T. Ranti!
1.) Az eredeti rajzot minden az általad feltételezett módon felhasználom
Ha vannak méretek megadva akkor ezeket szerkesztem meg először. Pl.
a matador rajzon a szárnyra rá van írva, hogy 6x40. Akkor ez adott ez a
6 szárnyborda mm-re van egymástól (természetesen a bordák
elméleti középvonalaira vonatkozik az adat!!). A törzsön vagy egy ilyen,
hogy 15x50 akkor ez is egyértelmű.
Sok adatot veszek le az eredeti rajzról, és ezt digitális tölőmérővel
csinálom, olyan ez mint amikor a mühelyben dolgozik az ember, csak a
levett méret nem a munkadarabra kerül "felkarcolásra", hanem felviszem a számítógépre.
Aztán vannak olyan bonyolult ívek amiket beszkennelek, mert másként
nem lehet, vagy borzasztó nehéz lenne géprevinni. A szkennelt rajzot vagy
vektoriálisra koonvertálom (ez működik a legritkábban) vagy
"átrajzolom" és léptékben a gépen lévő rajzokhoz igazítom.
2.) Nem csak a törzsnél, hanem minden egyéb fődarabnál először az
egységet szerkesztem meg és abból fejtem vissza a kisebb részelemeket,
alkatrészeket. Sajnos a leközölt rajzok hemzsegnek a rajzi hibáktól, sok
a pontatlan méret, az elrontot nézeti ábrázolás. Így ezek csak afféle
iránymutatók, a kiszerkesztett alkatrészeknek a már meglévő biztos
szerkesztett főegységen kell alapulnia.
Ha a törzskeretek nem négyzetesek, akkor többféle szerkesztési
módszer létezik. Lehet segédvonalakkal (ezt hajóknál lehet nagyon jól
alkalmazni) befoglaló ellipszissel (ivelt törzskeretek) közelítő
téglalapokkal stb.... megoldani. Minden csak a rajzoló kézettségére, meg
fantáziájára van bízva. Én különféle műszaki iskolákban 9 évig tanultam
műszaki-ábrázolást, plusz kisgyerek korom óta imádok rajzolni, festeni,
szerettem volna képzőművész lenni, jártam ilyen művészeti táborokba,
szakkörökre, csak édesapám azt mondta, hogy ha majd lesz egy
rendes szakmád, jövedelmed, akkor mázolgathatsz ha akarsz
Így aztán elég sokat sikerült tanulnom a világ képi leképzéséről, aminek
most nagy hasznát is veszem.
3.) Az ívek szerkesztése elég nehéz dolog. Először mindíg konzervatív
helyettesítő formát keresek. Köriv, ellipszis, parabola srb.... ha ez nem
megy akkor jön a breier görbe, vagy más közelítő módszerek. A
Hársfalvi könyvben (és sok más szakkönyvben) közölt négyzethálós
módszer, egy igen primittív közelítéses eljárás. Ezzel fel lehet vinni az
alkatrész közelítéses rajzát a munkadarab felületére, és lehet faragni,
de szerkesztésre, rajzdokumentáció elkészítésére alkalmatlan.
4.) Na ez egy tudomány. Sokszor kikeresem a szelvény agatait, és
egy sokpontos poligonnal megszerkesztem. Ez közel 400 koordináta
adatot jelent
![Twisted Evil :twisted:](./images/smilies/icon_twisted.gif)
Jól el lehet lenni vele, de a honlapomon meg a
rajzaimon közzétett szelvények 99%-ban így készültek.
Ha nem tudom kisakkozni, hogy mi lehet, akkor keresek hozzá egy
nagyon hasonlót, majd az "ráhúzom". Ha ez se megy, akkor jön az
átrajzolás, de ennek is van jónéhány trükkje, hogy jó legyen, pl. nem
mindegy hogy hol mekkor az osztás. A kilépőél felé növelni kell a
szerkesztési pontok távolságát, meg különben "hullámos" lesz. A
belépőél környékén meg csökkenteni kell, mert egyébként lelaposodik.
Ehhez nagy gyakorlat kell, én vagy 5-6 évig szerkesztettem a szarabbnál
szarabbul sikerült szelvényeket mire eljutottam az első használható
eredményig.
A léceket illik sűlyesteni, mert tényleg rászívódik a bevonó. Ez már a
tervezés technológiai szintje. Ismerni kell a modellek működését, az
egyes alkatrészek elkészítésének módját, az anyagok tulajdonságait.
Így lehet használható, építhető, jó terveket készíteni.
Üdv.: SRY