Nagy Feró
Nagy Feró zenekaron kívüli munkássága
Készítette: Czifra Dorottya (CZDSAAZ.ZSKF)
Dolgozatomban Nagy Ferenc (ismertebb nevén Nagy Feró) azon tevékenységeit fogom bemutatni, melyeket híres és elismert zenekarain kívül végzett. Elsőként kezdeti lépéseiről írok, majd összegzem azokat az albumokat, amik az ő közreműködésével készültek. Ezt követően médiaszerepléseiről, illetve színészi tevékenységéről írok. Végül politikai életben való részvételéről, a róla és az általa írt könyvekről mondok pár szót, valamint díjaival és elismeréseivel zárom dolgozatomat.
Nagy Feró, bár főként zenei munkássága által ismert, számos egyéb tevékenységet folytatott és folytat a mai napig. A „nemzet csótányának” becézett rocker gyakran egyengeti a fiatalabb tehetségek sorsát, lemezeik készítésében közreműködik. Korábban színészi tevékenységet is folytatott, valamint a politikai életben is feltűnt, könyvet írt.
A kezdetek
Kevesen tudják, hogy a Beatrice frontembere kis híján üzemmérnök lett. Az érettségi után felvételt nyert a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola nappali tagozatára. Elmondása szerint azonban sosem tudott beilleszkedni a környezetbe, továbbá szakma iránti érdeklődését sem sikerült felkelteni. Az utolsó félévében szinte minden bizalmat megvont főiskolájától, ugyanakkor ebben az időben több területen is kipróbálta magát, valamint ekkor kezdett újra zenélni. Közben volt műszerész, sörrakodó segédmunkás, rakodó. Munkáit mindig igyekezett kifogástalanul végezni.Egyéb albumok
Nagy Feró közreműködésével jelent meg 1983-ban az István a király című musical albuma-Laborc bőrébe bújt. Szövegírói munkálatokat folytatott a Pokolgép 1986-os Totális metal, 1987-es Pokoli színjáték és az 1989-es Éjszakai bevetés című lemezén. 92’-ben a Kormorán, Felkelő nap háza című lemezénél segédkezett, majd hat évvel később Waszlavik Lászlóval karöltve megjelentették Igazságot Magyarországnak című albumukat. 2001-ben ismét egy Rockopera lemezének az elkészítésén munkálkodott, melynek címe: 1956. Aki magyar. 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben válogatás albumokhoz fűződött neve. Szintén 2004-ben Árpa Attila Argó című filmjének főcímdalát énekelte Bebével karöltve. Ugyanebben az évben a Fekete Bárányok koncertfelvéletének munkálataiban segédkezett. 2010-es X-faktoros szereplését követően a másik három mentorral - Keresztes Ildikóval, Geszti Péterrel és Malek Miklóssal- közösen adták ki Négy mentor, 5 dal című lemezüket.Média
Nagy Ferenc előadóművész életében a 90’-es évektől a különböző médiaszereplések is sokasodtak- 1988-ban kezdődött egy, a Petőfi rádión sugárzott, Garázs című műsorral. A műsor elsősorban a fiatalokat célozta meg; segítséget igyekezett nyújtani, összefogásra esélyt adni a problémákkal küszködők számára, ugyanakkor az új, amatőr zenekaroknak bemutatkozási lehetőséget adott. Az adás – melyet 1989-ben Állami Díjjal jutalmaztak -, hatalmas népszerűségnek örvendhetett, egészen ’92-ig, amikor a műsor befejeződik. Feró ez idő tájt a Musica Hungarica könnyűzenei fesztivál Rockkalapács című televíziós műsorát vezette, de feltűnik többször az ATV, illetve a Budapest TV műsoraiban is. 1992-től a Magyar Rockszövetség társelnöke. 2000-ben ismét rádiózni kezd a Pannon rádiónál, 2002-ben azonban hirtelen távozik, máig tisztázatlan okok miatt. Több zenés műsorban is láthattuk: 2003-2004-ben a TV2 zenei vetélkedőjében zsűrizett, a Dalnokok Ligájában a TV2-n, 2010-ben pedig az X-faktorban foglalta el a mentori széket, amit az ő mentoráltja, Vastag Csaba nyer meg.
„Mit szeretsz benne?
Azt, hogy emberekkel foglalkozunk, és emberi sorsokat próbálunk jobb irányba terelni. Például azzal is, ha valakinek azt mondod, hogy ne énekelj másoknak. Megteheted, mert énekelni ***** jó dolog, de ne hallja más. Ezt sokan cinikusnak gondolják, pedig szerintem nem az. A lelkedet táplálhatja az is, ha egymagad énekelsz. Annak idején a tehetséget kutatni kellett, ma pedig szinte az emberek elé tolja egy ilyen műsor, hogy még van tehetség. Ezt nem így gondolom. A tehetségkutatásra igény van. El is mondom miért. A nagy generáció fele nem is tud semmit. Nem tanult meg énekelni, gitározni. Ma abból él, hogy ő a nagy generáció. Jött egy Ki mit tud?, előkerült egy-két sztár. Ha belegondolsz a nyolcvanas években alig akartak előkerülni tehetséges zenekarok. Az öregek rátelepedtek erre a műfajra. Ma pedig már ezt nem lehet megtenni. Ma már öregnek számít egy tízéves zenekar is. Ha jönnek az új sztárok, annál több épül le.
Nem kellenének a jó énekesek mellé jó dalok is?
Ez persze még messzebbre vezet. Picit ugyanazt érzem, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. Rátelepszik a műfajra néhány kicsit tehetséges, kicsit tehetségtelen ember, akik csinálják. Jól-rosszul. De szerintem igazából nem velük van a baj. Szerintem a rádióval van a baj. Nem tudod megtalálni, hogy mi kell nekik. Azt sem tudod, ki dönt róla. Talán annak is köszönhető, hogy kevés a zenei szerkesztők száma, akik meghatározzák a zenei tudatot, ami meg azért veszélyes, mert egy korosztály ezen nevelkedik. Szóval ezt kéne elsősorban rendbe tenni.” (Megfordult már különböző kereskedelmi csatornák főzőműsoraiban versenyzőként, 2007-ben pedig korcsolyát húzott a Sztárok a jégen című vetélkedőben a TV2-n, a párja Mándics Anna volt. 2010-ben hatalmas koncert keretein belül ünneplés zajlik a siófoki Coke Club-ban, hiszen Ferót „MTV Icon”-ná választják. A nagyszabású rendezvényen fiatal zenekarok adnak elő Beatrice feldolgozásokat. Jelenleg a tatabányai Forrás Rádió Rockforrás című műsorát vezeti.
Egy televíziós interjúban Feró így nyilatkozik:
Egyébként az emberek Nagy Feróra mint rockzenészre, vagy inkább mint jelenségre kiváncsiak?
Az X-faktor hozott számomra egy olyan népszerűséget, amit előtte 30 évig csináltam magamnak, ez többet hozott, de nem csak ez, emlékezz vissza amikor a TV2-n korcsolyáztam. Sokan megtámadtak, pedig azt tudatosan csináltam.
De mért?
Bele kellett mennem a celebvilágba.
Te vállaltan celeb vagy?
Mondhatjuk, semmi bajom nincs vele. Vállaltam ezt, tudtam, hogy bele kell menni, lehetek mentor, vagy akármi, de ez nagyon fontos, hogy be kell menni oda. Cikizni könnyű, de be kell menni és ott kell megmutatni, hogy tényleg tudsz e valamit.
Színészi tevékenység
Feró színészként is feltűnt mind a színpadon, a filmvásznon, valamint szinkronszínészként is kipróbálta magát. Elsőként egy filmben, a Ki beszél itt szerelemről? című 1979-es magyar vígjátékban tűnik fel és még ebben az évben Vitézy László Úgy érezte szabadon él című dokumentumfilmjében is felbukkan. 80’-ban két másik filmben is szerepelt: a Töredék az életről és a Pofonok völgye című alkotásban. 3 évvel később a városligeti szánkózódombon (melyet ma már Királydombnak neveznek) mutatták be az István a királyt, melyben Laborcot alakítja. 1990-ben a Népligetben, majd a ’92-es világkiállításon, Sevillában bemutatták a művet, nagy sikerrel. (Ferónak a szereptől való megválása botrányba fulladt, amikor 2008-ban az István a Király című musical producere, Rosta Mária kijelentette, Feró többé nem játszhat a darabban. Az esemény súlyosan sértette az előadóművészt, ugyanis korábban történt egy megegyezés, miszerint maguk az idősebb színészek adják át a stafétabotot a fiatalabb tehetségeknek. Rosta ekkor azt is kijelentette, hogy Feró generációja sosem énekelt élőben, így a frissített verzió sokkal jobb lesz, mely mélységesen sértő volt az előadóművész számára. "Van olyan, aki tényleg nem tudta elénekelni, de az nem én vagyok. Ilyen rosszindulatú hazugsággal próbáltak reklámot csapni az előadásnak. Egy életre megsértett ezzel a Szörényi család." –jelentette ki az énekes.) Szintén színpadon lép fel 85’-ben, egy musicalben Berger bőrébe bújva a Hairben, a Rock Színházban. 86’-ban egy másik rockoperában tűnik föl, tíz napon keresztül Hamlet szerepében az Egyetemi Színpadon. A 90-es évek elején ismét forgat: a Céllövölde és A túlélés ára című filmekben játszik. Ő adja Andrew Dice Clay szinkronhangját a Ford Fairlane kalandjai című amerikai akció-vígjátékban. 1992-ben újra színpadra áll, az Attila, Isten kardja című darabban, Önögész szerepében. 2004-ben pedig Árpa Attila Argó című vígjátékában játszik, melynek főcímdalát is énekli. 2008-tól ő Ozzy Osbourne magyarhangja az „Osbournes” című amerikai valóságshowban.
Politikai életben való részvétele
A ’90-es években képviselő jelöltségben is részt vesz, először liberális, később jobboldali színekben. Jól ismert volt a „Nagy Ferót köztársasági elnöknek! avagy a Szakadt országnak szakadt elnököt!” mondat. 1993-ban az alapítók között csatlakozik a Magyar Igazság és Élet Pártjához, azaz a MIÉP-hez. A Beatrice szétesése részben Feró politikai tevékenységének volt köszönhető, hiszen a zenésztársak nem nézték jó szemmel a frontember cselekedeteit. 1999-ben a MIÉP-pel szakítva végleg befejezi politikai tevékenységét. Pár évvel később, egy televíziós műsorban elmondta, megbánta, hogy politizált. Elmondása szerint túl hamar vetette bele magát a politikai életbe, s tapasztalata híján csapongott, sodródott. Az SZDSZ-ből MIÉP-re való váltásáról csak annyit mondott, a váltás benne nem zajlott le. „Teljesen mindegy, hogy jobb, vagy bal oldalon van az ember, ugyanazt éli meg.”
Könyv
Első könyvét Kőszegi Gáborral írta, Garázs címmel. A művet 1989-ben adták ki. 2005-ben jelenik meg Boldog szép napok… című önéletrajzi könyve, melyben személyes élményeit, tapasztalatait írja le az 1978-83 közötti időszakról. „A boldog szép napok nem biztos, hogy így történtek, de én így éltem meg. Így emlékszem vissza, és bármilyen nehezemre is esik leírni, én sem vagyok tökéletes. Tévedhetek. Elhallgatok. Kitalálok. Mégis. Senkit sem szeretnék megsérteni. Nem az volt a célom. Ha valaki mégis megsértődne, az az ő dolga. Különösebben nem érdekel” A közel negyvenéves Beatrice történetét jegyezte le Zoltán János: A Beatrice-sztori című könyvében. Az elmúlt rendszerben közellenségnek számító csapat hullámvölgyeit, sikereit és számos érdekességet lejegyzett az író. Feró zenekarával, a Beatricével helyet kapott Jávorszki Béla Szilárd és Sebők János Magyarock című könyvében. A szerzők alapvető forrást szerettek volna nyújtani a magyar rocktörténelemről fiatalok és idősek számára: „Könyvünk arra vállalkozik, hogy a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, a különböző jelenségek elemzésével, a kialakult stílusok ismertetésével, a műfaj története szempontjából kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek énékelésével elősegítse a rock and roll szerepének, helyének, értékeinek megismerését.”
Díjak, kitüntetések:
1989-ben Állami Ifjúsági díjjal tüntették ki. 1992-től a Magyar Rockszövetség társelnöke.
Nagy Feró bár rockerként robbant be a köztudatba, ma már az egyik legsokoldalúbb médiaszemélyiség Magyarországon. Ismertebb mint valaha, szinte minden nap feltűnik az újságok hasábjain, televízióban, rádióban.
Források:
http://www.blikk.hu/blikktv_punk16/nagy-fero-elarulta-mit-szurt-el-az-eleteben-2087735
http://www.storyonline.hu/sztarlexikon/nagy_fero/
http://www.nagyfero.hu/index2.html
http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=720
http://nagyfero.mindenkilapja.hu/html/18081398/render/nagy-fero
http://mivanma.postr.hu/nagy-fero
http://langologitarok.blog.hu/2012/01/02/a_bizottsag_is_tolunk_vette_a_batorsagot_interju_nagy_feroval
http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/11/18/nagy_fero_egy_eletre_megsertett_a_szorenyi_csalad/
Bibliográfia:
Jávorszki Béla Szilárd-Sebők János: Magyarock (2009, Népszabadság ZRT.)
Underground magazin 2008. január
Nagy Feró: Boldog szép napok (2005, Nagyferó Produkció Kft)