelt.

üdv.: SRY

Szervusz Zsolt

Örülök a felvetésednek.
A CAROLINA valóban fix lapátkerekekkel volt megáldva, de nem is ezért tettem fel a képet, hanem az elv jól látható megoldásaként.
Ha tüzetesebben átnézed a képet, találhatsz benne még jónéhány hibát, de ettől még a modell lehet szép.
Az első, ami szemet szúr, az a vezérlőtárcsa.
Ha ez valóban így működne, nem győznék cserélni a tengelyt és a tárcsát, mert állandóan szétvernék egymást.
A másik pedig az áttétel rendszer.
Ez egy viszonylag rövid lökethosszal működő gép, ami elég nagy fordulaton jár, ergo, nem gyorsítani kellene a lendkereket, hanem éppen ellenkezőleg, ahogy a lapátkerék sem lehet nagy fordulatú.
Ennek ellenére, aki a modellt építette, (nem szakmabeli, és még ennyi információja sem volt mint nekünk, ezért egy aratógépről leste el a szerkezetet) megérdemel egy dicséretet.
Én láttam a komplett hajót, és szép.

Üdv Szilveszter

Bárki is építette ezt eltalálta. Gyorsító áttétel volt a hajtókarkerék és a
lapátkihajtás között. Erre azért volt szükség, mert a hajó igen kicsi
merülésű volt, pár déciméter, és a lapátos kerék nem lóghat a hajó alsó
vonala alá, így elég kicsi átmérőjű kereket lehetett csak beépíteni.
A kicsi kerék viszont csak úgy adott kellő vonóerőt, ha magasabb volt a
fordulatszáma.
Bernhard ezzel a hajóval lehajózott a Dráván, ami már akkor sem volt
egy mély folyó, sok sekély zátonyos szakasza van. Felment a Dunán
Hegymenetben egész Bécsig, és akkoriban még voltak olyan gázlok, ahol
a marhát lábon lehetett áthajtani a folyamon. Ezért volt a CAROLINA
annyira sekély járású hajó.

üdv.:SRY

Hogy TI miket tudtok!!!
Kommentár nélkül:
A mai modellirányítos technika lehetőséget ad a szabályzókon keresztül SOK MECHANIKUS ÉS AZ EREDETIHEZ HASONLÓ megoldás elnapolására!

TUDOM AZ LENNE A SZÉP, HA MINDEN UGY LENNE MEGOLDVA, ahogy az eredeti hajón volt, de a mai technika alkamazás fél évvel meggyorsítja egy komplikált megoldás kivitelezését.
( Na most fogom kapni a leszurást, de igazuk van, de én nagyon lusta vagyok a modellépítésnél IS!)

Kedves Tamás-bá

Semmiféle leszúrásról nem lehet szó.
Az igazsághoz szorosan hozzá tartozik az, hogy mi Gézával kellően "őrültek"
vagyunk ahhoz, hogy amennyire csak lehet, olyannak építsük meg, amilyen az eredeti is volt.
A hajótesttel lényegében nincs is gond, az nekem legfeljebb három nap, még ebben a méretben is.
A gépészeti része az, ami izgalmassá teszi a dolgot, viszont előttem állnak a hosszú téli esték.
Amiről viszont eddig szándékosan nem írtam, az az, hogy ezzel szeretnék tisztelegni Lajos bácsi emléke előtt.
Ahogy ti Recsken megtartjátok a CO2-es versenyeteket, ugyan úgy szeretnék jövőre indítani egy hasonlót itt Ráckevén.

Üdv Szilveszter

Köszönöm a család, modellezők és a saját nevemben is!

Teljes mértékben igazatok van.
Különben az az érdekesség, hogy amikor megakadok egy CO makett építésében mindig azt nézem meg, hogy az eredeti repcsin ezt hogyan csinálták. Pontosan ezt már lemodellezve eredményre lehet jutni.
Jó építést és kevesebb meleget!

Sziasztok!

Egyéb elfoglaltságom miatt eddig sajnos nem tudtam érdemben hozzátenni az elhangzottakhoz.

Amit mindenképp tudnunk kell az az, hogy egy összefogott autentikus forrás nem maradt fennt a hajóról. Ha alaposabban megnézzük még a múzeumi modell sem egyezik meg egy ugyancsak a múzeumban megtalálható fotón látható hajóval. Csak példaként idézve a hajoregiszter.hu-n is látható fotót:



Ha megnézzük a lapátkerék házát, jól látható, hogy a hátsó íves nyílás vonalát követi a formája, nem pedig szögletes mint a modellen. Több és más formájú "kötélterelő" van felszerelve.

Valószínűsíthető, hogy élete folyamán a hajó folyamatos átalakításokon ment át, így nem eldönthető, hogy melyik állapot is a "kiindulás", az "eredeti".

De, hogy ne csak fanyalogjunk hadd mutassak két képet, hátha használhatják azok, akik a lapátkerék hajtását szeretnék élethűre alakítani:






Üdv, Géza

Szervusz Géza

Örülök a hozzászólásodnak, no meg a képeknek.
Érdekes módon, nekem ez az íves lapátkerékház tűnik egyrészt szimpatikusabbnak, másrészt eredetibbnek.
Igazából, ez nem is ház, hanem egy csővázas sátor, aminek a felső része sík, a kormányszerkezet miatt.
Ha az egész hajót, mint komplex szerkezetet nézem, ezzel egységes.
Egyrészt a fedélzet pereme elég látványosan legömbölyített, ami mellett kicsit furcsán hat a szögletes lapátkerékház, másrészt, látszik a hajón, hogy a tervezője minimalista volt, vagy a megbízó határozta meg úgy, hogy csak legszükségesebb dolgok legyenek rajta.
A kormány állás sem ház, hanem egy egyszerű paraván csővázzal, és csővázas sátortetővel.
Így viszont a sátor jellegű lapátkerékházzal látszik egységesnek.
A meghajtó rendszerhez csak annyit tennék hozzá, hogy az általam tervezett gőzgép szelepvezérlése, és a hajtókar rendszere majdnem ilyen.
Az eltérés csak a szelepvezérlő rudazatnál lenne, mert itt kettős rudazat van, míg az enyémen csak egy.
A többi már szinte majdnem ugyan ilyen.
A "több, és más formájú kötélterelőhöz" nem tudok hozzászólni, mert nem látom jól a képet.
Ha tudnál róla rajzot, vagy fényképet küldeni, megköszönném.
Az elhelyezkedésük is fontos lenne.
Ugyan úgy nem látom a vontató kötél rögzítő oszlopát sem.
Lehet hogy öregszem

Végeredményként eldőlt, hogy a fénykép alapján, az ívelt lapátkerékházat fogom megépíteni hozzá.


Üdv Szilveszter

Sziasztok!

Annyi esetben futottam már vakvágányra a kutatás közben, hogy most sem akartam túl korán szólni egy lehetséges eredményekkel kecsegtető forrásról, de tekintettel arra, hogy az innen származó anyagot már a hajoregiszter.hu is megjelentette hát "felfedem" egy lehetséges informátor kilétét.

A hajoregiszter szerint a Temesvár sorsa:

1945-BOKA, DRB, Belgrád, YU
1952-BOKA, JRB, Belgrád, YU
további sorsa ismeretlen, a 60-as években szétbontották.

Levelet írva a JRB-nek, az alábbi választ kaptam, az ügyek intézése folyamatban:

"
Dear Mr. Rónaszegi Géza,

your message, translated into Serbian (along with the original), has been given to Mr. Djordje Latovljevic, an officer in charge for JRB's museum and boats' archive.

Mr. Latovljevic (Telephone: 00-381-11/36-12-705; 36-17-040, ext. 102) has good connections with river institutions, and also with those in Hungary, and will gladly call You back with some information as soon as possible.

I hope this was helpful for the beginning. Should You need anything more, please feel free to contact us.

Respectfully Yours,

Jasmina Tosic"

Természetesen, ne számítsunk falrengető eredményekre, de például ilyen képeket szívesen közreadnak:



Ezt a képet összehasonlítva a Temesvár előzőleg feltett fotójával jól látható a lapátkerékház szerkezete, még a hátsó nyílásban lévő merevítő rácsszerkezet is. Itt látható jobban a rajta lévő kötélvetők kialakítása.
Jól látható rajta a múzeumi modell egyik "hibája": a hátsó íves tetejű lejáró teteje valójában "ferde", nem pedig vízszintes.

Üdv, Géza

Ez valami gyönyörű

Igaz, elég bizarr a lapátkerékszekrény szögletesből gömbölyűre átmenete, de a többi részlet nagyon jó.
Főleg, hogy itt már valóban kormányállásról beszélhetünk, a helyzetjelző lámpákról nem is beszélve, ami a múzeumi modellről és a rajzokról is hiányzik.

Köszi

Üdv Szilveszter

Szia Szilveszter!

Ne felejtsd el, ez a fotó már nem a Temesvár, hanem a Boka!! Átépítést és kazáncserét követően. Mindenesetre igazad van, akinek tetszik építse meg a Bokát!

Ha megengeded egy kis feladatot adok neked mint lapátkerék szakértőnek. Itt van két kép a múzeumi modellről. Szerinted ebben a szerkezetben hol van a "lapát beállítás" mechanizmus. Így elsőre úgy tűnik mintha csak "lifegnének" a lapátok a két rögzítőpont között.

Mindenesetre érdekes látni a lapát közepén a két bevágást, alul-felül, feltételezve az egyik azért, hogy a hogy kormánylapáttartó elférjen, a másik, hogy a "középső" keréken rögzítés elférjen?


Próbáljuk értelmezni....





Üdv, Géza

Szervusz Géza

A lapátok alsó kivágása biztos hogy a kormány támasztó szerkezete miatt van.
A felső kivágás a középső tárcsa bütykeinek kell, mert az a vezérlő tárcsája a lapátkeréknek.
A két szélső kerékre vannak a lapátok felfűzve billenthetően, míg a középső egy osztásnyit elfordulhat a rudazatoknak köszönhetően, de hogy pontosan hogy is működik, azt ne kérdezd.
A modell készítőjének is problémát okozhatott, ezért csak jelzés értékű a lapátok állása.
Ha jobban megnézed, össze-vissza állnak, valószínűleg minden portalanításnál elmozgott valamelyik.
Ezért kell nekem másképp megoldanom a lapátkereket.
Az a vázlat, amit feltettem, az jó, és működőképes.
Ennyi rugalmasságot megengedhet nekem a modellező társadalom.
Hogy végülis melyik változatnál fogok kikötni az építésnél, Temesvár, vagy Boka, az majd a dokumentációtól fog függeni, de hajlok az utóbbi felé.
Nagyon tetszik a kormányállása.
Először mindenféleképpen a Temesvár felépítményével építem meg, legfeljebb ha nem tetszik, akkor megkapja a kormányállását.

Üdv Szilveszter

Szia Szilveszter!

Meg volt nézve, láttam az összevisszaságot ezért dobtam fel kérdésként!

Akkor számítok rád, hogy egyeztessünk egy lehetséges müködő konstrukciót!

Üdv, Géza