SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Üdv. Mindenkinek!

Egy réges-rági adósságomat próbálom most törleszteni a "Rakéta"/"Sirály" típusú hordszárnyas hajó bemutatásával. Ez egy hatalamas , teljes könyvet kitevő téma, így semmiképpen nem törekszem a teljes részletességre, minden apróság bemutatására. Csak a történetileg fontos főbb eseményekre térek ki, és inkább a hajó műszaki tartalmát elemezzük ki részletesebben. A modellezőknek ez a nagyobb segítség, a hasznosabb információ.

Csapjunk is bele.

Ha valaki nem ismerné erről a hajóról van szó, bár szerintem mindenki ismeri, hiszen ha folyami szárnyashajózásról van szó szinte mindíg ez az ikonikus hajó az illusztráció:


A képaláírás: RAKÉTA - Első folyami motorhajó vízalatti szárnyakkal. 1957 évben.

A történet tehát 1957-ben kezdődik az Alekszejev tervezte első folyami hordszárnyas hajó vízrebocsájtásával. A hajó a Feodoszijában épült (ma Ukrajna) és 1958. XII. 07.-én megkapta a hivatalos tervszámát is ami a проект No.340 lett. A típus neve , a "RAKÉTA" is árulkodó, az akkor dúló űrverseny ihlette. Ez később is megmaradt a következő típusok is a világűrből, űrkutatásból vett nevekkel lettek ellátva.

A képen látható hajó érdekessége, hogy ez valóban a RAKÉTA 1 tehát az első hajó, a prototípus. A Szovjetunióban a hordszárnyas hajóknak a nagy szériaszám miatt nem adtak külön neveket. A típusnevet használták és utánna egy sorszámot. Így aztán találkozhatunk RAKÉTA-314 -el is.

Na de térjünk visza egy pillanatra a képhez. Ez a hajó külalakban eltér a további testvéreitől (így a nálunk "SIRÁLY" néven futott példányoktól is)! A hátsó, nyitott rész egy felfelé ívelő negyed ellipszis vonallal kapcsolódik a tetővonalhoz. Ez a továbbiakban egy megtört vonalú csatlakozás lesz. Ez azért fontos, mert a rajzok egy részén ez az eredeti állapot van ábrázolva, ami a későbbi (összes többi) hajón nem így volt. Ílyen negyed elliptikus ív csak egyetlen, a legelső RAKÉTA-n volt.

Az évek során a hajó tervszáma is változott:
340,
340Э,
340МЭ,
340Т,
340П
típusok ismertek, valamint a beépített főmotor is változott a hosszú évek alatt, de a konstrukció lényegében mindíg ugyanaz, csak kisebb módosításokról van szó.

folyt. köv...

.
..
...

.
..
...

Mielőtt tovább elemeznénk a RAKÉTA típusú hordszárnyas hajót nézzük meg mi okozta ezeknek a járműveknek a hallatlan nagy sikerét? A Szovjetunió/Oroszország hatalmas ország, ez közhely, de igaz. Óriási távolságokra vannak egymástól a városok. A városok között végeláthatatlan, alacsony infrastruktúrájú területek vannak amik egy közlekedési rémálommá teszik az egész országot. Egy laza Moszkva-Szentpétervár utazás 700 km. de ha már a Krim félsziget népszerű üdülőibe, mondjuk Szevasztopolba ugranánk le akkor már 1500 km-et kéne belepörgetni a Zsiguliba (csak hogy stilszerűek legyünk). Mindezt igen ritka, igen rossz minőségű közutakon kéne összehozni, ahol kevés a benzinkút és a szervízállomás.

Mondhatnánk, hogy az USA és Ausztrália is nagy ország, és ott sok és jó közút van. Na de csak azért mert mindenki autóval közlekedik. A szovjetunióban sokáig tilos volt magánszemélynek személygépkocsit birtokolni. Amikor már lehetett autója "mindenkinek", akkor is olyan aránytalanul nagy költség volt a gépkocsi megszerzése, és fenntartása a magánembereknek, hogy szinte senkinek nem volt autója.

Tehát maradt a tömegközlekedés. Ilyen óriási távolságokat repülőgéppel a legegyszerűbb áthidalni, de az is költséges, szóval a tömegeknek ez nem járható út. Ott a vasút, ami még jó megoldás, de érdekes módon a távolsági vasútközlekedés (a szolgáltatás igen magas színvonala miatt) még drágább mint a belföldi repülőjáratok, a helyközi járatok átszállásos viszonylataiban meg egy örökkévalóság eljutni A-ból B-be ebben az országban.


A "KOLORÁDÓ" folyami utashajó 1871-bő.

De a nagy távolságok hatalmas országa még egy valamiben bővelkedik!!! Folyókban. Óriási sok ezer kilóméteren át hajózható folyamok tucatjai szelik át keresztben kasul a Szovjetuniót. Így már nagyon-nagyon régen, a cári idők óta az Orosz ember megfizethető, kényelmes közlekedési eszköze a folyami hajózás! Hajótípusok ezreit fejlesztették ki erre a célra. Lényegében a Szovjetunio/Oroszország a folyami hajózás Mekkája.
De ahogy változtak az idők kevés lett a folyami hajók 10-15 km/h sebessége, és ekkor jelentek meg a legjobb időben Alekszejev gyors folyami hajói, elsőként a "RAKÉTA" típus.


Folyami utashajók tömeggyártása a Vörös Szormovó hajógyárban.
A képaláírás: Utasszállító hajók a "Moszkva-Volga" csatornára. 1937 évben

A fenti két képet nem véletlenül választottam, mindkettő a Vörös szormovó hajógyár (és jogelődje) hajóit mutatja. Ebben a gyárban dolgozott és alkotott Alekszejev is, és a Vörös Szormovó a folyami hordszárnyas hajók, így a "RAKÉTA" típus születési helye is. A gyárban nagyon szép múzeum is van, ha egyszer eljut valaki Nyizsnij Novgorodba akkor ne hagyja ki. A gyár a hordszárnyas hajók mellett 1849-es megalakulása óta (bizony-bizony egy 163 éves gyárról beszélünk most) gyártott megszámlálhatatlan folyami-, és tengeri-hajótípust, hordszárnyas hajókat, légpárnásokat, ekranoplánokat, tengeralattjárókat , de mozdonyt, harckocsit, vasúti vagonokat, villamost és még ki tudja mi minden mást.

Ha valaki kicsit utánnakeresne a ma is működő gyáróriásnak akkor a Google-ba a ОАО ''Завод ''Красное Сормово'' keresési felttételre igen sok érdekes anyagot és képet találhat.

Még további érdekességek a témában (most már Magyarul és tőlem) : http://users.atw.hu/sry/szarnyasok/Volga_Volga.pdf

remélem megbocsájtjátok ezt a kis kitérőt nekem, de ebben a keretben válik csak érthetővé, hogy egy ilyen viszonylag drága technológia egy gazdaságilag rossz helyzetben lévő országban miért terjedhetettel rohamosan és vált tömegessé a felhasználása.

folyt. köv.

...
..
.

.
..
...



Ez itt kérem a "RAKÉTA" bemutató modelleje a Vörös Szormovó Hajógyár múzeumában.


Ez pedig egy korai szériagyártású változat. Lehet játszani a klasszikus "keresd az eltéréseket a két kép között" játékot. Van pár! A már említett nyitott tatfedélzet oldalsó vonala, a kormányállás oldalüvegezése (a szériaváltozatokon teljesen hátranyúlik) és az orr-rész utánni tetőszellőző alakja (a szériaváltozatokon ez egy széles elem, nem két szögetes szellőzőkürtő).

A találós kérdés a folytatásig az lesz, hogy hol kell ebbe a hajóba beszállni??? Ez egy nagy talány és a későbbi típusokon is visszaköszönő műszaki megoldás......

folyt. köv....

.
..
...

Amíg a hajóba való beszállás problémáján gondolkodtok mutatok egy érdekes fotót (próbálok különleges , nem a szokásos, napsütésben vizen hasító hajó nagytotálban típusú képeket mutatni, mert olyanokat ezerszámra találtok a neten):



Na ez van amikor eggyazon üzemben épülnek tankok (esetünkben a T-34 -es típus) és hordszárnyas hajók is Ugyan hogy máshogyan lehetne kivontatni a szerelőcsarnokból a kész hajótestet

[i]A képaláírás: "T-34" harckocsival kivontatják az első "RAKÉTA"-t a szerelőműhelyből.

Mondhatnám, hogy rájöttem, de hazudnék.
Van egy ilyen bizonyíték jellegű képem:




Remélem nincs jogvédve, mert nem emlékszem, honnan töltöttem le.
Köszönöm SRY a cikket! Remek lesz (akár csak a többi)!

Krisz Kollégánál a pont!

Ezekre a hajókra fenn kell beszálni, oldalt nem is lehet.


Ez a kép a Krisz Kolléga által mutatott fotó folytatása, és A. Szergej I. készítette. A sorozat eredeti címe "Ракета-185 ждёт пассажиров." az az "A RAKÉTA-185 várja utasait".

Ugyanez a felső beszálló "híd" megtalálható a Voszhod (Sólyom) és Polesje (Bíbic) típusú hajóknál is. Ha ezekkel utaztok a hajó végében a gépház előtt a WC mellett van a hajó közepén egy lépcsösor felfelé a mennyezetnek. Ezt menetben (meg amúgy is) lezárják, egy csapóajtó fedi. ezen lehet feljutni a "felső fedélzet"-re ami tulajdonképpen a hajó teteje. Itt korlátrendszer van, ami megakadályozza az utasok vízbe potyogását.


Itt jól látható a Polesje típus utasbeszállító korlátkavalkádja


Ugyanaz a Voszhod típuson, ilyen van a Lasztocska-kon (idehaza quicksilver) is.

Érdekes módon a nagyobb típusokon (Meteor, Ciklon, Vihr stb...) nem alkalmazzák ezt a megoldást, pedig az oldalmagasságuk nem sokkal nagyobb a kisebb hajókéinak.

.
..
...

Most már térjünk rá a hajó konkrét elemzésére! Már most jelem, hogy a rajzokat nagy méretben fel fogom tenni az oldalamra, így onnan mindenki letöltheti. Magyarországon ez lesz az első alkalom, hogy a "RAKÉTA" típus rendes nagyméretű rajzait leközli valaki, valamiért ez az elmúlt években elmaradt. Nekem sem volt könnyű megszerezni ezeket. Mondanom sem kell, hogy nem hazai forrásból vannak, akiknek írtam ez ügyben (MAHART, Közlekedési Múzeum stb....) még válaszra sem méltattak.

Na de essünk neki:


Ez a hajó általános oldalnézeti metszete.
Induljunk el elölről:
Az orrban található a "Matroszov" típusú horgony, és a horgonygép. Az orr alsó részében a lánckamra.
Az orr egyébként más hajóktól eltérően nagyjából zárt, bár kétoldalra és felfelé meg van nyitva. Itt található egy feljárati létra a tetőre, valamint egy bejárat az utastérbe. (mindezeken még alaposabban is végig fogunk menni fotókkal illusztrálva)

Az utastérben 60 utasnak van hely 2x3 sorban, középen járdával. Az utasok feje felett nyitott, befüggesztett poggyásztartó van, akár a régi buszokon. A későbbiekben ide tették a mentőmellényeket is. Szóval túl sok pogyásznak ninc hely. Külön pogyásztér nincs a hajón.

Az utastér végében a gépházfalnál kis büfé, vagy kioszk van kialakítva, ezt én még csak propagandafotón láttam működni, akkor is csak egy mosolygós eladó állt benne , árúkészlet nem volt a polcokon

folt. köv....

.
..
...

.
..
...

Nézzük meg tüzetesebben ezt a "Matroszov" (Oroszul: Якорь Матросова ) típusú horgonyt:


A horgony axonometrikus képe.

A hajón csak ez az egy horgony van, ez is az orrban felszerelve. Horgonytadru nincs beépítve.

Ez egy nagy tartóerejű, lengőkapás horgony. Nagyméretű hajókon kiegészítő horgonyként, kisebb hajókon fő horgonyként alkalmazzák. A horgonykapák két oldalán lévő kinyúló szár megakadályozza a horgony felborulását, amíg a horgony a fenéken vonszolódik és a kapák nem vágódnak bele a mederfenékbe.
A Matroszov típusú hrgonyokat 3 fő típusban gyártják, az öntött kivitelűek 25-1500 kg-osak lehetnek, a hegesztett kivitelek 5-200 kg-osak.


A horgony nézeti rajzai.

A "RAKÉTA" típusú hajókon az öntött kivitelt alkalmazták (ez látható a mellékelt rajzokon is).

folyt. köv...

Előkerestem a "RAKÉTA" gyári leírását és a 139. oldalon meg is találtam a horgony pontos adatait is

Szóval a hajó egy 35 kg-os horgonnyal van ellátva, és a horgonyhoz horgonylánc és egy 9 mm átmérőjű és 40 m hosszúságú drótfonat kötél kapcsolódik. A horgonyemelő gép 300 kg. vonóerő kifejtésére képes. Ha megtalálom a horgonycsörlő adatait, azt is megírom.

Üdv.: SRY

Haladjunk kicsit ezzel is!

Szóval megtaláltam a horgoycsörlő adatait:

Húzóerő a lánckeréken: 300 kg.
Húzóerő a csörlődobom: 450 kg.
Húzási sebesség horgony emeléskor : 1,62 m/perc
Húzási sebesség a csörlődobon vontatókötéllel: 1,17 m/perc
Kézihajtókar eltekeréséhez szökséges erő (a kézi hajtókar hossza 200 mm) : 7 kg.
A hotgonycsörlő áttételi viszonya : 14,5

Üdv.: SRY

Mivel a horgonycsörlő berendezésről nem találtam egy épkézláb rajzot, vagy fotót, írtam kedves Orosz szárnyashajómániás barátainknak (náluk azért több tenéyszik ebből az állatfajból mint mifelénk), hogy segítsenek már ki ha tudnak. Na majd kiderül mi fog ebből kisülni

Üdv.: SRY

Sry Mester!

Nagyon bírom a cikksorozatot!

Nagyon köszönöm, igyekszem!

Egyébként meg alig irtam meg a kérést kedves Orosz szárnyashajós barátainkan, már ezt kaptam vissza közlevélben (amit mindenki megkap az Orosz szárnyashajós fórumon) :

Есть у кого фото якорной лебедки?
(Kinek van fotója a horgonycsörlőről?)

azért ezek is nagyon rendes gyerekek, köszönet érte!

Közben találtam megint egy érdekes képet:



A Rakéta hátráz!!! Na ez ténylegy egy igen ritka fotó.

Üdv.: SRY

Akkor ez megoldódott



Szpaszíva mojemi drugu.

Amúgy meg bal oldalon van a vízszintes állású csörlő, jobb oldalon a szintén vízszintes állású lánc-csörlő. A horgonygép előtt a rőgzítő és a horgony ki is van bizotítva. Ha valaki nagyon alapos élethű modellet akar ezt el kell készíteni mert be lehet látni a hajó orrba.

Üdv.: SRY

Üdv. Mindenkinek!

Miután túljutottunk az orr-részen és a horgonygépen nézzünk be az utastérbe is.

Először egy érdekes fotóval kezdenék:

Az eredeti képaláírás:
"Пассажирский салон теплохода на подводных крыльях ''Метеор''. Дон возле Азова, 1964 год"
Utas-szalon a "METEOR" hordszárnyas hajón. Don volgai Azov 1964 évben

Ez mind szép és jó, de a képen nem a "METEOR" nagy szalonja (középső utastere, mivel a "METEOR" 3 utastérrel rendelkezik, és ezek közül a középsőt hívják nagy szalonnak), hanem egy "RAKÉTA" típusú hordszárnyas hajó utastere látható.

Az utasteret a gépház felől előre nézve láthatjuk. Valami mégis furcsa a képen!!! Jelesül, hogy a széksorok osztása nem a "RAKÉTA" típusú hajókon megszokott!! A "RAKÉTA"-kon 2x3széksor, egy utasfolyosóval elrendezés az általános itt pedig 3x2 széksor , két utasfolyosóval látható. Na meg az is , hogy a közlekedő folyosók igen keskenyek, ketten egymás mellett nem férnek el rajta. Valószínűleg a nagyszériás gyártásban ezért lett egyeduralkodó a 2x3 széksor, és nem ez a megoldás.


Az általános elrendezés itt jól látható. Sajnos az ülések már nem eredetiek, ez egy ma is szolgálatban lévő hajó utastere.

Néhány szót azért mondjunk az utastérről is. A hajó 60 utast szállíthatott, akiket egy légtérben, egy osztatlan utastérben helyeztek el. A hajó építése inkább hasonlít a repülőgépekhez, mint a hajókhoz, a teljes felépítmény szegecselt alumínium félhéjj szerkezet, akár a repülőgépek törzse. Így az utastérben nincsenek válaszfalak, oszlopok, függőleges tartók. Ez a megoldás lehetővé tette a sok és nagy felületű ablak beépítését is. Ezzel az utastér a hajózásban addig ismeretlen jelleget vett fel. Egy nagy tágas, világos belteret kaptak, ami igen kellemessé, és konfortottá tette az utazást. Ezt ma már a vizibuszokon, szárnyashajókon természetesnek vesszük, de a maga idejében nagyon új, és innovatív dolog volt.

Az utazási konfortról az utastér fűtés, szellőzése, a kényelmes (és egyben könnyű) repülőgépülések gondoskodtak. A szárnyashajók utastere a későbbiekben is nagyon hsonlít a repülőgépek utastereire, a felhasznált ülések, anyagok, burkolatok tekintetében.

Mint már írtam régebben, az utastérben büfét/kioszkot alakítottak ki (még ha ez a fotók többségén üresen is áll, árúkészlet nélkül) így lehetőség volt a fedélzeti utasellátásra is, ami a hosszadalmas hajóutakon igen fontos kényelmi tényező (aki utazott már több órát hajón, tudja, hogy előbb utóbb mindenki a büfénél köt ki )

Minden adott volt a gyors és kényelmes utazáshoz. Vagy mégse?!?!?! Bizony a tervezés és építés során elkövettek egy óriási hibát. Akkoriban még a környezetvédelem nem volt szempont, és az utazási ergonómia is csak gyerekcipőben botladozott, így valószínűleg nem is gondolt senki a vibráció, és a zaj hatásaira.

Hiába a tágas, világos, szellős utastér, a kioszkban kedvesen mosolygó stewardes, ha az ember feje 20 perc után majd szét ment az istentelen zajtól és vibrálástól. A hatalmas 1000 lóerős F50-es típusú V12 turbodiesel motor tette a dolgát, de ezt nagyon hangosan csinálta, és a nem megfelelő motorágyazás, és elégtelen hangszigetelés miatt a motor-óriás minden egyes mordulását, szusszanását a veséjükben és a fejükben érezhették az utasok.

Így az utastér tervezésébe és kivitelezésébe fektetett minden munka és gondosság leértékelődött (nem)kissé, és a hajóval nem volt kellemes nagy utakat megtenni.

Ennek a résznek a végére nézzünk egy szép utastér fotót:



...
..
.