Nos, az üzemanyag-ellátást nagymértékben befolyásolja az is hogy miképp kerül beépítésre kedvenc belsőégésű motorunk.
Nem robbanómotort írok, mert a kompressziótérben nem robbanás, hanem gyors égés történik, aminek a sebessége nem éri el a robbanási sebességhatárt.
Nos, hagyományos beépítési módon (álló motor) a már beállított, bejáratott motorok indítása nem nagy mutatvány.
Tapasztalataim szerint a fekvő hengeres motoroknál akadnak problémák. Ilyen elrendezésnél célszerű a kipufogónyílásnak lefelé állnia, részben hogy az égéstermék lefelé távozzon, részben hogy a hengerben maradó üzemanyag ne tehesse tönkre a motort egy esetleges ráindításkor.
A fekvőhengeres motorok néha nehezebben indulnak be , de ez erősen tipusfüggő. Nekem az MDS simán indul így is, viszont az SC motor nem szerette.
A függőhengeres beszerelés kifejezetten kedvezőtlen, és veszélyes is a motor szempontjából.
Mivel a karburátornyílás lefelé néz, elég körülményes az indításhoz szükséges plusz üzemanyagmennyiséget megadni a motornak. Ezen kívül az elégetlen üzemanyag bentmarad a hengerben, szépen összegyűlik a hengerfejben, és ha valaki ekkor rástarterez, vagy kézzel egy erőset ráteker, a motornak már vége is...
Egyik régi gépemben ilyen módon volt beépítve egy amúgy kiváló, gyűrűs Moki M8 (vagy 10?) 8.5 ccm-es motor, és az indítást folyamatosan hátrafektetett géppel tudtam csak elvégezni. Futóművön állva egyszerűen nem volt hajlandó beindulni.
Viszont ha egyszer beindult ez a motor, onnan kezdve nagyon üzembiztosan működött, és nagyon komoly teljesítményt produkált!
Ki milyen megoldásokat tud ezekre a problémákra?
épül egy gépem, amibe egy Magnum 46-os motort szándékozom beleépíteni, méghozzá 45-fokban lógó hengerrel, és nem szeretnék sokat szenvedni vele.