Megálló Csoport

[Szakonyi Gabriella]

Kedves Maki!

Én így érzek és gondolkodom:

f...ing hétfő
f...ing munka, munka, munka
f...ing nagyváros

Úgyhogy, én sokkal jobban gondolkodom, mint te.

továbbá:

Az Atletico amúgy is mindig kikap.

Abban egyetértek, hogy szép napot és józanság yeaaaahhhhh! (Ezt Komlón kiabáltad, erre pontosan emlékszem.)
_________________
easy

[Makay]

tudhattam volna ...hogy .....és pedig.... akkor viszlát....f

[olaszy]

"Hé Joe! Kezedben a fegyverrel mond hova mész?"

[Joe]

Sziasztok!
Ma vagyok 30 napos. Nem egy nagy teljesítmény, de egyenlőre ennek is örülök. Rengeteg dolgot megcsináltam, amit eddig a pia miatt nem voltam képes.
Megváltozott az életem, amióta józanul élek.
Vigyázzatok magatokra Ti is és tartsátok meg a józanságot! Csak most jöttem rá, mennyire drága kincs ez.
_________________
Joe

[olaszy]

Szia Joe!

Nagyon is nagy taljesítmény!!!!! Ne becsüld le az érdemeidet és légy nagyon büszke a 30 napra! Sokszor nehezebb elindulni egy úton mint járni rajta, mert ha már úton vagy "csak" tovább kell menni. Teljes szívemből gratulálok a 30 napodhoz.

Ölellek

[Szakonyi Gabriella]

Szia Joe!

Nem nagy teljesítmény??????

Nincs teljesítmény hanem minden józan nap egy csoda.

Ismered a mondást: "a hal úszni akar" az alkoholista inni, a drogos drogozni és így tovább, mi pedig betegségünk természetével dacolva tiszták maradunk - "egyszerre csak egy napra", ahogy ottan Amerikában mondják.

Igen, nagyon értékes és drága kincs a te harminc napod, de még drágább az, hogy ma is tiszta vagy!

Gabi
_________________
easy

[kircsi]

HAHÓÓÓ JOE!!!
Mi van veled???

_________________
kircsi

[Joe]

Sziasztok!
Alkoholista vagyok...
Szia Kircsi:) Örülök, hoyg eszedbe jutottam.
Mostanában nem jelentkeztem, de most van mondanivalóm bőven.
100 napja józanodok.
Egyenlőre ennyit sikerült összehoznom, ami az elmúlt 7 évhez képest elég jó eredmény nálam, mert az azt megelőző hét évben összesen nem volt 2.400 óra, mikor ne lett volna alkohol a véremben. Van aki viccesnek találja, van aki szomorúnak, ha ilyesmivel találkozik. Szóval végletes. De így józanon utánagondolva azért végletes, mert nincs középút. Azért nincs középút, mert nem normális dolog.
Sokat gondolkoztam, miért is kezdtem el ennyire inni és vajon mi lehet az oka? Ma már tudom, hoyg butaság ezt keresnem, inkább temetnem kell a múlt dolgait. A jövővel foglalkozok csak, de sosem a távoli jövővel. Egyszerűen próbálom megoldani a mindennapjaimat és nem kerítek sallangokat minden köré. Eddig csak fontos és mégfontosabb dolgok voltak az életemben. Ma már Fontos és kevésbé fontossá vált minden. Hiszen egyik hibám éppen ez volt, hoyg nagyon fontosnak tartottam magam, mert nekem annyi fontos dolgom van. Butaság!
A legnagyobb hibám a végletesség volt mindíg is. Sosem tudtam kicsit szeretni, vagy kicsit nem szeretni emberreket, hanem mindenkit vagy nagyon szerettem, vagy nagyon gyűlöltem. Butaság! Lecseréltem ezt is. Most megválogatom, kinek osztom a szélsőséges érzelmeimet, a többi embert csak kicsit kedvelem, vagy kicsit mellőzöm.
Folytathatnám még a sort, de nem untatok senkit vele.
Hogy mindezeket miért mondom el?
Mert azt hiszem, hoyg ezek a szélsőséges dolgok amik tönkretették az életemet és hagytak egy hatalmas tátongó űrt egymásközt. Ezt a képletes "tátongó ürességet" töltöttem ki az alkohollal. Az alkohol persze még nagyobbra tágította a rést, hoyg több helyet foglalhasson el az életemben, aztán minden más megszűnt, egyeduralkodóvá vált.
De maradt még egy kis üzemanyag a józan életből, amihez egy kis szikra kellett és gyújtott annyi fényt, hogy meglássam, hoyg segítségre van szűkségem.
Itt szeretném megköszönni Valakinek ezt az eddigi 100 boldog józan napot és a további lehetőséget a folytatásra!
Most elaludt bennem az ivási vágy, mert nem csak hogy absztinens vagyok, de egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mértékletesebb életvitelt folytatok és ilyen gondolkozást is alkalmazok. Természetesen napi gondok még most is akadnak, hiszen sosem szűnnek meg, de amit tudok megoldom, amit nem, azzal meg egyszerűen megbékélek és kész. Valami ilyen szerettem volna lenni újra. asszem...
Minden reggel úgy ébredek, hoyg átgondolom az előttem álló nap teendőiét és úgy fekszek le, hoyg kiértékelem az eltelt nap eseményeit. De a számvetésben mindíg pozitívan jönnek ki a dolgok a végén valahogy. Amíg aktívan ittam, minden reggel úgy keltem fel: "Ki, mivel fog ma cseszegetni, minek zaklatnak engem egyeltalán?"
És úgy feküdtem le: "Ez is volt egy semmirekellő nap! Miért nem lehetett engem békénhagyni? Foglalkozzon az a hülye is a saját dolgával!"
Ilyen és hasonló dolgok kavarogtak a fejemben és csak sajnáltam magam a nyomorúságomban, amit létrehoztam magamnak. Senkinek nem hagytam helyet az életemben. Csak én léteztem. "Hiszen ki más lehetne tökéletesebb nálam??" - gondoltam. Csakhogy a pzitív tulajdonságaimat annyira el kezdtem magasztalni, hogy megfeledkeztem a hibáimról és hogy azok ugyanúgy az enyémek és bizony azzal is kell foglalkoznom, hoyg a hibákat kijavítgassam. Vagy legalábbis ha kijavítani nem is tudom, beismerjem őket.
Itt van máris egy nagy hibám, amit még mindíg nem tudtam kijavítani: Szeretek sokat beszélni
Köszönöm, hoyg meghallgattatok!

Vár még rám a a holnapi nap, amit szeretnék megint józanon megélni!

És Veletek mi van? HOgy vagy Pepsy?
_________________
Joe

[Joe]

És persze üdvözlöm még Svejnt, Gabit, Makkait, Csabit, meg mindenki mást is.

Mindjárt benézek a másik fórumokra is, csak még szét kell szednem egy nyomit, amit nem tuti, hoyg majd még egyszer össze is tudok rakni.
_________________
Joe

[kircsi]

szia joe, nem untattal a soraiddal, NAGYON orulok ES GRATULALOK A 100 NAPODHOZ!!!
en most csak ilyen szukszavuan fejezem ki magam...tenyleg orulok es drukkolok, igy tovabb!!!
udv,
_________________
kircsi

[Joe]

Szia Kircsi:)
Köszi
És Veled mi van, mióta nem fordultam itt elő?
_________________
Joe

[kircsi]

szia,
sok minden tortent-tortenik velem, meg nem is...a SOK az belul tortenik, mindig ujabb es ujabb megoldando feladatok, es egyik sem konnyu, raadasul osszefuggesben vannak a fuggo szemelyisegemmel, nagyon is.
most nem tudom kifejteni, de koszi az erdeklodest...talan majd ha hazamentem varsobol, irok meg.
vigyazz magadra,
udv
_________________
kircsi

[Joe]

Szia:)
Igen. Nálam is nagyon sokminden történik a belsőmben.
Amikor még aktív ivó voltam és abba akartam hagyni, azt gondoltam, hoyg ha nem iszok tovább, megváltozik a világ. Butaság... naívság volt részemről. Amit leromboltam magam körül az évek folyamán, most mind újra kell építenem. Először azt hittem, pillanatok alatt tetőalá hozom én ezt. Nem így van. Nagyon sok munka és türelem kérdése.
Úgy fogom most fel az egészet, mint egy ház újjáépítését. Pl. ha a régi szigetelés rossz volt és ázott a ház, azt ki kell javítani, esetleg még cserélni is, hiszen hiába húzom rá a szép új vakolatot, le fogja dobni magáról.
Építkezzetek Ti is tovább!
_________________
Joe

[Szakonyi Gabriella]

Szia Joe!

100 nap józanul, csodálatos dolog. Még csodálatosabb, ami utána jön.

Azt mondják (AA-ban, NA-ban), ha dolgozok a programon, értsd: járok gyűlésekre, dolgozok a lépéseken, használom a szponzort, felsőbb erőt, teljesítek szolgálatot, akkor egyre csak jobb és jobb lesz az életem, a mindennapi és egyéb felmerülő gondok ellenére, illetve mellett.

Továbbá ezt a fura ellentmondást: csak a mai nap - soha többé nem kell használnom/innom.

Továbbá azt is, hogy ez egy egyszerű program, bonyolult emberek számára, mint én, pl.

Most aztán elláttalak útravalóval, de hát én is ezt kaptam, ingyen, és tovább is adom, ingyen.

további vidám józanodást!

Gabi
_________________
easy

[Joe]

Szia Gabi

Köszi a tanácsokat! Valami ilyet vettem le én is a józanodásom kezdetén a gyűléseken.

A bonyolultság. Ez is egy hibám. Pedig a dolgokat egyszerűbben is tudnám kezelni. Ha valamilyen problémát nem lihegek túl, akkor szinte magától megoldódik, nekem alig kell valamit tennem:
Még aktív koromban rosszul raktam le a kompresszoromat, ami eldőlt és eltört a műanyag burkolata. Az én hibám volt. Persze akkor mindenki hibás volt, hogy miért rakott mellé valami mást és biztos azért dőlt el. Butaság...Ha nem siettem volna vissza az üvegemhez, akkor szépen rendben rakom le és semmi bajom vele. Nos, ezt a kompresszort azóta sem tudtam használni. De a napokban megfogtam és csináltam rá egy burkolatot lemezből. Korábban hozzá sem mertem volna nyúlni lakatosmunkához. ÉN A VASGOLYÓT IS EL TUDM RONTANI. Ez volt a jelszavam.
Szóval a lényeg, hoyg most megint tudom használni a kompresszort, mert nem voltam lusta elszánni magam, hogy belevágjak.

A kezdet nehéz nekem mindenben. Hogy belevágjak valamibe. Mert kifogásokat találok, hoyg nekem ez úgysem menne, meg ilyesmi.
Pedig minden megy, csak csinálni kell!
Ugyanilyen nehéz volt eljutnom addig is, hoyg végül elkerüljek az első AA-gyűlésekre. Most már a heti programom része a gyűlés és a napi programom része az önsajnálat helyett a helyzetértékelés: Vagy meg kell békélnem azzal, amin nem tudok változtatni, vagy bátorság kell, hogy változtassak rajta.
Nincs más kérdés. Ilyen egyszerű az élet és kész.

Viszont a szpozor-kérdés még nyitvaáll. (perrsze sokminden más is, de most ez foglalkoztat)
A szponzor választja ki a szponzoráltat, vagy fordítva? Ha én választok szponzort, minek alapján érdemes gondolkozni? Szimpátia, vagy hasonló eset alapján?

Köszönöm
_________________
Joe