SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Sziasztok.
Nem közvetlenül hajtom meg a motort. Az elektronika egy miniatűr jelfogót működtet:

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
És a jelfogó közvetlenül az aksiról adja az áramot a motornak.

Amikor ezt építettem az az ötletem támatt hogy egy ultrakönnyű balsafa testre mondjuk a Kobold gumimotort szerelni és egy rögzíthető kormánylapáttal beállítani hogy egyenesen menjen és egy tornacsarnokban lehetne versenyezni hogy kinek megy messzebb.

Más:
Sry ismered eszt a videót?
http://video.google.com/videoplay?docid ... 354&hl=en#
http://www.sciencetoymaker.org/plane/index.htm
amilyen egyszerű olyan szépen repül.

Jópofa kis masina!

Ebből a műfajból mutatok egy hazai "versenyzőt":

http://steam.surmanzs.fotoalbum2.hu/vie ... id/8355501


http://steam.surmanzs.fotoalbum2.hu/?ge ... id/8355505


http://steam.surmanzs.fotoalbum2.hu/?ge ... id/8355506

Ez ugyanbonyolultabb picit, de ezért cserében jobban is repül. A régi
Hársfalvi féle könyvben volt egy ilyen síklap szárnyú szerkezet mint mit
találtál, de az meg még annál is egyszerűbb, mert a szárnyak
háromszögletűek voltak így egyszerúbb építeni is, meg
masszívabb is a ketyere.

Amúgy meg jó néha ilyen gépekkel is foglalkozni, csak úgy pihentetés
képpen, gyorsan megépíthető, és jó el lehet játszani vele, akár
családi körben is.

üdv.:SRY

http://www.youtube.com/watch?v=UyDc7Z3Kpds&feature=fvw


Ez tényleg jó mikulás ajándék, magunknak!

http://www.rcmovie.de/video/9cd9d4bdfa9 ... usfahrt-!!!

Érdemes lesz megnézni a KLUBHIREKET érdekes modell van benne.
Igen az új Topikot a :

" A mai nap képei és videók "

http://www.youtube.com/user/srcmbc#p/u/11/SHwuUNz-vD0

http://www.rc-network.de/magazin/artike ... 38-01.html

Üdv!

Valaki meg tudja mondani, hogy mi a "pláne" ebben a megoldásban? :

A három rajzon többé-kevésbé ugyanaz az elv jelenik meg: a levegőt cirkuláltatják a légpárnás alatt, aminek eredményeképpen létrejön maga a légpárna.
Első ránézésre ellent mond a józan észnek ez a megoldás, másrészt nem látom semmilyen előnyét, csak hátrányát.
Az egyik orosz oldalon -ahonnan az egyik kép is van- annyit írtak, hogy kevesebb energia szükséges a légpárna létrehozásához.



harmadik rajz:


ötödik rajz: Itt a levegő "kívülről" kerül a gép alá a levegő, de azután az előbbiekhez hasonlóan cirkuláltatják. (pontosabban, inkább csak továbbítják, de az alapelv, azt hiszem ugyanaz)


http://www.krugosvet.ru/enc/nauka_i_teh ... USHKE.html

RGábor

Hát ez egy igen jó kérdés volt!

Ezek szerintem mind különböző megoldások. Az elszívott légpárnáról már olvastam valahol, de ilyen elven működő járművet még nem láttam. Az Orosz légpárnásoknál kísérleteztek ilyesmi megoldásokkal, de aztán a gyártásba került darabok mind hagyományos szoknyás megoldásíúak lettek.

Van egy-két különleges szerkezet, mint a "Szormovics" és társai, de azok nem terjedtek el széles körben. Bár egyszer modellben érdemes lenne megépíteni, mert az egyik legszebb légpárnás, amit valaha is építettek.

De amúgy meg ki kéne próbálni! A mai lehetőségek mellett (elektromotor, habanyagok stb...) gyorsan össze lehet dobni egy kísérleti járműmodellt, és egyből kiderül működik-e a dolog. Én is nagyon kíváncsi vagyok rá, mert birizgálja a fantáziám a dolog.

Üdv.: SRY

Nem látok sehol elszívott légpánát. Csupán különböző szoknya megoldások és a haladásból származó torlónyomás hasznosítását látom.

Amikor kitöltik a légpárnát és a ventillátor levegőjét egyből a peremekre szállítják, akkor az a cél, hogy a szoknyát levegőből építsék fel. Egyik rajzon többszörös belső levegő szoknya van, az a célja, hogy a terepen, vagy a nagy hullámokban "megszakadt" szoknya ellenére se tudjon egyszerre megszökni a teljes párna.

A több megoldást tartalamzó ábrán van egy különlegesség. A 4. rajzon a vizi jármű a torlónyomással kiemelt vizet használja fel szoknyának.

Az első, modellt ábrázoló rajzon a nyilak egyértelműen mutatják, hogy a beszívott levegő a légpárnás alól származik (legalábbis részben).
Ugyanígy a második kép harmadik ábráján, ahol a kis, különálló propellerek/ventilátorok, a légpárnából szívják a levegőt, majd oda visszajuttatják.
A harmadik kép ötödik ábráján a levegő a légpárnán kívülről származik, de a légpárnás jármű alatti, több kisebb kamra között mozog a levegő. Azaz egy köztes kamrából szívják el a levegőt egy másikban.

Ha jól értem a második képen lévő cirkulációs lépárnás esetében, a hagyományos légpárnással ellentétben a légpárnát a különböző nyomású terek között áramló levegő hozza létre és nem egy statikus légpárna.
Az első és harmadik képen lévők esetében mind a két eset fenn áll, van statikus és cirkulációs légpárna is.

Én eddig, azt hittem, hogy a harmadik kép negyedik ábráján egy légsugárral meghajtott légpárnás van. A víz-szoknya sokkal logikusabban hangzik, de a gyakorlatban elég nehezen tudom elképzelni (csak úgy mint az előbb említett három megoldást).

RGábor

Pedig az ott bizony egy elszívott légpárna, szoknya pedig nincs. Ez a megoldás egyébként ma is használatban van, de a raktártechnikában, ahol ilyen megoldással lebegtetik a trenszferáló robotokat, amik nagy tömegű árút visznek össze-vissza a raktárban automatikusan. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy semmilyen kopás nincs, és elég nagy a teherbírása, viszont hátránya, hogy csak teljesen sík felületen működik. A terített padlózatú raktárakban ez nem gond.

Szerintem a második ábracsoport első két ábráján nem cirkulációról van szó, hanem a levegő áramlásának irányáról. Ugyanis minden légpárnás alól áramlik kifele a levegő. Nagyon nagy a légveszteség, és igazából a légpárnát fenntartó ventillátor méretezésével sem a fenntartandó pár tized Bar-os túlnyomás elérése a gond, hanem a légszállítási képesség, hogy tudja-e pótolni a nagy légveszteséget. Minden léppárnás alatt igen erős légáramlás is van.

Az én légpárnás modelljeimen sokszor a párna nagyobb port csinált mint a hajtómű, olyan nagy lebegőmennyiség áramlott ki a légpárnából.

A több részre osztott, vagy cellés légpárnának is megvan a maga haszna (mindamellett, hogy marha nehéz ilyet csinálni) mert a levegő kiáramlási sebessége, és így a légpárna vesztesége a két különböző nyomású tér közötti nyomáskülönbségről függ.
Ha adott a rés (mert minden szoknyarész ugyanolyan magasságban van a talaj felett) akkor egyterű légpánánál a belső nyomás és a külső nyomás között relatív nagy a külömbség így a légpárnásból gyorsan áramlik ki a levegő, nagy a levegőveszteség.

Ha felosztjuk a légpárnát két térre, akkor a legbelső, mondjuk úgy nagynyoású térből, a köztes közepes nyomású térbe, majs onnan a légköri nyomásra áramlik a levegő! Viszont az egyes terek közötti nyomáskülönbség sokkal kisebb mint az egyterű megoldásben, így a kiáramlás sebessége is sokkal kisebb, jobb a légpárna nyomsátartása, és kisebb a levegővesztesége. Ez egy megfontolandó előny !!

Üdv.: SRY

A levegőt a légpárna pereméről szívják, nem belőle/alóla. Ez az intenzív örvény alkotja a szoknyát.
...
Ahogy Sry írta, osztott légpárna. Nem az ármalásért vannak ott a ventillátorok, hanem a belső osztás nagyobb nyomásáért.

Az első, modell esetében az örvényszoknyát értem...

Viszont a második képen, a harmadik ábrán a cirkulációs megoldás, se nem örvényszoknyás, se nem osztott szoknya. Az orosz cikk írója is írja, hogy a levegőt cirkuláltatják a kis motorok. Tehát levegő nem megy be, és nem is távozik a talaj és a jármű közötti résen. Ez mindenképpen különbözik a szokványos légpárnától. Ha többi említett esetben nem is, de ebben az esetben továbbra is úgy gondolom, hogy a légpárnát a különböző nyomású terek között áramló levegő hozza létre.
Viszont még mindig, nem értem, hogy ebben mi a jó.

RGábor

Szerintem azon a rajzon a három ábra az három fokozat:

1. Szokásos légpárna.
2. Légpárna egy örvényszoknyával.
3. Légpárna két örvényszoknyával. Avagy osztott légpárna. Középen egy nagyobb nyomású párna és azt veszi körül egy kisebb nyomású. ezeket határolják az örvényszoknyák.