|
Nehézfém
2005.06.04.
Salgótarján, Bányász
Halor, Wisdom, Ossian
…avagy
Árnyékból a padlóra.
Kezdjük
azzal a beszámolót, hogy a városban
egyetlen plakát sem volt kirakva a koncerttel
kapcsolatban, ami azért fura, mert azért
elég nagy nevek léptek fel az este folyamán…
Kezdés elõtt nemsokkal estünk be
a Bányászba, aztán pár sör
beszerzése után már el is foglaltuk
az emeleti tûzpiros eredeti mûbõr
kanapét. Már rég nem voltam Bányászban,
elõször meg is lepett az emeleti összkép…
egész pofás lett.(legutóbb itt
totális felfordulás volt - persze koncert
után most is:)
A már szokásos félórás
késés után - a nagyszerû
hangosítás "beállításáról"
inkább nem is szólok - végre színpadra
lépett a szombathelyi illetõségû
Halor. Belehallgatva az elsõ számokba
nem nagyon fogott meg a dolog, ígyhát
kimentem még egy sörért… kinn
örömmel nyugtáztam, hogy a többi
haver is így döntött. Úgy 15-20
perc roppantmód tartalmas beszélgetés
után visszatértünk a színpad
elé. Ekkorra az emberkék már jócskán
belekezdtek a pogózós-összekarolkozós-fejrázós
buliba… nekem mondjuk a zene most sem tetszett
jobban, mint 20 perccel ezelõtt.: A szám
befejeztével a zenekar, megköszönve
a lehetõséget bejelentette a távozást.
Rövid szusszanás után a közönség
újra csatasorban állt…
…eljött a Wisdom ideje. Bevallom, eddig nem
ismertem a Wisdom-ot, de amint felcsendült
a metal, azonnal beleszerettem… már az elejétõl
nagyban tombolt a "tömeg", ígyhát
nem tehettem mást, én is beálltam.
Aktív résztvevõként szinte
pillanatoknak tûnt az a 35-40 perc, amíg
a fiúk játszottak… a közönség
hálás volt, nem is engedte könnyen
a zenekart. Ráadásként az Iron
Maidentõl az egyik nagy kedvencemet, a Flight
of Icarust játszották - már csak
miattuk is érdemes volt eljönni. Aztán
egy gyors pihenés a piros fotelban(beleszerettem
a cuccba:), egy újabb sör a haverokkal…
…az Ossian készen állt. A
háttérbõl leszedték a Wisdomos
zászlót, helyére az ezüstsasos
Ossian logo került. Beindult a gépezet,
elsõként a Tûzkeresztség
volt terítéken. Megjelent a hatalmas bõrdzseki,
a szõrös mellkas, a szõke körszakáll
- Paksi Endre. Hatalmas küzdelem árán,
még a koncert elején sikerült az
elsõ sorba beverekednem magam… de késõbb
kiderült, hogy ezt a pozíciót megtartani
sokkal nehezebb, mint elfoglalni.: A folyamatos élethalál-harcnak
köszönhetõen itt tomboltam végig
az egész koncertet. A nagyjából
másfél órás koncerten sok(k)
volt a régi klasszikus,(Acélszív,
Rocker vagyok, stb..) de szerencsére azért
az újabb darabok is elõkerültek.
Nagy zúzás volt pl. a következõ
darabokra: Desdemona, 15 Perc, R&R Démon
és egyéb ilyen csemegékre. A már
kötelezõ visszataps után még
kb. két nótát nyomtak le - eszméletlen
jó koncert volt. A koncert után az emeleten
még kb. másfél órát
töltöttünk el félholtan a matracokon
fetrengve:…
Ekkor fél2-t ütött az óra -
eljött a távozás ideje. Levezetésképp
az éjszaka folyamán ellátogattunk
még a Tesco - éjjel is nyitvatartó&ingyenes
hajléktalan-menhelyre, hadakoztunk rendõrökkel,
aludtunk padokon, padláson, buszon… majd
hazaérve itt ülök a gép elõtt
a sebeimet nyalogatva… nem tudom forgatni a nyakam,
a sör is elfogyott… ezzel véget ért
ez az estimese. Írta:
Raskael
|
