D.F. visszavág

2005.04.16.
Salgótarján, Bányász
Diszkrét Félhomáy, Memory

A Diszkrét Félhomály visszatért, új erõvel, új számokkal és lendülettel!

Szóval a szokásos Hangulat-Krúúúú ülésezet a szokásos törzshelyen, mikor úgy döntöttünk: Menjünk koncertre! Hát így is tettünk.
Lent a Tükrösben a szokásos kókler arcok voltak (kinek inge, az vegye magára), de érdekes módon, az én 18éves korommal már öregnek éreztem magam! Ugyanis már 10-12 éves gyerkõczök is voltak ám a koncsertón! Jáááááááásssz! Szóval ennek örömére betosztunk. Nem is akarok többet írni ezekrõl, meg arról, hogy a faszért jó az amatõr maszatolás egy hülye metálos arcán, akinek a legnagyobb zúzás a C.O.F., de még nagyobb Merlint Menzon.
Szóval jött a Diszkrét Félhomály. Kurvára lendületesen kezdték a koncertet, és ezt meg is tartották egész végig, bár érdekes módon, elsõ két számnál mindenki csak állt. Még én is. Aztán nem bírtam tovább, azt mondtam: nem, nem mondtam semmit. De elkezdtem pogózni, és így egy egész jó láncreakciót indítottam el, mindenki tánczikált össze-vissza. Volt egy vendég szereplés is, Csank CSP László személyében, ki a Spiderman címû DF slágert énekelte el, igen remekül. Ja, ha már ének: kurva szar volt az ének hangosítás, nem hallottam semmit sem Pötyibõl (mert már õ énekel Antal helyett). De amit hallottam, az annyira nem fogott meg. Bár nem rossz, jónak jó, de hiányzik belõle az a kurva nagy lendület, amit a zenéjük ad. Ha meg már zenénél tartunk: a gitárosok hozták a formájukat, róluk eddig is csak elismerõ szavakat (meg rengeteg fikázást) tudtam mondani, ám most Davey Ramone (dob) cúcsformában volt! Két apró csúszáson kívül nem jött ki semmi hiba, ráadásul rendkívül gyorsan aprította a dobját, leginkább ez adta azt a tüzet, azt a lendületet, amit mondjuk egy 80-s évek eleje beli hcpunk zenekar nyujthatott. De hogy letisztázzuk: a Diszkrét Félhomály nem punk zenekar, Minimal Rock & Roll. Szóval összességében jó volt, tetszett, de azért kéne külön egy énekes.
Miután végeztek, gyorsan szétszóródtunk szórólapokat osztogatni a The Darkest Day nevezetû betyár találkozóról.
Aztán jött a Memory. Kicsit már sok volt mostanság belõlük, ennek ellenére õk is nagy lendülettel kezdték el a koncertet, bár a szokásos számokkal, amik viszont kicsit lehoztak, mert ugye jóból is megárt a kevés, pláne ha sok van belõle!
De mivel már jött az utolsó busz, így gyorsan elindultunk a Tükrös záróbulijáról, ami két okból szomorú:
1. Kurva jó koncert klub volt a hely, hatalmas bulikat lehetett ott csinálni.
2. Az a sok kis kretén (mint mondottam, kinek inge, csak az vegye magára) most majd nem tud hol lázadozni hétvégenként, és még a végén a mi törzshelyünknél kötnek ki! Belegondolni is szörnyü.
Egyébként mint utólag kiderült, nem is akkor jött a busz, mikor mi tudtuk, hanem sokkal késõbb, szóval maradhattunk volna, de már mindegy.

Írta: Rady
Kapcsolódó linkek:


Nem tetszett a cikk? Fikázzd le!