A reklámok kialakulása rengeteg fejlődésen ment keresztül, az ókortól napjainkig. Köszönhető ez az egyiptomiaknak, Gutenbergnek, de leginkább az angoloknak.
A reklámtevékenység történetében két korszakot különböztethetünk meg. Az első periódus a reklám megjelenésének és fejlődésének elő korszaka, melynek első ránk maradt dokumentuma egy egyiptomi papirusztekercs. Ez a British Múzeumban őrzött emlék, egy rabszolga szökésére hívja fel a figyelmet. A következő felkutatott állomás, az i. e. 3-4. század, amikor az ókori Görögországban a bortartó edényeken már megjelentek a mostaniakhoz hasonló címkék, a római korokból több falra festett hirdetés maradt ránk és vált ismertté. Ezért a reklámozás igazi ősei a köztéri reklámok. A below the line (BTL), vagyis a vonal alatti eszközök is jelen voltak már ebben az időben; fontos szerep jutott a személyes eladásnak és a vásároknak.
1483-ban nagy lendülés következett be a reklámfejlődésben Gutenbergnek köszönhetően, amikor is a nyomtatás elterjedt. Ezáltal lehetővé vált az üzenetek széles körben történő terjesztése- létrejött az első tömegmédium. Azonban továbbra is a szóbeliség maradt a domináns, hiszen csak a lakosság elenyésző része tudott írni, olvasni, ezért a hirdetményeket írástudók olvasták fel.
A 15. századi Angliában készült az első szórólap, majd a 17. század közepén az első sajtóhirdetés, s nem sokkal később Franciaországban az első sikeres hirdetési újság.
Ekkor még nem beszélhetünk reklámszerkesztésről. Az újsághirdetéseket eleinte a felületet kiadó újságok szerkesztői készítették, gyakorlatilag minden szakértelmet nélkülözve.
Az ipari forradalom fontos változásokat hozott a hirdetésekkel kapcsolatban is. A tömegtermelés megindult, ennek következtében felmerült az igény a tömegek megszólítására, vagyis arra, hogy a termékeket széles körben népszerűsítsék.
A nagy ugrás a 19. században következett be, amikor a nyomdai technika lehetővé tette a képek, sőt a színes képek tömeges megjelenését. Innentől kezdődik a nagy történet...
A márka-reklám „atyjának" Thomas J. Barrattet (1841 - 1914) tekintik, aki a Pears szappant vitte óriási sikerre. Barratt módszere nem volt túl bonyolult.
Mivel az volt a célja, hogy a szappanját a felsőbb osztályok jómódjával és eleganciájával hozzák összefüggésbe, egyszerűen megvásárolta néhány e körben divatos korabeli festmény szerzői jogát, majd ezekre rákomponáltatott egy-egy márkafeliratot, illetve alkalmasint egy-egy szappant. A legismertebb ezek közül a neves angol preraffaelita festő, John Everett Millais, Bubbles, azaz Buborékok című festménye, amely egy szappanbuborékot ámulva néző angyalarcú kisgyereket ábrázol. Barratt erre még szappant sem tetetett, egyszerűen szép nagy betűkkel ráíratta, hogy Pears Soap.
A 19. század közepén először fordult elő, hogy valaki nagy tételben vásárolt hirdetési felületet, s ezt magasabb összegért adta el. Sokan ezt tekintik az első (egyszemélyes) reklámügynökségnek. A század végén már egyes cégek vállalták, hogy a hirdetési felületeket el is készítik. A reklám szövegírás 1870 körül jelent meg, amikor Charles Austin Bates díjazás fejében vállalta a hirdetési szövegek megfogalmazását.
A gazdaság számára létszükségessé vált a publicitás, és a reklámok plakát vagy újsághirdetések formájában elárasztották a világot, így a 20. század elejét a plakátművészet nagy korszakának is nevezhetjük. A városokat borító hatalmas mennyiségű plakátoknak egyetlen közös jellemzőjük, hogy hirdetési eszközként voltak ekkor használatosak, de a reklámok művészetére sem kellett már sokat várni. A század közepén azonban már nemes művészek készítettek plakátok külföldön és Magyarországon egyaránt.
A reklám, továbbá a marketingkommunikáció fejlődése szorosan összekapcsolódik a technikai eszközök, találmányok elterjedésével. Ennek alapja az volt, hogy a kommunikációhoz valamifajta médiumot kellett használni, amely általában eredetileg egy sajtótermék (pl. napilapok, folyóiratok) illetve a rádió és televízió (napjainkban ezeket felváltják számítógépek és az internet korlátlan lehetőségei). Ezeknek a felületeknek a "megvásárolható" részével gazdálkodtak, terveztek, és ezeket foglalták le (vásárolták meg) korábban a reklámügynökségek média osztályai, amelyek ma már jellemzően inkább önálló médiaügynökségekként látják el feladataikat.
Az 1930-as évek gazdasági fellendülése a reklámiparban is éreztette hatását. 1936-ban alakult meg az első Magyar Reklámszövetség.
A háború után a reklámozás jelentősen visszaesett, ám a 80-as évek elejétől újra beindult a reklámélet. Magyarország ebben az időben több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhetett. Kiemelkedő jelentősége volt a Mahir-nek (Magyar Hirdető), mely a reklámok legnagyobb részét készítette.
Napjainkra a reklámokhoz való hozzáállás is megváltozott, melynek egyik legjellemzőbb oka, hogy a nagyszámú impulzus miatt a fogyasztók figyelmét nehezebb felkelteni. A klasszikus reklámozás mellett egyre nagyobb szerephez jut a vonal alatti eszközök használata, különféle alternatív kommunikációs lehetőségek alkalmazása.
A 20. század végén vált általánossá az ügynökségi jutalék, amely szerint a reklámügynökségek a médiumokban vásárolt reklámfelület után 15%-os kedvezményt kapnak. Ez a gyakorlat közel 100 évig fenn állt.
Az ezredfordulón a legjelentősebb reklámot érintő változás az internet elterjedése volt. Vannak, akik az internetet egyeduralkodóként említik, olyan eszközként, ami rövidesen átveszi a többi médium szerepét. Kutatások bizonyítják, hogy az interneten keresztül sokkal hatékonyabban valósítható meg a hirdetők azon célja, hogy megismertessék a potenciális vevőket egy termékkel, illetve márkával, hiszen itt a fogyasztók alaposabban megismerhetik a terméket, kipróbálhatják és rögtön meg is vásárolhatják.
Azonban ha visszagondolunk: a rádió és televízió elterjedésével a sajtó is népszerű médium maradt! Ebből következően valószínű, hogy az internet sem lesz képes rövidtávon kiváltani a klasszikus médiumokat, ugyanakkora jövő reklámszakemberének jelentős hangsúlyt kell fektetnie a megismerésére és alkalmazására.
További reklámtörténeti érdekességek:
A reklám ma már a tényleges és potenciális vásárlókhoz szól, vásárlásra ösztönöz, közben pedig észrevétlenül a társadalom ízlését is formálja. Ezáltal tölt be nevelő funkciót az emberiség életében. Folyamatosan információkkal szolgál a fogyasztók számára, impulzusokat ad a vásárlásra, s sokszínű eszközkészletével naponta többször szólítja meg a vásárlókat.
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rekl%C3%A1m
http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2007/06_0209/15.htm
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/reklamtrukkok-abc-je-miota-van-reklam