.
..
...
Na de hogy ne csak ijesztgesselek:
moonbook írta:
Régen hogyan védekeztek a korrózió ellen vaskazán esetén?
Úgy, hogy általában kovácsoltvasat használtak megfelelő vastagságban. Ez is korrodál, de megfelelő kazánvíz (ioncserélt, vagy desztillált víz) és kellően igényes karbantartás (iszapolás, revétlenítés) mellett egy-egy ilyen kazán nagyon sokáig elmuzsikált.
moonbook írta:
Hogyan lehet kiszámítani a kazán teljesítményét óránkénti gőzhozamra, mi számít bele a kazán hőleadó felületbe, csak a melegített rész, vagy az egész tartály belső felülete, vagy csak a benne lévő víz felülete?
Egy kazán teljesítménye az általa szolgáltatott gőz minőségétől, és annak mennyiségétől függ. A minőség jelenti a gőz szárazságát, túlhevítettségét, nyomását, a mennyiség pedig kg/h-ban a kazánból tartós üzem mellett kinyerhető adott minőségű gőz mennyiségét. Ezeket elég nehéz elméleti úton meghatározni, különösen ha nem szokványos méretű és elrendezésű kazánról van szó, mert ilyenkor a tapasztalati, méréses adatok sem segítenek.
A fűtőfelület az olyan felületek összessége, aminek az egyik oldalán az égésből származó besugárzott hő, vagy konvektív hőátadás miatt fűtés van, a másik oldalon pedig kazánvíz található.
moonbook írta:
-Mennyi induló víztömeggel kell számolni a tartály térfogathoz képest?
Általában 3/4 -ed, 2/3-ad a kazándob maximális feltölthetősége, mivel a víz felett helyet kell hagyni a gőztérnek. Ha nincs gőztér a kazán nagyon hamar "kifullad". Ráadásul a kazánvíz szinte mindíg habosodik, és ha magas a kazánvízszint a hab bejut a gőzvezetékbe ami nagyon nem jó dolog.
moonbook írta:
-Biztonsági szelepnek a napkollektoroknál elterjedt 160-180 C, 6 bar 1/2 " szelepet gondoltam. Elegendő egy biztonsági szelep a tartályra, vagy kettő kell?
Ez megint olyan dolog, hogy mire használod a kazánt! Ha kazánvizsgás lesz,akkor csak a gőztechnikában alkalmazott bevizsgált, engedélyezett szelepek hasznáhatóak. Általában jobb a két szelep, és az is kérdés, hogy miért van ott a szelep? Ugyanis sok bizonsági szelep nem képes elegendő gőzt elengedni, csak "jelző" funkciót teljesít. Gondolj bele ha a szelep el tud engedni 15 kg/h gőzt nyitáskor, a kazán meg termel 150 kg/h-t akkor hiába nyit a szelep a megfutott kazán fel fog robbanni. Ezért vannak nagy áteresztő képességű lefúvó szelepek is. De mindezeket az üzemmód és a méret határozza meg.
moonbook írta:
-A kondenzált gőz visszavezetése tápvízként csak dugattyús tápszivattyúval lehetséges, vagy van rá más megoldás is?
Van! a "lövettyű" ez egy áramlási gép, most nem részletezném a működését, de szinte minden nagykazánon ott van. egy hátránya van: gőz kell a működtetéséhez, tehát ha lecsökken a nyomás a kazánban akkor nem működik.
moonbook írta:
-Hogyan történt a nyomásszabályozás régi gőzgépeken?
Arra gondoltam, hogy a biztonsági szelep 6 bar, akkor a gőzt egy 4 baros másik szelepen kell kivezetni, hogy a kazánban állandóan meglegyen az üzemi nyomás?
Folytószelepekkel, általában a fő-gőzvezetékbe épített tolattyús szeleppel. De magukat a gépeket nem a nyomás megváltoztatásával szabályozzák, hanem a toltés mértékének változtatásával, így a nyomás nagyjából minden üzemállapotban állandó. (na modelleknél ez általában pont fordítva van)
Üdv.: SRY