SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Megtörtént az első szárnyashajóm első úsztatása.

Nem sok sikerrel. A V-szárnyam fesztávja és a súlypont magassága nem jött össze. A induláskor könnyen oldalára dőlt. Ha sikerült a kormánnyal kiegyensúlyoznam és végre talpra állt, akkor a hajócsavar levegőt szívott, lelassult, és visszaült a vízre.

1. probléma nem gond, a V-szárnyon tudok javítani.

2. probléma fogós kérdés, a csavar pontosan a hátsó szárny alatt van, ezért nem tudom mihez kezdjek, talán hátrább tegyem a csavart?

Képek vannak? Mármint a hajóról és/vagy az úsztatásról!


Az oldalra dőlést szerintem teljesen más okozza! Ez nekem is "megvolt"
és sokáig agyaltam rajta mire rájöttem mi okozza! Ha kormánnyal
sikerült "talpraállítani" akkor 100%, hogy ugyanaz a gondod mint nekem
volt.

A szárny által termelt felhajtóerő eredő vektora nem esik egybe a hajó
hossztengelyével! Ezt úgy lehet megoldani, hogy azon az oldalon, amerre
dől kicsit nagyobb állásszöget adni a főszárnynak, vagy az ellenkező
olyalon csokkenteni az állásszöget. Ennél a beállításnál kipróbáltam rendes
állásszög mérővel és már 1/4-ed fok beállítási hiba elborítja oldalra a
hajót !!!!

A levegőt szívó csavarra most nem tudok neked mit mondani, látnom
kéne hogy néz ki most a hajó alja, és milyen viszonyban van
egymáshoz képest a csavar és a hátó szárny.

Üdv.: SRY

ui.: Üdvözöllek a kissé buggyant hajómodellezők között!!! Aki
szárnyashajóval kezd el foglalkozni annak biztos van valami kis zűrzavar
a fejében, mert normális ember ilyenbe nem vág bele

Képeket majd akkor teszek fel, ha már lesz szárnyalós kép is


Egy Pegazussal próbálkozok, 1:50-ben. Eredetileg igen kis fesztávú szárnyakon és nagyon magasan megy a típus. A szárnyak sajnos nem lehetnek arányosak. Előre keskenyedő V hátra egyszerű téglalap szárnyat tettem.

A hajó hol jobbra, hol balra dőlt, egyértelműen a kis fesztáv/nagy magasság miatt. Ha már kiemelkedett, akkor oldalirányban stabilizálódni látszott.

Növelem a fesztávot, és csökkentem a magasságot. A csavar marad, és mivel a szárny feljebb megy majd, ezért a mélyebb csavar remélhetően működni fog.

18 x 3-5cm V volt az első, és 18 x 3cm I volt a hátsó szárny. a 40mm-es 3 ágú csavar pontosan a hátsó szárny közepe alatt volt 2mm-el.

Üdv. Mamut!



A probléma gyökere abban van, hogy mindent szárnyashajónak hívunk,
pedig alapesetben két főcsoportról van szó, és azokon belül is sok
alcsoportról. Ezek a hajók mind szárnyashajó, vagy hordszárnyas-hajó
néven szerepelnek, de fizikai elveikben, és működésükben nagyon
eltérnek egymástól.

Most nem mennék végig az összes típuson és verzión, csak a PEGASUS
típusú hajókra térnék ki.

Ezek a hajók az aktív szárnyvezérlésű hajók közé tartoznak! A hajó
felhajtóerő stabilitását (szárnyak merülése) egy elektromechanikus
rendszer szabályozza Az ilyen hajók nem önstabilak, ha nem
működik az aktív vezérlés nem képesek stabilan szárnyakon futni.


Itt jól látszik, hogy aktív kormányfelületekkel (afféle csűrő-magassági
kompozit kormányokkal, vagy repülősen "elevonokkal") vannak ellátva a
vízszintesen álló, egyenes szárnyak. A hajó szárnyainak merülését és
az aktív stabilizálást a szárnyak vezérlésével oldják meg. Ezek a
rendszerek igen bonyolultak, és nagyon költségesek, gyakorlatilag
mind az USA-ból ered (még az ilyen rendszerű Japán Jetfoil is).

Modellkivitelben egy mélységállító vízfelszínen futó lappal, és egy
giroszkóppal lehetne megoldani a feladatot, mind, ahogy ezen a
videón is látható:

http://www.rcgroups.com/forums/showatt. ... 1238506184
(bár itt nincs merülésszabályozás, bólogat is rendesen a teknő)

Én lemondtam erről a fajta hordszárny rendszerről pontosan a
bonyolultsága miatt, pedig a megfelelő giroszkópot be is szereztem
hozzá....... na az azóta is dobozban van, de majd jó lesz
tengeralattjáróba.

üdv.: SRY

A távlati terveimben szerepel az előző linken látható sugárhajtásos modell. Most csak egy erősen egyszerűsített megoldást építek meg.


Az első szárny V állásával stabilizálom a hajót.

A tegnapi kísérletek biztatóak voltak. A hátsó szárny magasságának csökkentése és az első szárny fesztávjának növelése meghozta az eredményt. A hajó szárnyalt! Nem olyan szépen, mint Sry mesteré, de azért csak kiemelkedett, és még kormányozható is maradt.

Sajnos finomhangolásra nem volt lehetőségem tegnap, mert egy füvet feltekertem, és meggondolatlanul tolatást kapcsoltam, hogy a fű lejöjjön. Lejött, a csavarral együtt. Ezért szép fotó nincs, de holnap azért teszek fel néhányat.

Új témát nyitottam és a képeket oda tettem.

Üdv. Mindenkinek!

 Az oldalam mai frissítésében tovább gyarapodik a szárnyashajó
témakör! Már így is rengeteg anyag került fel, de aki érdeklődik a téma
iránt ne keseredjen el, mert van még kutatási anyag bőséggel, csak az
archiválás szerkesztés halad lassan.

A mai frissítésben a Popular Science amerikai ismeretterjesztő
lapban 1969-ben megjelent cikk fordítását olvashatjátok. Ez egy
egyszerű légcsavaros meghajtású, hordszárnyas modellt mutat be.

[size=12pt]ROY L. CLOUGH JR. : Hidroplán sikló modell
[/size]

http://szarnyas.surmanzs.fotoalbum2.hu/ ... d/11315916


http://szarnyas.surmanzs.fotoalbum2.hu/ ... d/11315918

Ez egy elég különleges alakú modell, és megépíteni sem nagy feladat,
különösen manapság, hogy olcsó és jó teljesítményű elektromos
hajtások állnak rendelkezésre. Akár még idén nyáron futhat, egy gyors-
és ügyeskezű modellező keze által.

Ha valaki a modell megépítése mellett dönt, keressen meg e-mail-
ban, vagy itt a fórumon, mert a modell tervezési hibás. Valószínűleg
repülőmodellező tervezte, és nem olyan ember aki értene a
szárnyashajózáshoz, így elkövetett egy pár szarvashibát. Úgy van
megtervezve, mintha repülőgép lenne, és így nem is működik
megfelelően szárnyashajóként. EZ EGY JÓ SZÁRNYASHAJÓ MODELL,
csak pár dolgot másként kell csinálni rajta, hogy ez hozza is modell és ne
csak a bosszúság legyen vele!

Nézzétek meg a:
www.sry.atw.hu -n.

üdv.: SRY

Sziasztok!

Szárnyashajó ügyben kb egy hónapja motoszkál bennem a vezérhangya. Nem is olyan régen láttam egy youtube-videot a wildmoth (vadított moly) vitorláshajókról, ahol a moly vitorlás az uszonyra és a kormányra kapott (nem kis méretű!) hordszárnyakat. A video tanusága szerint nem kis sikerrel.

Mi lenne, ha a Laerke vitorlás kapna az uszonyára hordszárnyat, enyhe V állással?
Mi a gond a vitorlással:
1 ha erősödik a szél, az orra lejjebb kerül, romlik a siklás. Ilyenkor a hordszárny kiemelné egy kicsit a hajót, tehát gyorsabb lehetne. A V állás az erős szélben keletkező döntésnek hatna ellen, mint a csűrő nélküli repülők esetén, dőlés ellen stabilizálhatna, tehát a kisebb dőlés, nagyobb hasznos függőlegesre vetített vitorlafelület, tehát további gyorsulás.
Azt hiszem, teszek némi kísérletet. Az eredményről beszámolok.

jj

A wild moth video:

http://www.youtube.com/watch?v=NCY1EAp9FfY

jj

Sry mester, az az elrendezés olyan, mint a Hydroptere világcsúcstartó vitorlás szárnyashajóé.

Találtam egy egészen jól működő modell videóját is:
http://www.youtube.com/watch?v=z-fZZJh- ... re=related

Üdv

T. JJ!

Előre bocsájtom, hogy eszem ágábban nincs senkit lebeszélni semmiről
és pusztán elméletileg közelítem a kérdést. Tehát ez ügyben a véleményem,
hogy a hordszárnyas-molly nem fog összejönni modellben!

Ennek egyszerű oka, hogy ezeknél a hajóknál a hajózó ember a teljes
rendszer igen fontos része. A hajós 60-90 Kg-os tömege egyfelől a
súlypontvándorlást biztosítja, másrészt a "kiüléssel" a hajó stabilitását
szolgálja.

A súlypontvándorlásra azért van szükség, hogy az általad is vélelmezett
bólintó nyomatékokat kompenzálja. Magyarán hátszélben hátrébb ül
a hajós és ezzel tartja a megfelelő állásszöget. Oldalszélben pedig
"kiüli" a hajót és ezzel biztosítja a stabilitást. Ezeken a hajókon nincs
tősúly, ha nem "ülik" ki őet akkor elborulnak. Ha tősúlyt teszel rá, akkor
meg már nehéz lesz és nem fog felmenni siklásba, majd szárnyakra.
Ezt a bonyolult súlypontvándorlást modellben kivitelezni igen problémás
lenne, bár láttam én már karón varjút, a modellező mindenre képes
ha elszánja magát.

Ezért van az, hogy a nagyhajók, ahol nincs lehetőség a súlypont folyamatos
megfelelő helyzetbe állítására a személyzet fedélzeten valő mozgásával
más megoldást keresnek a stabilitás biztosítására. A Hydroptere (lásd
Csizi Kolléga videóját) és ahozzá hasonló hajók sem rendelkeznek
tősúllyal, mert akkor túl nehezek lennének és nem tudnának felmenni
siklásba, majd szárnyakra a tömegük miatt.

A kereszt-tengely körüli stabilitást itt 3 pontos feltámasztással (3 szárny
van a hajó alatt), a hossztenger körüli stabilitást pedig a katamarán-
trinerán kialakítással oldják meg.

Ha szárnyas-vitorláshajó modellt szeretnél akkor szerintem az utóbbi
megoldása járható út. Nem feltétlenül a Hydroptere-t kell alapul venni,
elszabadulhat a kreativitás, de a 3 feltámasztási pont, három szárny, és
nagy szárnyak közötti távolság alapelvét be kell tartai.

Üdv.: SRY

Igen tényleg nagyon hasonló! Ebben külön érdekes, hogy ezen 1969-es
modell és a mai csúcs-szárnyas-vitorlások között nem nagyon találkoztam
ezzel a megoldással.

NA de nézzük a szárnyas vitorlásokat. Az biztos, hogy ez valami
eszméletlen látványos egy ketyere:

http://www.youtube.com/watch?v=dFGS7YCDk3Y
Hydroptere in action.

http://www.youtube.com/watch?v=iLMOdhce ... re=related
Ez "csak" félszárnyas, de nagyon brutális. Azért vitorláshajó mögé
kötve szörfözni
Lord Nelson nagyon szerette a gyors vitorlásokat, na ettől még az
öregnek is leesett volna az ála.

Üdv.: SRY

Kösz a választ SRY!

Persze, nem valódi hordszárnyast szeretnék, teljes, szárnyakon való siklással, csak némi segítséget a gyorsabb haladáshoz. Ezért is kerülne egy relatíve kisebb V szárny csak az uszonyra és a kormányra nem. Tehát a pontos megnevezése a project-nek: Segéd hordszárnyas vitorlás.

A trimarán vitorlások és siklóhajók néha el is szállnak rendesen 1:1-ben és modellben is, persze ezek a részek többnyire ki vannak vágva a videókból.

(Azt hiszem a szakma egyik csúcsa ez: itt tényleg minden minimalizált, ennél egyszerűbb már nem is lehet.

http://www.youtube.com/watch?v=1oyWMusaDTI

)

jj

Ez annyira nem is elvetemült ötlet! Az első feljegyzések szárnyashajókról
pont ily-en szerkezet volt!! Thomas Moy aviatikus 1861-ben úgy
gondolta, hogy kísérletezget kicsit az általa elképzelt szárnyszelvényekkel
és szárnyformákkal. Mivel akkoriban nem nagyon ismerték a szélcsatorna
fogalmát, még a körforgó állvány sem létezett, így gondolt egy nagyot
és kis vitrolásának oldalára a vízvonal alá szerelte fel a kísérleti szárnyakat.
Amikor a kis dhingi beledült váratlan esemény történt, a hajócska kissé
kiemelkedett avízből és gyorsult is a haladása. Ez volt az első hordszárnyas
hajó

A vízalatti segédszárnyak egyébként megjelennek a nagy óceánjáró
utashajókon is, igaz ott stabilizáló szerepben. A lényeg viszont ugyanaz,
mint a horszárnyas hajók esetében, ezeken is fel- illetve ha olyan az
állásszögük, le-hajtó erő keletkezik, és ezzel akadályozzák meg a nagy
uxushajók dőlöngélését. Mert ügyebár elég kellemetlen ha a
martini a nagy-estélyire loccsan miközben a Karib-tengeren szeljük a
habokat (az meg még kellemetlenebb ha a forintban 1-2 milliót fizető
utasok az utazás élvezete helyett a hányózacskókkal vannak elfoglalva
egész úton Ez utóbbi kevéssé
jó reklám a nagy luxushajós utazásoknak)

Üdv.: SRY

Sziasztok!



Üdv, Géza