SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Sziasztok!

A már leírt technológiával elkészítem további két darabban az orr részt lefedő segéd fedélzet darabokat. Beragasztom. Puha (hárs) falemezből elkészítem a fartoldat fedélzeti részét, és ivesre csiszolom. Elkészülte után így néz ki:




A magam gyönyörűségére egy lécdarabbal ellenőrzöm a segédfedélzet íveltségét, több ponton:






Csak emlékeztetőül, innen indultunk:



És most itt tartunk:



folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!
Géza remélhetőleg csak egy kis időre felfüggesztette a gőzgép építését.
Addig is míg újra kezdi

http://borsodircmodell.hu/index.php?topic=2185.0

a linken figyelemmel kísérhetjük egy másik gőzgép építését.
Ferenc barátunk célul tűzte ki töltésvezérelt gép építését.
Üdv.feco 1

véletlenül pont ezt a gépet csinálom.
Üdv : feratti

Szia feratti!
Üdvözöllek a gőzgép készitők táborában.
Remélem a fórumon többet is megtudunk hogy haladsz a gép építésével.
A fennt közölt web-helyen úgy vettem észre, hogy a kolléga abba hagyta a gőzgép építést.
Most a Lágymányosi öböl kékszalagjára készülök, de ha túl jutok rajta én is neki látok új gőzgépnek.
Üdv.feco 1

Sziasztok!



Akkor újrakezdem.

A "Szerszámgépek" topicban begyakoroltam, hogy is kell furattal ellátott pajzsot esztergálni:



Amíg ez a "kezemben van" gyorsan megcsinálom a gőzgépem alsó - felső hengerfedeleit. Anyagtakarékosságból - minimalizálva a leeső darabot - egyszerre "szabom ki" az elemeket. Ehhez befogok 25mm átmérőjű rézrudat a hárompofás tokmányba. Majd kb. 55mm hosszon végigmegyek rajta.



És itt hadd adjak egy kis muníciót az AT-125 elleneseknek. A rövid, "bulldogpofájú" tokmánynál előfordul, hogy nagyobb fogás "kihúzza" a munkadarabot, hacsak meg nem szorítjuk, míg víz nem folyik belőle...
Ezért vastagságtól függetlenül megtámasztom csúccsal. Onnantól nyomhatom, míg a motor meg nem áll...

Ezután beosztom a munkadarabot a végétől visszafelé: 8,2,3,2,8,2,3,2,5,2,5,2 mm, ahol a 2mm a leszúrókés vastagsága.



A további méretek? Fejben kiszámolhatóak. Az alsó fedél a tömítéstartó és megvezető perselyfurattal. A 8+2mm 10mm belső menetelhető hosszt ad ki, aminek átmérője +0,5 + 1mm nagyobb kell hogy legyen, mint a majdani hatlapú anyagból készített menetes rész "csúcstávja". Ez lehetővé teszi, hogy a kész összeszerelt munkadarab is mindig valamelyik körszimmetrikus részével befogható legyen. Másik végén az illesztőperem leszúrókéssel kialakítható a meglévő 3mm részből 1mm szélességben, 14mm átmérővel. Tekintettel arra, hogy van mögötte egy 2mm-es beszúrt horony, befér a tolómérő ellenőrizni.

Amikor kész van leszúrjuk, és még egy ugyanilyet készítünk.

Következőben a felső fedeleket készítjük. Alsó felén 1mm-es, 14mm átmérőn a leszúrókéssel, a felső felén 1,5mm-es dekorációs céllal kb. 14mm átmérőre. Hogy szebb legyen rádiuszkéssel dolgozom. A maradó 2,5mm-es anyagvastagság lehetővé teszi majd, hogy szépészeti szempontból kissé besüllyesszem az imbuszcsavarok fejét.

folyt. köv

Üdv, Géza

Drága Géza!

Amit Te az anyaggal művelsz az maga a csoda...!

Sziasztok!

A képek egy részét telefonnal nem tudom elkészíteni, egy "valódi" fényképezőgépen is a "Supermacro" állás kell.

A hengerfedelek felülről és alulról:





És a hengerfejre ráhelyezve:





Mivel macerás a körasztalt felszerelni, előbb legyártom az alsó fedeleket is, azután egyszerre kapják meg a 6 - 6 darab lyukat...

folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Az ebédszünetek utáni, munkával töltött 30 percek meghozták eredményüket.

Tekintettel arra, hogy nem akartam le-fel csavarozgatni a hárompofás tokmányt, egy menetben legyártottam mindent, ami a hengerfejre rácsavarozandó.




A tolattyúfészek felső takaró fedelei, a henger felső takaró fedelei a felső sorban, a tolattyúfészek alsó fedelei, a rácsavart tömítés rögzítővel, a henger alsó takarófedelei a tömítésrögzítővel az alsó sorban. Természetesen a végleges alakhoz még egy kis marás hátravan, de arra ugye át kell szerelni a gépet...

Azért, hogy minél jobban hasonlítson egy eredeti géphez, a felső tolattyúfedélen kialakítottam a felső rúd megvezetést takaró "kupakot". Szintén e célból nem a "megszokott" becsavarós megoldás az alsó tömítés rögzítő a henger alsó fedelén. A most még kerek alkatrész kicsit körbe lesz marva és két csavarral lesz felrögzítve. A tolattyúfészek alsó tömítés tartójára kétféle "eredeti" megoldás lemásolásán agyaltam, vagy a hengerfedélhez hasonló két csavaros vagy a menetes "csésze" verzión.Végül az utóbbi lett, kíváncsi voltam tudok-e belső menetet vágni egy ilyen kis szir-szarba

Egyszerű hengeres (forgás) testek, hadd ne írjam le a befog, xxx átmérőre munkál, dolgokat százszor. Itt van darabokra szedve.

Egyetlen "különleges" alkatrész a belső menetes kupak. Kiinduló anyag 8-a réz hatszöganyag. Végig fúr 2,8mm fúróval, 7mm mélyen felfúr 5,2mm fúróval. M6x0,75 menetet fúr bele. A végétől 4 mm hosszon 7mm-átmérőre munkál, 2mm-t meghagy hatlapnak, 5mm hosszon 7mm-átmérőre munkál. Leszúr, kifog fordít befog. Végét megmunkálja. Kifog fordít befog, 2mm-t levesz belőle, az csak a könnyebb befogás miatt kellet. A kupakot feltekeri az alsó tolattyúfedélre, és annak furatán keresztül egytengelyűen, 3mm-es dörzsárral véglegesíti a furatot.





Ideiglenes felbiggyesztve az érthetőség kedvéért:



Üdv, Géza

Sziasztok!

Egy kis "rezsi munka" következik.

Sok alkalommal elnézegetünk egyes munkadarabokat, hogy is készültek azok. Egyáltalán hogy fogta be a páciens, hogy megmunkálhassa?

Nekem is van ilyen munkadarabom a géphez:



Fúráshoz, alakításhoz nem igen lehet a "csapos részén" befogni , mert azon M6 menet van, a "tányér része" meg lesz marva két oldalról...

Csináljunk hozzá egy "befogót"!

Kiindulás 8mm-es rézrúd, vége síkba munkálva, és jön a központfúró



Ezt követően 5,2mm-es fúróval 10mm mélyen lyuk fúrása



Következik az M6 finommenet befúrása



Végezetül lyukkéssel 2mm mélyen átmérő 6,1 mm-re kiszedni, a munkadarab nyakrészének.



Így néz ki ütközésig becsavarva a munkadarab



Jobbmenet, esztergálásnál inkább rázár mintsem lecsavarodna, körasztalon tokmányba fogva központosan mozgatja az alakos darabot.


Üdv, Géza

Sziasztok!

Akkor egy újabb fontos alkatrész a géphez, dugattyú és dugattyúszár. Azért tárgyalom a kettőt együtt, mert a leírás végére egy alkatrész lesz belőlük.

Aránylag "vastag" lesz dugattyú, és a lehető legegyszerűbb kivitel, henger, olajlehúzó hornyokkal, külön tömítés nélkül.

Tekintettel arra, hogy bármikor cserélhető, nem túl munkaigényes alkatrész, most ez megteszi.

30 mm vastag a hengerfejblokk. kb. 1 - 1 mm nyúlik be az alsó és felső hengerfedél. +1 - 1mm ráhagyás, akkor a teljes út (löket) 26mm - dugattyúvastagság.

A furat 14mm, ha a löket is ennyi, akkor 12mm vastag lehet a dugattyú, nagyobb lökethez csökkenteni kell a dugattyú vastagságot. Nekem a 8mm a szimpatikus, így 18mm löketű lesz a gép.

A dugattyú 16mm-es sárgaréz rúdból készül. Befog, leoldalaz majd központfurat, és 2,3mm fúróval kb 20mm mélyen kifúr.



Kb. 21mm hosszon ( 8mm + leszúrókés vastagság!) átmérő 14,1 munkál.

2 darab 8mm hosszú "pogácsát" leszúr.

Jöjjenek a tengelyek. 8mm dugattyú + 18mm löket + 9mm alsó fedél + 3 mm alsó tömítésrögzítő + 10mm hajtókar csatlakozó + 2mm tartalék = 50mm.

3mm-es acélpálcából 2db 50mm levágása, végeket megmunkál.



Az acélcsapokat patronba fogva tovább alakítjuk. Egyik végüket 10mm hosszon átmérő 2mm-re, másik végüket 8mm hosszon 2,35 átmérő "közelébe". Mivel a lyukat sima fúróval hoztuk létre, az várhatóan nem hozza a "H7" alaplyuk tűrést, így vastagabbra vehetjük a csapot mint az s6 szerinti...



A 2mm-es végére M2 menetet vágunk.

Azért hogy a 2mm-es menetet ne sértsük meg (egyébként a 2mm csap menet nélkül sem viselné el az igénybevételt), a már jól bevált 8mm-es sárgaréz rúdból "szerszámot" gyártunk. Vagyis két oldalát leoldalazzuk, 2mm lyukat fúrunk át rajta, illetve 5mm mélyen 3mm fúróval kifúrjuk.

A 2mm furat "elnyeli" a menetelt rész, a 3mm furat megtámassza a rudacskát, a henger lapja pedig illeszkedik a présgéphez



Beolajozzuk a csapot, függőbe a rudat, és megnyomjuk.

Innentől már ez egy darab. A 3mm csapnál fogva patronba fogjuk, és kis fogásokkal a 14H7 lyukba passzolóra alakítjuk a dugattyút. Éleket finoman letörjük.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Lassan, de biztosan tovább haladok a géppel. Egyre látványosabban derül ki, hogy jó munkát végeztem-e az alkatrészek gyártásánál, hiszen itt az ideje az "egymásbadugásnak"...

Annak idején az egyik ok a hengerfurat 14mm-es átmérőjére az volt, hogy MK1-es befogással ilyen méretű H7 dörzsáram volt. A másik oka hogy filckorongom is ehhez passzoló van. Elő kell venni, kicsit megpörgetni egy polírpaszta rúd oldalán, majd bedugni a gépbe, és kicsit ki-be húzogatni.




Telefonnal nem igazán fényképezhető le, de higgyétek el nekem 30mp után "ragyog" a lyuk...

Az elkészült dugattyúkat kicsit beolajozzuk, majd betoljuk a hengerfuratba. Ha végig megy benne akkor már majdnem mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk.



Ezek után ráhúzzuk a tengelyekre az alsó hengerfedelet, annak illesztőperemét helyére tesszük a blokkban. Ha még mindig kézzel húzogatható a dugattyú, akkor elmondhatjuk, valóban jó munkát végeztünk.



Telefonnal sajnos nem jól fényképezhető, de egy tájékoztató a két dugattyúról:



Üdv, Géza

Sziasztok!

Tulajdonképpen teljesen felesleges ez a sok hókusz-pókusz amit fogok csinálni. Satuba fogva, kézi fúrógéppel is ki lehetne fúrni a 4 rögzítő lyukat a fedelekben!

Mindenesetre ha már csinálunk valamit, csináljuk úgy hogy szép legyen, autentikus, esetleg műszakilag csereszabatos egy későbbi pótlással, még ha az talán soha nem is válik szükségessé.

Ha így gondolkodunk, akkor viszont már kell egy körasztal. Azt AT-125 keskeny keresztszánjára átlósan lehet csak rögzíteni a legapróbb körasztalt is, de így legalább jól kézre esik a tekerője...



A körasztalra van rögzítve egy hárompofás tokmány, a tokmányba pedig - meg könnyítendő a fedelek síkba fogását, és megelőzendő a tokmányba fúrást - egy betét gyűrűt teszek. A gyűrű a leeső anyagokból készült, belső furata 15mm, külső átmérője 1 mm-rel kisebb a fedelekénél.





2mm -es furatok készülnek, és elkerülendő a közönséges fúrószár kihajlását, központfúrót használok a művelethez. Mivel előre kifúrtam a tömítésrögzítő furatait, így most ahhoz kell tájolnom a többit. Pontosan a gép hossztengelyébe állítom a két furat középvonalát. A fedél peremétől bemérem a furatközéppontot, majd 30 fokot visszaállítom a körasztalt. Furatot elkészít, majd 60 fokonként körbemegyek a fedél peremén. Ebből már látszik 6 furat készül. Természetesen csak az alsó fedélnél kell ez a pozícíonálás, a felső fedelet indíthatom bárhonnan.



Demonstrálandó az egybevágóságot, a két alsó fedél összeillesztve és a fény felé tartva:



A fedelek egyébként ilyenre sikerültek:



Üdv, Géza

Sziasztok!

Kis lépés egy embernek, de nagy lépés a gőzgépépítésnek...




M2 menetes furatok, a fedelek rögzítésére - lyukanként 6 db - alul felül...

Üdv, Géza

Sziasztok!

Még a topic indításkor megígértem, hogy nem egy szimpla építési leírás lesz. Olyat már csináltam egy jópárat, vettem a rajzot majd az alapján szolgaian elkészítettem.

Ennél a gépnél azt ígértem, megcélzunk egy minimálkoncepciót, ami működőképes, de ha úgy látjuk, hogy van időnk és energiánk "csavarunk" egy kicsit rajta.

Mivel a nyitott fedélzetű hajóban nagyon szem elé szeretném tenni a gépet, úgy gondolom nem baj ha az is kissé "makettszerű" lesz.

Ennek kissé ellentmond az elején kiválasztott "tömbös" építési forma, de hát ez a szép a dologban, hogy bemutassam hogyan lehet valamit továbbfejleszteni menet közben.

Alapmondás: a terv azért kell, hogy tudjuk mitől térünk el.

Nézzük akkor mi van készen:




Jól látható, hogy a hat csavar, és a tömítés rögzítő két csavarja milyen "nagygépes" érzetet ad a gépnek. Emlékezzünk, a kiindulás a legegyszerűbb becsavarható tömítésrögzítő, amely egyben a tengely megvezetését is elvégzi, elhagyva az egyenesbevezetőt.

Első ötlet: mi lenne ha mégis lenne egyenesbevezető? Már maga az egyenesbevezető és keresztfej látványa is komolyabbá teszi a gépet. Mint látható erre számolva a lyukakat is célzottan helyeztem el. Az egyik csavar hiányzik is, arra a lyukra "telepítem" az egyenesbevezetőt. Itt ismét két lehetőségünk van, egy egyszerűbb és egy bonyolultabb. Mivel a hajtókarral való csatlakozása mindkettőnek azonos, kísérletképpen mindkettőt megépítem. Ne felejtsük el van még egy hengerfejem, arra jó lesz a "maradék".

Az egyszerűbb - az Anton gépeknél is használt - egy hengeres rúdból áll. Ez most 4mm-es ezüstacél rúdból készült, aminek a végére M2-es menetes részt készítettem, hogy illeszkedjem a fedélrögzítő furatba. A teljes megoldás a folytatásban, most csak az alapelvet szemléltetem.




A bonyolultabb - és élethűbb - ha profil gerendát "szimulálunk". Ehhez a kedvenc 6mm vastag lapos sárgaréz anyagomat hívom segítségül. A 40mm széles, lapos rúdból, levágok egy kb. 9mm -es csíkot. Síkba marom, egy fűrésszel kiveszek belőle 4mm vastagságig 30mm hosszon. Kicsit még marom, míg ilyen alakú nem lesz:



Ezután "hanyatt" satuba fogom, és 4mm maróval belemegyek 2mm mélyen úgy, hogy a horony a háromszög alakú részben is folytatódik.



Persze ez még nem a végleges állapot. Az függ attól, hogy milyen keresztfejet találok ki hozzá. Lehet ez 10x10mm négyzetes rúdból, akkor ez "körülfogja" a gerendát. De lehetséges, egy 2mm-es hornyot marni a gerendába hosszában, és egy 6mm-széles anyagból készült keresztfej csúszkálhat rajta, amit hátulról, a 4mm horony felől rögzítenek csavarok. Ez utóbbi lenne az igazán "autentikus" megoldás, de igen apró rögzítő alkatrészeket is kéne gyártani...



Folyt. köv.

Üdv,Géza

Sziasztok!

Következő lépésben előkészítjük a blokkot - innentől így kell hívnunk, hiszen a hengerfej, a fedelek, stb. már egy egységet képez - az egyenesbevezetők fogadására. Mivel játékos hangulatomban azt ígértem, hogy mindkét fajta megoldást megcsinálom, így komplexebben kell gondolkodnom a továbbiakról. Egy biztos, a gerendához jól jönne egy illesztő felület az alsó fedélen, elsőként csináljuk ezt meg. Megfelelő módon rögzítenünk kell a blokkot a maráshoz. A pérhuzamosságot órával ellenőrizzük, majd a szorítókkal rögzítjük a munkadarabot.




Ez a fajta befogás biztosítja, hogy egy menetben, egybevágóan mindkét alsó fedelet megmunkáljuk, ráadásul a helyére szerelve, pozícióban. Legalább 6mm széles lapot marunk rá, mivel a gerendánk olyan széles.



Ez a 12mm átmérőjű résznek - geometria, húrok... - alig-alig vesz el a vastagságából. Ez miért fontos? A folytatásban kiderül...

Üdv, Géza