SRY MODELLEZŐ FÓRUMA http://users.atw.hu/sryforum/ |
|
Vízszintmutató cső http://users.atw.hu/sryforum/viewtopic.php?f=25&t=77 |
Oldal: 1 / 1 |
Szerző: | user_35 [ 2006 dec. 21. - 12:21 ] |
Hozzászólás témája: | Vízszintmutató cső |
Ez sem olyan egyszerű dolog, ahogy elsőre gondolnánk! Karácsonyi ajándékul íme egy szakszerű leírás a vízszintmutatóról: Ez a készülék, mivel a kazán vízszintjének magasságát szemmel láthatóan megmutaja, mint e célra legalkalmasabb eszköz, minden gőzkazánra kötelezően alkalmazandó. Szerkezete egy vastagfalú, ca 10-15 cm hosszúságú üvegcsőből s a cső tartására szolgáló két darab záró szelep-csapokkal kellően felszerelt tartófejből áll. A tartófejek egyike néhány centiméterrel a rendes vízszint felett a gőztérrel, másika pedig ugyanannyival az alatt a kazán vízterével hozza közlekedő kapcsolatba az üvegcsövet. A felső fejnek, valamint az alsónak van egy-egy szelepcsapja, amelynek segítségével az üvegcsőnek a kazán belsejével való közlekedését könnyen megszakíthatjuk. Továbbá mindegyik fej el van látva az üvegcső befogására való szelencével, mely a beléjük helyezett cső végét kaucsukgyűrűvel vagy faggyúba áztatott kenderfonatból készült tömítőanyaggal a gőztől elzárja. Az alsó fejben az üvegcső vége a tömítőszelence fenekét érinti, míg a felső fejben levő vége, hogy a hőokozta meghosszabbodás számára kellő hely maradjon, attól néhány mm távolságban van. Hogy a tömítőanyag a cső belsejébe bele ne hatolhasson s annak bőségét meg ne szakíthassa, a tömítőszelence fenekére néhány mm magasságú fémgyűrűt fektetnek a tömitőanyag alá, úgy hogy az ezen alapgyűrű magasságának megfelelő távolságban végzi tömítő munkáját. Az üvegcső berakására a felső fejet az üveg külső átmérőjének megfelelő méretre kifúrták s fent egy sróffal tömören elzárták. Az első fejbe pedig az üvegcsőben és a közlekedő csatornákban lerakódott iszapnak időnkint való kifuvatására szelepcsapot alkalmaztak. Ezzel együtt a vízállásmutató-üvegnek három szelepcsapja van: a felső a gőz, a középső a víz közlekedő csatornáját szolgálja, míg az alsót az üvegcsőnek, valamint a az egyes csatornáknak kifuvatására használják. A közlekedő-csövek tisztogatása végett mindegyik fordító fej homlokán sróffal zárt tisztítónyílást készítenek a közlekedő-csövek középvonalában, mely nyíláson keresztül az iszappal vagy kazánkővel betömődött csatornát rézdróttal könnyen kipiszkálhatjuk. Üvegtörés esetére automatikusan záró golyós szelepekkel gondoskodnak arról, hogy az alsó csapfej nyílása önmagától záródjék s a közlekedő szelepcsapot a leforrázás veszélye nélkül könnyen elzárhassuk. (forrás: Jalsoviczky Géza: A lokomobil és félstabil gőzgépek szerkezete és kezelése. A kiadás éve: 1909) Üdv / ZF |
Szerző: | user_35 [ 2006 dec. 22. - 20:44 ] |
Hozzászólás témája: | |
Persze a fenti leírás egy "igazi", nagy gépre vonatkozik (csak elrettentésnek írtam! ![]() (az idézett műben gyönyörű ábrák is vannak, ha gondoljátok be tudok szkennelni belőlük... persze csak ha érdekel valakit!) Üdv / ZF |
Szerző: | user_18 [ 2007 jan. 05. - 21:55 ] |
Hozzászólás témája: | |
Kedves ZF szkenneljed csak azokat a rajzokat, mert tanúságosak! Nincs modell gőzgépes tapasztalatom -csak nagy- ezért nem tudom, hogy a modelleknél milyen üvegből készül a vízállás mutató csöve. A "nagyoknál" ez speciális vastag falú ólom ötvözetű edzett üveg. Robbanáskor nem törhet szilánkosan! De hogy az apró szétrepülő darabok, és a kivágó gőz se okozzon bajt az üvegcső előtt a szintén hasonló speciális üvegből készült fémkeretes védőszerkezetet alkalmaznak, Az egyik ilyen szerkezet a magyar gőzmozdonyokon máig is használt Ráner-kosár nevű. A cső törése után a gőzt azonnal hivatott lezárni a biztonsági golyó -mozdonyoknál sebeszta-golyónak hívják- és nem acél, hanem kerámia, hogy ne korrodáljon. Ha a vízállásmutató járataiban iszap van, vagy lebegő vízkő, akkor a golyó nem látja el feladatát. Visszatérve a vízállásmutató üveg anyagára: Modell gőzgépes versenyeken mindíg húzom a nyakamat, amikor látom, hogy a befűtött kazán szabadon lévő vízállás mutató üvegcsöve fölé hajolva szerelgeti a gazdája a modellt. A cső körüli szépségek kiküszöbölésére fejleszetették ki a Klinker-rendszerű vízállás mutatókat. Ezek kis szekrényszerű szerkezetek, amelyek egyik oldala átlátszó, a már említett anyagból készült síküveg. Egyes európai vasutak ezt szabványosították, és sok ipari kazánon is ilyen van. ( Azért az üveg néha itt is eltörik.) |
Szerző: | user_35 [ 2007 jan. 07. - 19:28 ] |
Hozzászólás témája: | |
Gyr barátunknak nagyon igaza van! Bár csak egy ellenőrző műszerről beszélünk, de gondoljunk csak bele: abban az üvegcsőben bizony ugyanaz a nyomás van, mint a kazán belsejében! Az említett könyv is részletesen foglalkozik a veszéllyel: Munkásvédelmi szempontból az üvegcsöveket sok helyt védőburkolattal övedzik, mert a szétpattanó üveg szerterepülő szilánkjai a kezelő személyzet arcán, szemén könnyen végzetes sérüléseket okozhatnak. Ennek a burkolatnak megválasztása rendkívüli körültekintést kíván, mert a helytelenül alkalmazott burkolat a veszélyt még inkább fokozza. Sokhelyt látni a végig felhasított lemezcső burkolatot, ami szerencsétlen választásnak mondható, mert az üveg fölrobbanása esetén az összes szilánk a hasadékon kénytelen kirepülni, minthogy pedig a vízállás megfigyelése csakis ezen keresztül lehetséges, ha a robbanás a megfigyelés alatt következik be, a szem sérülése ki nem kerülhető. Mutatóba a könyvből néhány vízállásmutató cső látható az alábbi két linkeken (nem teszem őket ide be, mert elég nagyméretűek): http://img413.imageshack.us/my.php?image=vizm01vp8.jpg http://img412.imageshack.us/my.php?image=vizm02nv3.jpg Továbbá egy mozdonyos link, ahol látható a fentebb említett sebeszta-golyó: http://lococlub.cjb.hu/Leirat/gozos/k3.html |
Oldal: 1 / 1 | Időzóna: UTC + 1 óra |
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group https://www.phpbb.com/ |