SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Szia!



Visszaolvastam de nem találom hogy: milyen égő, és milyen füstcsőbe helyezve, és mikor ég mikor nem...

Ha összeszeded a következőkben biztos elgondolkodhatunk rajta..

Üdv, Géza

Szia Géza!
Az égő (2013.11.19. 9.36 am hozzászólás)



Átmérő 12-es rézcsőből készült vasfürésszel, a rések befürészelve, csőcsatlakozóba fúvóka van.
A képen látható formába, ha rányitom a gázt és probálom meggyújtani nem gyullad meg, a kiáramló gáz levegő keverék elfújja a gyufát.
Ha beteszem a kazánba található átm.32 csőbe, rányitom a gázt kéményhez tartom a gyúfát, ég a csőbe a gáz.
Ez a normális működés.
Ha kiveszem a 32 csőből az égőt a szabályzó gyürűvel csökkentem a beáramló levegő mennyiségét, oly mértékbe, hogy égjen a láng és igy teszem 32 csőbe a kéményen 30-50 cm-es lángcsóva áramlik ki.
A kérdés mivel magyarázható, hogy a szabadba lévő égőn látszolag a túl adagolt levegő hatására nem ég a, 32 csőbe betett égő jól működik.
Üdv. feco 1

Szia!

Géza összeszedtem az előző hozzászólásban a problémám ,remélem gondolkodól rajta.
Mig Géza gondolkodik, egy kicsit folytatnám.
Egy gázégőnek örök problémája, hogy a gáztartályba a folyékony gáz hőmérséklet változásával a légnemű gáz nyomásaváltozik. A fent bemutatott tartályban én 1-6 bar közötti nyomásokat mértem. Mikor begyújtottam az égőt a levegő hőmérséklettől függően kb. 6 bar nyomás volt. Az intenziv használattól a gáz olyan sebeséggel párolgott, hogy annyira lehült a folyékony rész, hogy a légnemű gáz nyomása 1 bar körülire csökkent méréseim szerint.
A nyomás változás azt eredményezte, hogy a fúvókán kiáramló gáz sebesége és mennyisége lényegesen változott.
A méréseket tavasszal végeztem.

Üdv.feco 1

A lehülés problémáján a modellezők úgy probáltak segíteni, hogy különböző modszerekkel fütötték a gáztartályt.
Fűtés egyik módszere amit Lajos bácsi javasolt, a tartályból kivezető csővet kersztül vezetik a folyékony gázon, végére kerül az égő. A cső vezeti a meleget és fűti a folyékony gázt. Már írtam, hogy a turbó égőknél ez a módszer nem vált be, mert a beszívott levegő lehűtötte a csővet.
A fent bemutatott égőnél a melegítés úgy oldodott meg, hogy a képen látható válaskarima olyan hőmérsékletre melegszik, hogy kék szinű lesz. Ezen a hőmérsékleten már olyan sugárzó hőt ad, hogy félő a gáztartály túl melegedése.
A nyári hónapokban sugárzó hőtől a tartályt árnyékolással kellett védeni.
Kiváncsian várom a tavaszi versenyeket, hogyan működik a bemutatott égő.

Üdv.feco 1

Hát a gőzgépes kollégák nem nagyon osztják mmeg velünk tapasztalataikat.
Azért én folytatom.
Az NS versenyeken, beszélgetve, nézegetve egymás modelljeit feltünt, hogy Pintér János gőpzgépeinek indulásakor nem szívárog viz a gépből, mint az enyémből.
A rejtély nyitja, hogy János kazánjába túlhevitő van.
Irodalmi adatok szerint a gőzgépeket nem üzemeltetik túlhevitett gőzzel. Ezt a gyakorlatból is megtudom erősíteni a cukorgyárba, ahol a 60 években még számos gőzgép üzemelt, mind telitett gőzt kapott.
Visszagondolva a régi szép időkre nem tudom, hogy ez nem azért volt, mert a 80-100 éves kazánok csak telitett gőzt voltak képesek termelni.
Elhatároztam, hogy a meglévő modellkazánomba túlhevitőt épitek.

Üdv. feco 1

T. Feribácsi!

A túlhevítés kérdésében nincs igazad! A közlekedési eszközök gőzrendszereiben szinte kivétel nélkül túlhevített gőzzel üzemelő gépek vannak. Az összes gőzmozdony, gőzhajó, de még a lokomobilok is túlhevítővel felszereltek. Gőzturbinát szinte csak túlhevített gőzzel üzemeltetnek, hirtelen nem is tudok kivételt mondani ez alól. Lehet nincs is ilyen.

Az energetikában is a túlhevített gőz az általános, bár ez abból is következik, hogy az erőművi gépek gőzturbinák. Itt nem ritka a 400 °C feletti túlhevítési mérték sem.

Az iparban viszont tényleg sok a telített gőzzel működő gép. Ennek több oka is van. Én csak a vegyipart ismerem szőrmentén, de ott pl. a technikai gőz igény miatt alkalmaznak telített gőzt. Ezt fűtésre, mosásra stb.. használják. A cukoriparban is szerintem ez a szerepe. Ezzel mennek a gőzfűtéses fűtőberendezések -gondolom ismerősek az irodákból a bordázott cső fűtőtestek - de ezzel fűtenek fel autoklávokat , temperálnak vegyi folyamatokat stb... stb....

A túlhevített gőznek egyébként több előnye van, de most ezt nem részletezem. Minden esetre csodálkozom, hogy létezik egyáltalán olyan hajómodell ami nem túlhevítettgőzzel megy. azt hittem ez evidens ... úgy látszik tévedtem.

Üdv.: SRY

ADDIG FŰTSETEK AMÍG NEM LESZ SAJTÓHÍR BELŐLE!


EGY JÓT AKARÓ MODELLEZŐ:


Tamásbá

Tisztelt Zsolt!

Az utóbbi 3 évben résztvettem az ugynevezett NS versenyeken gőzhajómmal. Ezeken a versenyeken résztvevő gőzhajók kazánjai túlnyomó részben túlhevitő nélküli kazánokkal voltak ellátva.
Idézet korábbi írásodból amit egy másik fórumon találtaam.

Amúgy sok értelme nem is lenne a túlhevítésnek, mert nem
turbinát akarunk üzemeltetni róla. A turbinában a hőesés alakítjuk
mechanikai munkává ott hasznos a túlhevítés, de dugattyús gépnél
inkább a gözmennyiséget, vagy a nyomást kell növelni

Én ezzel teljes mértékben egyet értek, visszaemlékezve tanulmányaimra elméletileg is bizonyitható, hogy a gőzgépek üzemeltetésére hasznosabb a szárazgőz.
A fenti idézet linkje
http://forum.rcmodell.hu/index.php?topic=1282.250;wap2

Érdemes ujra olvasni.
Cukorgyári gőzgépekkel később foglalkozok, a közlekedési gőzgépekhez meg nem értek, így egyet kell érteni veled.

Üdv.feco 1

Üdv a gőzgépészeknek!

Egy orosz modellező könyvben van gőzgép és kazán méretezés, lefordíthatom, hátha fel tudja valaki használni.

A Hatvani Cukorgyár első üzeme 1889-ben volt.
12 db Fairbairn-rendszerű 6 bar nyomású kazán biztosította a gyár gőz szükségletét. 1897-ben 9 db Tischbein kazánnal bővítették a kapacitást. A Tischbein kazánok 6 bar nyomású és 5 t/óra teljesítményűek voltak.
A kazán kapacitás ebben az időszakban mint egy 90 t/óra gőz volt.
100 %-ba állítom, hogy ezekbe a kazánokban nem volt túl hevitő.
1961-re mikor Hatvanba kerültem Fairbairn kazánok már nem voltak meg, de a Tischbein kazánok egy része a gyár bezárásáig üzemelt.
A mint egy 90 t/óra 6 bar nyomású gőzt a 48 db ellennyomású gőzgép fogadta. A gőzgépek ellennyomása 1,5-2 bar volt ezt a fáradt gőzt használták a különböző hőcserélők fűtésére.
A gőzgépek nagyrésze dugattyús szívattyúkat hajtott egy hengeres kettős működésüek és síiktolattyús vezérlésűek voltak. Teljesítményűket folytással szabályozták. A gőzgép hajtotta szívattyúkból 1961-ben mint egy 10 db még üzemelt, dolgoztam velük.
A gőzgépek fénykorába üzemelt 3 db 260 LE gép ezek hét hornyú kötéltárcsán hajtották a gyári közlőmüveket, melyekről lapos szíjtárcsán keresztül müködtették a mechanikus szállító, szeletelő gépeket.
Ez a tiszta gőzgépes állapot 1926-ig tartott, 1926-ban jelent meg az első villanymotor a Hatvani Cukorgyárban.
A régi gőzgépekből sikerült egyet megmenteni. jelenleg a Hatvani Cukorgyár Emlékházának udvarán látható. (Hatvan, Radnóti tér 2.)

Üdv.feco 1