monostorapáti

Monostorapáti Veszprémtol 35 km-re, Budapesttol 165 km-re található, a Veszprémet Tapolcával összeköto 74-es számú út mentén. A község délkeleti határa a Káli-medence Tájvédelmi Körzethez tartozik. A községből a Macska-hegy és a Boncsostető között, szőlők futnak fel a Kőtenger Természetvédelmi Területig. A Boncsostető 448 m magas, tetején van a Batsányi-kilátó, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Balaton-felvidék egyik legszebb részére. Az Egervíz-patakot Kapolcs községnél felduzzasztották, így keletkezett a Monostorapáti-víztároló, amely halastóként működik. A völgy éghajlata kedvező, tiszta, friss levegője vonzza a letelepedőket.  
Monostorapáti az Egervíz völgyében letelepült Szent Lélek bencés apátság birtoka volt, ezért kapta az Apáti nevet.  

Mátyás király idején kapta a Monostorapáthy nevet. A régi időkben híresek voltak malmai. Az Egervíz-patakon hat malom is működött 1599-ben. 1792-ben a térképek már csak két vízimalmot jeleznek.  
Monostorapáti határában nagy bükk-, cser- és tölgyerdők voltak. A XVIII. Sz.-ban juhászok és famunkások telepedtek be. 1787-ben már 675-en lakták. (1 pap, 4 nemes, 4 mesterember, 31 paraszt, 122 zsellér, 30 polgár és paraszt örököse, 19 egyéb, 144 fiúgyermek, 324 nő.) 1773-ban magyar falu katolikus lakossággal. A katolikus tanító helyben működik, olvasást, írást tanít. Katolikus templomát 1759-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette.  
A falu lakosságának a XIX. Sz. folyamán a szőlőművelés és az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást.  
Idegenforgalma fellendült az elmúlt évtizedekben, melyhez a gyönyörű szurdokvölgy, a Tapolcai-medence vulkánjainak közelsége és a vendégszerető lakosság járult hozzá. Rendezvényeik sok turistát vonzanak.