SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Koszi az infot
Most mar csak azt kell megtudjam, kb milyen hosszu (nalam magas) lenne ez a gep, hogy beferjen. Probalgatom a kepek alapjan megkozeltoleg kiszamolni, mert ezt a meretet sehol sem adjak meg.

Szia Gyula!

A hajtókar hosszától függően - mivel az modellenként változik - kb 85-120 mm a hajtótengelytől a henger(ek) tetejéig.

Ugyanaz a henger rövidebb hajtókarral megy a D52 hajós gépben (állítva) mint a D10 asztaliban (fektetve).

Üdv, Géza

Sziasztok!

Kedvcsinálónak egy jól sikerült Wilesco adaptáció, kéthengeres álló gép.



Jól felismerhetőek az eredeti Wilesco elemek, megbolondítva egy saját készítésű álvánnyal, és hengerfej burkolattal.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Az elmélkedések után, egy kis gyakorlat. Bontsuk széjjel szerzeményünket, nehogy valaki ráismerjen, hogy Wilesco alkatrésszel van dolga

Így néz ki a birtokbavételkor:




Leszerelve is még elég Wilescos



De ha meghámozzuk a "gagyi" burkolattól



Üdv, Géza

Üdv!

Sajnos elfoglaltságom miatt csak "virtuálisan" tudok gőzgépezni, ezért áll a topic...

De eközben találtam egy érdekes képet ami azt mutatja, hogy profi cégeknek - Krick - is eszébe jutott Wilesco alapokon építkezni



Üdv, Géza

Sziasztok!

További Wilesco "utánérzések"





Üdv, Géza

Sziasztok!
Géza ne hagyd abba a sorozatot, ahogy az időd engedi kutass fel további lehetőségeket is.
A képek esztétikai élmények, de ha bővebb szöveges kiegészítéseket is tennél a gőzgép kedvelők részére még nagyobb élmény lenne.
Ha szövegesen kiegészítenéd a képaket amit már Gyulával elkezdtetek a kezdő gőzgép építők (mint én) sokat tanulnának.
Üdv. feco 1

Szia!

Nyitott kapukat döngetsz! Már majdnem elkezdtem építeni a kéthengeres, fekvő "Wilesco" alkatrészekből álló gépemet.

Remélem a hétvégét követően már képekben és szövegben is beszámolhatok róla...

Üdv, Géza

Sziasztok!









Összejött egy kis időm, így készítettem - papíron, ceruzával - néhány szemléltető skiccet ami a fentebbiekre remélem megfelelő választ ad. Elnézést Gyulától, hogy csak ennyi idő után fogok érdemi megoldást adni a kérdésére, de elsiklottam a kérdése lényege felett. Az is mutatja, hogy csak most vettem észre a szövegben 90 fokot ír, holott az excenter valójában 180 fokot tud elfordulni (és annyit is kell neki) a korrekt müködéshez.

A skiccek nem méretarányosak, erősen torzítottak. A hajtókarok nem arányosak, a vezérlési elvet szemléltetik. Terveim szerint a geometriai összefüggéseket egy későbbi skiccsorozatban ismertetném. A főtengely, és a vezérlőtengely nem geometriájában van ábrázolva, hanem az áttekinthetőség és egyszerűség végett a forgáspont által leírt segédkör van kirajzolva.

A mai napon beszkennelem és közzéteszem.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Akkor amint ígértem.

Még egyszer leírom, a rajz abszolút torzított a szemléltetés kedvéért. A vezérlő dugattyú kialakítása nem hasonlít a Wilesco által használtéhoz. A rajz célja a működési elv részleteiben történő áttekintése. Hangsúlyozottan most egyhengeres gépről beszélünk, ennek később az irányváltás boncolgatásánál jelentősége lesz.

Akkor a rajz:



Akkor a működés lépésenként:

A gőzbevezetés az alsó felső nyíláson, elvezetés középen
A vezérlő 90 fokot "siet" a dugattyúhoz képest

Első képen a dugattyú felső holtpontban, mindkét gőzbevezető nyílást zárva. A gép magától nem tud elindulni, meglökjük a nyíl irányában (jobbra). A vezérlőrúd és a dugattyú elindul lefelé. A vezérlő rúd nyitja a felső (és alsó) átömlő nyílást. A felsőn a friss gőz a dugattyú főlé jut, lefelé tolva a dugattyút. Amennyiben ez "éles munkaütem lenne" ezzel egy időben a fáradt gőz a dugattyú alól az átömlő nyíláson át a középső nyíláson keresztül a szabadba jutna.

Második képen a munkaütem közepén vagyunk, a dugattyú félállásban, a vezérlőrúd alsó holtponton. A dugattyú lefelé mozog tovább, de a vezérlőrúd már elindul felfelé, zárni az átömlő nyílásokat.

Harmadik képen a dugattyú alsó holtponti helyzetben, a vezérlőrúd zárta az átömlő nyílásokat. Ekkor a mozgási energia továbblendíti a rendszert, a dugattyú elindul felfelé, a vezérlőrúd nyitja az alsó és felső átömlő nyílásokat. Ezáltal friss gőz jut a dugattyú alá, és fölülről távozni tud a középső nyíláson a fáradt gőz.

Negyedik képen a munkaütem közepén vagyunk, a dugattyú félállásban, a vezérlőrúd felső holtponton. A dugattyú felfelé mozog tovább, de a vezérlőrúd már elindul lefelé, zárni az átömlő nyílásokat.

Remélem eddig érthető, de igazán érdekes a folytatásban lesz

Üdv, Géza

Sziasztok!

A folytatásban lesz egy kis érdekesség. Főleg Gyula figyeljen, kezdem elmagyarázni a "Wilesco sonka rejtélyét".

Akkor a rajz:



Akkor a működés lépésenként:

A gőzbevezetés középen , elvezetés az alsó felső nyíláson
A vezérlő 90 fokot "késik" a dugattyúhoz képest

Gyorsan nézzétek vissza összehasonlításképpen mit is írtam az előző hozzászólásomban!


Első képen a dugattyú felső holtpontban, mindkét gőzbevezető nyílást zárva. A gép magától nem tud elindulni, meglökjük a nyíl irányában (jobbra). A vezérlőrúd és a dugattyú elindul lefelé. A vezérlő rúd nyitja a felső (és alsó) átömlő nyílást. A felsőn a friss gőz a dugattyú főlé jut, lefelé tolva a dugattyút. Amennyiben ez "éles munkaütem lenne" ezzel egy időben a fáradt gőz a dugattyú alól az átömlő nyíláson át a vezérlő alatti nyíláson keresztül a szabadba jutna.

Második képen a munkaütem közepén vagyunk, a dugattyú félállásban, a vezérlőrúd alsó holtponton. A dugattyú lefelé mozog tovább, de a vezérlőrúd már elindul felfelé, zárni az átömlő nyílásokat.

Harmadik képen a dugattyú alsó holtponti helyzetben, a vezérlőrúd zárta az átömlő nyílásokat. Ekkor a mozgási energia továbblendíti a rendszert, a dugattyú elindul felfelé, a vezérlőrúd nyitja az alsó és felső átömlő nyílásokat. Ezáltal friss gőz jut a dugattyú alá, és fölülről távozni tud a vezérlőrúd feletti nyíláson a fáradt gőz.

Negyedik képen a munkaütem közepén vagyunk, a dugattyú félállásban, a vezérlőrúd felső holtponton. A dugattyú felfelé mozog tovább, de a vezérlőrúd már elindul lefelé, zárni az átömlő nyílásokat.

Miben különbözik a két működés

Első esetben a gőzbevezetés az alsó felső nyíláson át történik. Ekkor a vezérlőrúdnak 90 fokot kell "sietnie" a dugattyúhoz képest.

Második esetben a gőzbevezetés a középső nyíláson át történik. Ekkor a vezérlőrúdnak 90 fokot kell "késnie" a dugattyúhoz képest.

Folyt. köv...

Üdv, Géza

Sziasztok!

Akkor foglaljuk össze:

A két rajz alapján jól látható, hogy a "port exchange" és a vezérlés 180 fokos eltolása együttesen ugyanazt a forgásirányt eredményezi.

Ha a fenti képek alapján végig gondoljuk, hogy a vezérlés szögét nem változtatva, csak a gőz ki-be vezetést cseréljük meg, kiderül a gép ellenkező irányba járatható.

Igaz az is, hogy ha a vezérlés szögét cseréljük meg, de a gőzbevezetést nem akkor is járatható ellenkező irányba.

Hogy ad ez magyarázatot a "Wilesco sonka rejtélyére"?

Ha alaposan megnézzük a sonka kialakítását akkor azt látjuk, hogy a hajtókar / vezérlőkar közötti 180 fokos szögmódosítást tesz lehetővé. Ha a dugattyút felső holtpontba képzeljük és rögzítjük egyik kezünkkel a vezérlőtengelyt, akkor másik irányba a hajtókar addig forgatható, míg át nem kerül a dugattyú alsó holtpontba. És csak ezt követően feszül neki ismét az excenternek. Konkluzió:

- ezzel a megoldással érhető el, hogy az asztali bemutató gép (egyhengeres) irányváltó nélkül is mindkét irányba "beröffenthető" legyen.

Nyomtassátok ki valamelyik rajzot, szabdaljátok darabokra. Rajzoljátok át 180 fokkal a vezérlő pozícióját, és értékeljétek az eredményt...

Üdv, Géza

Sziasztok!

Módszerem. egy kis elmélet, egy kis gyakorlat. Gyakorlat akkor ha jut rá időm, és most éppen jutott

Nézzük meg, hogy lehet-e az előregyártott alkatrészekből készülő gőzgép mintájára, előregyártott alkatrészekből kazánt készíteni?! Annyit elárulok, elsőként nem egy kész Wilesco kazán átalakításáról fogok írni. Engedményt teszek azoknak akik szeretnének maguk "babrálni" a produktummal, csak éppen nem igazán vannak otthon, hogy milyen anyaggal, honnan beszerezve, milyen müveletekkel lesz gőzgép kazánuk. Meg melyik a sok közül, amiről van a neten információ.

Elsőként csak szük információ:

- alkoholos (spiritusz) vagy tablettás fűtés lehetősége
- 280 - 350 ccm bojlerkapacitás
- normál és "delux" változat
- maximum 15 000 Ft körüli alapanyagköltség (csak a kazántestre)

Amit nem lehet megúszni, az az ezüsttel forrasztás, és némi gépi munka a fittingeket (betöltő, bizt. szelep, stb csatlakozók) illetően.

folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!

A legegyszerűbb kazán:



Részei:

kazánközép - 54 mm-es rézcső
kazánvégek - 54mm-es forrasztható zárókupak
anker - 3mm-es rézpálca
forralócsövek - 4/5 mm-es rézcső
vízbetöltő csatlakozó - réz
gőzelvezető csatlakozó - réz
bizt. szelep csatlakozó - réz

Bekerülési költsége kb. 6000 Ft. Ez az elemek tényleges nettó anyagráfordítását tartalmazza. A forgalmazó cég a csöveket minimum 50cm darabokban forgalmazza, ezért a bruttó bekerülési értéke az elemeknek 8000 Ft, igaz ekkor marad a csőből 40 cm a későbbiekre


A folytatásban egy kicsit továbbfejlesztett verzió, majd a DeLuxe kivitel. És természetesen fényképek az alkotóelemekről...

Üdv, Géza

Sziasztok!

Akkor fénykép a kicsi (280ccm) bojler elemeiről:




Üdv, Géza