Az állásinterjúkon megkülönböztetik a nőket és a férfiakat. Fontos, hogy a pályázó akar-e gyereket, illetve, hogy milyen a családi állapota. Nem veszik fel a már terhes nőket sem. Bizonyos kérdéseket nem tehetnének föl, de mégis megteszik. A törvény szerint a nőket és a férfiakat egyenrangúként kell kezelni.
Az állásinterjúkon vannak bizonyos tiltott kérdések, min például az, hogy ön dohányzik-e, szenved-e valamilyen káros szenvedélytől, a szülei értelmiségi foglalkozásúak? Illetve ide tartozik az a kérdés is, hogy ön tervez-e gyereket, és ha igen mikor? A munkáltató az állásinterjú során kérdéseket tehet fel a pályázónak, annak érdekében, hogy megpróbálja felmérni, hogy a pályázó, a meghirdetett állásra alkalmas vagy sem. De csak addig a pontig, amíg a kérdések a pályázó szakmai alkalmasságára irányulnak. Amíg a munkáltató ilyen kérdéseket tesz fel, a pályázó köteles ezekre választ is adni. Azonban előfordul olyan is, hogy a munkáltatók olyan kérdéseket tesznek fel az állásinterjú során, aminek semmi köze a meghirdetett álláshoz. „Így például ha a munkáltató a családi állapotunkról, magánéletünkről, vallási hovatartozásunkról, szexuális beállítottságunkról, káros szenvedélyeinkről vagy akár lakáskörülményünkről érdeklődik, azt teljesen jogszerűtlenül teszi, tehát ezekre és hasonló kérdésekre – egy esetleges udvarias figyelmeztetés mellett – a választ jogosultak vagyunk megtagadni.” Az álláskeresők viszont gyakran úgy érzik, hogy kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkáltatóval szemben, és úgy érzik, hogy minden válaszra kötelesek válaszolni, nem tehetik meg, hogy nemet mondjanak. Úgy érzik, ha megtagadják a válaszadást, abból csak ők jönnének ki rosszul, és nem lenne esélyük a meghirdetett állás elnyerésére. És sajnos a mostani helyzetben az ember nem kockáztathat, ezért mérlegelni kell, hogy a feltett kérdés számunkra sértő, kellemetlen, vagy indiszkrét-e. „Ha úgy érezzük, hogy a kérdésre adott válaszunk nem befolyásolja negatív módon a velünk kapcsolatos döntéshozatalt, a kérdésre válaszoljunk, hiszen a cél mégiscsak az, hogy a munkáltató képviselőjében szimpátiát keltsünk és végső soron mi kapjuk meg a meghirdetett állást.” Az esetben, ha nem tudjuk eldönteni, hogy az indiszkrét, sértő vagy a számunkra kellemetlen kérdésre adott válasz hogyan befolyásolná a munkáltató döntését, akkor kérdezzünk vissza az interjúztatónál, hogy a kérdésre adott válaszunk mennyire nyújt releváns, lényeges információt az adott munkakör betöltéséhez. Ha ezt a kérdése megfelelő stílusban tesszük fel, akkor meg lehetünk győződve a felől, hogy ez esetben a munkáltató képviselője fogja kellemetlen helyzetben érezni magát. Tehát az állásinterjúkon vissza lehet utasítani azokat a kérdéseket, amelyek a családi állapotra, illetve a gyermekvállalásra vonatkoznak, ugyanis törvény tiltja, hogy személyes, a munkavégzéshez nem kapcsolódó kérdés hangozzon el. Mégis előfordulnak ilyen kérdések, főleg női pályázók esetén. A nők többségének még mindig felteszik a gyermekeinek számával és családalapítással foglalkozó kérdéseket az állásinterjúkon. Ráadásul a magyar jog nem ad egyértelmű védelmet, ebben az esetben, és a bizonyítás is nehéz. A magyar nők egy ilyen kérdés hallatán inkább füllentenek, csakhogy megkapják az állást, minthogy jogi elégtételt követeljenek. Mást nagyon nem is tehetnének, hiszen az ilyen helyzetek megszüntetésére létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatala munkatársai azzal nyújtanak segítséget a nőknek, hogy hallgatásra ítélik őket. De kizárólag csak abban az esetben jogsértő egy állásinterjún ilyen kérdést, kérdéseket feltenni, ha az erre a kérdésre adott válasz miatt nem vették fel a nőt a megpályázott állásra. „A felvételi eljárás azonban szubjektív folyamat. Ha két nő azonos képzettséggel, nyelvismerettel, szakmai tapasztalattal, szociális kompetenciákkal érkezik, csak családi állapotuk más, még akkor is azt mondhatja a munkáltató, hogy azért vette fel az egyedülálló, családot nem tervező nőt, mert leendő közvetlen főnöke úgy találta, könnyebben tud majd dolgozni vele." Ilyen helyzetben nem csoda, hogy a nők füllentenek az állásinterjúkon, letagadják a gyerekeiket, vagy elhallgatják családalapítási terveiket. A munkáltatók részéről is érthető, hogy megkérdezik az állásra pályázó nőket a családi állapotukról, hiszen tudni szeretnék, hogy mennyire lehet számítani rájuk. A családalapítás előtt álló fiatal nőknek muszáj karriert építeniük, de fontos pozíciót nem fognak betölteni. Az ilyen, fontosabb pozíciókra olyan embereket keresnek, akik sokáig tudnak maradni, megszakítás nélkül. Egy HR szakember azt mondta, hogy szerinte eleve nem sok értelme van annak, hogy a munkáltatók, vagy interjúztatók ilyen jellegű kérdéseket tegyenek fel a nőknek, mert nagy valószínűséggel füllenteni fognak, akár a családi állapotukról, akár a gyerekeikről van szó, mivel amint bekerültek egy állásra, már be is jelentheti, hogy ő terhes. „A gyermeket váró munkavállalók, a kismamák közül sokan bizonytalanok, milyen jogaik vannak ebben az időszakban, mit tehet meg velük a munkaadó és mit nem. Mikortól számít a felmondási védelem és meddig tart? Milyen juttatások vehetők igénybe? Mennyivel kell emelni a fizetést a visszatérés után?” A kismama már a megfoganás pillanatától védett és rendes felmondással nem bocsájtható el, ezért ha a kismamát akkor bocsájtják el, amikor még sem a munkaadó, sem a munkáltató nem tudott a terhességről, akkor jogszerűtlenül jártak el. Ha viszont a kismama terhessége a próbaidő alatt derül ki, akkor az elbocsájtása azonnali hatállyal is történhet, őket nem védi a jogszabály. Ugyanígy nem védi a jogszabály a kölcsönzött munkavállalókat és a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottakat sem, munkaviszonyuk megszűnik, amint letelik az adott időtartam. A munkáltatónak kötelessége elengedi a munkavállalót a kötelező orvosi vizsgálatokra, illetve a mesterséges megtermékenyítéssel teherbe eső nőknél, ha szükséges, akár 20 napot is biztosítani kell, és ezek a napok munkanapnak számítanak, vagyis ugyanúgy ki kell fizetni a nőket, mintha dolgoznának. Az orvos azt is kérheti, hogy a kismama munkaidejét csökkentsék 8-ról 6 órára, de a kismama bére ebben az esetben sem csökkenhet. Az orvos azt is javasolhatja, hogy a kismamát helyezzék át egy másik helyiségbe vagy munkakörbe, de ebbe a kismamának is bele kell egyeznie, de bére ekkor se lehet kevesebb. „Ha a munkáltató nem tud az orvos által javasolt munkakörülményeket biztosítani, akkor fel kell mentenie a munkavégzés alól. Például ha a terhesség után is csak álló munkát tud biztosítani számára vagy olyat, ami során vegyi anyagokkal dolgozik, és ez egészségügyi-munkavédelmi szempontokból tilos. Ekkor - ha nem tud megfelelő munkakört biztosítani - haza kell küldenie az illetőt, és az otthon töltött időre az egyébként is kifizetendő munkabért kell biztosítania számára.” A dolgozót a munkáltató csak akkor túlóráztathatja, ha a dolgozó gyereke már legalább egy éves, és ha ez a dolgozónak is megfelelő. A munkavállaló nyugodtan visszautasíthatja a túlórát, ha gyereke beteg, vagy nem tudja kire bízni. A kismama terhesség utolsó 4 hetében már nem köteles dolgozni, illetve a veszélyeztetett terhes nők már a terhesség elején is abba hagyhatják a munkát, és elmehetnek táppénzre. A dolgozót a szülési szabadság letelte után a munkáltató köteles visszavenni abba a pozícióba, ahol a terhesség előtt volt, kivéve, ha az érintette felek másképp állapodtak meg. Miután a nők visszamennek dolgozni legalább 30 napnak el kell telnie mire felmondhatnak neki, és ha ezt valamilyen átlátszó indokkal teszik, érdemes a bírósághoz fordulni. „A bírói gyakorlat ugyanis komolyan bünteti azokat a munkáltatókat, akik olyan kismamáknak mondtak fel, akik egyébként rendeltetésszerűen betöltötték munkakörüket, és munkájukban semmi kifogásolható nem volt.” A kismama maximum a gyermek három éves koráig maradhat otthon, ekkor fizetés nélküli szabadságát tölti. Az első két évben nem is dolgozhatnak, de a harmadikban már igen. A három és letelte után a fő munkáltató köteles őket visszavenni ugyanabba a pozícióba, ahol korábban voltak. A kismamák fizetett szabadságot kapnak a szülési szabadság idejére, illetve a fizetés nélküli szabadság első évére. A kismamák igényelhetnek anyasági támogatást, a szüléstől számított 180 napon belül. Jogosultak még TGYÁS-ra, ami a korábbi fizetés 70%-a, melyet 168 napig kap az anya a szülés után, kaphatnak még GYED-t, ami a korábbi fizetés 70%-a, és a gyermek két éves koráig kapja az anya, maximum 96ezer forint, illetve jogosultak még GYES-re, melyet az anya, a gyermek 3 éves koráig kap.
Tiltott kérdések az állásinterjúkon, mit szabad és mit nem lehetne kérdezni. http://www.nlcafe.hu/karrier/20100719/ferjnel_van_gyereket_tervez__tiltott_kerdesek_allasinterjun_/
Vissza is lehet utasítani a személyes kérdéseket az állásinterjúkon. http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/129410/1
Ez egy interjú Dr. Sipos Márta ügyvéddel, válaszol a leggyakoribb kérdésekre. http://www.origo.hu/allas/szakertokmunkajog/20080919-a-terhesseg-kezdetetol-vedett-a-noi-munkavallalo.html
Azt mondja ez a cikk, hogy állásinterjún inkább hazudjunk, minthogy jogi útra tereljük a dolgot, mert nehéz bizonyítani az igazunkat. http://fn.hir24.hu/karrier/2004/09/03/llasinterju_hazudj_ha_no/
Kocsis Dia