„A Coca-Cola a második legismertebb szó a világon az ’OK’ után. Világszerte mintegy 240 ország fogyasztói élvezhetik a Coca-Cola Company csaknem 2400 termékét, amelyekből napi 1 milliárd pohárnyi fogy.”
Modern világunk egyik legkedveltebb üdítőitala a Cola. Nagyon sokan kedveljük (különösen a fiatalok), de csak kevesen ismerjük a Cola eredeti történetét, amely a XIX. Század végén kezdődött és azóta is az első helyen áll a világ kedvelt frissítői között.
1886-ban az Amerikai Egyesült Államokban, Georgia államban, John Stith Pemberton gyógyszerész fedezte fel a Coca-Colát. Először Atlanta város legnagyobb patikájában lehetett kapni, majd nemsokára, valószínűleg véletlenül, szénsavval dúsított vizet öntöttek a sziruphoz, így jött létre a ma is ismert formájában a Coca-Cola.
Már ebben az évben megjelent a helyi újság apróhírdetései között az első Coca-Cola reklám, melynek csekély eredménye volt, ugyanis az első évben átlagosan napi kilenc pohár üdítő fogyott. Pemberton 73 dollár 96 cent értékben adott fel hirdetéseket, tiszta profitja pedig ugyanebben az évben 160 dollárra rúgott. 1888-ban Asa G. Candler felvásárolta a Coca-Cola részvényeket, és még ebben az évben a termék eredeti feltalálója elhunyt. 1892-ben az új tulajdonos teljhatalmat szerzett a termék felett, és megalapította „The Coca-Cola Company” névvel új cégét. Ezek után, 1893. január 31-én a „Coca-Cola” védjegyet bejegyezték az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában. Candlernek ösztönös érzéke volt a marketinghez, fontosnak tartotta, hogy a frissen beiktatott védjegy különböző érdekes használati tárgyakon megjelenjen, többek között: naptárakon, legyezőkön, órákon, és szirupos kannákon is. Az üdítő ital reklámozásához hozzá tartozott az is, hogy kuponokat osztogatott, amelyekért ingyen pohár Coca-Cola járt.
1894-ben megnyílt az első Atlantán kívüli szirupgyár, s a következő két évben elterjedt az egész Egyesült Államok területén. Egy amerikai legenda szerint a Coca-Cola azután lett előbb milliós, majd milliárdos vállalkozás, amikor egy ismeretlen férfi 50000 dollárt kért a gyártóktól – egy kétszavas jó tanács ellenében. Miután megkapta az 50000 dolláros csekket (ami igencsak nehezen hihető), a névtelen reklámzseni tömören csak ennyit mondott: Bottle it! – magyarul: palackozni! Addig ugyanis a szirupból csak egy ujjnyit töltöttek a vendég poharába, a csapos pedig szódavizet adagolt az édes-nyúlós-ragadós sziruphoz. Ez persze valószínűleg csak legenda, mindenesetre 1899-ben Asa Candler eladta Benjamin F. Thomasnak és Joseph B. Whiteheadnek a Coca-Cola kizárólagos palackozási jogát, mindössze egy dollárért, mivel nem látott fantáziát a termék palackozásában. 1915-ben került piacra az első formatervezett, egyedi palackos Coca-Cola, melynek kialakításában a fő szempont az volt, hogy sötétben tapintással, és összetört cserepeiből is felismerhető legyen. Minderre azért volt szükség, mert a nagy palackozó beindulásával, a Coca-Cola híre gyorsan terjedt, és egyre többen próbálkoztak a termék utánzásával, mivel az első palackok sima felületű, egyszerű üvegből készültek. Végül megszületett a különleges kontúrpalack, mely 1977-ben kapta meg a védjegyként való bejegyzést, ami azért érdekes, mivel csomagolásra első ízben ekkor született levédés. 1919-ben Ernest Woodruff atlantai bankár és befektető csapata 25 millió dollárért megvette a The Coca-Cola Company részvényeit, és megválasztották Robert Woodruffot (ernest Woodruff fiát) a vállalat elnökévé, aki több mint 60 évig vezette a céget. Nagy jeletősséget tulajdonított annak, hogy a világ legjobb minőségű termékeit kínálják a vásárlóknak, illetve ő ismerte fel a Coca-Cola nemzetközi terjesztésében megbújó hatalmas lehetőséget. 1926-ban az Egyesült Államokon és Kanadán kívül már 9 palackozóüzemük működött. Folyamatos fejlődési tendenciát mutatva 1940-re a vállaltnak több mint 45 országban volt már üzeme. 1941-ben az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, s ez soha nem sejtett fejlődéshez vezetett a Coca-Cola világszintű terjesztésében. Robert Woodruff ugyanis egyértelműen kijelentette: „Gondoskodunk róla, hogy minden katona 5 centért juthasson hozzá egy üveg Coca-Cola-hoz, függetlenül attól, hogy hol az állomáshelye, vagy hogy ez nekünk mennyibe kerül.” Ennek következtében a hadsereggel együttműködve 64 palackozóüzemet létesített Európában, Afrikában és a csendes-óceáni térségben harcoló katonák jóléte érdekében. A háború ideje alatt a hadsereg tagjai több mint 5 milliárd üveg Coca-Colát ittak meg világszerte, és az emberiség megismerte a frissítő italt az összes háborús térségben. A háború végeztével a Coca-Cola megkezdte világméretű terjeszkedését. 1954-ben megjelentek az első alumínium dobozos colák is, melyek eredeti tervek szerint a háziasszonyok kényelme érdekében kerültek a piacra, majd rövidesen megkezdték a nagyobb üvegű, illetve az eldobható palackos kiszerelések termelését is. 1955-ben elkezdték a Fanta gyártását, mely mára a világ 5 legkedveltebb szénsavas üdítője közé tartozik. 6 évvel később, 1961-ben megkezdte a vállalat a Sprite, majd később más szénsavas és szénsavmentes üdítők, juice-ok, kávé és tea alapú italok, illetve palackozott vizek termelését is, a klasszikus Coca-Cola mellett. Magyarországon a Coca-Cola elég későn, az 1967-es BNV debütált. Akkora érdeklődés volt az ekkor már világszinten ismert üdítőital iránt, hogy végül rendőri védelemre volt szükség a stand megvédésére a látogatók rohama elől. A nagy sikerre való tekintettel megkezdődött országunkban is a Coca-Cola palackozása, amely a háború után az első Magyarországon gyártott amerikai termék volt.
A Coca-Cola megjelenésével új iparág is született Magyarországon, beindult a szénsavas üdítők gyártása, eddig ugyanis csak kétféle szénsavas üdítő volt kapható hazánkban, a Bambi és az Utas. Kezdetben csak a legelitebb helyeken lehetett fellelni eme becses nedűt, a ’70-es években azonban beindult az üdítő helyben csapolása a vendéglátó-ipari egységekben. Első körben a Szeszipari Vállalatok Trösztje kapta meg a Coca-Cola palackozási jogát, így volt palackozóüzem Szabadegyházán, Győrben, Kisvárdán, és Miskolcon is, sa ’80-as évek közepén megkapta a palackozási jogot a Békéscsabai Üdítőital Vállalat is. 1991-ig szigorú ellenőrzés mellett kerülhetett az országunkba az üdítőital alapját képző koncentrátum, és a The Coca-Cola Company-t arra kötelezték, hogy a Magyarországra szállított sűrítmény 130-150%-áért magyar termékeket vásároljon, így jutott el a magyar bor például az Amerikai Egyesült Államokba, és Angliába is. 1988-ban megkezdődött a Coca-Cola mellett a Fanta narancs magyarországi gyártása is. 1991-ben liberalizálták az üdítőitalok behozatalát, s még ebben az évben megjelent Magyarországon a Sprite is, ’92-re pedig a Coca-Cola hazánk vezető üdítőital gyártója lett. Az elmúlt két évtizedben ugrásszerűen fejlődött a cég, és mára az üdítők előállításához használt nyersanyagok és alapanyagok mintegy kétharmadát belföldi szállítók biztosítják. A Coca-Cola máig több mint 100 milliárd forintot fordított a magyarországi gyártókapacitásainak kialakítására és fejlesztésére. A cég kínálata mára nagyot fejlődött. Szénsavas üdítőitalok között választhatunk az alábbiak közül: Coca-Cola, Coca-Cola Light, Coke Zero, Cherry Coke Fanta, Sprite, Lift, Kinley. A természetes ásványvizek közül a Natur Aqua csendes, enyhe, szénsavas, és ízesített változatai Coca-Cola termékek. Gyümölcslevek, nektárok és gyümölcsitalok közül Cappy, és Cappy Ice Fruit termékek közül választhatunk, jegyes teák közül Coca-Cola termék a Nestea, a cég sportitala a Powerade, az energiaital piacon pedig a Burn márkájú energiaitallal képviselteti magát. A vállalat üzemelteti a Yoppi forróitalok (kávé, cappuccino) kiszolgálására alkalmas melegital-autómatákat is.
A fentiekből is láthatjuk hogy a Coca-Cola menyire sokrétű, és minden területen megállja a helyét. Megfelelő marketing nélkül ez esélytelen lenne. A Coca-Cola a világ összes országában ugyanazt jelenti, s immáron 126. éve az eredeti recept alapján készül.
Források: http://www.coca-cola.hu/ http://www.profession.hu/allasok/coca-cola-hbc-magyarorszag-kft/coca-cola-hbc-magyarorszag-kft/1,0,0,0,0,0,0,0,0,0,3611
Philip Kotler-Kevin Lane Keller : Marketingmenedzsment