SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Ez sem olyan egyszerű dolog, ahogy elsőre gondolnánk! Karácsonyi ajándékul íme egy szakszerű leírás a vízszintmutatóról:

Ez a készülék, mivel a kazán vízszintjének magasságát szemmel láthatóan megmutaja, mint e célra legalkalmasabb eszköz, minden gőzkazánra kötelezően alkalmazandó.
Szerkezete egy vastagfalú, ca 10-15 cm hosszúságú üvegcsőből s a cső tartására szolgáló két darab záró szelep-csapokkal kellően felszerelt tartófejből áll. A tartófejek egyike néhány centiméterrel a rendes vízszint felett a gőztérrel, másika pedig ugyanannyival az alatt a kazán vízterével hozza közlekedő kapcsolatba az üvegcsövet.
A felső fejnek, valamint az alsónak van egy-egy szelepcsapja, amelynek segítségével az üvegcsőnek a kazán belsejével való közlekedését könnyen megszakíthatjuk. Továbbá mindegyik fej el van látva az üvegcső befogására való szelencével, mely a beléjük helyezett cső végét kaucsukgyűrűvel vagy faggyúba áztatott kenderfonatból készült tömítőanyaggal a gőztől elzárja. Az alsó fejben az üvegcső vége a tömítőszelence fenekét érinti, míg a felső fejben levő vége, hogy a hőokozta meghosszabbodás számára kellő hely maradjon, attól néhány mm távolságban van.
Hogy a tömítőanyag a cső belsejébe bele ne hatolhasson s annak bőségét meg ne szakíthassa, a tömítőszelence fenekére néhány mm magasságú fémgyűrűt fektetnek a tömitőanyag alá, úgy hogy az ezen alapgyűrű magasságának megfelelő távolságban végzi tömítő munkáját.
Az üvegcső berakására a felső fejet az üveg külső átmérőjének megfelelő méretre kifúrták s fent egy sróffal tömören elzárták. Az első fejbe pedig az üvegcsőben és a közlekedő csatornákban lerakódott iszapnak időnkint való kifuvatására szelepcsapot alkalmaztak. Ezzel együtt a vízállásmutató-üvegnek három szelepcsapja van: a felső a gőz, a középső a víz közlekedő csatornáját szolgálja, míg az alsót az üvegcsőnek, valamint a az egyes csatornáknak kifuvatására használják.
A közlekedő-csövek tisztogatása végett mindegyik fordító fej homlokán sróffal zárt tisztítónyílást készítenek a közlekedő-csövek középvonalában, mely nyíláson keresztül az iszappal vagy kazánkővel betömődött csatornát rézdróttal könnyen kipiszkálhatjuk.
Üvegtörés esetére automatikusan záró golyós szelepekkel gondoskodnak arról, hogy az alsó csapfej nyílása önmagától záródjék s a közlekedő szelepcsapot a leforrázás veszélye nélkül könnyen elzárhassuk.

(forrás: Jalsoviczky Géza: A lokomobil és félstabil gőzgépek szerkezete és kezelése. A kiadás éve: 1909)

Üdv / ZF

Persze a fenti leírás egy "igazi", nagy gépre vonatkozik (csak elrettentésnek írtam! ), de szerintem van benne néhány, modelleknél is használandó/használható gondolat. Ilyen például a hőtágulás miatt meghagyandó rés, valamint a két csavar, amik kihajtása után a kazánba vezető csövek szükség esetén tisztíthatók. Szerintem két M3-as rézcsavart megér a dolog... főleg akkor, ha a vízállásmérő két csövét közvetlenül a kazánra forrasztjuk, mert így az esetleges pucoláshoz nem kell leszednünk a csatlakozásokat.

(az idézett műben gyönyörű ábrák is vannak, ha gondoljátok be tudok szkennelni belőlük... persze csak ha érdekel valakit!)

Üdv / ZF

Kedves ZF szkenneljed csak azokat a rajzokat, mert tanúságosak!
Nincs modell gőzgépes tapasztalatom -csak nagy- ezért nem tudom, hogy a modelleknél milyen üvegből készül a vízállás mutató csöve. A "nagyoknál" ez speciális vastag falú ólom ötvözetű edzett üveg. Robbanáskor nem törhet szilánkosan! De hogy az apró szétrepülő darabok, és a kivágó gőz se okozzon bajt az üvegcső előtt a szintén hasonló speciális üvegből készült fémkeretes védőszerkezetet alkalmaznak, Az egyik ilyen szerkezet a magyar gőzmozdonyokon máig is használt Ráner-kosár nevű. A cső törése után a gőzt azonnal hivatott lezárni a biztonsági golyó -mozdonyoknál sebeszta-golyónak hívják- és nem acél, hanem kerámia, hogy ne korrodáljon. Ha a vízállásmutató járataiban iszap van, vagy lebegő vízkő, akkor a golyó nem látja el feladatát.
Visszatérve a vízállásmutató üveg anyagára: Modell gőzgépes versenyeken mindíg húzom a nyakamat, amikor látom, hogy a befűtött kazán szabadon lévő vízállás mutató üvegcsöve fölé hajolva szerelgeti a gazdája a modellt.
A cső körüli szépségek kiküszöbölésére fejleszetették ki a Klinker-rendszerű vízállás mutatókat. Ezek kis szekrényszerű szerkezetek, amelyek egyik oldala átlátszó, a már említett anyagból készült síküveg. Egyes európai vasutak ezt szabványosították, és sok ipari kazánon is ilyen van. ( Azért az üveg néha itt is eltörik.)

Gyr barátunknak nagyon igaza van! Bár csak egy ellenőrző műszerről beszélünk, de gondoljunk csak bele: abban az üvegcsőben bizony ugyanaz a nyomás van, mint a kazán belsejében!

Az említett könyv is részletesen foglalkozik a veszéllyel:

Munkásvédelmi szempontból az üvegcsöveket sok helyt védőburkolattal övedzik, mert a szétpattanó üveg szerterepülő szilánkjai a kezelő személyzet arcán, szemén könnyen végzetes sérüléseket okozhatnak. Ennek a burkolatnak megválasztása rendkívüli körültekintést kíván, mert a helytelenül alkalmazott burkolat a veszélyt még inkább fokozza. Sokhelyt látni a végig felhasított lemezcső burkolatot, ami szerencsétlen választásnak mondható, mert az üveg fölrobbanása esetén az összes szilánk a hasadékon kénytelen kirepülni, minthogy pedig a vízállás megfigyelése csakis ezen keresztül lehetséges, ha a robbanás a megfigyelés alatt következik be, a szem sérülése ki nem kerülhető.

Mutatóba a könyvből néhány vízállásmutató cső látható az alábbi két linkeken (nem teszem őket ide be, mert elég nagyméretűek):

http://img413.imageshack.us/my.php?image=vizm01vp8.jpg
http://img412.imageshack.us/my.php?image=vizm02nv3.jpg

Továbbá egy mozdonyos link, ahol látható a fentebb említett sebeszta-golyó: http://lococlub.cjb.hu/Leirat/gozos/k3.html