A reklám a kommunikáció egy formája, rendszerint egy bizonyos áru vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönző, esetleg egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló hirdetés. Bővebb értelemben ezek összes, szűkebben csak a fizetett változatait soroljuk ide.
A reklám és a marketing nehezen szétválasztható fogalmak. Mindkettőnél cél egy bizonyos termék vagy szolgáltatás eladása, a fogyasztásra ösztönzés. Míg azonban a reklámnál egy üzenetet juttatnak el a fogyasztóhoz, a marketing magát a terméket próbálja vonzóbbá, jobban eladhatóvá tenni. Idetartozik a termék csomagolásának terve, az árkalkuláció, a márka, a termék helyének megválasztása a boltban, az akciók. A reklámot gyakran nevezik marketingkommunikációnak.
A reklámok története nagyon régre, az ókorba nyúlik vissza. Már ebben a korszakban fontosnak tartották, hogy a borokat tartalmazó amforákat megkülönböztessék. Ezeket akár a legelső márkajelzéseknek is tekinthetjük. A római korokból több falra festett hirdetés maradt ránk és vált ismertté. Ezért a reklámozás igazi ősei a köztéri reklámok.
A középkorban a céhek megerősödésével jelentős szerepet játszottak a cégérek, és címerek; természetesen még ezek is képi üzeneteket tartalmaztak.
1483-nagy lendülés következett be a reklámfejlődésben Gutenbergnek köszönhetően, amikor is a nyomtatás elterjedt. Ezáltal lehetővé vált az üzenetek széles körben történő terjesztése- létrejött az első tömegmédium. Azonban továbbra is a szóbeliség maradt a fő irány, hiszen elég kevesen tudtak írni, olvasni, ezért a hirdetményeket írástudók olvasták fel.
A 15. századi Angliában készült az első szórólap, majd a 17. század közepén az első sajtóhirdetés, s nem sokkal később Franciaországban is. Ekkor még nem beszélhetünk reklámszerkesztésről. Az újsághirdetéseket eleinte a felületet kiadó újságok szerkesztői készítették, gyakorlatilag minden szakértelmet nélkülözve.
Az ipari forradalom fontos változásokat hozott a hirdetésekkel kapcsolatban is. A tömegtermelés megindult, ennek következtében felmerült az igény a tömegek megszólítására, vagyis arra, hogy a termékeket széles körben népszerűsítsék.
A 19. század közepén először fordult elő, hogy valaki nagy tételben vásárolt hirdetési felületet, s ezt magasabb összegért adta el. Sokan ezt tekintik az első (egyszemélyes) reklámügynökségnek. A század végén már egyes cégek vállalták, hogy a hirdetési felületeket el is készítik.
A 20. század elején fellendült a plakátművészet. Híres művészek készítettek plakátok külföldön és Magyarországon egyaránt.
A reklám, továbbá a marketingkommunikáció fejlődése szorosan összekapcsolódik a technikai eszközök, találmányok elterjedésével. Jelentős szerepet játszott a fotózás, a távíró, később a telefon, majd a mozgóképek feltalálása, a rádió és televízióadások feltalálása, napjainkban pedig a számítógépek és az internet elterjedése.
Az 1930-as évek gazdasági fellendülése a reklámiparban is éreztette hatását. 1936-ban alakult meg az első Magyar Reklámszövetség. A háború után a reklámozás jelentősen visszaesett, ám a 80-as évek elejétől újra beindult a reklámélet. Magyarország ebben az időben több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhetett. Kiemelkedő jelentősége volt a Mahir-nek (Magyar Hirdető), mely a reklámok legnagyobb részét készítette.
Napjainkban a klasszikus reklámozás mellett egyre nagyobb szerephez jut a vonal alatti eszközök használata, különféle alternatív kommunikációs lehetőségek alkalmazása. Az ezredfordulón a legjelentősebb reklámot érintő változás az internet elterjedése volt. Az internetet olyan eszközként említik, ami rövidesen átveszi a többi médium szerepét. Azonban ha visszagondolunk: a rádió és televízió elterjedésével a sajtó is népszerű médium maradt! Ebből következően valószínű, hogy az internet sem lesz képes rövidtávon kiváltani a klasszikus médiumokat.
További érdekességek:
-első napilap megjelenése: i.u. 65
-első bulvárlap megjelenése: i.u. 66
-egy kínai napilap 1100 éven keresztül folyamatosan működött (1911-ben szűnt meg)
Célközönség: az a fogyasztói csoport, amelyre a reklám irányul, amelynek valamilyen üzenetet át akarunk adni. A célközönség lehet kereskedő, a fogyasztók, a részvényesek vagy általában a közvélemény. A célközönség határozza meg a kommunikációs stratégiát: ki az, akinek az üzenetet a tudtára akarjuk adni, mikor, hol és mi által?
A reklám üzenete: a reklámkampány célja, hogy egy jól megfogalmazott mondatban pontos üzenetét a célközönség tudtára adja. Üzenetünkkel meg akarjuk növelni a termék/márka ismertségi, elfogadottsági, preferencia-vagy más vásárlási szintjét, ezért benne mindig ki kell fejezni valamilyen pontosan meghatározható marketingcélt. Az üzenet tartalmát a szövegstratégia kidolgozása során határozzuk meg. A szövegstratégia a marketingstratégia függvénye, az pedig a termékstratégiáé.
A reklámüzenet hatásossága függ:
1. Magától az üzenettől- helyesen választottuk-e ki az üzenetet;
2. A reklám kreativitásától- mennyire sikerült pontosan és meggyőzően közvetíteni az üzenetet.
A reklám akkor eredményes, ha nemcsak általában hatásos, hanem pontosan meghatározott reakciót vált ki a célközönségből. Fontos, hogy a reklám üzenete a fogyasztót célozza meg és ne a vállalat szemszögéből fogalmazzuk meg.
A reklámmal kapcsolatos egyik legfontosabb mutató a reklám hatósugara. Ennek alapján a hirdető kiválasztja a megfelelő reklámeszközt, a reklám hatósugara (vagy másképpen a reklám nettó elérése; reach), vagyis a célközönségnek az a része, amelyik legalább egyszer találkozott a reklámmal. A piacszegmentálási stratégia közben figyelemmel kell lennünk a célközönség összetételére is, ennek megfelelően választjuk a termékünk szempontjából a leghatékonyabban működő médiatípusokat.
A reklám hatósugarától különbözik a reklámterítés, amelynek méretét a célközönség azon százaléka teszi ki, amelynél a rádió vagy televízió be van kapcsolva a reklám sugárzásakor; illetve annak a magazinnak vagy újságnak olvasója, amelyben megjelenik a reklám. A terítési százalék tehát nemcsak azokra vonatkozik, akik ténylegesen látták vagy hallották a reklámot.
De, hogy tulajdonképpen mennyit is költsünk reklámokra?- ez az egyik legnehezebb kérdés a marketingtervezés során. Szinte nem is lehetséges az optimális költségvetési szintet előre megadni, mivel a reklám csak egyike annak a számos tényezőnek, amely az árbevétel alakulását befolyásolja. A reklámköltségvetés iparágak, vállalatok és földrajzi különbségek függvényében változik.
A marketingmix legérzékelhetőbb, mindennapjainkat átszövő része a reklám. Szinte nincs is olyan mozzanata és helyszíne az életünknek, ahol ne találkoznánk különféle formában, különböző médiumokban megjelenő reklámüzenetekkel. A reklám egyrészt tevékenység, amellyel a potenciális vevőket befolyásolni próbálják, másrészt egyúttal e tevékenység tárgyiasult formája is: az írásban, képben, hangban vagy ezek kombinációjában megjelenő vállalati üzenet.
Vannak, akik a reklámok pozitív gazdasági és társadalmi hatásával érvelnek. Eszerint a reklám megismertet minket újfajta termékekkel vagy márkákkal, azok felhasználási módjával, tehát egyfajta oktatási eszköz a fogyasztók és ezzel a társadalom tájékozottságának növelésére. A hirdetések információszolgáltató szerepe gazdasági előnyökkel is jár. A műveltebb fogyasztó megveszi azt a terméket, amelynek létezéséről eddig nem tudott. Az eladott mennyiség növekedése a kibocsátási volumen emelkedése miatt költségcsökkentést idéz elő. A reklám pozitívan hat a társadalomra azért is, mert korlátozza a monopóliumok gazdasági hatalmát, hiszen a növekvő információmennyiséggel felvértezett fogyasztó okosabban választ a piacon található márkák között, ismeri a termékhelyettesítési lehetőségeket. Ez lefarag a piaci keresési költségekből, s redukálja az ár-költség különbséget is. Végső soron növeli a verseny intenzitását a termelők között, ami össztársadalmi szinten a hatékonyság növekedésével jár, miközben az üzleti tranzakciók összköltsége s az árak is esnek.
A fogyasztói vagy szervezeti piac vállalata, illetve annak képviselője üzenetet akar eljuttatni a lehetséges és tényleges üzletfeleihez. Az üzenet vonatkozhat a márkára, a termék tulajdonságaira, a felhasználás módjára, a vállalat bemutatására. Az üzenetet olyan formába kell önteni, hogy befogadja és megértse a fogyasztó. Az üzenetet kódolják, amikor a vállalatnak a termékről vagy saját magáról való mondanivalóját a reklámügynökségek dolgozói a célcsoport ízlésének és szokásainak megfelelően formálják. Vizuálisan emészthetővé teszik, amikor a lehetséges fogyasztók szín- és formavilágát használják fel a hirdetésben, megkeresik a megfelelő kifejezéseket, kiválasztják a legjobban illeszkedő zenét. Minél jobb az üzenet csomagolása, annál érthetőbb és elfogadhatóbb az üzenet a közönség számára
Emlékeztető reklámot akkor használunk, amikor a fogyasztók vásárlásai megfelelően magas szinten stabilizálódtak, a vállalat goodwillje jó, s a hirdető célja az aktuális fogyasztói mentalitás és magatartás rögzítése.
Meggyőző reklámmal a márka ( vállalat ) iránti szelektív keresletet kívánják kialakítani. A legtöbb reklám ebbe a kategóriába tartozik: a hirdető emocionális vagy racionális befolyással törekszik a márka preferencia kialakítására, bátorítja a cég termékeire való áttérést. A meggyőző kommunikáció egyik típusa az összehasonlító reklám, mikor egy márka fölényét úgy kommunikálják, hogy összehasonlítják jellemzőit a termékkategória többi márkájával
Tájékoztató reklámmal új terméket vagy a termék új felhasználási módját, különleges előnyét mutatják meg a célcsoportnak, hogy annak kipróbálását ösztönözzék. A hirdető változást akar elérni a fogyasztó beállítódásában és magatartásában, új szokás ( magatartás, cselekedet) felvételére próbálja rávenni, amihez gyakran előítéleteket és tévhiteket kell legyőzni. Egy új termék kipróbálására vagy új szolgáltatás igénybevételére nehezebb rávenni a vevőket, mint azt elérni, hogy többet vásároljanak egy már addig is fogyasztott termékből. Ha valaki valamiért azt akarná, hogy az emberek napi öt kilométert fussanak, nagyobb eséllyel befolyásolhatná a már napi két-három kilométert kocogókat, mint azokat, akik most húznák fel először a futócipőt. A naponta edzőknél csak a futás mennyisége változna, míg a másik csoportnak új szokást kellene felvennie.