Megálló Csoport

[kircsi]

na mindegy, csak ajánlani szerettem volna a tejfölös pakolást, nagyanyáinknak (és nekem is) bevált, jobb, mint bármiféle drága kemikália...csak nem tudom, hogy Brazíliában van-e tejföl

jobbulást, üdv
_________________
kircsi

[mibwalker]

Szia Kircsi! Koszi a tejfolos tippet, de azt hiszem, errefele meg nem talaltak fel ezt az elelmiszert. Joghurt nem jo helyette? Egyebkent mar tulvagyok a nehezen, de sok helyen meg most is hamlok. Az arcomrol ket napig ugy jott le a bor, mintha koszos lett volna, es siman szerepelhettem volna egy horror filmben maszk nelkul. Most vegre legalabb jo szinem van, es ezt sokan szova is teszik. Ha megkerdeztek volna, milyen szinunek akarok szuletni, indian-neger kevereket kivantam volna. Hat, sajnos elegge nem jott ossze.

Amugy mi ujsag? Megy az otthoni torna? Tenyleg ugy faj a derekad, hogy bizonyos sportokat kerulnod kell? Nincs valami torna a derekfajas ellen? A Megalloban mi ujsag? Jovo juliusban szeretnek benezni hozzatok.

Velem olyan kulonos dolgok mostanban nem tortentek, hacsak nem az, hogy jovo hettol uj projecten leszek a munkahelyemen. Kb. egy evig voltam a mostanin, es pont akkor jott a valtas, amikor ugy ereztem, hogy szivesen valtanek. Es legalabb a robotolasomnak is van valami gyumolcse: pont azt a tudasomat kell alkalmaznom az uj projekten, amit hetvegen meg egyeb szabad perceimben szoktam tanulni. Jo erzes, hogy nem feleslegesen robotoltam (-ok). Masik jo hir, hogy 2 het karacsonyi szunetunk lesz a cegnel. Ilyen hosszu szabin masfel eve nem voltam. Vettem is repulojegyet az orszag eszakkeleti reszere.

[mibwalker]

Sziasztok!

Eddig ugy volt, hogy 2008. juliusban kivehetek 3 het szabit. Mar nagyon keszultem ra, kezdtem volna megerdeklodni a repulojegy-arakat Magyarorszagra, de ma mondta a fonokom, hogy csak 13 nap szabim van arra az evre hetvegevel egyutt (meg meg januar elejen egy kicsi, amikor cegleallas van). A brazil torvenyek ertelmeben a munkavallalo, ha elkezd dolgozni egy cegnel, az elso egy evben nem mehet szabira. Mivel nekem a munkavallaloi vizumom csak kesobb keszult el, akkortol szamitjak az egy evet, igy nekem majdnem ket evet kell varmi a szabival. (Igaz, tavaly is volt 10 nap cegleallas karacsony-ujev tajekan, ami azert tobb a semminel.) Iden, amikor a tesoim itt voltak, kaptam egy hetet, amit en nem akartam, mert tudtam, hogy akkor levonjak a jovo evibol. A "kisfonok" azt mondta, ne izguljak, gyujtsek tulorakat es a mi cegunknel ez megoldhato, hogy igy is kivehessem a 3 hetet 2008. juliusban. Ennek ellenere nem akartam, de azt mondta, hogy muszaj, mert mar megbeszelte a klienssel. Most valoszinuleg az tortent, hogy az o szava megse eleg, es a nagyfonok vagy a kliens semmikepp sem enged tobb szabit. 13 nap pedig nagyon keves egy europai uthoz, mert legjobb esetben is 4 nap csak az utazas, aztan faradt az ember, mikor megerkezik, szoval alig tudnek otthon tolteni valamennyi idot, es ahhoz azert nagyon draga a repulojegy.

Ez nem tul pozitiv hir a mai napra. A szuleimnek meg nem tudom, hogy fogom elmondani. Mar iden is nagyon szomoruak voltak, hogy nem mehettem. Tokre ilyen tragikommedianak erzem, hogy annyi mindent megtettem, hogy eljuthassak Braziliaba es hogy itt maradhassak hosszabb idore, most meg kezdtem ugy erezni, mint egy borton, amibol nem lehet kimenni. Olyan igazsagtalannak erzem, hogy azt az egy hetet teljesen akaratomon kivul ram eroszakoltak iden, es ezert nem lathatom meg jovore se a szuleimet es a magyar barataimat.

Mit tegyen ilyen esetben az ember? Gondolkozom, hogy holnap egyszerre beszelek errol a kis- es nagyfonokkel, vagy kuldok mindkettojuknek egy emailt. Igazabol mindkettojuket jofejnek tartom, es tudom, hogy nem szandekos kicseszes, csak nem gondoltak bele idejeben a dolgokba. Viszont ugy erzem, ez olyan nagy szivatas, amit nem erdemelek meg. Most komolyan nagyon erdekelne a velemenyetek, hogy ti mit tennetek ebben az esetben.

[mibwalker]

Ma reggel kiderult, hogy tegnap rosszul ertettem, es nem is 13, csak 6 nap szabim van 2008-ra (a karacsonyi szunetet leszamitva). Kertem a nagy es kisfonokot, hogy beszeljuk meg ezt a temat. Nagyon normalisak voltak, es elmagyaraztak, hogy tenyleg nem a ceg akar kiszurni velem, hanem a brazil allami torvenyek szerint az en helyzetemben nem jar tobb. Azt is mondtak, hogy iden azert adtak azt az egy hetet, mert lattak, hogy nagyon faradt vagyok, es ugy iteltek meg, hogy feltetlenul szuksegem van ra. Szoval van 6 nap szabim jovo evre, en meg szerettem volna legalabb 18-at az utazasra, hogy 2 hetet otthon tolthessek. A fonokeim azt mondtak, hogy teljesen megertik, es megprobaljak megbeszelni az ugyfellel, hogy 2008-ban utazhassak, es azt a 2009. evi szabimbol vonjak le.

Fogalmam sincs, hogy menni fog-e, azt viszont jo volt latni, hogy maximalisan joindulatu fonokeim vannak, akik teljesen kiallnak mellettem. A nagyfonok azt mondta, hogy mostanaban teljesen meg van elegedve a munkammal es szuper jol csinalok minndent. Ezt annyiszor elmondta kulonbozo formaban, hogy szinte megijedtem, hogy mi van, ha nem sikerul tartanom ezt a szintet. Egyik baratom erre azt mondta, hogy tuti fogom tudni tartani, arra az egyre kell ugyelnem, hogy ne stresszeljem magam, mert nalam az az egyetlen problema-forras. Azt is elmondta a nagyfonok, hogy az eddigi jo teljesitmenyem miatt raktak at a ceg jelenlegi legfontosabb es legnehezebb projectjere (amit, ha jol ertettem, megtiszteltetesnek kell venni .

Amugy arra buszke vagyok, hogy teljesen higadtan es nyugodtan tudtam beszelni egy olyan temarol, amit tenyleg nagyon stresszesnek ereztem. Abszolut nem jellemzo ram az indulatmentesseg - bar talan ezen a teren fejlodtem mostanaban a legtobbet. Orulok, hogy ilyen jol vettem ezt az akadalyt.

Ettol fuggetlenul, ha nem sikerul jovore utaznom, nincs kizarva, hogy nem lesz kedvem tovabb itt maradni. Sokat kuzdottem, hogy kijuthassak Braziliaba, aztan, hogy itt maradhassak, de annyira azert nem fontos, hogy _minden_ mast ennek alarendeljek. Ezt persze nem kell ma eldontenem, de jo maga a tudat, hogy a brazil munkajogi torvenyeknek alavetni magam nem az egyetlen lehetoseg az eletemben.

[kircsi]

szia, hát elég durván hangzik ez a szabi-törvény, én szinte biztos, hogy nem tudnám ezt vállalni, de nem vagyunk egyformák
Számomra még belegondolni is horror , mivel nekem "két családom" van, egy itt, egy Lengyelországban a barátom által, így pl. Húsvét és Karácsony környékén mindig kiutazunk oda, mivel náluk nagyon szépek ezek az ünnepek...plusz a nyaralás, stb. Én 1973-ban születtem, nekem 2007-ben 24 (!) fizetett szab. nap járt! Azért ehhez képest a 6 semmi...
Szóval minden elismerésem az alázatodért, a brazil törvényekre meg dühös vagyok
Kitartás!!!
A derekam jobban van, köszi.
_________________
kircsi

[mibwalker]

Szia Kircsi, tenyleg eleg durva az itteni szabi-torveny. En is csak fokozatosan tudtam meg, hogy mukodik, igy folyamatosan er a meglepetes, hogy mindig joval kevesebb szabim van, mint gondoltam. Viszont mostmar azt hiszem, teljesen megertettem, igy kiszamoltam, hogy 2008-ban nem 6 nap jar, hanem 8. Ennek ma vagy 10-en utananeztek, vegul a nagyfonok igazat adott nekem. Persze nalunk hetvegevel egyutt szamoljak, ugyhogy akkor is csak 6 munkanap, de azert meg hozzajon egy pici januar elejen, a karacsonyi szunet vegebol. Persze mindez nem valtoztat azon, hogy a torvenyileg rendelkezesre allo szabimmal jovore se tudok Magyarorszagra utazni, arra viszont latok valamennyi eselyt, hogy megelolegeznek nekem egy utazast a 2009. evi szabimbol levonva. Meglatjuk.

Egyebkent nekem egy szavam se lehet sok mas emberhez kepest. Itt, mikozben felsooktatasban reszesul az ember, tobbnyire vegig dolgozik a tanulas mellett, sokan teljes munkaidoben, es erre a statuszra a torveny szerint semmi szabi nem jar. Szerintem pedig tobbet erdemelnenek mint mas, mivel ok tanulnak is mellette. Egyik kollegam ma mondta, hogy 5 eve dolgozik, es most fog eloszor szabira menni. Amikor ezt ledobbenve mondtam egy masiknak, mondta, hogy nala is ugyanugy volt. Szoval en tenyleg maradjak csendben!

Olyan szempontbol viszont jobb itt dolgozni mint otthon, hogy maga a munka sokkal kevesbe stresszes. Ez nem azt jelenti, hogy konnyebb vagy hogy kevesebb idot kell bent tolteni, csak remeges es stresszeles helyett emberi legkor van, valamint remekul elpoenkodunk csomo dolgon. Neha a legnehezebb feladatok alatt is majdnem olyan erzesem van, mintha kozben buliznek. Sokszor annyit rohogok a munkahelyen, hogy megfajdul a hasam.

Na, mostmar tenyleg nagyon off vagyok jo ideje. Tekintsetek ugy az ilyen jellegu bejegyzeseket, hogy egy volt anyagos az uj eleteben szerzett tapasztalatait osztja meg veletek. Egyebkent keresgeltem a neten, es talaltam egy NA cimet itt, a varosban. Mivel olyan keves idom van, meg nem hivtam fel, mert elobb ki kene talalni, mikor tudnek elmenni. Tegnap este nagyon azon voltam, hogy egy probat mindenkepp meger. Mara viszont ki is ment a fejembol, csak most este jutott ujra eszembe. Talan idovel megprobalkozom vele. Jo lenne nehany hasonlo tapasztalattal rendelkezo emberrel beszelgetni. Igazabol nem is tudom, hogy birom igy, hogy senki szemelyes ismerosom nincs, akivel az anyag-temaban szerzett tapasztalatainkat idonkent megoszthatnank.

Kircsi, orulok, hogy jobban van a derekad. Megy az otthoni torna? Egyebkent minden okes veled? A baratod ezek szerint lengyel? Milyen nyelven beszelgettek?

[mibwalker]

Az uj projektemen az egyik tarsam mondta, hogy o gyakran sziv spanglit. Mondtam, hogy en meg Braziliaban egyszer se szivtam, mire o azt mondta, ezt be kell potolni. En pedig azt valaszoltam, hogy jo otlet... Hogy miert? Mert mar tobb mint 3 eve tiszta vagyok, es nem hiszem, hogy tul sok ertelme van meg az idot szamolgatni. Azonkivul egy spanglit nem hiszem, hogy ugy kene venni, hogy elrontja a tisztasagomat. Ahogy Kircsi is irta, vannak olyan emberek, akik a leallas utan neha isznak alkoholt, neha szivnak egy kis fuvet, de ettol meg nem lesznek egyiknek se rabjai es kemenydroghoz se fognak nyulni ujra.

Hm... ezt mondom most. Tulajdonkeppen magamat probalom meggyozni, hogy nyugodtan megtehetem es nem lesz semmi baj. Valami meg azt sugja, hogy megse kene. De miert? Tenyleg tokre nem tudom elkepzelni, mit arthatna. Leginkabb attol tartok, hogy utana utalni fogom magam. De miert? En akarok a "mintagyerek" lenni, aki mindig mindent tokeletesen csinal? Dehogyis!! Nekem is kell neha kikapcsolodas, buli, baromsagok. Ettol a hetkoznapokban ugyanugy fogom vegezni a munkamat, stb.

Azt hiszem, egyelore nem valaszolom meg ezt a kerdest. Talan megvarom a konkret ajanlatot, es ha valoban bekovetkezik, akkor eldontom, elek-e a "lehetoseggel" vagy sem.

[mibwalker]

A hosszu hetvegebol marcsak nehany ora van hatra. Altalaban nem szoktam stresszelni vasarnap delutan, de ha most akar a holnapi napra, akar az elkovetkezendo egy honap barmelyik napjara gondolok, nem mondom, hogy a magabiztonsag es a mindenhatosag erzete uralkodik el rajtam. Leirom, mik a kilatasaim a kozeljovore nezve, hatha ettol jobban fogom erezni magam.

Holnaptol kezdve egy tanfolyamra fogok jarni, ami hol heti 4, hol 6 orat vesz igenybe csak a reszvetel, es ugye kene ra plusszban is tanulni. Nekem eddig is minden percem be volt osztva, es teljesen fel kellett forgatni a menetrendemet, hogy beleferjen ez a tanfolyam. Vagy ket oran keresztul sakkoztam, hogy melyik elfoglaltsagomat melyik mas idopontra tudom atrakni ennek erdekeben. Ezenkivul a mult hettol vagyok egy uj projecten a meloban, amirol azt mondjak, hogy a ceg jelenlegi legnehezebb projectje. Sokszaz oldalas dokumentumokat kene olvasgatni, amibol nehany teljesen kinaiul hangzik. Holnap lesz egy workshop egy olyan - projecten beluli - temarol, amirol en kb. ket mondatot tudok mondani, aztan megall a tudomany. Kicsit stresszel a gondolat, hogy az ertelmes emberek majd beszelgetnek, en meg csak nezek ki a fejembol. Megprobalok legalabb majd valamelyest ertelmes kerdeseket feltenni. A fonokom azt mondta, figyeljek oda nagyon, hogy aztan elo tudjam adni azoknak, akik nem voltak ott.

Keddenkent olyan meetingeken veszek reszt, ahol ilyen konferencia telefont hasznalunk, vagyis mindket oldalon tobb ember van, sokszor tobben beszelnek egyszerre, neha halkan, es a keszulek minosege nagyon rossz. En vagyok az egyetlen, akinek nem az anyanyelven tortennek ezek a megbeszelesek, tehat rendkivul nagy figyelmet es koncentraciot igenyel.

Holnap reggel 8:30-ra kell mennem es este 9-ig maradnom a cegnel, igy hajnalok hajnalan kell futni mennem. Ezekutan kedden 7:30-ra kell mennem es szinten este 9-ig maradni (igaz, aznap delben kiugrok egy konditermi edzesre). Inkabb nem folytatom, mi a menetrendem a het tovabbi reszere. Persze a cegnel nekem nemcsak a normal melom van, hanem az angol tanitas is, emiatt kell tobb idot bent toltenem. Most meg meg a tanfolyam is ratesz jo sokat. Ettol azert meg tovabbra is fogok minden nap sportolni es megprobalom az egyeb tanulmanyaimat se elhanyagolni. Es vannak meg a gitaroraim: ezt az egyet lehet, hogy atmenetileg hanyagolni fogom picit.

Na mindegy, sok ember haborukat meg hadifogsagokat is atelt, ehhez kepest az en helyzetem szinte nyaralas. Csak nekem mondjuk nem szimplan a tuleles a cel, hanem a folyamatos jo eredmeny biztositasa az uj projekten, es mindenben, amit csinalok. A tanfolyamra se azert jarok, hogy kipipaljak a nevemet, hanem hogy amit megtanulok, hasznositani tudjam tovabbi palyafutasom soran. Nagyon-nagyon orulnek, ha sikerulne mindent jol csinalnom! De ennek alapfeltetele, hogy ne stresszeljem magam.

Bocsi, hogy megint ennyire off voltam, de tenyleg kicsit megkonnyebbultem attol, hogy leirtam, es talan lesz par ember, aki elolvassa.

[mibwalker]

Folytathatom az off-olast? Tuleltem a mai napot. Nem mondom, hogy igy a vegere udenek es frissnek erzem magam, de viszonylag jol helytalltam. Megvolt a hajnali futas (a fele meg sotetben), resztvettem a HP-s workshopon, ahol talan ketszer is hallattam a hangomat. Azutan letoltottem a melo tovabbi reszet, majd utolso nekifutaskent meg megeroltettem az agyamat az esti tanfolyam erejeig.

Hat, szoval a mai nap megvolt, de most az uj project miatt valahogy ugy erzem, annyi mindent meg kene tanulnom annyi erthetetlen dokumentumbol, hogy kicsit kiabrandito. Igazabol fogalmam sincs, mit kell egyaltalan tudnom belole, es egyelore senki sincs, aki ebben iranyt tudna mutatni. Kicsit mintha megingott volna alattam a talaj. Nagyon szeretnem a tovabbiakban is jol csinalni a dolgaimat, de egyszeruen fogalmam sincs, mit kell ehhoz tennem. Holnap lesz a telefonos meeting, es gozom nincs, mit fogok mondani. Meg azt se nagyon tudom elkepzelni, mit fognak kerdezni.

Ti ismeritek az ilyen helyzetet? Egyetertetek abban, hogy mindenek elott legfontosabb nyugodtnak maradni? Es abban egyetertetek, hogy ha az ember elhiszi magarol, hogy idovel kellokeppen elsajatitja a dolgokat es igenis, jol fogja vegezni a melojat, akkor jo esellyel tenyleg igy tortenik?

[kircsi]

Szia mib! Idézek az írásodból: "Ahogy Kircsi is irta, vannak olyan emberek, akik a leallas utan neha isznak alkoholt, neha szivnak egy kis fuvet, de ettol meg nem lesznek egyiknek se rabjai es kemenydroghoz se fognak nyulni ujra." Ezt valóban én írtam, de szeretném hozzátenni, hogy az ilyen eset a ritkább, legalábbis azoknál, akik függőnek tartják magukat... Találkoztam már ilyennel, én magam sem kezdtem újra ópiátokat használni, de amióta teljes absztinenciában élek újra, azt gondolom, hogy EZ A TUTI. SZÁMOMRA! Nem tudom, hogy neked mi a "tuti", de ha ott van az a kis belső hang, amiről írtál, és azt súgja, hogy valamiért NEM KÉNE szívnod, akkor miért is ne hallgatnál rá?! Ez az én véleményem. LEHET, hogy nem nyúlnál újra keményebb droghoz egy kis szívás után, de ez a LEHET egyáltalán nem megnyugtató...mert HONNAN TUDOD, hogy te nem abba a "táborba" tartozol-e, aki szép lassan visszacsúszik? LEHET, hogy nem, LEHET, hogy igen... Az, hogy rizikózol-e, vagy sem, a te döntésed. Mindig mi döntünk, és JÓZANUL dönteni jó dolog.

_________________
kircsi

[mibwalker]

Sziasztok! Kircsinek az utolso irasarol nem kaptam email ertesitest, ezert most csak veletlenul neztem be es lattam. Nos, igaz, valoban LEHET, hogy nem esnek vissza, de NEM TUDHATOM, melyik taborba tartozom. Es ahogy mondtad, miert ne hallgatnek a belso hangra. Nos, valahogy nagyon ugy erzem, nem fogok szivni. Igazabol csak egy napig gondolkodtam rajta, aztan ki is ment a fejembol, hogy szobajott egyaltalan. Amikor legkozelebb javasolta a srac, mar egyaltalan nem is volt kedvem hozza. Tenyleg en is jozanul erzem stabilnak magam, sot, meg igy se mindig. Hat megha szivnek...

Mostanaban meginkabb robot eletformaba kapcsoltam, mert annyit kell tanulnom ezen az uj projecten, hogy mar hetvegeim sincsenek, es sokszor ejszakaim se. Nagyon-nagyon bonyolult, agyat minden szempontbol kimerito dolgokat kell tanulni, amiknek lehet, hogy nagy reszet nem is fogjuk hasznalni, de mivel nekem most ezt a feladatot irtak elo, ennek probalok a leheto legjobban eleget tenni. Ha nem megy munkaido alatt, hazahozom, es nem nyugszom bele, ha nem ertem meg. Annyira nem, hogy naponta tartok meetingeket a kozvetlenul velem dolgozoknak, es en magyarazom el nekik. Ezzel egyreszt az o dolgukat akarom megkonnyiteni, masreszt biztos akarok lenni benne, hogy en valoban ertem es tudom, es ha elmagyarazom masoknak, attol meginkabb megmarad bennem. Persze meg igy is eleg benanak erzem magam, mert mindig ugy gondolom, hogy sokkal tobbet is tudhatnek mint amennyit tudok es minden meeting elott kicsit szorongok, hogy jol el fogom-e tudni mondani. A klienssel valo meetingek elott meg meginkabb stresszelek, mert tudom, hogy barmikor kerdezhet olyat, amire nem fogok tudni valaszolni. Szoval nem egy aranyelet, dehat mi jobbat tehetnek??!!

[egy senki]

Sziasztok!
Nem is tudom hogy hol és hogyan kezdjem..... Igazából nem is tudom jó ötlet-e ez, de veszteni valóm nincs.
Anyagoztam. Nem rengeteget, de ahhoz épp eleget, hogy majdnem elmerültem az ingoványban. Aztán jött egy snitt, valamiért, igazándiból nem tom, de több mint 3 éve tiszta vagyok. Az elején nagyon kemény volt, aztán egy kicsit jobb. De az uttóbbi néhány hétben megint úgy érzem magam mintha az elején járnék a leállásnak. Szenvedek. pokolian. Meg akarom állni, tiszta akarok maradni, de percről percre nehezebb megállni.
Tanácstalan vagyok és kétségbeesett. Napok óta böngészem a netet, olvasok, kutatok. Megtaláltam ezt a fórumot és az összes lehetőség közül ez teccett a legjobban.
Igazából magam sem tudom mit szeretnék ettől a "helytől", egy biztos most jó hogy írhattam/írhatok és olyan arcok olvassák, akik tudják,hogy mi ez az egész, nem kell magyarázkodni, csak úgy írhatok, és ez jó legfőképp azért, mert őszinte lehetek.
csak egy senki

[mibwalker]

Szia egy senki!

Ha budapesti vagy, en a helyedben elmennek a Megalloba. Egyebkent nekem is van neha olyan erzesem, mintha tokre a leallas elejen lennek, es semmihez nincs kedvem, legszivesebben csak anyagoznek megint. Olyan is van, hogy egy-egy tortenes keszit ki annyira, hogy ugy erzem, nem is fejlodtem semmit az elmult harom evben. Mostanaban a faradtsag kerit ugy hatalmaba, hogy sokmindent negativabbnak latok, mint altalaban, es estenkent azon gondolkozom, mennyivel egyszerubb lenne egy kis speeddel ebren maradni tanulni.

Igazabol nem tartom normalisnak ezeket az allapotokat, csak jelzem, hogy nemcsak nalad fordul elo. Az szerintem valoszinu, hogy ez a zuhanasod atmeneti. Persze, ha megprobalsz tenni ellene, valoszinuleg hamarabb elmulik. Szerintem, ha beszelgetsz a barataiddal, vagy ha elmesz sportolni, az mindenkeppen jot tesz. De ha kapcsolatba lepsz segito sorstarsakkal es veluk tudod mindezt megbeszelni, az lehet a leghatasosabb megoldas.

Azon erdemes elgondolkodni, hogy tortent-e valami, ami kivaltotta ezt az erzest vagy "magatol" jott. Persze az utobbiban nem hiszek, de olyan van, hogy mi magunk nem vesszuk eszre, mitol erezzuk hirtelen jobban vagy rosszabbul magunkat. Erdemes megprobalni ennek a vegere jarni. Kivancsi vagyok, mi lesz veled a tovabbiakban. Varom tovabbi hozzaszolasaidat.

[egy senki]

Szia!

Tudom, hogy mi az ami ami kikészített, azt kell helyre rakni, és az idő (no meg jó adag bátorság kell hozzá, meg kitartás- ami most asszem nekem nincs ). És ettől félek a legjobban az időtől, mert most nem az én malmomra hajtja a vízet, legalábbis most azt érzem.
Elakadtam, és egyhelyben topogok. Nagyon félek a csúszástól, de most vágyok is rá (hú ezt nehezen írtam le- pedig így van), mert szeretném, ha végre nem 1 dolog pörögne bennem, szeretnék kikapcsolni végre, akár örökre is......
a sport, vagy a munka sajna már nem segít, beszélgetni a múltamról magamról nem szoktam, valahogy nem megy, a terápiákat is megszenvedtem
Lenne egy ember akivel talán őszintén tudnék beszélni, de nem lehet, a munkakapcsolatunkból adódóan.
Most elég kilátástalannak látom ezt az egészet és egyre sötétebben a jövőmet.
Nem tudom, hogy mi lesz, vagy meddig húzom még.

[mibwalker]

Szia egy senki!

Az azert valami, ha tudod, mi keszitett ki. Ettol persze meg nincs megoldva a dolog, de picit segithet a megertesben. Az ido... hat, sajnos en is ugy latom, hogy o nem oldja meg a dolgokat. Igazabol minden, amit irsz, ismeros egy kicsit. En is most elegge lent vagyok, es nagyon lenne kedvem nyomni egyet. Hogy miert nem teszem? 1. Nem tudom, hol lehet kapni ebben a varosban. 2. Ha most betepnek, holnap hogy neznek szembe magammal? 3. Ha ismet elkezdenek cuccozgatni, nem tudnek helytallni a munkamban.

Nekem amugy sokat segit a sport. Nem is tudom, enelkul hogy elnem tul. Es nyilvan a munka is sokat segit, meg akkor is, ha mostanaban inkabb a stresszes reszet latom a sok tanulnivalo miatt. A baratokkal valo beszelgetest egyebkent nem ugy gondoltam, hogy feltetlenul a problemarol, hanem barmilyen temarol, ami egyszeruen kikapcsol. Az ember magaban sokkal tobbet agyal feleslegesen. (En pontosan ezt csinalom. Ugy erzem, annyi a dolgom, hogy nem engedhetek meg magamnak barati csevegest, ugyanakkor sokszor azon kapom magam, hogy a dolgaim vegezese helyett baromsagokon agyalok.)

Mivel nem vagyok nalad sokkal jobb passzban, nem hiszem, hogy sokat tudtam segiteni. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogyha becuccoznank, nem oldana meg semmit. Altalaban ugy erzem, hogy azok az elmenyek, amik csak addig "hatnak", amig (onmaguk) tartanak, nem igazan vezetnek sehova. Szivesebben teszek olyasmit, ami hosszutavon is epit, nemcsak annyi, hogy egyszer megtortenik, es masnapra elfelejtem az egeszet. Az anyagozas viszont az utobbinal is rosszabb, mert megcsak el se felejtenenk masnapra, hanem sulyos lelkiismeret-furdalast okozna. Te is szoktal arrol almodni, hogy visszaasel, nem? Gondolj bele: milyenek azok az almok! Szeretned, hogy valosagga valjanak?