A biogazdálkodás (más néven: ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.
A biogazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket. A fajtaválasztás kulcsfontosságú szerepet tölt be a biogazdálkodás eredményességében. A gyakorlatban csak akkor érhetők el komoly sikerek, ha fajtaválasztásunk tudatos, illeszkedik az adott mikroklímához, a termesztési feltételekhez és a piac igényeihez. A gazdálkodók számára igazán nagy segítséget az nyújthat, ha a szakemberekkel közösen, tájkísérletekre alapozva választhatják ki azokat a fajtákat, melyek sikerrel kecsegtetnek gazdasági egységeikben. A fajtákkal szemben támasztott általános követelmények: jó tápanyagfeltáró képesség (különösen a nitrogénforrások tekintetében, hiszen közvetlen műtrágyázásuk nem engedélyezett), nagy mag vigor és kórokozó ellenálló képesség, talajlakó gombákkal és baktériumokkal alkotott kooperatív együttműködés is igen fontos tulajdonság, hiszen ezek jelentősen elősegíthetik a növény fejlődését, produktivitását és egészséges állományképzését, jó kompetíciós képesség, gyors kezdeti fejlődés és az állomány korai záródása, széles spektrumú, tartós (horizontális típusú) rezisztencia a legfontosabb patogénekkel szemben, technológiai minőség, legyen szilárd szárú, mivel szárszilárdító szerek nem alkalmazhatók, érése legyen egyöntetű, a betakarítási veszteségek csökkentésére, általános követelmény a kiváló minőség, magas beltartalmi érték, speciális kiváló íz, és a természetes úton történő eltarthatóság, funkcionális diverzitás (ezalatt a termék, illetve a növény több irányú felhasználhatóságát értjük), és nem utolsó sorban legyen eladható, piacképes fajta, elégítse ki a fogyasztói igények Magyarországon a biotermelés kezdetei a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza. Jelenleg Magyarországon 133 ezer hektáron, a mezőgazdasági terület 2,3 százalékán folyik biotermelés. Az ellenőrzött területek közel felén gyep, rét, legelő van, 21 százalékán gabonaféléket, 15 százalékán takarmánynövényeket, 6 százalékán pedig olajos növényeket termesztenek. Gyümölcs terem közel 2 ezer hektáron, a zöldségfélék is több mint ezer hektárt foglalnak el. A legutóbbi adatok szerint 1842 vállalkozás él ökológiai gazdálkodásból. Magyarországon a biogazdálkodás jelenleg a két alföldi – Dél- és Észak-Alföld – régióban, valamint Észak-Magyarországon a legelterjedtebb. Biotermékre felvevőpiac már nálunk is van, egy bizonyos vásárlóréteg, ha kis arányban is, de megengedheti magának a termékek magasabb áron való megvásárlását. A nagy többség vásárlóereje azonban kicsi a termékek magasabb árához viszonyítva. A piac és üzlethálózat sincs megszervezve országos szinten, nincs szervezett értékesítés a helyi piacokon. A szervezett biotermék-értékesítéshez nemcsak jó minőségre van szükség, hanem állandó, ritmikus ellátásra és megfelelő árumennyiségre. Ehhez szükségeltetik a biotermelők összefogása, szövetkezése, legalább az értékesítés céljából. A biotermékek előállításához megvannak nálunk is a feltételek, csupán szemléletváltásra van szükség. A természeti adottságok, a kisméretű vegyes gazdaságok megfelelnek ennek az elvárásnak, fölszabadult munkaerő létezik, a hivatalos minősítés lehetősége is adott, akárcsak a törvényes keret a tevékenység lebonyolításához. A szakemberek állítják és bizonyítják: az ökogazdálkodás pár év alatt nyereségessé válhat. Magyarországon a biogazdálkodást elsősorban az segítette, hogy Európa egyes országaiban a kereslet sokáig nagyságrenddel meghaladta a kínálatot. Ma már nem így
Magyarországon a biotermelés kezdetei a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza. Jelenleg Magyarországon 133 ezer hektáron, a mezőgazdasági terület 2,3 százalékán folyik biotermelés. Az ellenőrzött területek közel felén gyep, rét, legelő van, 21 százalékán gabonaféléket, 15 százalékán takarmánynövényeket, 6 százalékán pedig olajos növényeket termesztenek. Gyümölcs terem közel 2 ezer hektáron, a zöldségfélék is több mint ezer hektárt foglalnak el. A legutóbbi adatok szerint 1842 vállalkozás él ökológiai gazdálkodásból. Magyarországon a biogazdálkodás jelenleg a két alföldi – Dél- és Észak-Alföld – régióban, valamint Észak-Magyarországon a legelterjedtebb. Biotermékre felvevőpiac már nálunk is van, egy bizonyos vásárlóréteg, ha kis arányban is, de megengedheti magának a termékek magasabb áron való megvásárlását. A nagy többség vásárlóereje azonban kicsi a termékek magasabb árához viszonyítva. A piac és üzlethálózat sincs megszervezve országos szinten, nincs szervezett értékesítés a helyi piacokon. A szervezett biotermék-értékesítéshez nemcsak jó minőségre van szükség, hanem állandó, ritmikus ellátásra és megfelelő árumennyiségre. Ehhez szükségeltetik a biotermelők összefogása, szövetkezése, legalább az értékesítés céljából. A biotermékek előállításához megvannak nálunk is a feltételek, csupán szemléletváltásra van szükség. A természeti adottságok, a kisméretű vegyes gazdaságok megfelelnek ennek az elvárásnak, fölszabadult munkaerő létezik, a hivatalos minősítés lehetősége is adott, akárcsak a törvényes keret a tevékenység lebonyolításához. A szakemberek állítják és bizonyítják: az ökogazdálkodás pár év alatt nyereségessé válhat. Magyarországon a biogazdálkodást elsősorban az segítette, hogy Európa egyes országaiban a kereslet sokáig nagyságrenddel meghaladta a kínálatot. Ma már nem így van, de az árszintbeli különbség miatt továbbra is érdemes Magyarországon vásárolni. Ezen áll vagy bukik a hazai biogazdálkodás, hiszen ha valamely más országban olcsóbban fognak biotermékeket árulni vissza fogják utasítani a magyar termékeket.
Magyarországon a legfőbb az a legfőbb oka az ökogazdaság lassú terjedésének, hogy a gazdák többsége olyan termelvényekre kap támogatást, amelyekre az országnak nincs szüksége ilyen mennyiségben. Ilyen például a búza és a kukorica. Emellett sajnos a magyar mezőgazdaság öt főnövény kultiválását preferálja, noha piacképesen ennek többszörösét lehetne termelni.
A biogazdálkodásban a termelők többsége elszigetelten, szakmai irányítás és érdekképviselet nélkül tevékenykedik. A Nyugaton bevált, képzett vezetők irányítása alatt álló termelő és értékesítő szövetkezetek megoldást jelenthetnének, egyelőre azonban nagy az ellenállás az effajta tömörüléssel szemben. A világ termelésében Magyarország a rangsorban 20. helyet foglalja el. Ez nem túl előkelő helyezés.
Jogi szabályozás
Az Európai Unióban – így hazánkban is – a mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak akkor szabad ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartása mellett, az állam hatósági kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről igazolással (Magyarországon tanúsítvánnyal).
Az Európai Unió többek között az alábbi jogszabályokkal szabályozza a biogazdálkodást: * A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről * A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról * A Bizottság 1254/2008/EK rendelete (2008. december 15.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról * A Bizottság 1325/2008/EK rendelete (2008. december 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról * A Bizottság 710/2009/EK rendelete (2009. augusztus 5.) a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a tenyésztett víziállatok és a tengeri moszat ökológiai termelésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében történő módosításáról
Forrás:
http://www.scribd.com/doc/55128756/Baji-Bela-Onfenntarto-biogazdalkodas-Permakultura-cim%C5%B1-konyvenek-els%C5%91-resze
http://www.ngo.ro/site_item_full.shtml?x=3098
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=434%3Aa-biogazdalkodasra-alkalmas-fajtak-ertekmer-tulajdonsagai&catid=278%3Anovenytermesztes&Itemid=127&lang=hu