Ahol minden elkezdődött: Párizs
Jack készen állt az estére egy gyönyörű nővel a karjaiban. Egy fekete öltönyt viselt, és valami különlegeset akart adni Sue-nak ezen az éjszakán.
Ellenőrizte a zsebét, az ajándék ott volt. Két tucat rózsát rakott az asztalra, oda ahol Sue is észreveszi. Ekkor zajt hallott. Megfordult, és csak nézni tudta Sue-t.
A nő egy félvállas, fekete felsőt viselt, hosszú szoknyát és magas sarkút. Hosszú ideig csak egymás szemébe néztek, majd Sue észrevette a rózsákat az asztalon.
- Vaó! Lenyűgözően nézel ki! –Jack.
- Köszönöm. Te is szuperül nézel ki. Talán meg kellene változtatni az irodában az öltözködési szabályzatot. El fogok menni Garetthez reklamálni.
- Egy partin tökéletes viselet az öltöny, de ezeket nem nekem találták ki.
- Értem. Honnan jöttek ezek a virágok?
- Tudom, hogy szereted a vörös rózsákat. Nem volt valami nagy ötlet.
„ Amikor mosolyogsz, az nekem minden pénzt megér” – gondolta Jack.
„Ez nagy ötlet volt. Csak amikor azt gondolom, hogy nem fogok beleszeretni, jön, és tesz valami aranyos dolgot. Hogy tud ilyen lenni? Megtaláltam a tökéletes társam benne” – gondolta Sue.
- Tényleg imádom a virágokat. Nem hiszem el, hogy ezt megtetted értem. 24 szál vörös rózsa.
- Örülök, hogy tetszenek. Készen vagy?
- Igen, és Levi is. Mehetünk.
Miután megérkeztek a Chez Mercier nevű étterembe, csodás kilátás nyílt az Eiffel – toronyra. Jack kihúzta a széket Sue-nak, majd leültek egymással szemben.
- Milyen csodálatos kilátás – Sue.
- Igen, nem tudok jobb dolgot elképzelni, minthogy az Eiffel-tornyot nézzem vacsora közben egy csinos nővel az oldalamon.
- Ezt mondhatnád mégegyszer.
- C’est magnifique! Szóval, mit szeretnél rendelni?
- Nem tudom. Minden jónak tűnik. Nehéz választani.
- Rendelj csak bátran amit akarsz
- Nagyon kedves vagy. Mi az oka?
- Miért, nem hívhatom meg egy kellemes vacsorára a kollégámat?
- Ez igaz. Még mindig nem tudom, miért is vagyunk itt tulajdonképpen. De tetszik. Élvezni fogom azt az estét.
A pincérek megjelennek a borral és ez ételekkel.
- Ez a csokoládés cukormassza nagyon finom. A gyengém a csoki – Sue.
- Jó tudni. Ez a croissant is kitűnő.
- Egy csomó mindent tudtam meg rólad ma, amit eddig nem is tudtam.
- Ismerős érzések. Készen vagy a következő meglepetésre?
- Úgy érted, van még valami, ami több egy vacsoránál veled? Ez már túl sok nekem a jóból, Jack.
- Igen, van neked egy ajándékom.
- Tényleg? Nekem is van egy neked.
- Akkor cseréljük ki az ajándékokat. Először te nyitod ki az enyémet, aztán én a tiédet.
- Oké, jó ötlet.
Jack odaadott Sue-nak egy bársonydobozt. Sue is kivette az ajándékot a táskájából, éa átadta Jacknek. Hosszan nézték egymást, mielőtt kinyitották volna az ajándékokat.
- Ó! Egy gyönyörű szív alakú medál. Nagyon köszönöm, Jack. Imádom.
- Örülök. Segítsek feltenni?
- Igen, de csak azután, hogy kinyitottad a tiédet.
- Oké. Reméltem, hogy tetszeni fog, mert a szívemből jött.
- Nekem is. Ez Levi-tól van és tőlem.
- Nagyszerű. Egy zsebóra. Mindig is akartam egyet. Apámnak is van egy hasonló. Köszönöm.
Jack Sue mögé lépett, hogy feltegye a medált. A keze remegett, ez még sosem történt meg vele. Így beletelt egy kis időbe, amíg felcsatolta a helyére. Amikor ránézett Sue-ra, meg kellett állapítania, hogy csodásan áll rajta. Észrevette, hogy Sue mosolyog.
- Nos, az ajándékodat Levi segített kiválasztani. Ő látta meg először, és mondta, hogy vegyem meg neked.
- Kösz, haver. Most megy a mi dalunk, Sue. Voulez-vous danser avec moi?
- Megismételnéd a kérdést mégegyszer?
- Persze. Voulez-vous danser avec moi? Vagyis táncolnál velem?
- Nem is tudom. Nem hallom a zenét. Így egy kicsit veszélyes vállalkozás.
- Vállalom a kockázatot – mosolygott Jack.
- Oké. De mit értesz a „mi dalunk” alatt? Soha nem mesélted el. Beszéltél már Eleanorral azóta?
Jack megfogta Sue kezét kivezette a táncparkettre, majd felidézték azt az estét, főleg Myles olaszországi nyaralását, amit saját maga nyert meg.
- Tudod, hogy Eleanor nem volt túl boldog. Nem hiszem, hogy valaha is elfelejti az „ álomrandiját” . Tényleg, mindig meg akartam kérdezni : Lucy és Tara téged is bevettek a tervbe, vagy csak Lucy brilliáns ötlete volt ez egész?
- Komolyan, én nem tudtam semmiről. Ez Lucy briliáns ötlete volt.
- Gondoltam. De örülök, hogy táncoltál velem azon az estén. Jól éreztem magam.
- Én is jól éreztem magam.
- Érezzük jól magunkat most, ne gondoljunk Washingtonra. Most Párizsban vagyunk, a fények városában, a szerelem városába, ahol bármi megtörténhet!
Jack Sue köré fonta a karját, Sue közelebb bújt hozzá. Jack keze végigsiklott a nő hátán, már olyan közel volt hozzá, hogy hallotta és érezte a szívverését. Sue jól érezte magát Jack karjaiban, fejét a férfi vállára hajtotta. Egyszerre vettek levegőt, amikor a számnak vége lett. Sue azt kívánta, bárcsak Jack megcsókolná. Még két számra táncoltak, mielőtt ehagyták volna az éttermet.
- Nagyon jól táncolsz. Hol tanultál? – Sue.
- Köszönöm. De ez titok, úgyhogy ha elmondod valakinek, nagyon megbánod. Gyere, sétáljunk. Ez az utolsó éjszakánk Párizsban. Ki kell használnunk, amíg csak lehet.
- Jó ötlet. Levi-nak és nekem szükségünk van egy kis sétára, hogy leadjuk ezt a finom francia vacsorát.
- Gyere, ismerem a környéket.
Végigsétáltak a Szajna partján. Amikor ott voltak, Jack meghallotta, hogy egy zenekar játszik valahol a közelben. Újra a karjaiba zárta Sue-t, és még egyszer táncoltak a holdfényben.
- Anyám mindig azt mondta, hogy bízzak abban, aki vezet a táncban. Soha nem adott nekem rossz tanácsot. Most már tudom, hogy értette – Sue.
Jack felemelte és körbeforgatta a levegőben. Sue belekapaszkodott, mindkét keze Jack nyaka körül volt. Jack finoman letette Sue-t a földre, közben a nő teste súrolta az övét.
„ A mennyországban érzem magam. Jó a karjaiban lenni” – gondolta Sue.
- Sue, mire gondolsz most? – kérdezte Jack.
- Hogy mennyire szeretek veled táncolni veled. A ma este csodálatos volt.
- Ugyanazt érzem. „Meg fogom csókolni, nem várok tovább”
„Remélem, Jack megcsókol ma este.”
- Egy oldalon vagyunk, Sue? Mert szólj, ha nem. De ezt tudnom kell.
- Egy oldalon vagyunk, Jack. Ez az, amit szeretnék.
Hosszan néztek egymásra, míg végre Jack megmozdult.
Először finoman megérintette az ajkával Sue –ét. Egy másodpercre Sue úgy érezte, a szíve megállt, hogy aztán kiugorjon a helyéről. Jack keze gyengéden végigsimított a nő nyakán, közelebb húzta magához, és lassan csókolta a nőt. Végighúzta az ujjait Sue haján, egy kis időre a nőre nézett, majd folytatta a csókot.
Amikor belenézett Sue szemébe, Sue csak nézni tudta. Aztán Sue megérintette Jack arcát, úgy érezte, mindjárt elájul a férfi karjaiban, ajkai érintése nagyon édes volt. Jack csókja forróbb volt, mint július negyedike.
- Szebb vagy, mint a napfény és a rózsák egy tavaszi napon – suttogta Jack.
Ebben a pillanatban cask ők voltak egyedül a földön. Jack újra megcsókolta, ezúttal hosszabban és szenvedélyesebben. Sue érezte Jack szívverését az ujjai alatt. A férfi hüvelykujja végigsimított Sue lángoló arcán. Sue nem akarta, hogy ennek a csóknak vége legyen.
„ Ez egy bódító, felejthetetlen csók volt! Bárcsak sosem lett volna vége. Még sosem éreztem ilyet… Jacktől mindig elvesztem a fejem. Azonnal beleszerettem, amint megcsókolt. Mit beszélek : már akkor beleszerettem, amikor legelőször találkoztunk.
„ Sue nem is sejti, hogy teljesen levett a lábamról. Megcsókolom újra.”
Miután visszanyertélk a lélegzetüket, Jack mormolt valamit franciául, amit Sue nem érthetett. Nem akart túl rámenősnek látszani, és elijeszteni sem akarta a nőt. Jack elkezdte lóbálni a karját. Mindig ezt csinálta, ha ideges volt. De nem tehetett semmit: menthetetlenül beleszeretett Sue-ba.
A csók után
- Vaó! Már hosszú ideje akarom ezt a csókot –Jack.
- Milyen hosszú ideje?
- Nos. Már délután a Jardine de Luxembourgban, ( a szálloda amiben laknak) de valakik úgyis félbeszakítottak volna bennünket.
- Bobby és Lucy, a két tökéletes időzítő.
- Igen. De csak rosszabb lett volna ha tovább várok. Ez egy tökéletes vége a veled töltött fantasztikus napnak.
- Igazad van. Egyébként jól csókolsz – Sue.
- Úgy gondolod? Ha megkérdezném, hogy hány pontot adnál nekem az 1-től 10-ig terjedő skálán, mit mondanál?
- Én csak azt akartam mondani, hogy jól csókolsz. De ha már kérdezed… nyolc és fél.
- Mi? Nyolc és fél? Ismétlésre van szükséged, Sue.
- Ó, igazán? Szerintem a nyolc és fél nagylelkű ajánlat. De mutasd meg, hogy tévedtem.
Jack átölelte Sue-t, és megcsókolta. Néhány perccel később Sue és Jack beszélgetni kezdtek arról ami köztük történt.
- Oké, győztél… Tizenegy.
- Hm… az jobb mint a tíz.
- Szóval, most ejtve vagyok?
- Nem éppen. De mostantól rajtad tartom a szemem. És Sue, megtennél nekem egy szívességet?
- Ha muszáj…Miről van szó?
- Ne mesél el senkinek a ma estét. A srácok nem hagynának élni, ha rájönnének, mi történt.
- Ez igaz. Ez egy FBI-os vacsora volt, nem randi.
- Pontosan. De vigyáznunk kell, hogy ne töltsünk sok időt kettesben, csakis távol az irodától. Érthető vagyok?
- Igen. Értelek. Lucy az egyik szemét állandóan rajtam tartaná, ha megtudná.
- Én is ettől tartok. Bobby sem hagyna nyugtot nekem.
- Szóval, mit csinálunk addig, amíg rá nem jönnek?
- Még nem tudom. De nézzük, mi történt. Ne siessünk el semmit kettőnk közt. Lassan haladjunk. Először ismerjük meg egymást jobban, és majd meglátjuk mi sül ki belőle.
- Teljesen egyetértek. Nagyszerű ötlet. Csodálatos estét töltöttem veled.
- Én is. De már vissza kellene mennünk a hotelba, mielőtt Lucy és Bob keresőosztagot küldenek utánunk.
- Igen. De először szeretnék még egyszer táncolni veled. Végül is, ez lesz az utolsó táncunk Párizsban.
- Oké. És mi mindig emlékezni fogunk Párizsra és erre a különleges éjszakára a szívünkben.
Jack a karjaiba zárta Sue-t, és a nő a férfi vállára hajtotta a fejét. Úgy tűnt számukra, mintha az idő állna, de közben eltelt egy félóra.
„ Amikor a karjaiba vesz, az olyan jó…”- Sue.
Éjfél előtt visszasétáltak a hotelbe kéz a kézben, és úgy néztek ki mint két szerelme tinédzser. Mielőtt beléptek volna az 1036-os szobába, Jack közelebb húzta magához Sue-t, még egyszer megcsókolta és jó éjszakát kívánt. Sue viszonozta a csókot, és ő is jó éjszakát kívánt. Amikor beléptek a szobába, mindenki ott várta őket.
- Hé, végre visszataláltatok? Azt hittük, elvesztetek valahol – Bobby.
- Nem. Visszajöttünk. Remek estét töltöttünk együtt. Milyen volt a színház? –Jack.
- Láttuk a Moulin Rogue-t! Nagyszerű volt. De szerintem nem olyan nagyszerű, mint amilyen a ti estétek volt… - Lucy.
- Igen, nagyon jó volt. Vacsora, és séta Párizs körül – Sue.
- Mesélj többet. Hol voltatok? Mit csináltatok? Az összes részletet hallani akarom – Lucy.
- Sajnálom, mami, de fáradt vagyok és még holnap el kell érnünk a gépet. Szóval, jó éjszakát, megyek lefeküdni – Sue,
- Sue-nak igaza van. Én is fáradt vagyok. Jó éjszakát mindenkinek –Jack.
- Várjunk egy percet. Ki hozta a rózsákat? –Myles.
- Myles, néha nagyon lassú a felfogásod. Mégis mit gondolsz? Jack hozta a rózsákat Sue-nak. Két tucat, ha nem tévedek… Na ez az, amit én romantikának hívok… - Lucy.
- Tényleg? Nem is tudtam, hogy Jack ilyen romantikus típus – Myles.
- Egy tanács. A nők szeretik az olyan férfiakat, akik megmutatják a romantikus oldalukat is, nem csak a macsó FBI oldalukkal villognak – Lucy.
- Ne nézz rám, én boldog házasságban élek. Na gyerünk, tegyük el magunkat holnapra – Demetrius.
- Csak én hiányolok itt valamit? Mi lesz Jack-kel és Sue-val?- Tara.
- Ne aggódjatok. Lucy és én alaposan kifaggatjuk őket a repülőn. Nem fognak megszabadulni tőlünk egykönnyen – Bobby.
- Nos, sok szerencsét mindkettőtöknek. Jó éjszakát- Myles.
Oh la la la! Jack az ágyban a táncon és a csókon gondolkodott. Még soha nem érzett ilyet senki iránt. Az igaz, hogy Ally volt az első barátnője, de iránta sosem érezte azt, amit most Sue iránt. Állandóan csak Sue-ra tud gondolni!
A másik szobában Sue gondolkodott Jackről és a táncról. Nem tudta abbahagyni a mosolygást, és közben az eszébe védte a ma estét. Sue belesuttogta a sötétbe, hogy ez volt élete legjobb estéje, és hogy mindig emlékezni fog Párizsra.
Vacsora és Igazság tálalva
Felbukkan egy Renee nevezetű nő a gyerekével, Grace-szel, hogy mentsék meg egy rakás dühöngő őrülttől. Jack, mivel az egyetemen 7 hónapig járt Reneevel, eleget tesz a kérésnek. Valamilyen Emma is van itt a Jenny nevű lányával, asszem ők valamilyen módon Tarához kapcsolódnak. Meg egy Mark nevű férfi is felbukkan, ő még Jack régi haverja Wisconsinból. (Az idegen nevek többnyire Jack ismerősei lesznek.) Renee köszönetképpen meghívott mindenkit vacsorázni.
Jack mindenki előtt ért az étterembe, és meglátta a neki integető Markot. Renee és Grace már elfoglalták az asztalukat. Jack mindkettejüket megölelte, és amikor felnézett, Sue, Levi, Lucy és Myles már az asztal felé tartottak. Tara, Stanley, Emma, Jenny, Bobby, Darcy, Donna és Demetrius nem sokkal utánuk érkeztek. Mikor mindenki leült és a bemutatások is lezajlottak, a pincér kijött és mindannyian rendeltek. Miközben várták az ételeket, Jack kezdte a beszélgetést.
- Szóval mi volt az a nagyon fontos, amit nem tudtál elmondani délután a telefonba?
- Oh semmiség. Csak az, hogy az esküdtszék csak egy hetet tanácskozott Bottcelli (az egyik dühöngő őrült) büntetésén. Ez sokkal kevesebb, mint vártam- Mark.
- Ne csak ülj ott vigyorogva! Ha szerencsejátékos lennék, arra fogadnék, hogy az összes vádpontban bűnösnek találták – Jack.
- Megnyernéd a fogadást. Az esküdtszék egyhangúan bűnösnek találta minden pontban. Ahogy emlékszem, te voltál a legjobb ügyvéd, akit ismertem a suliban–Mark.
- És én vagyok a legjobb ügyvéd, akit ismertél akkor és most is. De a különbség, hogy én nem bíróságon dolgozom. Ez a te érdemed haver.
- Én mindkettőtöknek nagyon hálás vagyok, hogy a törvény jó oldalán vagytok. És neked főleg hálás vagyok, Mark, mert óriási ügyvéd vagy- Renee.
- Hiába mondom neki, hogy nem tettem semmi olyasmit, amit ő ne tett volna meg értem, nem hisz nekem- Mark.
- Ez is azért van, mert túl szerény vagy. Ez nagyon ritka tulajdonság a férfiakban- Renee.
- Ez tósztot kíván.
- Anyu, mi tósztot ettünk reggelire, nem? – Grace.
- Majd én megmagyarázom neki, Renee. A tószt az, amikor valaki csodás híreket kap és megosztja ezeket a többi felnőttel, pezsgőt isznak, és azt mondják Cheers- Myles.
- És te még csodálkoztál, Renee, hogy a nők miért futnak a másik irányba, ha meglátják- Lucy.
- Egy sétáló enciklopédia vagyok. Néhány nő ezt szereti bennem – Myles.
- Myles, ha már nálad tartunk… Névtelen forrástól hallottam, hogy szeretsz női ruhákba öltözni a szabadidődben – Darcy.
- Abszolút nem. Az csak egy beépített ügy volt. És te, Bumm, (tudjátok, Bob beceneve J )köszönd meg a szerencsecsillagodnak, hogy nyilvános helyen vagyunk most, mert különben rendkívül erőszakosan ölnélek meg- Myles.
- Kaphatok engedélyt megjelentetni azt a képet az újságban? A sötét ábrázatodból ítélve, Myles, úgy döntöttem, inkább hanyagolom ezt a kedves kis történetet- Darcy.
- Fogd vissza magad, Myles, gyerekek vannak az asztalnál. Egyébként honnan tudod, hogy én voltam az, aki elmondta Darcynak? Lehetett akár Jack vagy Demetrius is- Bobby.
- Ugyan, mindannyian tudjuk hogy Bob árulkodott Darcynak. Az egyetlen személy akinek elmeséltem, az Donna- Demetrius.
- És én felhívtam az összes barátomat és elmondtam nekik. Csak vicceltem! Demetrius megígértette velem, hogy nem mondok senkinek egy szót se róla – Donna.
- Ez az ügy teljesen elfeledtette velem azt, ami eddig történt. Például Myles mint „olasz csődör” – nevet Jack.
- Te úristen, Myles tényleg női ruhát viselt. Én azt hittem, egy az egymillióhoz hogy ilyesmi megtörténhet – Sue.
- Valahogy nem szeretnék Mylesról képet látni, amint női ruhában van. Ijesztő – Tara.
- Már a gondolattól libabőrős lettem – Lucy.
- Nem szeretnék a helyedben lenni most, Myles – vigyorog Stanley.
- Miért van az, hogy én csak végzem a kötelességem, és ahelyett hogy elismerést kapnék, a társaim a bűnüldözésben gyötörnek ezért? Magyarázzátok meg – Myles.
- Mert annyira szeretünk és tudjuk, hogy könnyű célpont vagy. Nézz szembe vele, Myles. Te voltál a tökéletes ember abban a helyzetben – Bobby.
- Ti srácok csak állandóan szórakoztak. Köszönöm, hogy megengedtétek nekem és Jennynek hogy résztvegyünk az ünneplésben.
Jenny hirtelen elkezdett gügyögni az ő különleges nyelvén, és Jack felé nyújtotta a karjait. Azt akarta, hogy Jack az ölében tartsa. Jack felállt a székéből, a kezébe vette Jenny-t, majd visszament a székéhez a boldog babával a karjaiban. Egy kis időre Jenny Jack mellkasára hajtotta a fejét, és elaludt. Folytatták a beszélgetést.
- Ha te nem lettél volna, Emma, soha nem lett volna alkalmunk elkapni Alfonso Del Marco-t - Tara.
- Tarának igaza van. Mindenki fontos szerepet játszott az asztalnál Del Marco elfogásában. Tehát mindenki emelje fel a poharát… 1, 2, 3, Cheers! –Jack.
Elkezdtek enni és folytatták a beszélgetést, és mondtak még egy köszöntőt. Jack visszaadta az alvó Jenny-t Emmának. Amint Mark az órára pillantott, észrevette hogy már majdnem este tíz óra. Grace már mélyen aludt a székében. Mark rendezte a számlát.
Mindannyian megölelték egymást, és megígérték, hogy kapcsolatban maradnak. Demetrius és Donna távoztak először, mert még össze kellett szedniük a gyerekeiket. Lucy, Levi, Tara, Stanley, Emma és Jenny távoztak utánuk. Majd Bobby, Darcy és Myles is jó éjszakát kívántak.
Mark szeretett volna kérdezni valamit Jacktől mielőtt, hazaviszi Renee-t és az alvó Grace-t. Sue Jackre várt, de előtte megmondta Lucynak hogy, menjen nélküle, őt más viszi haza.
- Ez egy remek este volt. Meg szeretném kérdezni, hogy érzel Renee iránt… Mert én nagyon kedvelem őt, és randira szeretném hívni, de ha nem akarod, nem fogom –Mark.
- Láttam valami szikrázást közted és Renee között ma. Persze, hogy elhívhatod randizni. Igazán boldog lennék, ha Renee találna valaki különlegeset az életében. Talán ez a valaki te is lehetsz- Jack.
- Tapasztalatból mondod, ugye?
- Igen… találtam valami hihetetlent Sue-ban. Mellette tanultam meg, hogy amikor a megfelelő emberbe vagy őszintén szerelmes, a világ megszűnik. Jó lenne, ha te is éreznéd ezt egyszer – Jack.
- Kösz, haver. Ki fogom használni a lehetőséget Renee-vel. Az utóbbi időben eléggé megégettem magam. Rose-ra gondolok- Mark.
- Tudom. De Rose nem a megfelelő nő volt a számodra. Van egy érzésem, miszerint Renee teljesen el fogja veled felejtetni őt.
- Köszönöm. De most jobb, ha hazaviszem őket.
- Igen. Sue is vár rám. Jó éjt, Mark. Hívj, ha szeretnél még egy ilyen estét. Ki tudja, talán lesz valami amit, megünnepelhetnénk.
- Talán lesz. Jó éjt, Jack. Vigyázz magadra és Sue-ra. Azt hiszem, igaz, amit mondanak; a szerelem ott van a levegőben-, mosolyog Mark.
Romantikus séta
Miután Mark, Renee és Grace is elhagyták az éttermet, Jack és Sue is távozott, kéz a kézben, és elmentek megnézni egy közeli tavat. Csodálatos estének ígérkezett.
- Jól szórakoztál vacsora alatt? – kérdezte Jack.
- Igen. Élvezetes volt. De az volt a legjobb, amikor Miles-t cukkoltuk.
- Nos, itt az ideje, hogy teljes mértékben rád irányítsam a figyelmem- mondta Jack mosolyogva.
- Ó, talán aggódnom kellene miatta?
- Nem tudom… Mit mondanál, ha én azt mondanám, hogy elviszlek egy romantikus hétvégére?
- Megkérdezném mikor, hova, és hogy milyen ruhákat vigyek magammal.
- Még nem dolgoztam ki az összes részletet. De tudom, eljön az idő, amikor megleplek valamivel.
- Tudod, a meglepetéseid tényleg… meglepőek…
- Most arra gondolsz, amikor megjelentél az ajtóm előtt a reggelivel és én félmeztelen voltam? – Jack.
- Rossz időzítés volt a részemről… Köszönd meg, hogy nem meséltem el Lucynak és Tarának.
- Ez a mi kis titkunk. Bízom benne, hogy nem mondod el senkinek.
- Oké, bízzál csak… Igazán kedvelem Renee-t és Grace-t.
- Grace imádnivaló kislány. Renee pedig csodálatos anya.
- Jack… tudom, hogy ez egy hülye kérdés lesz… de szerelmes voltál Renee-be az egyetemen?
- Őszintén? Azt hiszem, szerettem. De a szívem most csak érted dobog. Bízom benne, hogy ez mindig így lesz. Nagyon szeretlek, Sue.
- Én jobban szeretlek, Jack. Remélem Renee is megtalálja a szerelmet, miután volt olyan ostoba, hogy otthagyott téged.
- Lehetséges. De akkor is én szeretlek jobban. Ha már Renee-ről van szó, úgy éreztem, nagyon boldog. Szóval, mit csináljunk?
- Nem tudom… Talán olvashatnál a gondolataimban- Sue.
- Nem vagyok valami jó gondolatolvasó. De adtál nekem egy ötletet. Ez az, amit szeretnél?
Jack átölelte a nőt és megcsókolta. Sue belenézett Jack szemébe, mielőtt a férfi megint megcsókolta volna. Utána Sue nyakát kezdte csókolgatni. A nő megérintette Jack arcát, és még egyszer megcsókolta.
Így pihent Jack karjaiban, míg a férfi szelíden el nem tolta. Tudta, hogy haza kell vinnie Sue-t. Még egyszer megcsókolta, karjai a nő dereka körül voltak, majd visszavitte Sue-t a lakásába. Jack elkísérte Sue-t az ajtóig, majd odaadott neki egy jó-éjt csókot.
- Szép álmokat, Sue. Holnap találkozunk az irodában.
- Jó éjszakát, Jack. Köszönöm a szép estét. Holnap találkozunk. Sue kinyitotta az ajtót és bement a lakásba. Jack visszasétált az autójához és hazament.
Jack gyerekvigyázós kalandja
4 hónap múlva Mark elhívta Renee-t randizni, aki igent mondott. Emmát GP hívta el ( a laboros ;) ), így ő is dupla randira megy Tara-val és Stanley-vel. Megkérték Jacket, hogy vigyázzon a gyerekekre, és a férfi úgy gondolta, csak elbír egy 7 éves és 16 hónapos kislánnyal. Sue is átjön segíteni.
Sue éppen a konyhában készítette a tonhalsalátát, amikor megszólalt a csengő. Jack ajtót nyitott, Renee éppen azt magyarázta Grace-nek hogy legyen jó kislány és fogadjon szót Jacknek.
Öt perccel később újra megszólalt a csengő, Jack kinyitotta az ajtót, és meglátta Emma-t Jennyvel a kezében. Tara hozta Jenny pelenkás táskáját és etetőszékét, Stanley a bölcsőt cipelte.
Most, hogy a kis vendégek megérkeztek, Jack bezárta a bejárati ajtót. Sue besétált a nappaliba, meglátta Jacket Jennyvel a kezében, majd közölte, hogy kész a vacsora.
- Szia Grace. Tonhalsalátát készítettem. Kérsz belőle?
- Igen, köszönöm. Vacsoráztam, mielőtt idejöttem, de még mindig éhes vagyok.
- Rendben. Akkor gyere utánam a konyhába, és segíts megteríteni.
- Rólam se feledkezzetek meg! Farkaséhes vagyok. Gyere Jenny, ülhetsz az ölemben- Jack.
Vacsora után Sue a konyhában takarított, Jack Grace-szel játszott a nappaliban, míg Jenny a bölcsőjében szundikált. Jack bábozott Grace-nek, aki nagyokat nevetett. Jennyi felkelt, és elkezdett sírni az anyukája után. Jack kiemelte a bölcsőből, és leült vele a kanapéra. Jenny összebújt a mellkasán, és kicsit később újra elaludt. Jack visszarakta a bölcsőbe, és figyelme újra Grace-re irányult.
- Grace, szeretnéd, ha olvasnék neked esti mesét?
- De még nincs is lefekvésidő!
- Akkor nem szeretnéd, hogy felolvassam neked a Piroska és a Farkast?
- De! Imádom azt a mesét. Anyu nagyon jól fel tudja olvasni, de nem játssza túl élethűen a farkast.
- Oké. Eljátszom a nagy csúnya farkast.
Elkezdett úgy viselkedni, mint egy farkas, na nem túl hangosan, nehogy Jenny felébredjen. Grace kivette a hátizsákjából a könyvet, majd leült Jack és Sue közé a kanapéra. Jack a mese olvasása közben vicces pofákat vágott, úgyhogy Grace nem ijedt meg túlságosan a csúnya farkastól.
Sue közben nézte őket. Jack természetes és kedves volt a lányhoz, így könnyű volt megérteni, Grace miért imádja annyira. Amikor Jack az utolsó oldalhoz ért, Grace is vele olvasott. Aztán Grace kivett a táskájából egy másik könyvet, bemászott Jack ölébe, és megkérte hogy olvassa fel neki „Amit a kismozdony tenni tudott” című könyvet.
Amikor Jack ahhoz a részhez ért, ahol a kismozdony megpróbált feljutni egy nagy dombra, Jack elkezdett hú-húzni, mint egy mozdony, és Grace nevetett. Jack és Grace megint együtt olvasták az utolsó oldalt. Aztán Grace elrakta a könyveit és elkezdett játszani a kedvenc babájával. Sue közelebb csúszott Jackhez.
- Lenyűgöző… muszáj mondanom, érted a módját, hogyan bánj a kisbabákkal és a kislányokkal. És nagyon jól játszod a csúnya farkast- mondta Sue, majd nyomott egy gyors csókot a férfi szájára.
- Nos, már gyakorolhattam a gyerekfelügyeletet Sarah-n és Tom-on (unokaöcs, unokahúg). Ez az, amiért annyira imádják Jack bácsikájukat. Grace, vettem neked egy ajándékot. Ki szeretnéd nyitni?
- Igen! Vaó! Egy babaház! Már mondtam anyunak, hogy szeretnék egy ilyet. Ez tényleg az enyém?
- Igen. Tudom, hogy nagyon szomorú voltál, amikor összetört a régi babaházad. És ha szeretnéd, felépíthetjük együtt. Mit mondasz?
- Azt, hogy nagyszerű. Alig tudok várni, hogy megmutassam anyunak az új babaházam.
- Jó. De először el kell olvasnunk az utasításokat. Talán felépítjük, mire anyukád visszaér - Jack.
- Miután felépítettétek, én is játszhatok majd vele? – kérdezte mosolyogva Sue.
- Csak ha segítesz nekünk.
- Oké. E z mókás lesz.
Hogyan épül egy babaház? Jack olvasta az utasításokat, miközben ők hárman lépésről-lépésre építették a házat. Mielőtt Renee csöngetett, Jack az utolsó simításokat végezte a házon. Grace hálásan mosolygott, megölelte Jack-et és Sue-t. Renee és Mark besétáltak a nappaliba. Grace odafutott az anyjához, és elmesélte, hogy segített Sue-nak és Jacknek összerakni a babaházat.
Jenny felébredt és megint elkezdett sírni az anyukájáért. Jack felemelte, kinézett az ablakon, és meglátta Stanley kocsiját.
Jack kinyitotta az ajtót, beengedett mindenkit, és átadta Jenny-t Emmának.
- Nem hiszem el, hogy ezt megtetted Grace-ért. Még soha nem láttam őt ilyen boldognak. Fogadjunk, hogy mostantól mindig játszani akar majd a babaházzal. Nem tudom, hogy fogom ma este ágyba parancsolni – Renee.
- Hmmm… Ki építette fel a babaházat? Igazán kíváncsi vagyok – Tara.
- Tessék? Mégis mit gondolsz, ki volt az? – Jack,
- Ha már találgathatok, azt mondom, Grace és Sue csinálták az egészet – Tara.
- Ha-ha. Tudom, hogy tudod, hogy én csináltam. Sue és Grace csak tanácsokat adtak.
- Jack hasznos pasi a ház körül. Látnotok kellett volna, amikor felrakta a tetőt a babaházra - Sue.
- Remélem, sok képet készítettél róla… Jack Hudson, a mindent megjavító férfi a ház körül. Melyik lány szíve nem kezdene el hevesebben verni ennek hallatán?- Tara.
- Köszi, hogy vigyáztál Jenny-re. Remélem nem volt túl fárasztó- Emma.
- Nem volt probléma. Jenny egy angyal volt. Bármikor szívesen vigyázok rá.
- Köszönöm. Szeretnék még maradni és beszélgetni, de haza kell vinnem Jenny-t.
Emma adott egy puszit Jack arcára, majd az alvó Jenny-t cipelve kiment a házból. Stanley kicipelte a bölcsőt a kocsihoz, Tara pedig felkapta a pelenkás táskát és az etetőszéket.
Jack és Sue végre egyedül maradtak a házban.
- Nem vagy fáradt az után, hogy vigyáztál Jenny-re és Grace-re? – Sue.
- Most azt mondod, hogy nem akarsz velem maradni éjszaka?
- Tettél egy csábító ajánlatot, de Lucy és én holnap vásárolni megyünk.
- Oké. Jobb lesz, ha hazaviszlek. Nem szeretnék felelős lenni azért, hogy holnap nem tudsz korán felkelni – Jack.
- És én is téged hibáztatnálak.
- Rendben. Gyere, szívem.
- Mielőtt Sue kinyitotta volna a lakása ajtaját, Jack közelebb húzta magához és gyengéden megcsókolta.
- Szép álmokat, drágám – Jack.
- Jó éjszakát, Jack.
Amikor Sue kinyitotta az ajtót, Jack megfordult, visszament a kocsijához, és hazament.
Wisconsini látogatás
Az irodában, a karácsonyi szünet kezdetén:
- Ki hova megy karácsonyozni? Én Atlantába megyek meglátogatni a családom – Lucy.
- Én Ausztráliába megyek anyámhoz és a nevelőapámhoz. Aztán visszajövök, hogy együtt ünnepelhessük az új évet Darcyval – Bob.
- Ann és én Bostonba megyünk a szüleinkhez – Myles.
- Én a szünetet Donnával és a gyerekekkel töltöm. Meglátogatjuk a nagyszülőket is, akik a változás kedvéért elkényeztetik a gyerekeket – Demetrius.
- Emma, Jenny és én a szünetet a szüleimmel töltjük. Én is visszajövök, hogy lássam Stanley-t – Tara.
- Én meglátogatom a szüleimet és a bátyáimat Ohióban - Sue.
- Én holnap repülök Wisconsinba. Szóval mindenkinek boldog karácsonyt! – Jack.
- Talán az új év erősebb reményt hoz az emberek számára, és a béke körbelengi a földet – Bob
- Oh, ez gyönyörű volt… Mikor lettél költő, Bobby? – Tara.
- Hé, ez a gyengéd oldalam, amit nem látsz túl gyakran. Ezt csakis az ünnepekre tartom fenn – Bob.
- Szép ünnepeket mindenkinek. Jövőre találkozunk – Demetrius.
Jack és Sue az utolsók között hagyták el az épületet. Jack alig tudott várni, hogy megmutassa Sue-nak a várost, ahol felnőtt. Sue is izgatott volt, hogy Jackkel és a családjával töltheti a karácsonyt. Vasárnap felhívta az anyját. Azt hitte, az anyja nagyon mérges lesz, amiért nem megy haza. Meglepetésére az anyja végtelenül boldog volt, amikor meghallotta, hogy Sue Jack kérésére a férfival tölti a karácsonyt.
Jack szüleinek házában, 13594, Vassar Drive, Dalton Springs, Dél-Wisconsin 41360
Több mint három óra múlva Jack és Sue megérkeztek. Jack szülei a ház előtt vártak és nagyon izgatottak voltak, hiszen Jack még egyetlen barátnőjét sem mutatta be nekik. Jack és Sue a bőröndökben rejtették el az ajándékokat.
Bementek a házba, és Matt (Jack sógora, a legidősebb húgának, Megnek a férje) segített becipelni a bőröndöket. Abby (Jack másik húga) bejött a konyhába Sarah-val és Tom-mal (Meg és Matt gyerekei). A gyerekek odarohanta megölelni Sue-t és Jack-et, aztán kivitték Levi-t az udvarra játszani.
Vacsora után Sarah és Tom mindenképpen szánkózni akartak és hógolyózni, de már későre járt, ezért mindenki lefeküdt aludni.
Szenteste reggel:
Sue felébredt, lesétált a lépcsőn a konyhába, de Jack-et sehol sem látta.
- Ha Jack-et keresed, ő nincs itthon. Mikulást játszik a gyerekeknek az áruházban – Abby.
- Ezt úgy értsem, hogy Jack Mikulás öltözéket visel szakállal meg mindennel? –Sue.
- Aha. A Mikulásos nevetése a legjobb. Nagyon szórakoztató őt nézni. Még mindig nevetőgörcsöt kapok, ha csak meghallom, ahogy azt dörmögi: „Ho-ho-ho-ho! Boldog Karácsonyt!” Sarah és Tom még mindig nem tudják, hogy az ő Jack bácsikájuk van a terjedelmes, piros ruha alatt.
- Nem szeretném lekésni a lehetőséget, hogy találkozzam a Mikulással – nevette el magát Sue.
Kopogtattak az ajtón. Abby kinyitotta, és Billy (tudjátok, a drogos srác) nyakába borult. Jack anyja is megölelte.
- Nagyon örülök, hogy itt vagy, Billy. Magasabbnak és sokkal jóképűbbnek látszol, mióta utoljára láttalak.
Romantikus új év
Miután mindenki könnyesre nevette magát a Jack-Mikuláson, Sue, fájó szívvel bár, de elengedte Jacket bulizni a régi haverjaival.
Szilveszter este azonban Jack kárpótlásul egy hotelba vitte Sue-t, hogy együtt ünnepeljék az új évet.
Ebéd után:
- Gyere, Sue. Van egy másik meglepetésem neked – Jack,
- Hova megyünk?
- Lovagolni.
- De Jack… én nem tudok lovagolni – mondta meglepett mosollyal a nő.
- Ne aggódj. Én tudok. Az apám megtanított minket. Gyere, mókás lesz.
- Neked könnyű mondani. Te tudsz lovagolni.
- Később meg fogod nekem köszönni ezt, meglátod.
- Oké… menjünk, mielőtt túlságosan beijedek.
Jack kölcsönzött egy Duke nevű lovat. Jack felemelte Sue-t és finoman felrakta a lóra. A férfi cowboy kalapot viselt, és felült Sue mögé.
„Jack nagyon helyes a cowboy kalapban”- gondolta Sue. A következő pillanatban Jack erős karjai Sue dereka köré fonódtak.
Egy órával később megérkeztek a Nagy Fehér Vízeséshez. Leszálltak a lóról. Miközben Jack egyik karja Sue válla körül volt, kéz a kézben körülsétálták a vízesést. Jack lassított, és gyengéden megcsókolta Sue-t. Finoman végigsimított a nő arcán. Sue Jack nyaka köré fonta a karját, és a férfi nevét suttogta. Amikor a nő szívverése felgyorsult, Jack újra megcsókolta. Jack az egyik kezével Sue hátát simogatta, a másikkal a nő hajába túrt.
Megcsókolta a nyakát, és még a karjában tartotta Sue-t egy hosszú csók erejéig. Aztán együtt nézték a naplementét, miközben fogták egymás kezét.
Utána Jack feltette Sue-t a nyeregbe, felült mögé, majd Duke hátán visszamentek a hotelba.
Később Jack és Sue vacsorázni mentek. Jack fekete öltönyt viselt, Sue váll nélküli koktélruhát fekete csipkével és a magas sarkúját
- Vaó! Szenzációsan nézel ki! – Jack.
- Köszönöm. Te is nagyon jól nézel ki ebben az öltönyben.
- Talán a szobában kellene maradnunk, és a szobaszervizen keresztül rendelni. Minden férfi észre fog venni az ebédlőben. Nem hiszem, hogy jó képet tudnék vágni a dologhoz – Jack.
- Arra tippelek, hogy a vacsora alatt rajtam fogod tartani a szemed – Sue.
- Örömmel teszem. Elvakítasz a szépségeddel.
- Ez egy új módszer, amivel ma este próbálkozol be nálam?
- Azt hiszed? Egyszer olvastam egy Shakespeare színdarabot. Nem értettem, mit akart vele mondani. Egészen addig, amíg találkoztam veled.
- Hízelgő. Menjünk vacsorázni, és ünnepeljük meg az új évet- Sue.
- Szeretem, ahogy gondolkodsz, Thomas.
Amikor leültek az asztalukhoz, Jack rendelt egy üveg pezsgőt. Egész vacsora alatt egymást nézték, majd Jack kifizette a számlát, és elhagyták az ebédlőt. Jack karjai Sue dereka köré fonódtak.
A liftes csók
Jack és Sue a liftre vártak, hogy az felvigye őket a szobájukba. Sue rámosolygott Jackre. A liftajtó kinyílt, ők beléptek. Jack megnyomta a 10-es gombot, a lift elkezdett emelkedni.
A liftben Jack Sue felé fordult, és finoman megcsókolta a nőt. Sue hevesen visszacsókolt. Jack nyomott egy puszit a nő homlokára, szája végigsiklott Sue nyakán. Jack érezte, hogy a nő megborzong.
Sue Jack nyakába temette az arcát, és sóhajtott, miközben Jack kisöpört egy hajtincset a nő arcából.
„Sue megmozgat bennem valamit, csak egy mosollyal, vagy amikor csak rám néz. Ma éjszaka megmutatom neki, milyen őrülten szerelmes vagyok belé”- gondolta Jack.
A lift megállt és kinyílt. Jack megfogta Sue kezét, és végigsétáltak a hallon a szobájukhoz. Az ajtó előtt Sue adott Jacknek egy gyengéd csókot. Jack kinyitotta az ajtót, bevezette Sue-t, bezárta az ajtót, majd Sue felé fordult.
- Sue, meg akarom magyarázni azt a csókot a liftben.
- Megmagyarázni? De neked nem kell semmit megmagyaráznod.
- Én meg akarom, de… Még soha nem csókolóztam senkivel liftben. Ez is miattad van…Istenem, gyönyörű vagy. Csak azt akartam, hogy tudd, hogyan érzek.
- Még én sem csókolóztam senkivel liftben. Jack, te teszel engem gyönyörűvé és vonzóvá, mert melletted én is annak érzem magam. Ez az egyik ok, amiért annyira szeretlek.
- Én is szeretlek. Tudnod kell, hogy akárhányszor rád nézek, mindig megmozdul a fantáziám…
- Ezt megismételnéd még egyszer?
- Persze. Megmozgatod a fantáziám, drágám.
- Akkor jól értettem. Mi lenne, ha a ma éjszakától fogva nem csak a fantáziádban élnék tovább? – kérdezte Sue vakmerően.
Jack egy ideig döbbenten nézte a nőt, mire ki tudott nyögni egy értelmes mondatot.
- Miért… szeretnéd?
- Igen, Jack, nagyon szeretném… Mit tehetnénk azért, hogy valóra váljon?
Jack az órájára nézett. Még 30 perc volt hátra 2005-ig. Jack felbontotta a pezsgőt, töltött két pohárba, és az egyiket odaadta Sue-nak. Mikor később a tévében elkezdték a visszaszámlálást: 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, Jack átölelte Sue-t és megcsókolta. A tűzijátékokat fellőtték, és mindenki azt kiabálta, hogy Boldog Új Évet!
- Gyere, nézzük meg a tűzijátékot. Ez hagyomány a Hudson családban – Jack.
- Jó ötlet.
- Te már tudod az újévi fogadalmadat? Én mondom először. Az én fogadalmam, hogy mindent megadok neked, amire csak vágysz. A legfontosabb, hogy tiéd lesz a szívem ma, holnap, és mindörökké – Jack.
- Oh… ez gyönyörű volt, Jack. Az én fogadalmam, hogy megbecsülök minden pillanatot, amit együtt töltünk, és feltétlenül foglak szeretni. Mert ez az, amit te is nyújtasz nekem mindennap – Sue.
Az új év egymás karjaiban
- Egy régi mondás szerint az a személy, aki ott van veled szilveszter este, ott lesz veled a következő én szilveszterén is és így tovább – Jack.
- Oh. Remélem, ez azt jelenti, hogy együtt leszünk a jövő évben is. Gyere ide, és csókolj meg, Jack.
- Reméled? Én biztos vagyok benne, hogy együtt leszünk a következő évben, két év múlva és így tovább. Te gyere ide, és megcsókollak, de arra mindig emlékezni fogsz – Jack.
- Ígéretes. Boldog Új Évet! A legjobbakat, Hudson.
- Neked is Thomas. Boldog Új Évet!
Jack és Sue koccintottak. Aztán Jack kivette Sue kezéből a poharat, és letette az asztalra. Az egyik karját Sue térde köré a másikat a nő válla köré fonta, és felemelte. Odavitte a nőt az ágyhoz, ahol finoman letetette.
Jack megcsókolta Sue-t, lassan és szenvedélyesen. Sue belenézett Jack szemébe, mire a férfi csókjai gyengéd érintésekké váltak. Sue ezt a legszebb álmaiban sem képzelte el soha, hogy Jack ennyire figyelmes és gyengéd lesz vele. Szorosan a férfi köré fonta a karjait. Jack felemelte a fejét, szemében izzó vágy parázslott. Ez a csodálatos férfi, az ő pasija, Jack Hudson, elbűvölte őt attól a pillanattól fogva, amikor először találkoztak.
Jack lehajolt, és hevesen megcsókolta. Mivel Jack mindig úriember, mindent finoman csinált, nem akart fájdalmat okozni szerelmének. Adott a nőnek egy felvillanyozó csókot.
Sue kinyitotta a szemét, és még szorosabban simult a férfihoz. Ez a legjobb dolog, ami valaha megtörtént vele.
A ma éjszaka Jack karjaiban felülmúlta a legvadabb vágyait. Jack és Sue egy felejthetetlen és romantikus éjszakát töltöttek együtt.
- Ez hihetetlen volt. Mint valami varázslat. Ilyen még sosem történt meg velem ezelőtt –Jack.
- Ó, igen. Teljesen egyetértek.
- Nagyon jó érzés volt. Szeretlek szeretni.
- Én is ugyanerre gondoltam. Hagyd abba a gondolataim kitalálását.
Ott feküdtek az ágyon, Jack átölelte Sue-t és adott neki egy gyengéd csókot. Sue a férfi meztelen mellkasára hajtotta a fejét, és mélyebbre csúszott az erős karokban. Jack nézte a nőt egy darabig, majd ő is álomba merült.
Reggel Jack arra ébredt, hogy a nap besüt az ablakon és Sue hozzábújva fekszik. Jack teljesen felébredt a felfedezéstől, hogy amit akart, az mindig ott volt előtte, családot alapítani Sue-val. Nem akart semmi mást, csak a nőt tartani a karjában mindennap.
Nem tudta abbahagyni a vigyorgást. Lenézett a nő arcára, ami még mindig piros volt a múlt éjszakától. Jack nyomott egy puszit a homlokára, majd elment zuhanyozni, mielőtt Sue felébred.
Nem tudott másra gondolni, csak arra, amikor Sue mellett már ébredt fel, és már alig várta a napot, amikor a közös babájukat a karjában tarthatja.
Azután Jack kigondolta a tökéletes lánykérést. Levi felébresztette Sue-t, és a nő elment zuhanyozni. Pakolás közben állandóan egymásra mosolyogtak. Reggeli után hazarepültek Washingtonba.
Jack extravagáns lánykérése
Egy héttel Valentin-nap előtt, Sue szülei látogatóba jöttek. Jack, Sue és Sue szülei elmentek vacsorázni. Utána visszamentek Jack házába. Miközben Sue körbevezette az anyját, Jack félrevonta Sue apját, és megkérdezett valami fontosat.
- Mr. Thomas, a hozzájárulását szeretném kérni, hogy megkérhessem Sue kezét. Nem akartam telefonon megkérdezni, ezért örülök, hogy mindketten itt vannak. Természetesen Sue nem tud semmiről. Szeretném, ha egy ideig még sötétben tapogatózna.
- Áldásom rátok. A feleségem nagyon izgatott lesz. Csak egy dolgot mondok: üdvözöllek a családban, Jack. Mikor akarod megkérni a lányom kezét?
- A jövő héten, Valentin-napon. Ez a legjobb, amikor megkérhetem. Van egy tervem, de szükségem van az Önök segítségére.
- Csodálatos ötlet. Karácsony után a Valentin-nap Sue kedvenc ünnepe. El fog ájulni. Amire szükséged van, csak mondjad.
- Köszönöm, Mr. Thomas. Csak Önre van szükségem és Mrs. Thomas-ra, hogy távol tartsák anyámat a terveimtől. És Sue gyűrűméretére is szükségem van.
- Ne aggódj édesanyád miatt. Várok, amíg visszaérünk a hotelbe, és elmesélem a jó híreket a feleségemnek. Holnap felhívlak, és megmondom Sue gyűrűméretét. Mielőtt visszamegyünk asszonyainkhoz, szeretnék neked néhány após tanácsot adni. 5 tanács a sikeres házassághoz:
- Köszönöm, Mr. Thomas. Megszívlelem a tanácsait. Nem kell aggódnia, olyan boldoggá fogom tenni Sue-t, amilyen boldoggá ő tesz engem.
- Ez minden, amit tudnod kell. Mit is mondhatnék még… leendő vejem, te vagy a legjobb dolog, ami valaha is megtörtént Sue-val
- Sue a legjobb dolog, ami valaha is megtörtént velem. Nagyon szerencsés ember vagyok, hogy ő van nekem. És köszönöm, hogy üdvözöl a családjában – Jack.
- Én köszönöm, hogy megkérdeztél a lánykéréssel kapcsolatban. Sokat jelent nekem. Tudom, hogy ti ketten örökkön-örökké boldogan fogtok élni.
Jack és Mr. Thomas megölelték egymást. Aztán csatlakoztak Sue-hoz és Mrs. Thomas-hoz, és megették Sue anyjának híres jégkrém desszertjét.
Hamarosan Sue szülei elmentek, és Sue is hazament. Jack a hálószobában ellenőrizte a teendők listáját Valentin-napra. A következő hetet felejhetetlenné akarta tenni mindkettejük számára.
Az irodában, Valentin-nap előtti napon:
Jack asztalán egy közepes méretű, szív alakú dobozba csomagolt csoki volt. Bobby belemarkolt, és a szájába tömte. Tudni akarta, mik Jack tervei Valentin-napra.
- Hé, Szikra, mik a terveid Cupido napjára?
- Semmi olyasmi, amiről tudnod kellene, Bumm.
- Ismerem azt a nézést… te készülsz valamire!
- Nem készülök semmire, egyszerűen csak gyanakvó a természeted. Ma este átjöhetnél és dartsozhatnánk.
- Nagyszerű. Megverlek dartsban, és kihúzom belőled a Valentin-napi titkaidat – Bob.
- Nem fogsz belőlem kihúzni semmit. És ne lopkodd a csokit az asztalomról. Nem neked vannak itt – Jack.
Jack a házában felszerelte a rejtett kamerákat, hogy majd rögzítse Sue reakcióját.
Amikor Bobby és Jack végeztek a dartscal, Jack megkérte Bob-ot, hogy keresse meg a rejtett kamerákat.
- Elmondanád nekem, hogy miért van szükséged rejtett kamerákra? – Bob.
- Fel kell használnunk a legújabb technológiát, hogy lépést tartsunk a rosszfiúkkal.
- Értem. Ennek az elhatározásnak még véletlenül sincs köze Sue-hoz, ugye?
- Nincs. A ház védelmében van szükség a kamerákra.
- Hogy én ezt miért nem hiszem el?
- Rendben. Elmondom a titkot. De ha Sue megtudja, mielőtt feleségül kérhetném, meghalsz.
- Végre felteszed a nagy kérdést Sue-nak. Nem hittem, hogy valaha is elszánod magad erre a lépésre.
- Aha. Már eljegyzési gyűrűt is vettem. Remélem, Sue örülni fog az ajándékának holnap.
- Holnap Valentin-nap. Nem csoda, hogy áthívtál ellenőrizni a kamerákat. Nagyon örülök neked, haver.
- Aztán Sue nem mondd igent, és ejtve vagyok.
- Oh, kérlek, mindenki tudja, hogy Sue odáig van érted. Megjósolom, hogy el fog olvadni, és soha nem fogja levenni a gyűrűt az ujjáról. Tud Lucy vagy valaki más a tervedről?
- Nem. És jobb lesz, ha így is marad, vagy halott ember leszel.
- Ne aggódj. Kösz, hogy elmondtad a jó hírt.
Bobby teljesen felforgatta Jack házát, de végül megtalálta a kamerákat. Két órával később Bob hazament, Jack pedig áthelyezte a kamerákat. Aztán bement a hálószobába, és elnyúlt az ágyon, de képtelen volt aludni. Elképzelte, mit fog mondani Sue-nak, amikor megkéri a kezét. Késznek érezte magát, ugyanakkor ideges is volt Sue válasza miatt.
A felejhetetlen Valentin-nap
Az év legromantikusabb napja:
Sue egy romantikus pikniket tervezett maguknak. A piknik közben Jack szerenádot adott Sue-nak, amiért kapott egy gyengéd csókot. Aztán elmentek a J&T ékszerészetbe, ahol Jack az eljegyzési gyűrűt vette. Természetesen Sue még csak nem is sejtett semmit.
- Oké. Most mondd meg szépen, miért is akartál ilyen hirtelen idejönni? – kérdezte Sue, amikor már az üzlet előtt álltak.
- Mert tudom, hogy te is ezt szeretnéd, és én bármit megteszek, hogy boldoggá tegyelek.
- Oh, ez édes. Nos, ha már így szóba került, megakadt a szemem egy karkötőn…
- Te az üzletben akarsz beszélgetni velem arról a smaragd karkötőről, ugye?
- Hogy találtad ki?
- Egy nagyon figyelmes férfi vagyok, és valami megsúgta, hogy az a ragyogás a szemedben nemcsak attól van, hogy velem vagy. Gyere, menjünk be, és megpróbálhatod.
- Nem is tudom… túl drága.
- Gyere, megpróbálod. Nem fogadok el ellenkezést.
Sue nem tudhatta, hogy Jack már vett neki egy ugyanolyan karkötőt smaragd berakással, a kövek közé belevésve Sue nevével, díszítve lepkékkel, csillagokkal, angyalokkal, egy aranyszívvel, nappal és holddal. A karkötő most egy kék bársonydobozban lapult Jack házában.
Sue megpróbálta a karkötőt, ami tökéletesen körülérte a csuklóját. Egy ideig nézte, majd levette. Aztán elhagyták az üzletet. Még egy órát töltöttek el együtt, mielőtt Jack kirakta volna Sue-t a lakásánál, hogy mindketten készen legyenek az igazi ünneplésre. Jack majd hétkor jön vissza Sue-ért.
Amikor Jack elment, Sue bement a lakásba, lezuhanyozott, átöltözött, és megtöltött két táskát Jack ajándékaival.
Eközben Jack megvalósítani a tervét. A rejtett kamerák azonnal bekapcsolódnak, amikor Sue belép a házba. Elhelyezte az utasításokat a nőnek az egész házban, hogy megtalálja az összes ajándékot. Jack átalakította a hálószobát romantikus kuckóvá. Fehér fények világítottak keresztül a mennyezeten, sok más fénnyel együtt: amikor a különböző fények találkoztak, úgy ragyogtak, mint a csillagok. Jack kemény munkát végzett, és remélte, hogy ilyen meglepetés csak egyszer lesz Sue életében.
Jack felvette a fekete öltönyét fehér inggel és vörös nyakkendővel, mivel Valentin-nap van. Ellenőrizte, hogy a fekete bársonydobozka ott van-e a jobb zsebében. Jack készített egy CD-t a kedvenc szerelmes dalaival, amit játszani fog, mielőtt és miután megkérte Sue kezét. Körülbelül 1000 rózsaszirmot szórt szét a hálóban az ágyon, és még több szirmot az egész házban. Gyertyák voltak a szobában, amiket később majd meggyújt. A pezsgő jégbe volt hűtve, és a csokiba mártott friss eprek is a hűtőben voltak. Amikor Sue és Jack később belépnek a szobába, lágy zene és gyertyafény fogadja majd őket.
Jack úgy gondolta, hogy tökéletessé varázsolt Sue-nak mindent. Amikor mindennel kész lett, felhívta Lucy-t, és megkérte, hogy tegye ki nála Sue-t este 7-kor. Lucy tudni akarta, hogy miért nem tud eljönni Sue-ért. Jack elmagyarázta, hogy rohannia kell az ékszerészetbe kicserélni Sue ajándékát, mert az alkalmazott rosszat adott. Lucy beleegyezett.
Mielőtt Jack elhagyta volna a házat, még egyszer ellenőrizte a kamerákat, az üzeneteket, hogy a helyükön legyenek, és egy gyertya sem ég-e.
„Minden tökéletes. Remélem, Sue-nak örömet fognak szerezni az ajándékaim.”
Vissza Sue-hoz:
Sue egy vörös selyem estélyit viselt, felvette Jack karácsonyi ajándékát is. A fülbevalókat, a Párizsban kapott szív alakú medált és a piros magassarkúját. Sue besétált a nappaliba.
- Vaó! Te jössz, és Jack elájul – Lucy.
- Jack hamarosan itt lesz. Alig várom, hogy lásson ebben a ruhában.
- Úgy nézel ki, mint egy hercegnő. És én elviszlek a te hercegedhez, mert Jack hívott körülbelül egy fél órája, hogy rohannia kell elintézni valamit.
Sue szeme elkerekedett.
- Miért nem nekem mondta?
- Mert nem akarta, hogy aggódj. Gyere, Hamupipőke. A herceged már vár rád. Ja, és ne aggódj Levi miatt. Majd régi romantikus filmeket nézünk a tévében, mert nekem nincs hercegem ebben az évben.
Valentin-napi meglepetések
Lucy kitette Sue-t Jack-nél, és megígértette vele, hogy azonnal felébreszti, amint hazaért, és részletesen elmesél mindent. Sue becsöngetett. Általában néhány percbe szokott kerülni, amíg Jack az ajtóhoz ér, de most nem történt semmi. Sue már épp elkezdett aggódni, amikor észrevett egy üzenetet az ajtón.
„Sajnálom, hogy nem vagyok ott, de odaégettem a vacsorát, úgyhogy inkább hozok a La Burgerie étteremből. Addig is, kulcs a lábtörlő alatt, és érezd magad otthon. Az én házam a tiéd is; vannak még bent üzenetek. De menj be, és olvasd el, mi áll rajtuk pontosan. Még egy dolog: szeretlek, és hamarosan látjuk egymást.
- Ez különös. De azt hiszem, bemegyek, és lerakom az ajándékait. Nem akarok egész este itt kint ácsorogni. Remélem, Jack hamar hazaér.
Sue kinyitotta az ajtót, bement, és bezárta az ajtót. Mikor belépett a nappaliba, a kisasztalon egy nagy, szív alakú doboz volt, tele Godiva csokikkal, tetején egy üzenettel:
„Menj a konyhába és igyál valamit. Észre fogod venni az első ajándékom, ami ott vár az asztalon.”
- Jack készül valamire. Ki fogom deríteni, bármi is legyen az.
Sue bement a konyhába, az asztalon két tucat hosszúszárú vörös rózsa volt két kristályvázában, négy szív alakú Valentines lufi lebegett felette. Sue odament a hűtőhöz, és kivett egy üveg vizet. A hűtő ajtaján egy másik üzenet volt:
„A második ajándékom a fürdőben vár téged. Menj fel, és nézd meg ha szeretnéd.”
Sue felment a lépcsőn a fürdőszobába, kinyitotta az ajtót, és meglátott egy piros és fehér színű kosárkát tele testápolóval, tusfürdővel, kézkrémmel, masszázsolajjal, fürdősóval, fürdőolajjal, rózsa illatú szappannal, habkővel, körömkefével, kényelmes papuccsal, két vanília illatú gyertyával és egy üzenettel a tetején:
„Ez a kosárka arra való, hogy kényeztesd magad, ha meg akarsz szabadulni a napi stressztől. Ezt egy olyan valaki állította össze neked, aki tiszta szívéből szeret téged (ez lennék én).”
A tükrön egy másik üzenet:
„Ma este valóra akarom váltani az összes kívánságodat. Menj le az alagsorba, ahol még több ajándékot találsz.”
Sue most vette észre, hogy Jack játszik vele, és ő imádja ezt a játékot. Lement az alagsorba, két nagy doboz volt ott, vörös nyilakkal. Amikor Sue kinyitotta az elsőt, meglátott egy beszélő teddy macit, mellette Jack kézírásával írt szöveg:
„Itt van a másolat, amit a maci mond.”
„Szia! Rómeó vagyok, a beszélő medve. – Aztán Jack hangja jött: - Drága Valentinom, elloptad a szívem, a legeslegelső pillanattól fogva. Minden reggel rád gondolok, minden éjjel rólad álmodom. Te vagy a lelkem jobbik fele, Sue, te egészítesz ki engem. Nem tudok semmi olyat mondani, ami értékesebb lenne nálad az életemben, kitöltöd az űrt benne. Minden szívdobbanásommal jobban szeretlek. Soha nem fáradok el, ha azt mondom neked, „Szeretlek.” Szeretnél örökre a Valentinom lenni?”
Sue kinyitotta a másik dobozt, és felnevetett. Két hokis pólót talált benne, a hátán felirattal. Hudson #1. csapat.
A dobozban volt egy kisebb doboz, Sue azt is kinyitotta. Egy üvegszív volt benne, belevésve a következő szavak:
„A szerelem türelmes, a szerelem kedves. Szeretni mindent, hinni mindenben. A szerelem gyönyörűség a pokolban, de örül az igazságnak. A szerelmet mindig óvni kell, a szerelem mindig igaz. A szerelem mindig remél, a szerelem mindig mindent kibír. A szerelem sosem hazudik, a szerelmünknek sosem lesz vége. A szerelmünk egy megkezdett utazás a naplementébe. Jack&Sue, 2005. február 14.
Amikor Sue kinyitotta az összes dobozt, észrevett két naplót, amikre rá volt írva a neve, melléjük írva, „Amikor először találkoztunk”. Sue belelapozott és elolvasta a beírást:
„Sue-nak. Te vagy életem szerelme. Két élet, két szív egyesül az örök szerelemben. Aki imád téged, Jack”
A másik naplóban Jack felelevenítette, amikor először találkoztak az irodában, a kirándulást Párizsban és Wisconsinban, a romantikus új évet, leírta, mit érzett, amikor először együtt voltak, és leírta a Valentin-napi kívánságait is. Sue lapozott egyet, és felfedezett egy csomó dolgot, amit még nem is tudott Jackről. Elolvasta a rövid történeteket Jack legelső autójáról, a munkájáról Kendall bírónál, amikor megvette ezt a házat, és sok más emlékezetes történetet Jackről, ami akkor történt vele, mielőtt megismerte volna Sue-t.
Hozzácsatolva egy kép volt róluk, és a dátum mikor először találkoztak: 2002. augusztus 12. Az utolsó oldalon volt egy pár soros vers, „Az ajándékot te adtad nekem” címmel.
„Arról a napról álmodom, amikor férj és feleség leszünk. Sue, kedvesem… szeretlek őszintén, őrülten, mélyen, most és mindig!
Sue játssza a Szerelemjátékot
Az utolsó dobozban volt egy másik üzenet: „Menj be a hálóba és nézd meg, mi van ott neked.”
Sue benyitott a hálószobába, ahol világtérkép volt kiragasztva, amin szerelmes üzenetek voltak mindenhol, és szív alakú csoki volt az asztalon.
Sue 35 üzenetet számolt össze a térképen, és elolvasta az összeset. Az egyik különösen felkeltette a figyelmét:
„Én imádom az esküvőket. Te is?”
Egy másik cetli:
„Menj be a vendégszobába, és nézd meg a szekrény felső polcát. Egyre közelebb kerülsz a fődíjhoz.”
Sue átment a vendégszobába, és kinyitotta a szekrényt, egy doboz volt ott, ráírva a neve. Leült az ágyra és kinyitotta. Két doboz volt belecsomagolva. Az egyikben egy kék, mélyen dekoltált, szatén felső volt, tele csipkével. Mielőtt Sue kinyitotta volna a másodikat, hosszú ideig csak nézte a kék, vékony bársonydobozkát.
- Oh ne, nem vette meg a karkötőt. De akkor is szeretem.
Sue óvatosan kinyitotta a dobozt, és észrevette a karkötőt. Szemét ellepték a könnyek. Azt kívánta, Jack bárcsak itt lenne, hogy adjon neki egy nagy csókot és ölelést. Amikor megfordult, megpillantott két műpálmafát, strandlepedőt, tengerpartos hátteret homokos stranddal, és egy szörfdeszkát. Az üzenet a szörfdeszkán volt:
„Sue, üzeneted jött.”
Sue elolvasta a mobilján az üzenetet:
„Sajnálom, de most nem tudlak elvinni egy paradicsomi szigetre. Köszönöm, hogy játszottad ezt a játékot. A nyereményed, dobpergést kérek… én vagyok. Légyszíves, viseld a karkötőt és kövesd a rózsaszirmokat, amik egyenesen hozzám vezetnek. Szeretlek. Jack”
Ebben a pillanatban Jack a ház előtt állt egy fekete limuzin mellett, kezében hat szál hosszúszárú vörös rózsával. A házban Sue felvette a karkötőt, és követte a rózsaszirmokat. Amikor kinyitotta a hátsó ajtót, meglátta Jacket a fekete öltönyében a limuzin mellett állva, elképedt. Jack rámosolygott.
Először is átadta Sue-nak a rózsákat, majd a karjaiba zárta és hosszan megcsókolta.
- Vaó! Elállt tőled a lélegzetem. Úgy nézel ki, mint egymillió dollár. Nagyon örülök, hogy te vagy a Valentinom.
- Köszönöm. Te is felülmúltad önmagad. Hol az a vacsora, amit megígértél? Hova megyünk?
- Majd elmondom az úton. Kedvesem, a limuzin csak rád vár.
Jack kinyitotta a limo ajtaját Sue-nak, és besegítette a nőt. Leültek a fekte bőrülésekre pezsgővel a kezükben, közben lágy zene szólt. A sofőr tudta, hova kell mennie.
A vacsora megkezdődik
- Nem is képzeltem, hogy bérelsz egy limot ma estére. Van itt valami, amit tudnom kellene? – Sue.
- Majd mindent a megfelelő időben. Tetszettek az ajándékaim?
- Igen. Csodás munka volt, hogy eddig sötétben vezettél, különösen a karkötővel. Még délután sem sejtettem semmit.
- A tervem része volt. Egyébként a Washington lelkén, Washington egyik legjobb hajóján fogunk vacsorázni – Jack.
- Oh, még senkitől sem kaptam ennyi Valentin-napi ajándékot… én is vettem neked egy csomó dolgot, de már nem is tudom hova tettem őket, annyira lefoglaltak az ajándékaid.
- Jól van. De fiatal még az éjszaka, és Valentin-nap csak egyszer van minden februárban. Azt akarom, hogy még sokáig emlékezz erre az estére.
- Már most soha nem fogom elfelejteni ezt a Valentin-napot.
A limuzin megérkezett a hajóhoz. Jack szállt ki először, és kinyitotta az ajtót Sue-nak. Az asztalukról csodás kilátás nyílt a folyóra. Az asztalon hat szál vörös rózsa volt, még egy üveg pezsgő és poharak. Jack kihúzta a széket Sue-nak, majd leült vele szemben.
Vacsora után Jack megkérte a pincért, hogy hozza ki a nagy meglepetést.
- Mi az? Egy másik üzenet? Nagyon titokzatos vagy ma este, Jack.
- Talán. De csak így biztos, hogy nem jössz rá idő előtt.
- Ez valami munkahelyi ártalom? Jack, nem fogom megengedni, hogy ajándékot vegyél nekem Valentin-napra a következő öt évben.
- Oké. Te győztél. Itt az idő, hogy kinyisd a legfontosabb ajándékod, Sue.
Sue leemelte a két borítékot a tálcáról. Kinyitotta az elsőt:
„Ez egy vers, amit neked írtam, a másik borítékban a folytatását találod. A szabályok: csak akkor nézhetsz fel, ha végeztél az olvasással, és csak utána nyithatod ki az utolsó ajándékod. Az ajándék egyenesen a szívemből jön. Jobb lesz, ha betartod a szabályokat.
Ölel és csókol: Jack
Ui.: Mostantól a „Szikra” megszűnik. Már van egy kegyetlen tervem, hogyha legközelebb Szikrának szólítasz. Ezt vedd figyelmeztetésnek.”
A lánykérés
Sue kinyitotta a második borítékot is, és elkezdte olvasni a verset, melynek címe: Az örök szerelem.
„Amikor először megláttalak, azonnal levettél a lábamról. Megmutattad nekem, mit is jelent a szerelem.
Az életem akkor kezdődött, amikor találkoztam veled. A napok megteltek reménnyel és csodával, az éjszakák pedig szerelemmel és nevetéssel. Kiegészítesz minden módon. Veled akarok megöregedni, tőled szeretnék gyerekeket.
Sue, kedvesem… van itt valami, amit meg szeretnék kérdezni tőled…”
Sue véletlenül összetépte a papírt, ahogy elolvasta az utolsó mondatot, a szíve kihagyott egy dobbanást.
„Te vagy a világom, te vagy a mindenem. Áldás, hogy itt vagy az életemben. Jack&Sue, 2005. február 14.
A lap alján pedig a legédesebb szavak:
Szeretnél a feleségem lenni?”
Eközben Jack felállt és letérdelt Sue elé, egyik kezében a fekete bársonydobozzal. Sue ránézett, és nem akart hinni a szemének. Jack kinyitotta a dobozt, és mélyen Sue szemébe nézett:
- Hozzám jössz feleségül?
Sue szeme megtelt könnyel, néhány könnycsepp legördült az arcán.
„Sue még soha nem nézett ki szebben, mint most ebben a pillanatban”- gondolta Jack.
Miután Sue bólintott, azt felelte. „igen”, Jack az ujjára csúsztatta a gyűrűt, és megcsókolta a kezét. A következő pillanatban Sue keze Jack nyaka köré fonódott, és megcsókolta a férfit. Tudták, hogy egyikük sem fogja soha elfelejteni ezt a varázslatos estét.
A gyűrű
- Oh istenem… ez az, amire gondolok? Ez komoly? – Sue.
- Soha semmit nem gondoltam komolyabban életemben. Na, mit válaszolsz?
- Uh, megismételnéd a kérdést még egyszer?
- Persze. Sue Thomas, hozzám jössz feleségül a következő ötven évre? Nem akarlak siettetni, kedvesem, de elzsibbadt a térdem.
- Sajnálom. De ez nagyon váratlanul ért… Nem tudom, mit mondjak…
- Igen vagy nem? Még nem válaszoltál, ezért ideges lettem. Mondj igent, Sue… mondj igen,
- IGEN! Természetesen, hozzád megyek. Nem akarok semmi mást a világon, csak a feleséged lenni, Jack Hudson! Soha, de soha nem fogom levenni ezt a gyűrűt az ujjamról!
„Mindig ilyen gyűrűről álmodtam, de sosem hittem, hogy valaha is az ujjamon viselhetem. Legszebb álmaim egyike volt, hogy Jack megkéri a kezem, és most valóra vált! Jackkel akarom leélni az életem.” – gondolta Sue.
- Ez túl sok egy kisvárosi lánynak Ohioból. Ez hihetetlen… a gyűrű, az ajándékok, a lánykérés… Mivel érdemeltem ki? Őszintén, nem tudom. De olyan boldoggá foglak tenni, amilyen boldoggá te teszel engem. Ma, holnap, és mindörökké, megígérem. Nagyon szeretlek, Jack Hudson!
- Sue, drágám, csak azzal érdemelted ki, hogy vagy nekem. Mindennap kényeztetni foglak, ezt megígérem. Hiszen te vagy számomra a világon a legszebb nő.
Ez idő alatt elkezdtek menni a szerelmes számok. A férfi karja Sue derekát. Jack azokat a szavakat suttogta, amelyeket minden nő hallani szeretne a párjától, majd gyengéden megcsókolta menyasszonyát.
- Elveszem a legjobb barátom. Nem tudok jobb dolgot elképzelni. Te? – Jack.
- Nem, én sem, mert melletted az összes álmom valóra válik. Te vagy a lelkem másik fele, a hiányzó darabka a szívemből. De várj egy percet… hogy értetted azt, hogy csak a következő ötven évre veszel feleségül?
- Ezt mondtam volna? Hadd javítsam ki magam: az egész életem tervezem eltölteni veled. Mit gondol, leendő Mrs. Hudson?
- Remek! Nem is tudok jobbat elképzelni, Jack drágám. A Sue Hudson szép név, nem? Majd a házasságunk alatt úgyis rajtad tartom a szemem, nehogy másé megakadjon rajtad.
- Ezzel nem egészen értek egyet veled, szívem… Táncolunk?
- Megyek táncolni a jövendőbeli férjemmel. Tényleg, mikor lesz az esküvőnk? – mosolygott Sue.
A vacsora vége
- Ez már a te részed. Tervezd meg álmaid esküvőjét, hogy nekem csak annyi dolgom legyen, hogy az oltárnál azt mondjam, „igen” – Jack.
- Nem segítesz az esküvői tervekben? Nem lesz könnyű dolgom…
- Oké… hogy fair legyen, én intézem a nászutat, te megszervezed az álomesküvőt a családoddal, az én családommal és az összes barátunkkal, akik segítenek neked, vagy ajánlok egy másik lehetőséget.
- Így már jobb. Mi az a ragyogó ötleted?
- Holnap elrepülünk Las Vegasba, összeházasodunk, elmegyünk nászútra, és amikor két hét múlva visszajövünk, mindenkinek elmeséljük a jó hírt. Van két Las Vegasba szóló jegy a zsebemben, ha most rögtön távozni akarsz- Jack.
- Egy kicsit tartok tőle… mondd, hogy csak vicceltél azokkal a jegyekkel, légy szíves! Nem házasodhatunk össze Las Vegasban! A szüleink sosem bocsátanának meg nekünk.
- Oké. Csak blöfföltem. Nincs jegyem Las Vegasba, mert tudtam, hogy sosem egyeznél bele. Én is egy olyan esküvőt szeretnék, ahol a családunk és a barátaink velünk ünnepelnek.
- Rendben. Már vannak terveim. Fel kell hívnom a szüleimet, neked is kell fel kell hívnod a szüleidet, el kell mondanunk a csapatnak és még millió dolgunk van.
- Vaó. Lassíts, Sue, még egy csomó időnk van kidolgozni az összes részletet, hol, mikor és a többi. Most figyeljünk egymásra, végül is Valentin-nap van.
Sue még mondani szeretett volna valamit, de Jack megcsókolta, és elfelejtette mit is akart. Még két órát táncoltak, és amikor a hajó kikötött, visszasétáltak a limuzinhoz, ami kirakta őket Jack háza előtt.
Jack megfogta Sue kezét, és felvezette a hálószobába. Mielőtt kinyitotta volna az ajtót, megkérte Sue-t, hogy csukja be a szemét.
Aztán Jack meggyújtotta a gyertyákat a szobában, és kivette az epret a hűtőből. Amikor Sue kinyitotta a szemét és körülnézett a helyiségben, majd meglátta a szétszórt rózsaszirmokat az ágyon, nagyon meglepődött. Jack kitöltött egy üveg pezsgőt kér pohárba, az egyiket átadta Sue-nak.
- Az én csodálatos Sue-mnak. Örökké tiéd lesz a szívem. A közös életünkre.
Koccintottak, a könnyek végigfolytak Sue arcán. Jack kivette a kezéből a poharat, és letette az asztalra. Átölelte Sue-t, és gyengéden megcsókolta. Leültek az ágyra, és Jack megetette Sue-t a csokis eperrel, majd Sue etette meg Jack-et a finom gyümölccsel.
Miután végeztek az eprekkel, a még több csókkal és öleléssel, Jack beismert Sue-nak valami fontosat.
Az emlékezetes éjszaka
- Remek ötlet volt, hogy a szüleid eljöttek hozzánk, mert beszélni szerettem volna édesapáddal, mielőtt megkérem a kezed. A beleegyezését kértem, és ő áldását adta. Nagyon izgatott volt, de meglepetésnek szántam, ezért megígérte, hogy nem mond neked semmit – Jack.
- Azt mondod, apám tudott a terveidről? Oh, te jó ég. Elmesélte anyámnak? A te családod tudott a terveidről?
- Igen, mindenki. Édesapád elmondta édesanyádnak, aki felhívott következő nap, és megmondta a gyűrűméreted, mert ugyebár én a legtökéletesebbet akartam a szerelmemnek. 2 héttel ezelőtt felhívtam a szüleimet, és nekik is elmondtam a terveim. Nem tudod elképzelni, milyen izgatottak voltak.
- Nagyon alattomos vagy. De van itt valami, amit szerintem kifelejtettél a mai estéből.
- Mit felejtettem el? A tervem az utolsó részletig úgy haladt, ahogy vártam.
- Nos, nem volt kamera, ami felvegye, hogy végre megkérted a kezem. Nem láttam kamerát a hajón. Jó lenne újra meg újra visszanézni. Viszont, talán jobb is, mert szörnyen néztem ki. Nem mutattam a legjobb formám, teljesen elkenődött a sminkem.
- Először is, ragyogóan néztél ki, a mosolyod egészen bevilágította az egész termet. Másodszor, rejtett kamerákat használtam. Az egész rögzítve van, a kazettát bármikor megnézheted, amikor csak akarod. Láthatod, én mindenre gondoltam.
- Rejtett kamerákat használtál? Hova és mikor rejtetted el őket? És miért nem szóltál nekem?
- Meglepetés volt. Oké… ideje kiterítenem a lapjaimat. Nem égettem oda a vacsorát. Elmentem szerezni egy limuzint, és azt is láttam, amikor beléptél a házba. Először ott akartam lenni, amikor kinyitod az ajándékokat, de támadt egy jobb ötletem, elvégre a kamerák úgyis vettek mindent. Remélem, nem tartasz őrültnek.
- Ezt nem hiszem el. Nem, nem tartalak őrültnek. Hogyan is tarthatnálak, amikor álmaim férfija elhalmoz annyi ajándékkal, melyeket egy nő valaha is kaphat? Köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy vagy nekem. Alig tudok várni, hogy a közös életünk elkezdődjön, Mr. Hudson!
- Én sem, jövőbeni Mrs. Hudson. Hirtelen nagyon elfáradtam… menjünk lefeküdni, szívem.
- Ezt sajnálattal hallom. Nekem is voltak terveim Valentin-napra, de ha fáradt vagy… holnap kinyithatod az ajándékaid.
- Hmmm… mi van bennük?
- Azt hittem, fáradt vagy.
- A csokis eper megtette a hatását. Megújult erővel várom, hogy elmondd, mi van bennük.
- Oh, ez titok… de először kapcsold ki a kamerákat.
- Ez könnyű. – Jack előrehajolt, és megnyomott egy gombot. – Nincs több kamera.
- Remek. Erre vártam egész este… - mondta csábítóan a nő.
- Én is… egyszerűen hihetetlen vagy… soha nem tudlak eléggé elhalmozni a szerelmemmel…
- Ugyanígy érzek, Szikra…
- Megfizetsz, ha Szikrának szólítasz…
- Oké… együtt tudok élni a büntetéssel… mégis mennyibe fog ez kerülni nekem, Szikra?
- Nincs több beszéd… még vannak terveim veled…
Megcsókolta a nőt, Sue karjai a nyaka köré fonódtak. Amikor a nő térdei elgyengültek, Jack felkapta és ráfektette az ágyra. A hold megvilágította Sue arcát. Hosszú ideig nézték egymást, mielőtt Jack megcsókolta volna.
A férfi pillantásában volt valami csodálat, amiből a nő tudta, hogy gyönyörű évek következnek. De egy gyengéd érintés elérte, hogy Sue-ban fellobbanjon a szenvedély szikrája, és mindennél jobban érezze szerelmét a férfi iránt. Jack szerelmes pillantást vetett rá, majd szenvedélyesen megcsókolta. – Szeretlek – suttogta.
A két szív egy ritmusra dobogott, és Jack elvitte a nőt egy varázslatos világba. Szenvedélyük viharos kitörése után egymás karjaiban aludtak el.
Valentin-napi kívánságok
- Vaó! Imádom az összes ajándékom. Klassz csapatot alkotunk mi ketten. Sue, kedvesem, mikor szeretnél hozzám jönni? – Jack.
- Te mikor akarsz feleségül venni?
- Én kérdeztem először. De lenne egy javaslatom. Anyám odalenne egy júniusi esküvőtől.
- Nem is tudom… a június biztos jó lenne?
- Aha. Miért ne? Nem akarsz feleségül jönni hozzám júniusban?
- Nos, egy júniusi esküvő szuper lenne. De le kell foglalni a templomot, a lagzi helyszínét, stb. négy rövidke hónap alatt. Legalább egy évre lenne szükségem, hogy mindent elintézzek.
- Na ne. Egy évig akarsz váratni, míg oltár elé vezetlek? De én azt hittem, olyan gyorsan akarsz a feleségem lenni, amilyen gyorsan csak lehet.
- Jack, édesem, szeretlek. Egy júniusi esküvő álmaim netovábbja lenne. De sajnos nem tudunk összeházasodni négy hónap alatt.
- És ha én azt mondom, hogy igen?
- Mégis hogyan? Profi vagy esküvőszervezésben? Nem egészen. De abban igen, hogyan hozzuk előre a kézfogónk napját. Végül is, mindennap bűnt üldözök.
- Elmondanád, miért hasonlítod össze az esküvőnket a rosszfiúkkal? Múlt éjjel azt mondtad, szervezzem meg álmaim esküvőjét. Szóval, ha nincs valahol egy Houdini a zsebedben, aki valahogy megoldja, semmi esélyünk. Várjunk jövő júniusig.
- Rendben. De én még mindig azt mondom, rosszul tesszük. Viszont van egy lehetőség is.
- Milyen lehetőség?
- Hozzám költözhetnél. Nem látom értelmét, hogy ott maradj Lucyval, és csak a fennmaradó időt töltsd velem.
- Ezt hogy gondoltad? A költözéshez is egy csomó idő kell! Addig Lucyval kellene maradnom, amíg talál egy másik lakótársat. Őszintén, nem lenne jó, ha az esküvő alatt ideköltöznék. És emlékezz a babonára: nem láthatod a menyasszonyi ruhámat az esküvő előtt. Nem akarom tönkretenni a közös jövőnket.
- Nem a legjobb döntés, szívem. Remélem, ez az egy év hamar elszáll.
- Köszönöm a megértést, életem. Megígérem, minden tökéletes lesz.
- Tudom, hogy betartod az ígéreteid, Sue.
- Számolni fogom a napokat, az órákat és a perceket, amíg végre kimondhatom azt az egy szót: „igen”, a családunk és a barátaink előtt – Sue.
- Örülök, hogy ezt hallom. Bevallom, kicsit megijedtem, amikor nem akartál hozzám jönni ez év júniusában. De már várom azt a pillanatot, amikor odasétálsz az oltárhoz, és azt mondhatjuk, „igen.” Oké. Miért ráncolod a szemöldököd? Eszméletlenül boldognak kellene lenned – Jack.
Az esküvői előkészületek megkezdődnek
- Csak egy dolog akadályozhat meg bennünket, hogy boldogok legyünk. Szeretem a munkámat, szeretlek téged is, és egyiken sem szeretnék változtatni, de már előre félek, mit fog mondani Garett, amikor megtudja az eljegyzésünket – Sue.
- Vicces, hogy ezt kell mondanom, de Garett és én lefolytattunk egy hosszú beszélgetést három héttel ezelőtt az irodájában.
- És mi történt? Ne várakoztass! Azt mondta, hogy szakítanunk kell, ugye? – Sue-t már a puszta gondolatra is kirázta a hideg, és szorosan szerelméhez simult.
Jack gyengéden átkarolta, magához szorította és megcsókolta. Sue-ban kicsit oldódott a feszültség, és a férfi mellkasára hajtotta a fejét. Jólesett neki érezni Jack szívverését. Jack végtelenül gyengéden felemelte a nő fejét, hogy Sue lássa a száját.
- Rossz válasz, kicsim. Nem kell szakítanunk. Együtt maradhatunk. Garett tudja, milyen értékes vagy a csapatnak és nekem. Így azt mondta, amíg nem megy a munka rovására, nem lát semmilyen okot, miért ne folytathatnánk egy párként.
Sue-nak a boldogság könnyei gyűltek a szemébe.
- Remek! A dolgok nem is alakulhatnának jobban… én hősöm! Nem is tudok mást elképzelni páromként. Nagyon örülök, hogy nem kell szakítanunk! Nagyon örülök, hogy nem kell szakítanunk! Akkor már csak egy dolog van hátra…
- Rendben. És várok a csókodra.
- Várj még egy kicsit. Mikor mondjuk el a csapatnak a jó hírt?
- Holnap. Gyere ide, Sue, és adj nekem egy nagyon hosszú csókot…
- Kérésed számomra parancs, Hudson…
Sue megérintette a férfi arcát, mielőtt megcsókolta volna. A szerelmesek elmerültek a saját kis paradicsomukban. Jack belenézett Sue szemébe, és nem volt szüksége szavakra. Átölelte menyasszonya derekát, és nagyon lassan csókolta. Aztán Sue készített ebédet, és a nap hátralevő részét összebújva töltötték a kanapén.
Közben Sue elmondta a terveit Jacknek. A dátumban megegyeztek, dobpergést kérek… Jack és Sue 2006. június 17-én fognak összeházasodni. Sue elmondta Jacknek, hogy ki kell választaniuk a meghívókat, lefoglalni a templomot és a lakodalom helyszínét, el kell rendezni a fotóst, a szalvétákat, a zenét, a menüt, a tortát és a menyasszonyi ruháját is ki kell még választania.
Jack csak annyit fogott fel az egészből, hogy millió dolguk van még. Nagyon zúgott a feje. Sue készített vacsorát, majd Jack nem sokkal tizenegy után tette ki Sue-t a lakása előtt.
Jack kinyitotta a kocsi ajtaját Sue-nak, elkísérte a nőt az ajtóig, és adott neki egy jó-éjt csókot. Aztán Jack hazament, Sue pedig elmesélte Lucy-nak a bámulatos híreket, és megmutatta a gyűrűjét is.
Terjeszteni a híreket
Másnap reggel az irodában:
- Mindenki figyeljen ide. Van egy fontos bejelentenivalóm… el kell búcsúznom – mondta Jack magát szomorúnak tettetve.
- Mi van?? Ki vágott fejbe?? – kérdezte döbbenten Bob.
- Nyugi. Nem az irodától búcsúzom, hanem az agglegényéletemtől. Hétvégén megkértem Sue kezét.
- Természetesen „IGEN”-t mondtam! Még soha nem voltam boldogabb életemben – Sue.
- Na, és mikor lesz az évszázad esküvője? - Bob.
- Jövő júniusban, és azt szeretnénk, ha mindannyian ott lennétek. Talán még a lakodalomba is eljöhettek… - Sue.
- Rávetted Szikrát, hogy ilyen hosszú ideig várjon, míg egybekeltek? - Bob.
- Gratulálok mind a kettőtöknek. Legyen ez lecke Bobnak és Mylesnak. Sue és Jack nem tudnak összeházasodni ebben az évben, mert sok az elintéznivaló és kevés az idő – Lucy.
- Látjátok, ez az, amiért sosem fogok megnősülni. Túl sok a munka és a nő az agyadra megy, miután eljártátok a kacsatáncot és a nászútnak vége – Bob.
- Gratulálok, Jack és Sue. Ne figyeljetek Bobbyra, nem csoda, hogy még mindig egyedül van. Neki és Mylesnak tesztoszteron-rendellenessége van – Demetrius.
- Hé, engem hagyj békén, különösen, hogy még nem is mondtam semmit. Remélem, nem akarjátok, hogy én legyek a teremszolga az esküvőtökön- Myles.
- Myles lehetne a teremszolga az esküvőnkön. Mit gondolsz, Jack?
- Remek ötlet, Sue. Myles és Demetrius lesznek a teremszolgák, és Mark-ot is megkérem.
- Gratulálok mindkettőtöknek. Látni akarom az eljegyzési gyűrűdet, Sue. Meséld el, Jack hogyan kérte meg a kezed. Egyetlen részletet se hagyj ki - Tara.
- Jack elvitt egy hajókázással egybekötött vacsorára, aztán megkérte a kezem. Hihetetlen volt, és minden tökéletes.
- Vaó! Megütötted a főnyereményt! Remélem, Bobby és Myles példát vesznek Jackről és megkérik a barátnőjük kezét – Tara.
- Ezt jól megcsináltad, Szikra! Megnehezítetted a dolgunkat! Nincsenek többé romantikus randik, még ha belehalunk is. Hol itt a vicc?- sóhajtott fel Myles drámaian.
- Egyetértek. Már minden sínen volt, erre Jack elszúr mindent. Darcy amúgy sem értene egyet – Bob.
- Nem kértük, hogy nyisd ki azt a nagy szádat, Bumm- Jack.
- Kösz, haver. Gratulálok, Szikra.
- Ne érezd rosszul magad, boldog vagyok, hogy megismertethettem veled és Mylesszal az igazi romantikát – Jack.
- Üdvözöllek a nős férfiak klubjában, Jack. Már éppen kezdtem magányos lenni egyedül. Kellene rendeznünk egy pasis estét, és én tanácsokat adhatnék neked. Főleg, hogy kell túlélni az esküvőszervezést. Ez az, amitől minden férfi a falra mászik- Demetrius.
- Kösz, Nagy D. Múlt éjjel, amikor Sue megmutatta azt a mérföldes listát az elintéznivalókról… ma reggel nagyon csúnya fejfájással ébredtem- Jack.
- Én is így voltam. Hé Sue, Jack eljöhet velünk sörözni ma este? – Demetrius.
- Csak ha időben hazaér, és nem mentek semmiféle sztriptízbárba.
- Hello, még mindig a szobában vagyok, és magamtól is tudok beszélni. Természetesen elmegyek veletek ma este. Nem Sue mondja meg, mit csináljak. Megismétlem, nincs szükségem Sue engedélyére ahhoz, hogy elmenjek a haverjaimmal.
- Ja. Mondod azt most. Mindannyian tudjuk, hogy Sue fog parancsolni otthon, Hudson. Miután elvetted, búcsút mondhatsz a szabadságodnak és a tekintélyednek. Hallgass rá, különben azon kapod magad, hogy a kanapén alszol, vagy ami még rosszabb, a kutyaházban – Myles.
- Myles, még mindig vannak női ruhás képeim rólad… elküldjem mindenkinek?- Jack.
- A cica elvitte a nyelved, Myles. Nos, ha a pasik elmennek ma este, mi is rendezhetnénk egy csajos estét. Kibeszéljük Jack-et és segítünk Sue-nak – Lucy.
- Remek ötlet. Felhívom Emma-t is. Oké, Sue? – Tara.
- Rendben. Minden segítséget szívesen fogadok, mert megsúgom, nem Jack az egyetlen, aki fejfájással ébredt ma reggel.
- Akkor ezt megbeszéltük. Felhívom Donna-t, Darcy-t és Renee-t is. Jól fogjuk magunkat érezni – Lucy.
- Van egy másik ötletem. Tartanunk kellene Sue-nak egy lánybúcsúztatót – Tara.
- Tarának igaza van. És szintén tartanunk kell egy eljegyzési partit a szerelmeseknek – Lucy.
- Még tartanunk kell egy csomó bulit az évszázad esküvője előtt. Ez olyan izgalmas. Sue Hamupipőke, Jack pedig az ő Elbűvölő Hercege. Egy csodálatos szerelmi történet… - Tara.
- Hé, nem engedhetjük, hogy a hölgyek jól mulassanak! Mi is tarthatnánk Jacknek egy legénybúcsúztatót. Egy olyat fogunk bulizni, amit soha nem fog elfelejteni, mielőtt átáll a sötét oldalra – Bob.
- Ja. A jó hír, hogy több csinos, egyedülálló nő fog Bobby és körülöttem forgolódni. A rossz az, hogy az összes nő hazamegy zokogni az összetört szíve fölött, mert Jack Hudson hivatalosan is lehorgonyzik- Myles.
- Jack, a házasság rejteget néhány meglepetést. Először is, az esküvőt kell túlélni. A viccet félretéve, életem legjobb döntése volt, hogy megkértem Donna kezét. Most már el se tudom képzelni az életem nélküle és a gyerekek nélkül.
- Oké. Elég a csöpögős szerelmi történetekből, végül is ez az FBI – Myles.
Két szív eggyé válik
2006. június 17.: Jack és Sue esküvőjének napja
Jack és Sue kicsi esküvőt szerettek volna, de a szüleiknek más volt az elképzelése. Egy tökéletes, napos, tiszta kék egű, nyári, júniusi nap volt.
Virágok voltak a St. Veronica templom egyik oldalán. A templomban még több virág volt. Amikor Sue bement a menyasszonyi szobába, az asztalon két tucat hosszúszárú vörös rózsa feküdt egy üzenettel és papír zsebkendővel:
„Szia, kedvesem. Ez a legboldogabb nap az életemben. Veled minden álmom valóra válik. Én édes angyalom, hogy felébredhetek melletted minden reggel, és veled aludhatok el minden este, csak a szerencsének köszönhetem. Csodák igenis történnek. Tudom, hogy szerencsés vagyok, mert megtaláltam életem szerelmét.
Ui. : A papír zsebkendők csak a boldog könnyeknek vannak itt, Sue.
Imádlak: Jack Hudson”
Sue azonnal beleszeretett a menyasszonyi ruhájába, amint meglátta. Sue lassan körbeforgott a tükör előtt, és még mindig nem akarta elhinni, hogy ez az ő esküvője. Ránézett az anyjára, aki könnyes szemmel mosolygott rá.
- Gyönyörűen nézel ki, kicsim. Nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna menyasszonyt, aki így ragyogott volna a boldogságtól, mint te – Mrs. Thomas.
- Igazad lehet. Ez azért van, mert Jack nagyon boldoggá tesz engem.
- Mielőtt bemész a templomba, szeretnék neked adni valami régit. Ez generációról generációra öröklődik a családban. Én is viseltem, amikor hozzámentem apádhoz. Az igazgyöngy bross az anyámé volt, előtte az ő anyjáé és most a tied – Mrs. Thomas.
- Nem mehetsz férjhez valami régi, valami új, valami kölcsönzött és valami kék nélkül. Itt az én ajándékom neked. Ez valami új. Készítettem egy paplant Jack régi kisbaba ruháiból. Megnek is készítettem egyet, amikor férjhez ment. Abbynek is készítettem egyet, hogyha valaha is szándékozik férjhez menni, odaadhassam. De ez már egy másik történet – Mrs. Hudson.
- Anya, ne tedd tönkre Sue napját. Férjhez fogok menni, ha késznek érzem magam rá. Sue, egyszerűen gyönyörű vagy.
- Te is. Úgy láttam, sok egyedülálló férfi nézett téged – Sue.
- Itt van valami kék. Két harisnyakötőt vettem. Az egyiket emlékbe, a másikat Jack a szingli férfiak közé dobja. Kíváncsi vagyok, ki kapja el – Lucy.
- Végül itt van valami kölcsönzött. Fülbevaló kölcsönbe, amíg vissza nem jöttök a nászútról. Tényleg, hol töltitek a mézesheteket? – Tara.
- Köszönöm az összes ajándékot. A mézeshetekről: Jack nem mondta meg nekem. Megpróbáltam kiszedni belőle, tényleg mindent megpróbáltam… - Sue arcán hirtelen álmodozó kifejezés jelent meg, majd folytatta: - De nem tört meg. Mindig csak azt ismételgette: „Nem, csak várj, és majd meglátod.”
Eközben a vőlegény szobájában Jack már kész volt. Sue apja és a három báty is megnézte a vőlegényt. Sue bátyjai tanácsokat adtak Jacknek a kishúgukkal kapcsolatban, majd arról kezdtek viccelődni, vajon ki kapja el a harisnyakötőt.
- Uramisten, te tök nyugodt vagy. Miért nem vagy ideges? – Bob.
- Miért kellene idegesnek lennem? Erre a napra vártam egész életemben. Valahogy csak túlélem – Jack.
- Te nem vagy ember. Azt hittem a férfiaknak minden bajuk van az esküvőjük napján.
- Aggódj akkor, amikor te veszed el Darcy-t.
- Felejtsd el, hogy mondtam volna valamit is, Szikra.
- Sue a tökéletes nő neked. Nagyon örülök, hogy végre lesz egy menyem is. Azt is remélem, hogy a közeljövőben még több unokám lesz, akiket elkényeztethetek – Mr. Hudson.
- Először hadd nősüljek meg, apa. Egyelőre teljesen a magaménak akarom tudni Sue-t, de el tudom képzelni, hogy kis lábak zaja veri fel a ház csendjét.
- Oké. Ez jól hangzik. De anyád és én nem várhatunk túl sokáig. Tudod, hogy nem leszünk fiatalabbak.
Vissza a menyasszonyhoz:
- Azt hiszem, ez minden. Az Elbűvölő Herceged már vár téged – Lucy.
- Én meg nem akarom megvárakoztatni.
Várakozás az oltárnál
Jack fekete öltönyt viselt fehér inggel és fekete nyakkendővel. Odaállt az oltárhoz, Bobby melléállt, mert ő volt a vőfély. Jack megpróbálta elképzelni menyasszonyát, hogy sokkal szebb lesz, mint más napokon. Sue ez alatt a templom hátuljánál az apjával, aki a sorára várt.
Jack unokaöccse, Tom, egy imádnivaló öltönyben volt, és egy párnán vitte a gyűrűket. Rávigyorgott Jack-re, amikor a nagybátyja mellé ért.
Jack unokahúga, Sarah, egy cuki rózsaszín ruhát viselt, és szétszórta a rózsaszirmokat a templomban.
Orgonazene szólt, miközben a koszorúslányok, Abby, Tara és Lucy odaértek az oltárhoz.
A templom előtt Sue anyja megigazította lánya fátylát, majd Demetrius a helyére kísérte.
A nap besütött az ablakon, így Sue belátott a templomba. Néhány vendég melegen rámosolygott. A templom lassan megtelt a családtagokkal és a barátokkal. Sue szeme viszont csak Jack-en pihent, aki az oltár előtt állt, és sokkal jóképűbbnek tűnt a fekete öltönyében.
- Ha nem tévedek, el kell indulnunk. A szertartás megkezdődött. Legyél boldog, angyalom. Szeretlek, Sue – Mr. Thomas.
- Még soha nem voltam boldogabb. Végül is hozzámegyek álmaim férfijához. Erre vártam egész életemben.
- Jack tökéletes fiatalember. Elég rád nézni, hogy lássam, imádod.
Sue belekarolt az apjába, aki bevezette a templomba. Jack lélegzete elakadt, amikor megpillantotta szerelmét, mert a nő egy hercegnőre emlékeztette az álmaiból. Csak nézni tudta csodaszép menyasszonyát.
Sue esküvői csokra vörös rózsákból, fehér krizantémokból, bazsarózsákból, kék violákból és fehér liliomokból állt. A nő vonzotta a férfiak tekintetét, de ő tudta, hogy csak egyetlen férfival vár rá csodás jövő – azzal a férfival, akit mindennél jobban szeret.
Amikor Jack mellé értek, Sue apja megpuszilta a lányát, majd átadta Jacknek. Jack és Mr. Thomas tekintete találkozott egy pillanatra, aztán Mr. Thomas leült a felesége mellé, akinek máris könnyek voltak a szemében.
Jack megfogta Sue kezét. Eljött hát a pillanat: ott álltak egymás mellett, készen az „igen”-re.
Jack csak nehezen tudta visszafogni magát, hogy ne emelje fel a nő fátylát és csókolja meg azonnal.
Természetesen Levi dobta fel a napot, mert mikor meglátta Sue-t, elkezdett ugatni, és mindenki nevetett a templomban.
Jack szeme sütött a sok szerelemtől, ahogy Sue-ra nézett; pillantásától a nő térdei elgyengültek. Egy hasonló ragyogás Sue szemében elmondott Jacknek mindent, amit csak tudnia kell.
Esküvői fogadalmak
A pap felé fordultak, aki elkezdte a mondókáját:
- Azért gyűltünk ma itt össze, hogy az Úr színe előtt Jackson Samuel Hudson és Susan Margaret Thomas házasságot kössön.
Jack elmondta az esküjét, amit saját maga írt. Hangja tisztán és erősen csengett a templomban. Miután befejezte, szem nem maradt szárazon. Sue megpróbálta visszatartani a könnyeit. Most ő következett, elmondta az esküjét, amit írt. Most Jack-en volt a sor, hogy visszatartsa a könnyeit.
Jack esküje:
4 évvel ezelőtt, azon a napon, amikor először találkoztunk, azonnal tiéd lett a szívem.
Ma, amikor a feleségem leszel, még mindig te maradsz a legjobb barátom. Hosszú évek következnek, melyek során megosztjuk egymással a reményeinket és az álmainkat. Biztosítalak a rajongó, feltétel nélküli szerelmemről, rendületlen bizalmamról és örökös hűségemről.
Kaptam egy hercegnőt szeretni és védelmezni az utolsó lélegzetvételemig, az utolsó napomig a földön. Te vagy a végzetem. Ez egy biztonságos fogadás, hisz a szerelmünk mérhetetlen. Együtt erősebbek vagyunk, mint külön. Tudnod kell, hogy soha nem foglak elengedni. Mindennap el fogom mondani, hogy szeretlek. Téged szeretnem a legnagyszerűbb jutalmam mind közül. Ez az esküm neked.
Sue esküje:
Biztosítalak a szerelmemről ma, holnap és mindörökké. Mert te vagy a legtökéletesebb férfi, akivel valaha találkoztam. 4 évvel ezelőtt, azon a napon, amikor először találkoztunk, azonnal elraboltad a szívemet. Amikor veled vagyok, mindenem megvan, amit csak szeretnék. Nincs kétségem afelől, hogy átvészelünk bármennyi vihart, amíg együtt vagyunk, és hűségesek leszünk egymáshoz.
Előbb bíztál bennem, minthogy én bíztam volna magamban. Bátorságot adtál nekem, és erőt. Ez csak az egyik ok a sok közül, amiért annyira szeretlek.
Ma, amikor a férjem leszel, még mindig te maradsz a legjobb barátom. Szerelmem napról-napra erősebb irántad, azzal a tudattal, hogy mindig a tiéd leszek. Minden pillanat veled egy csodálatos ajándék Istentől. Sok boldogságot ígérek neked, és hogy mindig igaz leszek hozzád.
Számomra már megvan a boldog befejezés. A szívem addig teljes, ameddig mellettem állsz. Téged szeretnem a legnagyszerűbb jutalmam mind közül. Ez az esküm neked.
Csók a menyasszonynak
Callahan atya folytatta:
- Jackson Samuel Hudson, feleségének fogadja-e Susan Margaret Thomas-t az Úr színe előtt? Szeretni fogja, becsülni fogja, vele lesz betegségben, egészségben, szegénységben, gazdagságban, jóban, rosszban, szomorúságban, vidámságban, míg a halál el nem választ?
- Igen.
- Susan Margaret Thomas, férjének fogadja-e Jackson Samuel Hudson-t az Úr színe előtt? Szeretni fogja, becsülni fogja, vele lesz betegségben, egészségben, szegénységben, gazdagságban, jóban, rosszban, szomorúságban, vidámságban, míg a halál el nem választ?
- Igen.
Végre eljött a gyűrűk ideje.
- Jackson Samuel Hudson, miközben a gyűrűt Susan Margaret Thomas ujjára húzza, ismételje utánam: Susan Margaret Thomas, a feleségem leszel ettől a pillanattól fogva, ez a gyűrű az irántad érzett szerelmem jelképe.
- Susan Margaret Thomas, miközben a gyűrűt Jackson Samuel Hudson ujjára húzza, ismételje utánam: Jackson Samuel Hudson, a férjem leszel ettől a pillanattól fogva, ez a gyűrű az irántad érzett szerelmem jelképe.
Jack rácsúsztatta a gyűrűt Sue ujjára, majd Sue húzta a gyűrűt Jack ujjára.
- Ezennel házastársaknak nyilvánítom Önöket. Megcsókolhatja a menyasszonyt.
Jack közelebb húzta magához Sue-t, és megcsókolta. Aztán kimentek a templomból, mire az összes vendég rizst és virágszirmot dobált az ifjú párra.
Mielőtt beszálltak volna a limuzinba, Jack még egyszer megcsókolta, hogy a nő egy kis ízelítőt kapjon a nászéjszakából.
Egyébként nem kell aggódni, minden rögzítve van attól a pillanattól kezdve, hogy mindketten megérkeztek a templomba.
Jack és Sue esküvői fogadása
A Drake Hotelben:
Színes rózsabokrok, gyümölcsfák és egzotikus pálmafák voltak a hátsó kertben. Mindenki beleírta a nevét és egy rövid üzenetet egy „A mi esküvőnk: Jack&Sue vendégkönyve” című könyvbe.
Néhány asztal felett „Friss házasok” feliratú lufi lebegett. A gyerekeknek volt két zacskó arany és ezüst szíves konfettijük, amit majd a férj és feleségre fognak dobálni. A gyerekek gyümölcslével koccintanak majd.
Az első tánc
Mindenki megérkezett, és vártak a boldog párra. Bobby látta meg őket először, és odament a mikrofonhoz. Mindenki tapsolt, amikor Jack és Sue beléptek a terembe.
- Most léptetek be először valahova, mint férj és feleség. Üdvözöljük Jack és Sue Hudson-t! – Bobby.
- Mire várunk még? Kezdődjön a parti! – Jack.
A hat fogásos vacsora nagyon finom volt. Két órával később Jack felkérte táncolni a feleségét.
Bobby megint odament a mikrofonhoz, hogy először ő mondjon köszöntőt.
- Tehát itt van a boldog pár. Büszkén hívom őket a barátaimnak. Hiszem, hogy Jack tökéletes társra talált Sue-ban. Éljetek boldogágban, ti két gerle.
- Én is szeretnék mondani egy köszöntőt. A fiamnak és a menyemnek: a ház csak akkor otthon, ha van veled valaki, aki szeret – Mr. Hudson.
A zenekar elkezdett játszani egy számot. Jack és Sue elkezdték első táncukat, mint férj és feleség. Amíg táncoltak, Bobby elkezdte utánozni Elvis-t, és elénekelte a Blue Hawaii-t.
Jack szorosan magához ölelte Sue-t, egyik karjával felesége hátát simogatta. Másik kezének ujjaival végigsimított Sue ajkain, mielőtt megcsókolta volna.
- Szeretlek…- suttogta Sue.
Jack finoman megcsókolta, ezzel szavak nélkül ő is elmondta, mennyire szereti.
Még kétszer táncoltak, mielőtt Sue apja megkérte volna Jack-et, hadd táncoljon a lányával. Utána Jack apja kérte, hadd táncoljon a menyével. Ez alatt Jack az anyjával táncolt, majd felkérte az anyósát is.
- Mióta megláttam Sue-t, szeretnék táncolni vele – Bobby.
- Rendben. Csak egy tánc, és nem elfelejteni, hogy Sue az enyém.
- Bízhatsz bennem. Csak a szememmel vetkőztetem – vigyorgott Bobby.
- Hé Jack, beleegyezel, hogy lopjak egy csókot a menyasszonytól? – Mark.
- Nem. Nem is engedlek a feleségem közelébe!
- De a parti végéig legalább egy táncot meg kell engedned!
- Oké. Bobby-nak, neked, Myles-nak és Demetrius-nak megengedem. De mindenkit figyelmeztetek: figyelni foglak titeket.
Most Jack a három kislánnyal, Sarah-val, Grace-szel és Jenny-vel bohóckodott, akik mind táncolni akartak a vőlegénnyel. Utána táncoltak Bob-bal, Myles-szal, Demetrius-szal és Mark-kal.
Sue nem látta Jack-et; nem is figyelt semmi másra, ezért beleütközött Emmába.
Jack és Sue lakodalma
- Nagyon örülök neked és Jack-nek. Titeket még az isten is egymásnak teremtett. Remélem, egyszer én is megtalálom az Igazit, aki elfogad engem és Jenny-t – Emma.
- Oh, meg fogod. Csak nem tudom, hol a férjem… remélem, nem ment el nélkülem – Sue.
- Jack ott táncol Jenny-vel, Sarah-val és Grace-szel. Azok a csajok aztán tudják, hogyan kell bulizni. De inkább véget vetek a mulatságnak, hogy táncolhass a férjeddel.
- Nem kell. Hagyjuk még egy kicsit őket a vőlegénnyel, mielőtt úgyis ellopom. Egyébként is, szeretem nézni Jacket a kicsikkel. Egyszerűen imádja a kisgyerekeket. Bámulatos hozzájuk.
- Fogadok rá, hogy nemsokára tele lesz gyerekekkel a házatok. A legjobbakat kívánom.
- Köszönöm. Most, hogy férjes asszony lettem, azt akarom, hogy mindenki olyan boldog legyen, mint én. Szóval, mihelyt visszajöttünk a nászútról, bemutatok neked néhány pasit. Sohasem tudhatod, mikor találkozol az Igazival – Sue.
Fél órával később Sue odament Jackhez, aki azonnal a karjaiba zárta. A zenekar még több szerelmes számot kezdett játszani. A boldog pár ráncolt, és elvesztek egymás ölelésében.
Kicsivel később Lucy odament a mikrofonhoz egy bejelentést tenni.
- Gyerünk, nem kell szégyenlősnek lenni. Mozgás, emberek. Itt az ideje, hogy az egyedülálló nők és férfiak kerüljenek a középpontba. Sue eldobja a csokrát, Jack meg Sue harisnyakötőjét.
Lucy csatlakozott az egyedülálló nőkhöz. Vajon ki kapja el Sue csokrát?
Sue csokra Tara előtt landolt, és ő egy kézzel elkapta. Na és ki kapta el a harisnyakötőt?
Ez egy kicsit vicces, mert a harisnyakötő Bobby előtt landolt és ő egy kézzel elkapta.
Most már csak egy dolog volt hátra: felvágni az esküvői tortát. De előtte Jack még táncolni akart Sue-val. Körülölelte Sue derekát, és óvatosan lépkedett, nehogy rálépjen a menyasszonyi ruhára.
- Te vagy a leggyönyörűbb menyasszony, akit valaha láttam. Ez nem is kérdéses. Én vagyok a legszerencsésebb férfi a földön.
- Jaj, ne, Jack, megint sírni fogok… ez az esküvő tökéletesebben sikerült, mint amit valaha is elképzeltem. Muszáj mondanom, hogy tökéletes munkát végeztem az előkészületekkel.
- Bámulatos munkát végzett, Mrs. Hudson. Ön az én tökéletes menyasszonyom. Mikor kellene ellógnunk, hogy elkezdjük a nászéjszakát?
- Csakis az Öné vagyok. Miért, van valami oka sietni, Mr. Hudson?
- Még kérdezed? Soha nem fogok elfáradni, ha téged kell néznem. De már igazán le szeretnék lépni…- suttogta Jack, végigsimítva a nő hátán.
- Köszönöm, szívem. Van egy jó ötletem… vágjuk fel a tortát gyorsan, és akkor elmehetünk… - suttogta vissza a nő, beleborzongva a férfi érintésébe.
- Na, most ki siet? A földön nincs most boldogabb ember nálunk. Ja, és szeretlek Mrs. Hudsonnak hívni.
- De én végre kettesben szeretnék lenni veled. És én is szeretlek Mr. Hudsonnak hívni.
Két szív örökre együtt
A rózsák színes elrendezése lélegzetállítóvá tette a hatemeletes esküvői tortát. A marcipán a tortán azt formázta, hogy a vőlegény átviszi a menyasszonyt a küszöbön.
A boldog pár együtt vágta fel a tortát. Jack megetette Sue-t az első szelet tortával, majd Sue etette meg Jack-et a második szelettel. Az esküvői torta egyszerűen pompás volt. Miután alig maradt valami a tortából, számtalan köszöntőt mondtak az ifjú párra. Sok jóakaró biztosította őket a legjobb kívánságaikról.
Egy óra múlva Jack odasúgta Sue-nak: - Le kellene lépnünk, mielőtt Bobby és Lucy megint megtalálnak minket.
Megölelték a rokonaikat és a barátaikat, majd elköszöntek mindenkitől. Aztán egy limuzinnal távoztak, amire a „Friss házasok” feliratot festettek.
A limoban, Jack háza felé menet:
- Ismerem ezt a nézést. Meg akarsz győzni, hogy felejtsem el a munkát a nászutunk alatt. Nyugi, a mézesheteink nem a munkáról fognak szólnak, Mrs. Hudson – Jack.
- Biztos vagy benne? Mr. Hudson, nem fogja megbánni – mondta a nő kacéran.
- Hogy gondoltad ezt? – mosolygott a férfi.
- Amint a kezedben átvittél a küszöbön, megmutatom…
- Te rossz kislány… De szeretem, ahogy gondolkodsz.
- Ennek örülök. Kezdődjön a nászéjszaka.
- Ahova mész, ott leszek én is. Csak követem a szívem, ami egyenesen hozzád vezet. Erre vártam egész nap… - Jack.
- Olyan romantikus vagy… én vagyok a legszerencsésebb lány a világon. Már most tudom, hogy mindig emlékezni fogok a nászutunkra. Ez az éjszaka sokat váratott magára.
- Megérted a várakozást, édesem.
Jack kinyitotta a limo ajtaját Sue-nak. Átadta neki a már közös házuk kulcsait, majd a karjaiba kapta és az ajtóhoz vitte. Sue kinyitotta az ajtót, Jack pedig átvitte a feleségét a küszöbön, be a házukba.
A nő szemében vágy lobogott, amint Jack megcsókolta, mielőtt felvitte volna az emeletre. A hálóban Jack addig csókolta, míg mindkettejük lélegzete el nem akadt. Aztán elárasztotta csókokkal a nő nyakát, állát, szemeit, majd újra rátalált az ajkára. Jack nyelve Sue-ét ingerelte, ezzel egy időben a férfi a nő hátát simogatta.
Sue Jack nyaka köré fonta a karját és megcsókolta a férfit. Az ajkai lágyak és hívogatóak voltak, amint Jack közelebb húzta magához. Sue megadta magát neki, ahogy a férfi egyre mélyebben és hosszabban csókolta.
Jack végigsimított a nő nyakán, Sue pedig elveszett az érintése varázsában. A nő illata körbeölelte a férfit, és Sue fészkelődését érezve a közelében új szenvedély ébredt benne. Ahogy Jack egyre mélyült a csókban, Sue megízlelte az esküvői tortájukat, a pezsgőt, és valamit, ami kizárólag csak az övé.
Sue-ban megvolt minden, amire Jack-nek mindig is szüksége volt egy nőben, és tudta, hogy ez már örökké az övé lesz. Elfordította a fejét, hogy még egyszer megcsókolhassa a nőt, ezúttal könnyedén és gyengéden. Jack lerakta feleségét az ágyra, melléfeküdt, majd óvatosan levette a nőről a menyasszonyi ruháját.
Minden egyes csókkal, érintéssel, simogatással szenvedély villámlott át rajtuk és magasabbra repítette őket a gyönyörbe, míg végül együtt élték át a csodát. Férje karját simogatva Sue feje Jack mellkasán pihent, majd a nő álomba merült. Mielőtt Jack szemei lecsukódtak volna, nyomott egy puszit felesége homlokára, és nézte egy pillanatig alvás közben.
Az árnyékok kirajzolódtak, és gyertyák égtek mindenütt. Napfény próbált beszökni az ablakon, mikor Sue felébredt. Hosszúszárú vörös rózsák voltak a szoba sarkaiban, átkötve fehér szalagokkal. Sue Jack-re nézett, és a férfi rámosolygott. Aztán Sue ajkára tapasztotta a száját, és a nő kézségesen fogadta férje gyengéd csókját. Mikor Jack felemelte a fejét, már mindketten kifogytak a szuszból. Jack és Sue lenéztek a bal kezükre. Gyűrűik csillogtak a napfényben.
- Mondtam már neked ma reggel, hogy szeretlek? – Jack.
- Talán mondtad, de én elfoglalt voltam. Nem vagyok benne biztos, hogy jól láttam a szádat. Meg kellene ismételned még egyszer.
- Rendben, Mrs. Hudson. Nagyon szeretlek. Gyere, ki kell érnünk a reptérre. A gépünk egy óra múlva indul – Jack.
- Még mindig nem mondod meg, hova megyünk? – Sue.
- El fogom mondani a gépen a többi tervemmel együtt.
- Mindenre gondoltál, ugye?
- Cserkész voltam. A mi mottónk mindent előkészíteni.
A mézeshetek megkezdődnek
Bahamák, Rózsás ágy hotel:
Ez egy tökéletes hely volt a friss házasoknak elrejtőzni a világ elöl: fehér kanapéval, bárpulttal, kandallóval, szív alakú pezsgőfürdővel és egy hatalmas ággyal. Üvegajtók vezettek a tengerre csodálatos látványt nyújtó erkélyre.
A hordár felhozta a bőröndjeiket, aztán Jack bezárta a szobájuk ajtaját.
Jack nagyon lassan megsimogatta felesége arcát, mielőtt megcsókolta volna. Karjai a nő köré fonódtak, majd belecsókolt Sue nyakába, időzött ott egy pillanatig, ezzel borzongásra késztette a nőt. Sue férje nyaka köré csúsztatta a karját, és ajka rátalált a férfiéra. Jack egyszerre csókolta gyengéden és szenvedélyesen.
A férfi csókja felébresztették Sue-ban azt az érzést, amikor legelőször beleszeretett. A nő tökéletesen illett a férfi karjaiba, mintha egyenesen neki teremtették volna. Ahogy rádőltek az ágyra, ajkaik a másikét keresték. Amint Jack a száját Sue nyakához nyomta, hallotta, hogy a nő lélegzése felgyorsul. Megcsókolta felesége szemeit, állát, nyakát, majd visszatért a szájához.
Jack lassan, gyengéden csókolta, amíg a világ eltűnt körülöttük, és csak egymást érzékelték. Jack belenézett Sue szemébe, és összefűzték az ujjaikat. Ez valami új volt, Sue még sosem tapasztalt ilyet ezelőtt.
Aztán Jack megmutatta neki a paradicsomot, egy olyan világba repítette, amiről még csak nem is gyanította, hogy létezik. Szenvedélyük kitörése után Jack az erős karjaiban tartotta a nőt, és mindketten elaludtak.
Másnap reggel Jack ébredt fel először, és reggelit rendelt. Lenézett Sue-ra, és nyomott egy csókot a homlokára. Jack csak a boxeralsóját viselte. Sue még mindig aludt egy könnyű takaróval a testén. Jack csak ült az ágy mellett és nézte, közben arra gondolt, hogy mennyire szereti. Sue hirtelen mocorogni kezdett, és felébredt. Csak a férfi meztelen mellkasát tudta nézni, és érezte, amint kiszárad a szája.
- Ébredj, álomszuszék. Ez egy gyönyörű reggel, Mrs. Hudson – Jack.
- Jó reggelt, Mr. Hudson. Ez a reggeli, amit érzek?
- Igen. Gondoltam, éhes leszel. Reggeli után eldönthetjük, mit is csináljunk ma.
- Kedves, hogy megkérdeztél. De amit a férjem szeretne, az számomra is tökéletes.
- Nos, ebben az esetben tölthetnénk az egész napot ágyban. Majd holnap vagy holnapután megnézzük a szigetet, vagy valamikor mielőtt el kell mennünk.
- Egy kérdés, ugye felöltözve nyitottál ajtót?
- Mindig felöltözve nyitok ajtót, Mrs. Hudson.
- Jó tudni. Előbb reggelizzünk, aztán nyitott vagyok minden javaslatodra.
- Tulajdonképpen már van is egy. Ellenállhatatlan szükségét érzem megcsókolni a feleségem.
A szót tett követte. Jack nyomott egy gyengéd csókot a nő vállára. Felemelte Sue haját, hogy a nyakát is megcsókolhassa. Sue érezte, hogy a férfi szája mosolyra húzódik, amint a nyakát csókolgatta. Sue megsimogatta férje arcát, és megcsókolta. Jack visszahúzódott, így mindketten visszanyerhették a lélegzetüket.
Miután megreggeliztek, Jack az ágyra húzta feleségét és megcsókolta hosszan, lassan és mélyen. Sue azt akarta, hogy ez a csók örökké tartson. Jack a kezei közé vette a nő arcát, és újra megcsókolta. A következő pillanatban már egyek voltak.
Mindenhol, ahol a férfi megérintette, Sue-ban még több vágy ébredt a férje iránt. A nő szíve csinált egy bukfencet, ahogy a férfi belemélyedt a csókba. Sue Jack mellkasára tette a kezét, és végigsimított a kemény izmokon. Jack többször is elrepítette Sue-t egy csodálatos világba. Nem csoda, hogy egy fantasztikus napot töltöttek el a hotelban.
Másnap reggel elmentek futni a vízparton, később úszni mentek. Sue elnyúlt a takarón, és sütette a hátát a Nappal. Jack a fürdőnadrágjában feszített és elment úszni. Jól szórakozott, és arra gondolt, jó lenne Sue-t is becsalogatni a vízbe. Megjelent a nő mögött, és megpuszilta az arcát.
- Gyere, csatlakozz hozzám. Magányos vagyok egyedül- Jack.
- De az óceán hideg. Be nem teszem oda a lábam.
- A víz tökéletes. Imádni fogod. Megígérem.
- Oh, ne… ismerem azt a nézést. Készülsz valamire, szívem.
Vissza a mézeshetekről
Mielőtt Sue bármit is tudott volna tenni, Jack felkapta és erősen a mellkasához szorította, majd megindult vele a víz felé. Sue későn vette észre, Jack mit akar és megpróbált kiszabadulni, de a férfi erre még erősebben tartotta, és tovább sétált. Ebben a pillanatban Sue lába beleért a vízbe.
- Tegyél le, Hudson, vagy nagy bajban leszel – Sue
- Oh, szeretném én azt látni, mit kapok ezért. Le foglak tenni. Pontosan itt.
- Jack! Nem mered…
- Törődj bele, szívem. És csak hogy tudd, majd be kell vallanod, hogy legyőztelek. Pont itt foglak letenni. Figyeld csak meg.
Jack elengedte a nőt, aki hangos csobbanással esett bele a vízbe. Csak három láb mély volt, és a hőmérséklete is egész kellemes volt. Sue felegyenesedett, kirázta a vizes haját a szeméből, és megtervezte a bosszúját. A víz alá merült, és Jack térdét vette célba. Ezzel meglepte Jack-et, aki elesett. Elégedetten, mivel ő nyerte ezt a menetet, Sue a felszínre emelkedett, miközben Jack vizet köpködve felállt. A férfi nevetett, és lefröcskölte a feleségét. Sue elkezdett futni a part felé, de Jack gyorsabb volt. Még épp idejében elkapta a nőt, visszavitte a vízbe és vállig belemerült az óceánba, Sue-t szorosan a mellkasához szorítva. Szemeik összekapcsolódtak, miközben Jack lassan letette, majd hirtelen lefröcskölte a nőt. Aztán magához vonta a feleségét, ujjaival gyengéden végigsimított a nő ajkain, mielőtt megcsókolta volna. Egy óra múlva kiszálltak a vízből. Jack terített egy törölközőt a nő vállára, majd a magáéra is.
Miután megszáradtak, Jack és Sue kéz a kézben sétáltak végig a parton. A Nap miatt a homok forró volt, mikor a papucsaik nélkül andalogtak. Ebben a pillanatban Jack a karjaiba kapta Sue-t, és visszavitte a szobájukhoz. A szobaszervizen keresztül rendeltek, és a nap hátralevő részét a szobában töltötték.
Jack gyengéden megsimogatta felesége arcát, aki enyhén megremegett, és megadta magát a férfi ajkainak. Sue Jack nyaka köré csúsztatta a karját, ujjai végigsiklottak a férfi haján. Pillantásuk összefonódott, ezzel egy időben Sue a férje arcát simogatta, míg ajkaik találkoztak.
Jack lassan leereszkedett az ágyra Sue-val a karjaiban. Jack nyomott egy újabb csókot a nő szájára. Jack erősen tartotta Sue-t, amint a beteljesülés hullámai mindkettejüket elsöpörték, és Sue folyamatosan remegett a karjaiban. Gyengéden megsimogatta a nő haját, és kisöpört az izzadt homlokából néhány fürtöt. A férfi magára húzta Sue-t, amíg a nő lélegzése vissza nem állt a normális a ritmusba. Sue Jack nyakába temette az arcát, és még szorosabban bújt a férfihoz. Amikor Sue szemei lecsukódtak, Jack gyengéden megcsókolta, és egymás karjaiban aludtak el.
A következő nap, a Nap rásütött a kristálytiszta kék vízre és a fehér homokos strandra. Jack kölcsönzött egy csónakot. Amikor már kint voltak a vízen, Jack meglátott egy szürke hátat a víz felszínére emelkedni. Ránézett Sue-ra, aki megigézve nézte a delfineket. Elbűvölve figyelte, amint az evező beleér a zafírkék óceánba, ahol a delfinek játszani kezdtek, állandóan átsiklottak a csónak alatt. Izgalmas volt nézni, ahogy a delfinek teljesen a felszínre emelkedtek, majd újra a víz alá süllyedtek.
A delfinek játékosan mókáztak a vízben, pörögtek a levegőben is párszor, néha a másik oldalukra fordultak és kíváncsi pillantásokat vetettek a friss házasokra.
Nézve ezeket a csodálatos lényeket, Jack úgy érezte, megállt a szíve. Tekintetük összekapcsolódott, a nő ragyogó mosolya a gyönyör erejével sújtott le rá. A delfinek elmerültek a vízben, még egyszer felbukkantak a felszínen, majd végleg a víz alatt maradtak.
Ez a nap öröke bevésődött az emlékezetükbe. Jack és Sue két felejthetetlen hetet töltöttek el ebben a földi paradicsomban, mielőtt vissza kellett volna térniük a való világba.
Az első évforduló
Egy évvel később az első házassági évfordulójukat ünnepelték. Jack a fekete öltönyét viselte, és hihetetlenül jóképűen nézett ki, mint azt már megszokhattuk tőle.
Sue kisétált a hálóból és megpördült Jack előtt, így a férfi láthatta a ruháját. Sue egy hosszú, smaragdzöld selyemruhát viselt vékony spagetti pántokkal, és felvette a hozzáillő smaragdzöld magassarkúját is. Istenien nézett ki, Jack csak legeltette rajta szemét.
A nő mögé sétált, és elismerően végignézett rajta. Sue egy különleges vacsorát készített kettejüknek, és a teraszon terített meg.
Vacsora után a kanapéra ültek, és ez esküvői videójukat nézték. Ez egy tökéletes mód volt megünnepelni az első házassági évfordulójukat, és újabb életre szóló emlékeket szerezni.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Jack mutogatott: - Vaó! Majd beszélt: - Tudod, ennek már igazán a törvény ellen kellene lennie.
- Minek kellene a törvény ellen lennie, édesem?
- Hogy egy nő ennyire lélegzetelállítóan, megigézően és csábítóan nézzen ki abban a ruhában, amit most te viselsz.
- Köszönöm!- mutogatta Sue, majd inkább beszélt: - Látom, még mindig tudsz hízelegni. És ami téged illet, édesen és lenyűgözően nézel ki… mint mindig. Egyébként tudod, milyen nap van ma?
- Persze, hogy tudom. Ma van az első házassági évfordulónk. Azt hitted, el fogom felejteni.
- Nem voltam benne biztos. Úgy értem, nagyon keményem küzdesz, hogy elkapd a rosszfiúkat, és…
- Annyira azért nem, hogy elfelejtselek téged. Menjünk le, és élvezzük a vacsoránkat.
A vacsora és ajándékátadás alatt:
- Szeretnék egy köszöntőt mondani. Sue, kedvesem, hamisítatlan örömöt nyújtottál nekem az elmúlt egy évben. Egy évvel ezelőtt, ezen a napon, megkezdődött a közös életünk. Ma biztosítalak a szerelmemről még egyszer. És az idő szaladt; a szerelmem pedig napról-napra erősödött irántad. Veled lenni a kedvenc időtöltésem. Szóval, boldog első évfordulót, szívem. Remélem, hogy még sok boldog pillanatunk lesz együtt – Jack.
- Ez gyönyörű volt… Jack, kedvesem, életem legszebb egy évét töltöttem el veled. Még mindig izgalomba hozol egy sima pillantással vagy érintéssel; egész egyszerűen minden reggel bevilágítod az életem, amikor melletted ébredek fel. Ezen a napon, egy évvel ezelőtt, örök hűséget fogadtam neked. Ma még egyszer örök hűséget ígérek neked. Minden egyes nappal növekedik a szerelmem és a boldogságom. Már alig várom a még ránk váró szép pillanatokat. Boldog első évfordulót, édes férjem – Sue.
Sue kinyitotta az első ajándékát, és meglátott tizenhárom szál vörös rózsát, az első tizenkettőn egy-egy szó: „Jack&Sue, két szív örökre együtt. 2007. június 17. Boldog első évfordulót.” A tizenharmadik rózsán egy kép volt az esküvőjük napjáról.
Sue elkezdett sírni, mert nagyon boldog volt. Nem is vette észre a két ennivaló teddymacit szívvel a mancsukban.
A képen Jack volt a fekete öltönyében, és Sue a fehér menyasszonyi ruhájában. Két piros szaténpárnát is rejtett a csomag, rajta a felirat: Jack&Sue, Boldog első évfordulót.
Jack kinyitotta az első ajándékot, és egy két oldalas verset pillantott meg, két szál vörös rózsával. A vers az első oldalon volt, a másik oldalán egy kép volt róluk a nászútjukon.
A vers: Boldog első évfordulót, Jack
A szerelmed és gyengédséged a legszerencsésebb emberré tesz a földön. Mint egy takaró a hűvös éjszakákon, vagy amikor szomorú vagyok, szerelmed körülvesz. Egy szerelmes pillantásoddal vagy egy gyengéd csókoddal minden aggodalmam elfelejteted.
Senki sem tudja úgy kitalálni a gondolataim, vagy megérinteni a lelkem, ahogy te teszed. Szeretem a kedves öleléseid, a karjaidban mindig biztonságban érzem magam. Megóvtál engem a viharoktól sok-sok éjszakán át. Te vagy a legjobb barátom, a lelki társam, az örök szerelmem.
Jack Hudson, abban az esetben, ha még nem tudtad volna, te vagy a legjobb része a napjaimnak. Nagyon hálás vagyok, hogy rabul ejtetted a szívem.
Minden nap az az első gondolatom, mennyi szerencsés vagyok, hogy a feleséged lehetek. Tudom, hogy ez több mint igaz: miattad érdemes élnem. Nélküled, tudom, semmit sem érne. Megbecsülöm a szerelmet, amit tőled kapok nap-nap után. Szeretlek ma, holnap és mindörökké.
Az összes szerelmemmel: Sue. 2007.június 17.
Egy évvel később
Jack odaadta Sue-nak a második ajándékot. Sue kinyitotta a dobozt, és elolvasta a romantikus verset, ami egy csodálatos kristályban volt benne. A másik oldalán Jack és Sue esküvői fotója volt.
Boldog első évfordulót, Sue
A ma egy tökéletes alkalom, hogy elmondjam, milyen fontos vagy nekem. Nem tudom, hogy megérdemellek-e, de köszönöm Istennek, hogy leküldött egy angyalt (téged) hozzám.
Van egy különleges hely a szívemben, amit csak te tudsz megérinteni. Ez az a hely, ahova elvonulhatok érezni, hogy a szerelmed körbevesz. Senki sem tudja úgy felkavarni a lelkem, mint te, ha egyszerűen csak megfogod a kezem.
Amikor elveszettnek és kimerültnek érzem magam, elég csak látnom a mosolyod, hallanom a hangod és a nevetésed, és nem vagyok többé szomorú. Egy elfoglalt nap közepén az eszem állandóan elkalandozik, és azon kapom magam, hogy rád gondolok, rólad álmodozom. Az élet gyönyörű melletted.
Amikor nem vagyunk együtt, mindig úgy érzem, hogy a szívem másik felét elvitted magaddal. Azt akarom, hogy tudd, hogy az idők végezetéig az enyém leszel, soha nem fogom elengedni a kezed.
Az összes szerelmemmel: Jack. 2007. június 17.
Sue átadta Jacknek a második ajándékát, és Jack megtalálta benne az esküvői meghívójukat.
„Egy szív, egy kéz, ettől a naptól fogva” – állt a tetején. Alatta: „Mr. és Mrs. Michael Marie Thomas és Mr. és Mrs. Samuel Karen Hudson büszkén tudatják gyermekeik, Jackson Samuel Hudson és Susan Margaret Thomas házasságának napját: 2006. június 17-én, szombaton, 11 órakor a Szent Veronika templomban örök hűséget fogadnak egymásnak.”
Jack átadta Sue-nak a harmadik ajándékát. Egy falióra volt, ráírva: Örök Szerelem. Az óra mindig emlékeztetni fogja őket arra, hogyan éreztek, amikor kimondták az „igen”-t, mert az esküvői fotójuk volt az óra számlapja.
Sue odaadta Jack-nek a harmadik ajándékot, amiben két fotóalbum volt. Az egyik az esküvői albumuk volt, a másik a nászutas. Megnézték a képeket, és felelevenítették a régi szép emlékeket.
Az első oldalon Sue rövid üzenete:
„Addig nem tudtam, mi az igazi szerelem, amíg beléd nem szerettem. A szerelmemnek irántad soha nem lesz vége, mindig állandó és igaz.
Feleséged és legjobb barátod: Sue Hudson, 2007. 06. 17.
Egy a sokból
Jack átadta a negyedik ajándékát. Sue megdöbbent, amikor kinyitotta a fekete bársonydobozkát. Egy nagyon különleges gyémántgyűrűt rejtett, és egy üzenetet:
„Sue… olyan vagy, mint a gyémánt, és még értékesebb lettél nekem ez idő alatt. A szívem örökké a tiéd: Jack Hudson, 2007. 06. 17
Sue odaadta a negyedik ajándékát. Jack két bekeretezett képet talált, feléjük írva: „Dupla boldogság”.
A két kép a nászútjukon készült. Sue kiválasztotta Jack kedvenc képét, ami a bal oldalra került, az ő kedvenc képe a jobb oldalra. A két kép között ott volt a dupla boldogság szimbóluma, ami a kínai hagyományban garantálja a békét, szerelmet és harmóniát a házasoknak.
Jack átadta az ötödik ajándékát. Sue elolvasta az újabb verset:
Sue, kedvesem
Gyakran kérdezem magamtól: Hogyan mondjam el neked, mennyire szerencsés vagyok, hogy beléptél az életembe? Azzal kezdeném, hogy el sem hiszem, hogy a férjed lehetek. Egy évvel ezelőtt egy különleges ajándékot adtál: a feleségem lettél.
Te vagy az oka az édes tegnapoknak és a fényes holnapoknak. Nem hittem, hogy tudlak jobban szeretni, mint az esküvőnk napján, de már tudom, hogy amikor beszélgettünk a reményeinkről és az álmainkról, és főleg arról, hogy egyszer saját babánk lesz, a szerelmem a mérhetetlenség fölé emelkedett.
Sue Thomas, abban az esetben, ha még nem tudtad volna, te vagy e legjobb része a napjaimnak. Te vagy a dal, ami arra készteti a szívem, hogy énekeljen. Nagyon hálás vagyok a szerelmedért és az összes örömért, amit az életembe hoztál.
Minden reggel, amikor felkelek, te vagy az ok, amiért mosolygok, te vagy az ok, amiért szeretem az életet. Vitathatatlanul a részemmé váltál, nem tudom elképzelni az életem nélküled. Tudom, hogy ki fogjuk állni az idő próbáit.
Besétáltam ebbe az utazásba veled a karjaimban. Te tetted az első közös évünket a valaha élt legjobb évemmé. A szerelem vezet minket, engedjük, hogy uralja a szívünket. Örökre a férjed maradok és te örökre a feleségem, bármi történjék is.
Szeretlek most és mindörökké: Jack
Sue odaadta az ötödik ajándékát, Jack pedig elolvasta a szerelmes levelet, aminek egy kép volt az alján és akkor készült, mikor először táncoltak, mint férj és feleség.
Jack, kedvesem
Sok éven keresztül nagyon magányos voltam, és kerestem valakit, aki azért szeret, aki vagyok.
Váratlanul felbukkantál az életemben, és elvittél a kastélyodba. Már úgy tűnt, hogy borzasztó szerencsétlen vagyok a szerelemben, míg a végzet össze nem hozott minket. Amikor legelőször a szemembe néztél, már akkor tudtam, hogy te vagy az egyetlen, akivel le szeretném élni az életem.
Te változtattad meg az életem. Szeretem a humorérzéked és a lebilincselő mosolyod.
Kérdezem magamtól, hogyan is tudott volna egy olyan lány, mint én, ellenállni a sármodnak? Attól tartok, erre nincs lehetséges válasz. Az álmaim hazugságok lennének nélküled. Amikor nem vagyunk együtt, úgy érzem, kiszakítottak egy darabot a lelkemből.
Az egyetlen hely, ahol lenni szeretnék, az a te biztonságot adó karjaid. Jobban szeretlek, minthogy szavakba tudnám önteni. Már olyan sok boldogságot hoztál az életembe.
Semmi kétség, áldás, hogy a feleséged lehetek, és majd egyszer a gyermekeid édesanyja. A lánykérésed is nagyon romantikus volt a Washington lelke fedélzetén. Még mindig nem tudok hinni a szerencsémnek, hogy megtaláltam a lelki társam benned. Az esküvőnk a legtökéletesebb nap volt az életemben. Szeretném, hogy tudd, örökké szeretni foglak, és az „igen”-t tényleg egy életre gondoltam.
Szeretlek a teljes szívemmel és lelkemmel, azt akarom, mindenki lássa, hogy hozzád tartozom.
Feleséged és első számú rajongód: Mrs. Sue Hudson.
Sue a férfi nyaka köré fonta a karját, és a férfi odaadóan csókolta. Amikor a férfi így mosolyog rá, ahogy most, a nő szíve őrülten verni kezd, még egy év házasság után is. Tudta, hogy mindig így fog érezni.
A karjaiba emelte a nőt, Jack felvitte Sue-t az emeletre, egyenesen a hálószobájukba. Letette Sue-t az ágyra, és melléfeküdt. Lecsúsztatta ajkait a nő nyakára és csókolgatta, mire a nő feje kavarogni kezdett, és többé nem volt ura önmagának. A férfi teste rátalált a nő testének ritmusára, magához ragadta a vezetést, míg egyre gyorsabb ütemben törtek a beteljesülés felé.
Miután a nő felsóhajtott, a férfihoz bújt, és élvezte a kényelem érzetét, amit az váltott ki belőle, hogy Jack mellette fekszik.
Az ő különleges szerelmük valami olyasmi volt, amit csak más életreszóló pároknak van esélyük megismerni.
Dupla öröm
Oh baba hírek!
Jack a nő mögé lépett és köré fonta a karját, meleg ölelésébe zárva. A nő megfordult, a férfi nyaka köré csúsztatta a karját, és gyengéden megcsókolta. Sue hosszan nézte, majd megfogta a férfi kezét, és a hasára helyezte. Már tegnap el szerette volna mondani, de Jack csókja mindent kiűzött a fejéből.
Jack nagyon izgatott volt: egy új élet kezdődik. Ráhelyezte ujjait a nő hasára, és elképzelte, ahogy a baba növekedik szerelmében.
Jack a karjaiba kapta a feleségét, és körbeforgatta a szobában. Elárasztotta csókokkal a nő homlokát, szemeit, arcát, száját, mindent, amit csak meg tudott érinteni, és végül egy finom csókot nyomott Sue még lapos hasára.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Minden nap melletted ébredni fel, és a tudat, hogy a karjaidban aludhatok el minden este, nagyon boldoggá tesz. Az életem miattad lett jobb. Mit beszélek, pontosan tudod, hogy megőrülők érted – Sue.
- Nos, édesem, ez kölcsönös. Én is megőrülők érted.
- Ennek örülök. Mi lenne, ha kicsit kibővítenénk a házat?
- Tessék? Ez egy finom módja annak, hogy közlöd velem, több szekrény kell a ruháidnak?
- Ez nem is rossz ötlet szívem. Később még beszélünk róla. De hamarosan úgyis több helyre lesz szükségünk.
- Tudsz valamit, amit én nem? Milyen hamar kell több hely?
- Igen. Mondtam már neked ma reggel, hogy szeretlek?
- Ha értek testnyelven, tisztán a tudtomra adtad egy órája.
- Mint mondtam, napról-napra jobban szeretlek, Jack. És szeretem a babánkat is.
- Hogy mi? Azt mondtad, amire gondolok, hogy mondtad? Te… egy baba?
- Igen. Terhes vagyok. Kisbabánk lesz, Jack.
- Mikor? Hogyan? Nos, azt az egyet tudom, hogyan történhetett… oh Sue, egy baba! Mikor fog megszületni? Mióta vagy terhes? Mondj el mindent. Mikor fog látszani a terhességed?- Jack szemében örömkönnyek csillogtak.
- Tavasszal fog megszületni. A pontos időt megtudjuk a következő ellenőrzésen a nőgyógyászomnál, Dr. Laura Murphy-nél. Most körülbelül hathetes terhes lehetek. És igen, Dr. Murphy azt mondta, hogy a hasam az ötödik hónap körül kezd el látszani. Már múlt éjjel el akartam mondani, de megcsókoltál, és elvesztettem a fonalat. Ez elég gyakran megtörténik, amikor veled vagyok, férjecském.
- Ez hihetetlen. Az életem tényleg egyre jobb és jobb lesz. Vaó! Apa leszek! El kell kezdenünk készülődni. Biztonságossá teszem a házunkat, mielőtt a babánk a világra jön.
Megint megpörgette Sue-t, míg a nő a nyakába temette az arcát. Jack leült a kanapéval Sue-val az ölében. Remegő ujjakkal simogatta felesége hasát, ahol egy új élet kezdett növekedni, és szenvedélyesen megcsókolta a nőt. Egy új kis élet, az ő babájuk máris meg van áldva egy csodálatos anyával és egy fáradhatatlan apával.
- Jack, légy szíves, tegyél le. Szédülök. És itt van még a reggeli rosszullétek problémája is, amivel szintén meg kell küzdenem – motyogta fáradtan Sue.
- Sajnálom. A baba jól van? Te jól vagy? Nem kellett volna megpörgetnem téged. Idióta vagyok. Mostantól sokkal óvatosabbnak kell lennem, hiszen kettő helyett kell vigyáznom rád.
- Jól vagyok. A baba is jól van. És nem, nem vagy idióta. Néhány szó, amivel körbeírnálak: őrült, makacs, imádnivaló, szeretetre méltó, vonzó és a legédesebb férj a világon.
- Köszönöm. El kell kezdenünk neveken gondolkodni, vennünk kell bölcsőt, babakocsit, játékokat, pelenkákat és még sok más dolgot. Kifessük, vagy inkább kitapétázzuk a gyerekszobát?
- Vaó. Lassíts, Jack. Van még majdnem hét hónapunk, mielőtt a baba megszületne. Boldog vagy Tudom, hogy beszéltünk már családalapításról, de előtte szerettünk volna egy kis időt csak kettőnknek. Egy baba mindent megváltoztat. Érted?
- Olyan izgatott vagyok… hogy értem-e? A feleségem megajándékoz szerelmünk gyümölcsével, és azt kérdezi, értem-e? Sue! Imádlak, a boldogságot te hoztad az életembe. Állandóan szeretgetni fogom a babánkat, és nem hagyom, hogy bárki is bántsa. A babánk mindenből a legjobbat fogja kapni. Ezt megígérhetem.
- A babánk már megkapta a legjobb dolgot, mert te vagy az apukája. Minden babának ilyen szerencsésnek kellene lennie.
- Igazad van. A babánk már megkapta a legjobb dolgot, hisz te vagy az anyukája. Fiú vagy lány; mindegy, amíg a baba egészséges és boldog. Ez a kívánságom.
- Nekem is. Fiút szeretnél inkább, vagy lányt? Tudod, múlt éjjel azt álmodtam, hogy tanítasz egy kisfiút hokizni, és ő belőtte a győztes gólt.
- Tetszik. Meséltem neked valaha arról az álmomról, amiben te és egy kislány, aki ugyanúgy nézett ki, mint az anyukája, lepkéket kergettek, és virágot szedtek egy szép, tavaszi napon?
- Nem, de jól hangzik. Most már mindenem megvan, amire valaha is szükségem volt. Te és a baba vagytok a két legfontosabb ember az életemben.
- Örülök. Nekem csak arra van szükségem, hogy téged és a kisbabánkat boldoggá tegyelek. Most, hogy kettő helyett kell enned, mi legyen az ebéd?
Jack duplán lát
Attól a pillanattól fogva, hogy megtudta, Sue teherbe esett, Jack mindent tudni akart a szülésről és a terhességről. Tegnap elment a könyvesboltba, és vett öt ilyen témáról szóló könyvet. Amint hazaért, rögtön elolvasott négyet. Jack már a kelleténél többet tudott a terhesség lehetséges veszélyeiről. Említsük példának a hypertoniát (rángógörcs, kóma és rángógörcs a terhesség alatt, vagy közvetlenül utána, amit dagadás, magas vérnyomás és proteinuria (vesebaj) jellemez, önmagában háromszorosára, míg proteinuriával együtt hússzorosára emeli a szülés körüli magzati halálozást). Már a puszta gondolat halálra rémítette. De nem akarta, hogy Sue aggódjon, ezért azt mondta neki, hogy csak kutatásokat végez, hogy felkészüljön az első babájuk érkezésére.
Eközben Sue a reggeli rosszullétekkel küzdött, és nem volt valami boldog, ráadásul Jack is kezdett az agyára menni az örökös aggódásával. Holnap Jack elkíséri a havi ellenőrzésre a nőgyógyászához. Sue igazán remélte, hogy Dr. Murphy lehűti Jack-et.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ötödik hónap, második harmad, Dr. Murphy rendelője:
Dr. Murphy asszisztense megmérte Sue súlyát, vérnyomását és vértesztet is készített. Sue a terhessége ötödik hónapjában járt, és a hasa minden nap egyre nagyobb lett.
Dr. Murphy kent egy kis hideg gélt Sue hasára.
- Tudom, hogy az ötödik hónap nehéz az anyának, de később minden jobb lesz. Nos, most lássuk a babát. Feküdjön le, hogy megnézhessem a pocakját. Doppler ultrahangot fogok használni, Mr. Hudson.
Jack visszatartotta a lélegzetét, amint Dr. Murphy Sue hasa fölé emelte a szerkezetet, így végre megláthatták a babájukat. Egyikük sem sejtette, hogy Sue ikreket vár.
- Itt van a babájuk. Várjunk, hallok egy második szívverést is. – Rámutatott a monitorra.- Két babát látok mozogni. Nézzék: két fej, négy kar és láb, és két szívverés. Sue és Jack, köszönjenek az ikreiknek – Dr. Murphy.
- Mit mondott? Kettőt hallottam? Több mint egy baba? – Jack.
- Igen. Gratulálok, ikreik lesznek.
- Teljesen biztos benne? Ikrek? Egyszerre két baba?
- Úgy beszél, mint egy tipikus, ideges férfi, aki először lesz édesapa. Igen, biztos vagyok benne.
- Nos, ez azért van, mert még mindig próbálom felfogni, hogy ikreink lesznek.
- Ez érhető. Tegye fel ezt a fejhallgatót, Mr. Hudson, és akkor hallhatja az ikrei szívverését.
A következő pillanatban Jack legelőször hallhatta meg a babái szívverését. Hihetetlen volt, és Sue elsírta magát, amint a férfi megszorította a kezét. Miközben Sue szíve erőteljesen vert, a babák állandóan mocorogtak
- Úgy tűnik, most vannak a jó pozícióban. Meg tudom mondani a nemüket, ha szeretnék – mondta nekik Dr. Murphy.
Jack szeme felragyogott, amikor a picik pontosan oda rúgtak, ahova Dr. Murphy utasítására a kezét Sue hasára rakta, hogy érezze őket. Sue tudta, hogy azt a csodát Jack arcán sohasem fogja elfelejteni. A babák szívhangja még mindig betöltötte a szobát. A ragadós gél a férfi kezén megérte azt a felbecsülhetetlen értékű pillanatot, amikor érezte kisbabái mozgását a tenyere alatt. Dr. Murphy fél óra múlva lekapcsolta a gépet, és letisztította a gélt Sue bőréről.
- Két nagyon erős szívverés. Az anyuka és a babák mindent remekül csináltak. Ennyi volt, apa és anya.
- Vaó! Ikreink lesznek. Ez a pillanat valami olyasmi, amit soha nem fogok elfelejteni. Doki, Sue és a babák egészségesek?
- Sue és az ikrek teljesen egészségesek. Oké, anyuka, felkelhet. Rendszeresen szedje a szülés előtti vitaminokat. Van még kérdésük?
- Kezdésnek: ugye ez nem veszélyeztetett terhesség, és semmi rossz nem történhet Sue-val a szülés előtt? – Jack.
- Sue dossziéját nézve nem látok okot az aggódásra. Biztosíthatom, Mr. Hudson, ez nem veszélyeztetett terhesség. De az elővigyázatosság sosem árt.
- Követni fogom az utasításait. Bocsásson meg a férjemnek, Dr. Murphy. Jack mindent tud ezekről, mert minden ilyen témáról szóló könyvet elolvasott.
- Szerintem az szép dolog, hogy valaki meg szeretné ismerni a szülés minden csodáját. Egy tanács: csak azt ne engedje, hogy túlságosan elijessze Önt tőle. Szeretnék tudni, hogy ikerfiaik vagy ikerlányaik lesznek, esetleg egy-egy? – Dr. Murphy.
- Nem tudom. Egyrészt, szeretnék várni, amíg Sue életet ad neki. Fiúk vagy lányok; mindegy, úgyis imádni fogom őket. Másrészt, mióta tudjuk, hogy két babánk lesz, jó lenne tudni, hogy kékre vagy rózsaszínre fessem a gyerekszoba falát – Jack.
- Nos, beírom a babák nemét Sue dossziéjába. Akár most rögtön megmondhatom. A legtöbb ember, aki először lesz szülő, tudni szeretné, mások nem. Ez a pároktól függ.
- Beszélhetnénk Sue-val egy kicsit kettesben, Doki? – Jack.
- Persze. Addig megnézem az üzeneteim. Ha ma még nem szeretnék tudni, a jövő hónapban úgyis találkozunk. Sue, pihenjen sokat, mert ha egyszer a babák megszületnek, nélkülözniük kell az alvást.
- Ez az, amit folyton mondogatok a feleségemnek, de nem hallgat rám.
- Nem is fogok, mert egy önfejű…
- Oké, elég. Szóval, mit gondolsz? Várjunk, vagy Dr. Murphy mondja meg most?
- Szeretném, ha meglepetés lenne. Ez az első terhességem. A szüleink sem tudták a nemünket addig, amíg meg nem születtünk.
- Ez igaz. De akkor még nem volt ilyen technológia. De egyetértek. Várjunk, amíg megérkeznek. Láthatod, hogy Dr. Murphy egyetért velem. Pihenésre van szükséged, ami azt jelenti, hogy ágyban maradsz, és nem csinálsz semmilyen kimerítő munkát – Jack.
- Tudom, mit mondott Dr. Murphy. De Jack, édesem. Terhes vagyok, nem egy törékeny porcelánbaba. És nem vagy a főnököm.
- Rendben. Ezt a problémát otthon megbeszéljük. Köszönjük az ajánlatot Dr. Murphy, de úgy döntöttünk, várunk.
- Rendben van. Itt van egy ultrahangos kép a babákról. Ha van még kérdésük, ne hezitáljanak, hívjanak, éjjel vagy nappal.
- Köszönjük, Dr. Murphy. Megvan a száma a gyorstárcsázómban. Találkozunk a jövő hónapban – Jack.
Előkészületek
Vissza a Hudson házba:
Sue keze a gömbölyödő hasán pihent. Jack rámosolygott, ez a mosoly még mindig arra késztette a nő szívét, hogy gyorsabban kezdjen verni, pont úgy, mint az esküvőjük napján. Tudta, hogy ez a mosoly mindig ezt fogja kiváltani belőle. Jack Sue dereka köré fonta a karját, és hosszan megcsókolta, majd visszahúzódott. A nő homlokának támasztotta a sajátját, és csendben tartották egymást. Hiszen a béke és a csend csak dédelgetett emlék lesz, miután az ikrek megszületnek.
Jack megsimogatta a nő hasát és az odabent mocorgó babákat. A kanapén ültek, és a fekete-fehér képet nézték az ikreikről. Ez volt az első kép az ő különleges szerelmük gyümölcseiről. Sue megforgatta a férfi nyakkendőjét az ujjai között, Jack közelebb csúszott hozzá. Sue megpuszilta az arcán, majd a száján. Sue sóhajtott, és ráhajtotta a fejét a férfi vállára.
- Még mindig nem tudom elhinni, hogy ikreink lesznek. Kettő nevet kell választanunk, és kettőt kell vennünk mindenből. Hogyan fogok ikrekre vigyázni? – Sue.
- Még mindig van négy hónapunk neveket választani. Nem kell egyedül vigyáznod rájuk, hiszen én is itt leszek. Nagyszerű csapatot alkotunk.
- Tudom. Hogy érzel, hogy ikreink lesznek?
- Nem hiszem, hogy lehetnék boldogabb. Egy ikerpár csodálatos hír, dupla boldogságot fognak hozni az életünkbe. És nem minden babának vannak olyan odaadó szülei, mint mi.
- Szokás szerint igazad van. El kell kezdenünk berendezni a babaszobát. És több mindent kell vennünk, kettőt mindenből: bölcsőket, etetőszékeket, kocsiüléseket, játékokat és sok más mindent. Egy csomó pénzbe fog kerülni.
- Tudom. De meg fogja érni. Biztos, hogy elkövetünk pár apróbb hibát, de el fogjuk halmozni őket a szeretetünkkel, ez nem is kétséges. Remek szülők leszünk. Együtt mindent meg tudunk oldani – Jack.
A hetek gyorsan repültek. Sue kiegyensúlyozottan étkezett, három ember helyett, de több zöldséget kellett ennie, mint amire számított. Jack rendkívül figyelmes férj volt. Állandóan babusgatta Sue-t, leste minden kívánságát, minden terhes kismamának ilyen szerencsésnek kellene lennie.
Tegnap Jack elment vásárolni, és vett babacipőket, plüssállatokat, rugdalózókat, bölcsőket, etetőszékeket, kocsiüléseket, Micimackós takarókat, egy egész gyűjteményt Disney-filmekből, babaruhákat, mózeskosarakat, pelenkázó-asztalokat, mesekönyveket, beszélő macikat, zenélő játékokat és babafigyelő monitorokat a ház minden szobájába.
A szüleik küldtek ajándékokat, ahogy Meg, Matt és Abby is.
Jack még vett egy csomó olyan dolgot is, amire az ikreknek még biztosan hosszú ideig nem lesz szüksége: úgymint rollerek, számítógépes játékok, play station, távirányítású kocsik, tűzoltó-autó, biciklik, hokibotok, baseball kesztyűk, focilabda, teniszütők, kosárlabdák és két pár korcsolya.
- Mit csináltál, felvásároltad az összes bababoltot a környéken? – kérdezte Sue kerek szemekkel.
- Elmentem vásárolni, és megláttam pár dolgot, amiről gondoltam, hogy jól jönnének neked és az ikreknek. Szóval, megvettem mindent, amit csak találtam.
- Látom. Nos, sajnálom, de ki kell ábrándítanom téged, édesem. De a legtöbb dolgot vissza kell vinned, mert az ikrek nem tudják használni őket, legalább amíg óvodába mennek. Csak azokat a dolgokat tartjuk meg, amik feltétlenül szükségesek az ikreinknek és nekem – Sue.
- Oké. De ne engem hibáztass, hogy nincs play station, amikor az ikrek megkérdezik, hol van.
- Ha-ha. Ez nem fog megtörténni egy kis ideig. Tudom, hogy ezeket magadnak vetted, nem a babáinknak. Feltételezem, hogy ezeket az órákat szintén az ikreknek vetted. Nem fogják tudni megmondani az időt, amikor megszületne, drágám – Sue.
Bevásárlókörút
- Természetesen meg tudják mondani. Az ikreink zsenik lesznek. Megtartom ezeket az órákat a fiúknak – Jack.
- Fiúk? Ezt kívánod? Na jó, az órákat megengedem, hogy megtartsd, de a többit vissza kell vinned.
- Igen, fiúkat szeretnék, és akkor többségben leszünk, szívem.
- Én kislányokat szeretnék, és akkor együttes erővel támadhatunk meg, Szikra. Vagyis, úgy értem. Mr. Hudson.
- Hallottam. Ha még egyszer így szólítasz, nagy bajban leszel. Oh Sue, ebédeltél már? Tudod, hogy mérned kell a vércukor-szintedet a terhesség alatt.
- Nem, még nem mértem, és nem ebédeltem. Szóval, akkor hozol nekem ebédet?
- Szerencséd van, már hoztam. Gyere ide, kicsim. És tudod, hogy azt várom, hogy megedd az egészet. Árgus szemekkel foglak figyelni. A könyv szerint a terhes nőknek hetente ötször kell zöldséget enniük. Sok B-vitamint, vasat és kalciumot kell enned naponta.
- Rosszabb vagy, mint egy szigorú őrmester. Már kezdem megutálni a zöldségeket, különösen a spenótot, a kukoricát, a brokkolit, a karfiolt, az articsókát és a krumplit.
- Csak a legjobbat akarom neked. Táplálnod kell az ikreinket. Most szépen jó kislány leszel, és megeszed, mielőtt nekem kell beléd tömnöm. Ebéd után, azt szeretném, ha aludnál. Nincs tiltakozás.
- Hú. Komoly fenyegetés. Mint mondtam, egy szigorú őrmester. Még több zöldség, nyami! Ha jó kislány leszek, kapok fagyit?
- Intézkedem ez ügyben. Lemegyek a boltba, de addig edd meg az ebédet. Ezt Mr. Szigorú Őrmester mondta Önnek, Mrs. Hudson. Egyél, szívem.
- Esküszöm, halott ember leszel, mielőtt az ikreink megszületnek.
- Én csak jó férj és jó apa szeretnék lenni. Tudod, hogy csak segíteni akarok.
- Igen, tudom. Jó dolog, hogy ennyire szeretsz, de ehhez nem szükséges az agyamra is menned. Édesem, ne felejtsd el a fagyit.
- Nyugalom, szívem. Mindjárt rohanok.
- Erre számítottam. Hogy is volt a megállapodásunk? Alszom, miután elmentünk a festékboltba.
- Most akarsz elmenni a festékboltba?
- Igen, jobban érezném magam, ha én választanám ki a megfelelő színű festéket és tapétát a babaszobába. Őszintén, nem hiszem, hogy a férfiak megbízhatóak ebben.
- Rendben. Van két órád, hogy kiválaszd a festéket és a tapétát, aztán hazajövünk és alszol.
A boltban:
- Milyen színt szeretnél a játszószobába? Ez jól néz ki. Mit szólsz a világoszöldhöz? És ez a cirkuszi bohócos is jó lenne – Jack.
- Nem, a világoszöld nem a megfelelő szín. Mit szólsz ehhez? Világoskék, halvány citromsárga vagy krémfehér? Gondolkodj, mielőtt válaszolsz, édesem. Ez nagyon fontos választás. Az ikrek évekig élnek majd a szobájukban. Azt sem hiszem, hogy a cirkuszi bohóc lenne a megfelelő minta. Mit gondolsz erről a mintáról? Én szeretem a macikat és a rózsaszín nyuszikat. Vagy választhatunk repülőgépeset és hokibotosat is. Mit gondolsz? – Sue.
- Hmmm… te sértegeted az ízlésemet? Nos, mivel nem tudjuk, hogy két fiunk vagy két lányunk lesz-e, azt mondom, válasszunk valami semleges színt. Ami a mintát illeti, mindent megteszek, hogy boldog legyél.
- Bocsánat, hogy sértegettelek, kedvesem. De egyetértek, válasszunk valami semleges színt. Ez az egyetlen módja, hogy az ikrek ne nézzenek őrültnek minket. Egyébként is, ha nem tetszik a szín, amit választottunk, még mindig újrafesthetjük. A fehér nagyon jó választás. Élvezni fogom a festegetést és a macis tapéta felrakását a babaszobában- Sue.
- Egyetértek, hogy fehérre kellene festeni a játszószobát. Figyeld a számat, édesem. Nem engedem meg, hogy akármit is kifess, nehogy baj legyen. Ez az én munkám. Majd a srácok átjönnek segíteni.
- Jó. Tetszik ez az égszínkék, a fehér, a rózsaszín és a citromsárga. Azt akarom, hogy a játszószoba derűs legyen, de mégse annyira derűs. Érted, hogy értem?
- Elvesztettem a fonalat. Na mindegy. Megígérted nekem, hogy aludni fogsz. Nincs vita. Megvan a festék, menjünk haza –Jack.
A bababuli
Jack kigondolt egy meglepetést Sue-nak, hogy nagyon boldoggá tegye. Beszélt Lucy-vel egy bababuliról, amit holnap fognak megtartani. Lucy és a többi hölgy a nappaliban lesznek.
Közben Jack meghívta Demetrius-t, Bobby-t és Myles-ot segíteni, és megkérte őket, hozzanak pizzát is.
Sue morgolódott a délutáni alvás miatt, de később sokkal fáradtabbnak érezte magát, ezért elment aludni.
Lucy és Tara feldíszítették a nappalit lufikkal és krepp-papírszalagokkal. Tara hozott egy csokitortát is „Üdvözlünk a bababulidon” felirattal. Az asztal megtelt ajándékokkal, miután Donna, Darcy és Emma is megérkeztek. Fél óra múlva Sue felébredt, lement a nappaliba és meglátott mindenkit.
- Hello, mindenki. Mit csináltok itt? – Sue.
- Tartunk neked egy bababulit. Szóval üljön le és lazítson, kismama. Ez kizárólag egy lányparti – Lucy.
- Jól hangzik. A te ötleted volt?
- Hát igen, learathatnám a babérokat, de Jack ötlete volt. Gondolta, szeretnél egy csajos délutánt. És hoztunk ajándékokat a babáknak – Lucy.
- Ez nagyon figyelmes tőletek. Kezdődjön a bababuli.
- Ezek a játékok nagyon cukik voltak, nem tudtam, melyiket válasszam, így megvettem mindet. Nézzétek, ezek a babacipők nem imádnivalók? Megláttam őket, és nem bírtam megállni, hogy ne vegyem meg az ikreknek – Tara.
- Köszönöm, Tara. Jack már így is egy tonna cuccot vett. Szabadidőmben megnyitom a saját bababoltomat.
- Én még szaporítom a gyűjteményed. Babapaplanok mindig jól jönnek – Emma.
- Kösz, Emma.
- Ha tanácsra van szükséged, csak egy telefonhívásra vagyok. A babák imádják a színes, forgó játékokat nézni a bölcsőjük fölött. Vettem az ikreiteknek – Donna.
- Megvan a számod a mobilomban, Donna. Köszönöm az összes ajándékot. Tudom, hogy a babák imádni fogják őket. Na, együnk. Mostanában, úgy tűnik, mindig éhes vagyok.
- Ez a terhesség velejárója. A férfiaknak sokkal könnyebb – Donna.
- Jack az utóbbi hetekben elkezdett igazán idegesíteni. Állandóan dédelget, lesi a kívánságaim, és folyton ágyba parancsol. Most meg megtervezi ezt a bulit. Soha nem hagyja abba…
- Szerintem minden nő Amerikában klónozni akarná Jack-et a hallottak után. Meggyőződéssel állítom, hogy ez a férfi egy szent – Tara.
- Nos, soha többé nem nevezhetjük Jack-et őrültnek. Szerintem édes, hogy ennyire vigyáz rád. Hagyd, hogy kényeztessen. Én hálát adnék Istennek egy olyan férfiért, aki csak a felét tenné meg értem, mint amit Jack érted – Lucy.
- Ez igaz. Nagyon jól betanítottad Jack-et. Hagyd, hogy kényeztessen, mert az ikrek születésével minden meg fog változni. Élvezd a vele töltött időt – mondta Donna derűs mosollyal.
A férfiak kopogtattak a hátsó ajtón, és Jack beengedte őket. Egy másik útvonalon mentek fel az emeletre, nehogy megzavarják a nappaliban folyó bababulit. A gyerekszobában lerakták a pizzás és kólásdobozokat az asztalra. Aztán Jack felmászott a létrára, és elkezdte felrakni a rózsaszín nyuszis és macis tapétát. A szoba másik felében Demetrius, Bobby és Myles a hokibotos és repülős tapétát ragasztották a falra.
Miután végeztek, kifestették a játszószobát azzal a színnel, amit Sue választott egyik nap.
Tegnap délután, amikor Sue aludt, Jack összeszerelte a két bölcsőt és az öltöztető-asztalkákat. Este volt, mire mindennel végeztek. Jack felállította a két bölcsőt egymás mellé, aztán végignézett a gyerekszobán. Nem is olyan rossz egy napra.
Jack meglepetése Sue-nak
- Valaki tudja, hogyan kell felrakni a tapétát? Demetrius, te vagy ebben a járatos, haver – Jack.
- Egyszerű. Csak figyeljétek, ahogy a mester dolgozik, és estére készen leszünk – Demetrius.
- Nagyszerű. Mutasd meg az amatőröknek, hogy kell csinálni, és én követem az utasításaid. Bobby és Myles, ne csak álldogáljatok ott, segítsetek!
- Nem úgy tűnik, Bob, hogy mi csak nézni fogjuk a munkálatokat. Ez tisztességtelen. Nem hiszem, hogy szükséged van a segítségünkre, Jack. Hagyjuk, hadd csinálja – Myles.
- Tessék? Most megsértődtem. De ha azért nem dolgoztok, mert jobb munkát végeznétek nálam, meg vagytok értve.
- Biztos vagy benne, hogy elég lesz a tapéta, Szikra? – Bob.
- Igen. Sue egy csomót vett, mert szerinte én egyedül nem lettem volna képes kiválasztani. Ja, ne felejtsük el kifesteni a játszószobát sem. Addig nem mehettek el, míg mindennel kész nem vagyunk.
- Tudod, milyen színeket kell használni, Szikra? Sue mindenbe a beleegyezését adta? – Bob.
- Igen. Sue kiválasztotta a színeket, aztán megharagudott rám, mert nem engedtem, hogy az ő állapotában falat fessen.
- Te komolyan ezt mondtad neki?? Nem tudod, milyen, ha egy terhes nő, különösen a saját feleséged dühös rád, Jack. Egy férfi nem mondja meg nekik, mit csináljanak – Demetrius.
- Én csak segíteni akarok neki. Egyébként is, sok pihenésre van szüksége, mielőtt megszüli a babákat. Mi a rossz ebben? – Jack.
- Semmi, ha már másnap nem akarsz élni. Jack, az állapotos nők utálják, ha a férjük irányítja minden lépésüket – Demetrius.
- Oké, oké, tudom, hogy néha Sue néha a pokolba kíván, de szerintem jobb, ha most sokkal jobban vigyázok a feleségemre.
- Igen, ez a legjobb, amit megtehetsz. De csak akkor kell velük lenni, amikor a legnagyobb szükségük van ránk. Figyelj a feleségedre, amikor kér valamit, és öleld meg, kivéve, ha azt kéri, hogy ne érj hozzá. Nők és a hormonjaik, soha nem tudhatod, mit várhatsz. Ja, és szerezz néhány fülvédőt – Demetrius.
- Mi? Ez valami vicc? Miért lenne nekem szükségem fülvédőre?
- Mert amikor Sue szülni fog és megkezdődnek nála a fájások, le fogja sikítani a fejed. És olyan erősen szorítja majd a kezed, hogy abban a kezedben megszűnik a vérkeringés. A kezed órákra el fog zsibbadni.
- Sikítani is fog? Ezt senki sem mondta nekem. Remélem, nem ájulok el Sue mellett a szülőszobán.
- Hé, mi vagyunk az FBI, az erős pasik. Amikor a rosszfiúk meghallják, hogy Szikra közeleg, elfutnak a másik irányba, és látunk egy csomó véres dolgot. Úgyhogy ne akkor ájulj el nekem, amikor a babáid megszületnek! – Bob.
- Ja igen. Garantálom, hogy rengeteg sikítás és vér lesz, ha egyszer Sue-nál beindul a szülés. De ezt már úgyis tudtad. A nők ezt csinálják a kezdetek óta, gyerekeket szülnek. Erősek, erősebbek, mint mi együttvéve. Csak ne mondjátok el Donnának, hogy ezt én mondtam. Amikor a babádat a karjaidban tartod, a te esetedben két babát; semmivel sem tudod majd összehasonlítani azt a pillanatot. A legnagyszerűbb érzés a világon. Jobban mondva a második; az első az, amikor feleségül veszed életed szerelmét – Demetrius.
- Igen, nagyon erősek. Kösz a tanácsokat, Demetrius. Jobb lesz, ha visszatérünk a munkánkhoz. Szeretném megmutatni Sue-nak a kész szobákat ma este.
- Tényleg, mondtál valamit a festésről a játszószobában? A gyerekeid még nem fognak tudni különbséget tenni a hely között, ahol alszanak, és ahol játszanak - Myles.
- Igen. A játszószobát is ki fogjuk festeni. Ha idősebbek lesznek, lesz külön szobájuk.
- Hé, ez többletdíjba fog kerülni a szolgálataimért! – Myles.
Jack és Bob váltottak egy ravasz pillantást, majd Bobby hirtelen szétkente ecsettel a sárga festéket Myles arcán. A festés vad festékcsatába torkollott. A szobában hatalmas káosz uralkodott, de a négy férfi még mindig megpróbálta a különböző színű festékeket szétkenni a másik hármon. Jack nagyon jól szórakozott a barátaival.
Több mint négy órába telt, mire mindent feltakarítottak és végeztek az igazi festéssel.
Eközben a nappaliban folyó bababuli is véget ért. Mosakodás után a pasik lementek az alsó szintre. A nappali tele volt gyerekjátékokkal, babacipőkkel és ruhákkal és még sok más babatartozékkal. Jack kínai kaját rendelt, és mindenkit meghívott vacsorázni.
Utána Jack megköszönte a segítséget a pasiknak, és Sue is megköszönte a bababulit a csajoknak.
Festmény a falon
Miután mindenki elment, újra csend honolt a házban. Jack felvezette a nőt a gyerekszobához, befogta a szemeit, kinyitotta az ajtót és betessékelte Sue-t. Amikor Sue körülnézett, és meglátta, hogy minden kész, nagyon elérzékenyült. Könnyek kezdtek peregni az arcán. Jack átölelte, és megnyugtató szavakat suttogott neki. Sue megcsókolta, így szavak nélkül elmondta, mennyire szereti.
- Reméltem, hogy tetszeni fog. A babaszoba elég szép lett, már ha dicsérhetem magam. Én csináltam a legtöbb munkát, de azért a srácok is segítettek valamit – Jack.
- Nagyon meg vagyok hatva… köszönöm a bababulit és mindent. Tudom, hogy az ikrek imádni fogják a szobájukat- Sue.
- Örülök. Na de neked most le kell feküdnöd. Biztos kimerült vagy.
- Mitől lennék? Nem engedsz többet dolgozni, mint az a néhány órás takarítás a házban. Szülési szabadságon is vagyok. Nem engedsz semmi olyat csinálni, ami akár távolról is fizikai erőfeszítést igényel. Háromszor sétálok egyet a háztömbök körül, de te akkor is halálra aggódod magad. Szóval hogy lehetnék fáradt?
- Az ikreink és te vagytok az elsők a listámon. Úgy értem, a babák úgyis hamarosan megszületnek. Nem akarom, hogy bajod essék. De megpróbálok kevesebbet legyeskedni körülötted. Alku?
- Alku. Tudod, hogy a telefonom mindig velem van. Higgy nekem; már szülni akarok. De az ikrek jól érzik magukat a pocakomban, azt hiszem. De ha továbbra is így aggódsz értem, talán elcsábulok megfojtani a védelmező és a még mindig hihetetlenül édes, jóképű, szerető férjemet.
- Au. Megsértetted az érzéseim. Tudod, hogy csak azért teszem ezeket, hogy te és a babáink is biztonságban legyetek.
- Igen, tudom. Ez az egyetlen ok, amiért engedem, hogy ezeket tedd. Majdnem olyan rossz vagy, mint az anyám, aki szintén állandóan aggódik értem. De akkor is szeretlek.
- Oké. Megtanultam a leckét. Most nyomás az ágyba. Tudod, olvastam, hogy a babák szeretik az olyan dolgokat, amik stimulálják őket miközben a bölcsőjükben fekszenek és a mennyezetet nézik – mondta Jack a gondolataiba merülve.
- Anyukád is valami hasonlót mondott, amikor ellenőrzés céljából felhívott egyik nap. Szóval, mire készülsz? – Sue.
- Miből gondolod, hogy készülök valamire? – Jack.
- Nem csapsz be, Jack. Mondd el, vagy ma a kanapén alszol.
- Van egy másik ötletem a babaszobához. Ne tudom, miért nem gondoltam rá előbb. De csak akkor mondom el, ha kész lesz. Most már tényleg menj lefeküdni.
Jack egy festmény akart a gyerekszobába, hogy az ikrei azt nézegessék majd a mennyezeten. A következő reggelen Jack felhívta Chris-t (wisconsini haver), és megszerezte egy festőművész barátja számát. Jack felhívta, és megbeszéltél, hogy is kellene kinéznie a festménynek. A férfi hétvégén fog feljönni Dél-Karolinából és elhozza a festéshez szükséges kellékeket. Szombat reggel, miközben Sue még aludt, Jack segített Mack Banning-nek behozni a festőkellékeket a gyerekszobába.
A férfi először felvázolta a plafonra a képet, pontosan úgy, ahogy Jack gondolta. Egy egész napot vett igénybe, Mack holnap jön vissza befejezni. Vasárnap visszajött és megfestette a képet. Jack-nek nagyon tetszett a kép a mennyezeten, még kettőre felkérte Mack-et, amiket a játszószobába tervezett. Mack javasolta, hogy festhetne egy képet az ő hálójukba is, ha Jack szeretné. Mack mondta, hogy a jövő hétvégén visszajön és befejezi a képeket a játszószobában.
A festmény a mennyezeten Jack által lett tervezve és Banning által megfestve. A festményen egy csapat mosolygó napot és egy félholdat ábrázolt, ami egy felhőn aludt. Még volt ott ötven világító sárga csillag, amiket angyalok felügyeltek, körülölelve lágy, könnyed felhőkkel, rajtuk piros szívekkel.
Az ablakpárkány felett kézzel festett felirat volt: „Ti vagytok a napom, holdam és a csillagaim. Mindig a kis angyalaim lesztek. A szívem örökre a tiétek. A felhők bújócskát játszanak, amikor meglátják az édes mosolyotokat.”
A játszószobában a jobb oldali falon a festmény egy kastélyt ábrázolt, és szivárványt egy tó felett. Egy kislány szemügyre vette a rózsaszín kastélyt, míg egy golden retriver türelmesen várta gazdája visszatérését. Közben egy cuki rózsaszín nyuszi játszott a salátaágyások között. A fehér kerítésre százszorszépek, rózsaszín bazsarózsák és kék nefelejcsek voltak festve.
Még volt rajta egy kisfiú is, aki a színes, piros, fehér és kék repülőjével repült, amin amerikai zászló lobogott.
A bal oldali festmény Micimackó és barátai csodálatos világát ábrázolta. Volt rajta egy öreg tölgyfa egy faházzal és felirattal: „Lányok, tilos a belépés”. És egy maci üldögélt a házban. Madarak csiripeltek, egy kiskenguru az anyukájával körbe-körbe ugrált. Micimackó és Malacka a Százholdas Pagonyban sétáltak. Egy napos, meleg, tavaszi nap volt.
A befejezett festmény még egy szomszéd házat is ábrázolt. Apa és fia az előkertben voltak és hokibotokat tartottak. Az apa türelmesen magyarázta kisfiának a játékot. Az anya a kislányával a hátsó udvarban virágot szedett.
Közeledve a kiírt dátumhoz
Az ő hálójukba Mack egy éjszakai égboltot festett. Napközben minden normálisnak tűnik. A csillagok nappal láthatatlanok, vagy amikor le van kapcsolva a villany. De amikor elkezd alkonyulni, a mennyezet ragyogni kezd. Amikor a villanyok le vannak kapcsolva, a hálószoba eltűnik és tündöklő csillagok sokasága jelenik meg a fejük felett. A Tejút, hullócsillagok és a Haley üstökös pont az ágyuk felett világított. Egyszóval, egyszerűen csodálatos volt.
Ma este Jack és Sue megláthatják ezt. Mintha saját planetáriumuk lenne és a csillagok alatt aludhatnának.
Jack alig hitt a szemének, amikor Mack megmutatta a műalkotásait. Sokkal jobb lett, mint amit Jack várt.
A következő hétre mind a négy festmény elkészült. Jack megköszönte Macknek a segítséget, majd a konyhában beszélgettek. Majdnem vasárnap este 11 volt, mikor Mack elment, de előtte megígértette Jackkel, hogy küld egy képet az ikrekről, és ha valaha Dél-Karolinában járnak, meglátogatják. Myrtle Beach külvárosában él, és nagyon szereti, kivéve hurrikánszezonban. Jack megrázta Mack kezét, és mondta, hogy talán elviszi oda a családját vakációzni, amikor az már legalább három évesek, mert csak akkor tudják igazán élvezni a strandot és a homokvárépítést. Nem sokkal Mack távozása után Sue egy pohár tejért jött be a konyhába. Jack kézen fogta és felvezette az emeletre, hogy megmutassa neki az összes festményt. Sue le volt nyűgözve. A boldogság könnyei folytak le az arcán, különösen, amikor a csillagokat is meglátta. Imádta mind a négy festményt. Az is figyelemre méltó volt, hogy Jack a tudta nélkül vitte végbe.
Két héttel később, a nappaliban Jack befejezte az ötödik könyvet is. Ennél a pontnál Sue csak nézni tudta. A férfi vett egy utónévkönyvet is, hogy meg tudják beszélni a babák nevét. Volt egy másik meglepetése is Sue-nak, egy magzati CD lejátszó.
- Hordozható, és van rajta mikrofon, így hallják a babák a zenét a méhedben. A könyv, amit olvastam, azt írja, hogy a klasszikus zene megnyugtatja a babát és csökkenti a stresszt az anyában.
- Ez nagyon figyelmes tőled. Szerintem az ikrek szeretni fogják. Majd hallgatják, miközben alszom – mondta Sue tompa és színtelen hangon.
- Valami baj van, szívem? – kérdezte a férfi aggódva.
- Édesem, emlékeztetlek egy tökre, cirkuszi sátorra, görögdinnyére, bálnára vagy elefántra? – kérdezte Sue idegesen.
- Te vagy a leggyönyörűbb terhes nő, akit valaha láttam. Nem hazudok.
- Oh, persze. Csak én nem érzem magam szépnek. Valljuk be, úgy nézek ki, mint egy bálna.
- Csak a hormonjaid beszélnek belőled. Még egyszer mondom. Gyönyörű vagy. Még mindig rózsaszirmokra és napfényre emlékeztetsz, mint amikor először csókolóztunk Párizsban.
- Köszönöm, hogy ezt mondod. Ma bementem az irodába hogy lássalak, de helyetted Myles-ba futottam. Már igazán jobban kellene ismernem, hogy figyeljek rá, de…
- Szóval Myles mondta ezt neked. Holnap lelövöm, és mindenkinek megmutatom a női ruhás képeit. Legyen ez lecke számára.
- Mindig tudod, hogyan vidíts fel. Miért is nem tartottalak soha őrültnek, amikor makacskodtál a diétámmal és az állandó ágyban fekvéssel?
- Mert szeretsz, és tudod, hogy csak azért teszem, mert ez a legjobb neked és az ikreinknek. Szeretem a nevetésed, az őszinteséged, a kedvességed és a mosolyod. Szeretem az álmodozó pillantást, ami akkor költözik a szemedbe, amikor érzed a babáink mozgását. És én mindig emlékeztetni foglak ezekre a dolgokat, míg hiszel nekem.
- Nos, ezek a legédesebb bókok, amiket valaha is kaptam. Nézz rám, máris ragyogok. Honnan tudod mindig, hogy mit akarok látni?
- Mert nagyon jól ismerlek, és jobban szeretlek, mint a saját életemet.
Közel a csodához
Sue odament, ahol Jack állt és felborzolta a férfi haját. Megsimogatta a férfi arcát, és megcsókolta. Jack közel húzta magához, és érezte, hogy a nő hasa nekinyomódik. Lecsúsztatta a kezét Sue hasára és megsimogatta. A nő többi testrésze még mindig karcsú volt, igaz, felszedett néhány kilót, de a férfi úgyis azt gondolta, túl sovány volt ezelőtt.
„Persze, sosem venném a bátorságot, hogy ezt hangosan is kimondjam” - gondolta Jack magában mosolyogva.
A nő ajkai lágyak és hívogatóak voltak, ahogy újra csókolóztak. Lassan és gyengéden megsimogatta a nő arcát, és még hevesebben csókolta. Sue lehúzta magához a férfi fejét, hogy megcsókolhassa. Aztán megfogta a férfi kezét, és felmentek a hálószobába. Jack lekapcsolta a villanyt, a ragyogó csillagok megjelentek felettük. Jack segített a nőnek beszállni az ágyba, majd mellé térdelt, nagyon óvatosan és gyengéden bánt vele. Sue megcsókolta a férje nyakát, fülét, állát, majd rátalált az ajkaira. Nem volt többé ura magának, Jack édes csókjai egyenesen megőrjítették. Jack látta a kéjt a nő arcán, mikor magasabbra repítette őt a gyönyörbe, mint eddig bármikor. Aztán finoman megcsókolta. Sue szorosan hozzábújt, Jack magukra húzta a takarót, és mindketten álomba merültek.
Másnap Jack az utolsó simításokat végezte a gyerekszobán. Felmászott a létrára, és rózsaszín macis és nyuszis függönyt rakott fel az egyik ablakra, a másikra pedig hokibotosat és repülőset. Miután végzett, rámosolygott Sue-ra, és a csodálat a szemében elmondta, mennyire szereti.
Amikor megérintette a felesége hasát, megérezte az ikreik mozgását. Tudta, hogy ez a pillanat valami olyasmi, amit addig fog őrizni, míg él. Jack mindig éreztette a nővel, hogy számára ő a leggyönyörűbb és legvonzóbb nő a világon. Akár csak egyetlen pillantással. Jack leguggolt, és arcát a nő hasának nyomta.
Jack lágyan elmondta az ikreknek, hogy mennyire szereti őket. Az ikrek tudták, hogy ez az apukájuk, és köszönni akartak neki. A babák rúgtak egy nagyot, egyenesen Jack arcába. Aztán a férfi érezte őket megint mozogni, és nevetett. Ez csak a csoda egy kis részlete volt.
- Vaó! Ez egy erős rúgás volt, kissrác. Szerintem a babáink egyikéből felnőve hoki vagy focijátékos lesz – Jack.
- Gondolod? Nem akarom, hogy a gyerekem veszélyes sportot űzzön. És mi lesz, ha a kissrác kislány?
- Az még jobb lenne. Mindig is egy kislányt akartam. Megtanítom hokizni. A fiúk kétszer is meggondolják majd, mielőtt rendetlenkedni kezdenek a kislányunkkal.
Utolsó terhestalálkozó a kórházban:
Jack berakta a párnákat és a gyakorlószőnyeget a hátsó ülésre, és segített Sue-nak beszállni az autóba, aztán ő is beült a vezetőülésre, és vetett egy pillantást felesége gömbölyű hasára.
Jack fogta Sue kezét, ahogy beléptek a terembe, ahol rajtuk kívül még hét pár volt.
Jasmine, a főnök egy filmet hozott a csoportnak. A nők kényelembe helyezték magukat a párnájukkal és a férjükkel az oldalukon. Jack nem akarta megnézni a filmet, azt kívánta, bárcsak elment volna Bobby-val ma este.
Jack leült a szőnyegre és kinyújtotta a lábait, így Sue be tudta közéjük fészkelni magát. Jack megfogta a nő vállát, és közelebb húzta őt a mellkasához. Jack a nő köré fonta a karjait, tenyere Sue pocakján nyugodott, így a nő biztonságban érezte magát. Sue érezte a férfi lélegzését a fülében, és szíve egyenletes dobbanását. Jack félresöpörte a nő haját, kezét a vállaira rakta, és gyengéden elkezdte masszírozni a nő nyakán és hátán az idegességtől feszült izmokat. Utána Jack finoman, körkörös mozdulatokkal masszírozni kezdte Sue hasát.
„Nagyon jó ebben. Teljesen ellazultam. Meg kellene kérnem, hogy masszírozzon gyakrabban…” – gondolta Sue bágyadtan.
Megnézték az egy órás filmet, ami ijesztő volt, és mégis csodálatos. Láttak egy tipikus párt végigmenni a szülés minden mozzanatán, és végül a karjukban tartották a gyereküket. Amikor felkapcsolták a villanyokat, Jasmine figyelmeztette őket a Braston – Hicks fájásokra, hétköznapi nevén a hamis szülési fájdalmakra. Jasmine odaadta nekik a film előzetesét, és még több utasítást. Figyelmeztette a csoportot; a hamis szülési fájdalmak gyakran megesnek a nőkkel, akik először lesznek anyák, szóval lazítsák el az izmaikat minden nap és csinálják meg a légzőgyakorlatokat. És megkezdődnek a fájások, nagyon fontos, hogy mély lélegzeteket vegyenek, nehogy pánikba essenek. Egy óra múlva elmehettek. Jack talpra segítette Sue-t, és már el se engedte a kezét. Az autójukhoz sétáltak, és mivel mindig úriember, Jack kinyitotta neki az ajtót és besegítette a kocsiba.
Nem vicc, jönnek a gyerekek!
Vissza a Hudson-házba:
- Semmit sem hiányolok a világról. De most már igazán meg kellene beszélnünk a babák nevét. Már nem halogathatjuk sokáig – Jack.
- Készítsünk egy listát fiú és lánynevekből, majd ötöt válasszunk ki belőlük. Így leszűkíthetjük a kört, és kiválaszthatjuk, amiben mindketten egyetértünk.
- Jó ötlet. Most menj lefeküdni. Fáradtnak látszol.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4 héttel később:
Jack korában jött haza, és rögtön ledőlt aludni Sue mellé. De az ikreinek más terve volt. Fél óra múlva Sue egy erős fájdalomra ébredt. Levi ráugrott Jack-re, aki rögtön felébredt. Az első sokk elmúltával Jack felhívta Dr. Murphy-t, és beszáguldottak a kórházba.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Jack, elfolyt a magzatvíz. A babák jönnek. Hívd Dr. Murphy-t…
- Mi? Elfolyt a magzatvíz? Szülni fogsz? Hány percesek a fájások?
- Au, ezek biztos, hogy nem a hamis fájdalmak… ötpercesek… nagyon félek, Jack…
- Oké. Ne aggódj, van tervünk. Minden jól fog enni. Megvan a bőrönd, a párnák és a mobilom. Te is megvagy… menjünk a kórházba.
- Siess, Jack… nem hiszem, hogy az ikreink túl sokat szeretnének várni…
Jack nyugodt volt egész végig a kocsiban, csupán egyszer pánikolt be, amikor a fájások ötpercesről harminc másodpercesre váltottak minden figyelmeztetés nélkül.
A lámpa pirosra váltott, és a férfi kénytelen volt használni a piros FBI villogót, hogy átjussanak. Végül is, ez vészhelyzet volt. Odaértek a kórházba, és találkoztak Dr. Murphy-vel a szülőszobán.
Dr. Murphy pár óra múlva megállapította, hogy az ikrek készek kijönni. Jack segített Sue-nak a légzőgyakorlataiban.
Sue megragadta a férfi kezét, és erősen megszorította, ahogy az eddigi legnagyobb fájdalom jött. Sue már több fájdalmat elszenvedett, mint amit Jack számolni tudott. Amikor Dr. Murphy háromig számolt, Sue-nak teljes erejéből nyomnia kellett.
Hihetetlen volt; Jack nem akart sehol máshol lenni, eljött a várva várt pillanat, a babáik a világra jönnek.
Pár perc múlva a babák felsírtak Dr. Murphy kezében, aki bepólyálta őket egy takaróba.
Egy perccel éjfél után született egy kisfiú, nyolc perc múlva egy kislány. Sue mindent tökéletesen csinált, de a végére nagyon kifáradt. Sue összesen 12 órát vajúdott.
Jack és Sue különleges ajándéka
- Helyezze a feleségét kényelembe, ugyanis ez nem lesz könnyű szülés. Sue teljesen kitágult. Látom az egyik baba fejét. Amikor azt mondom, nyomjon, nyomjon amilyen erősen csak tud. És emlékezzen a légzőgyakorlatokra. Nyomjon! – Dr. Murphy.
- Megállhatnánk és befejezhetnénk ezt holnap, doktor? Túl fáradt vagyok ehhez… meg kell állnom… - zihálta Sue.
- A szünetnek vége, Sue. Számoljon tízig és meg tudja csinálni. Nyomjon! Ez az! – Dr. Murphy.
- Remekül csinálod. Te vagy a legerősebb nő, akit csak ismerek. Gyerünk, még egyszer. Nyomj! Sue! Nyomj! – Jack.
- Én teszem a dolgom, ahogy csak tudom, de te állandóan beleugatsz mindenbe! – csattant fel a nő.
- Sajnálom. Ha helyet cserélhetnék veled, tudod, hogy megtenném. Csak nyomj még egyszer, és meglesz az első babánk!
- Mit értesz azon, hogy a miénk?? Neked jutott a könnyű rész. Csak le kell törölnöd rólam az izzadtságot. Segíts a légzőgyakorlatokban, és bátoríts…
- Igen. Neked jutott a nehéz része. Meg tudod csinálni, édesem. Nyomj még egyszer! Gyerünk, Sue…
- Szép munka, Sue. Erős szívverések, az ikrek készek elkezdeni az új életüket. Az egyik baba majdnem itt van, nyomjon még egyet, hogy megfoghassam a vállait… gratulálok! Kisfiú! – Dr. Murphy.
- Gondoltam, hogy nem is lehet más. Tökéletes. És hasonlít az anyukájára – Jack.
- Oké. A nővér gondoskodik a fiukról. Sue, szünet vége. Még egy baba érkezik, egy nagyon erős nyomást kérek. Gratulálok! Kislány! Mr. Hudson, el szeretné vágni a köldökzsinórt?
- Ez csak természetes… a kislányunk egy angyal. És hasonlít az anyukájára – Jack.
- Látni akarom a fiam… látni akarom a lányom… a karjaimban akarom őket tartani… - suttogta Sue erőtlenül.
- Szép munka. Sue. Nemsokára a karjaiban tarthatja őket. Viszem az ikreiket, miután megfürdették őket, anyuka. Most pihenjen egy kicsit.
Az összes fájdalom a múlté lett, amikor a Dr. Murphy a babákat a nő kezébe helyezte. Sue az ágyon ülve lenézett a kisfia és kislánya gyönyörű arcára. A finom babaillatuk körbeölelte. Mindketten nagyon erősek és egészségesek.
Az ikrek befészkelték magukat anyukájuk karjaiba, ami nagyon jó érzés volt, még ha Sue rettenetesen kimerült is volt. Két csoda egy nap. A férfi szemei megteltek könnyel, ahogy lenézett a gyerekeire; hihetetlen érzés áradt szét Jack-ben. A mosolya lélegzetelállító volt, és a férfi közelebb hajolt gyermekei anyjához, hogy gyengéden megcsókolhassa.
Jack a nő köré fonta a karját, és csendesen megszámolta újszülött kisfia ujjait, majd megismételte az újszülött kislányával is.
Sue már alig bírt ébren maradni, ezért a nővér, aki jött Sue-t ellenőrizni, berakta az ikreket az ágy melletti bölcsőbe.
Amikor végre felnézett, Jack észrevette, hogy Dr. Murphy kitöltötte az ágy végén lévő táblázatot.
2008, május 22, 00:01 és 00:09 volt az ikreik születésnapja.
Egy fiú, egy lány
Jack a nő ágya mellett ült és nézte a nem mindennapi feleségét alvás közben. Aztán lenézett a két kicsi arcocskára, mire mindkét csecsemő abbahagyta a sírást. Ránéztek az édesapjukra, szemeik tágra nyíltak, mintha tavasszal látnának egy virágot nőni a napfényben. Vagy mintha egy színes szivárványt néznének egy nagy vihar után, miután kisütött a nap.
Jack úgy érezte, mintha az ikrei belelátnának a szívébe és a lelkébe. Alig jöttek a világra, és máris ellopták a szívét. Ilyet még sosem érzett azelőtt, de most két csodálatos ajándékot kaptak Istentől.
A kora reggeli órákban Jack a babák bölcsője mellett állt. Közelebb hajolt, megsimogatta kisfia, majd kislánya gyönyörű arcát.
Felemelte a fiát, a baba kékbe volt öltöztetve. Jack gyengéden feleségének a nyomta a kisfiukat. Sue arcán már a boldogság könnyei folytak végig, amikor a karjaiba vette a fiukat, és óvatosan betakarta a takarójával, majd szorosan magához ölelte. A baba szemmel láthatóan jól érezte magát édesanyjánál.
Jack a feleségét és fiát nézte, majd a következő szót formálta a szájával: „szeretlek”, és megpuszilta a homlokát. Aztán elkapta Sue száját egy gyengéd, és mégis erőteljes csókra.
A kisfiuk felsírt közöttük, és ők nevetve váltak szét. Sue megnyugtatta a babát, miközben Jack a karjaiba vette a kislányát, aki rózsaszínbe volt öltöztetve, majd a mellkasához szorította. Megpuszilta lánya arcát, és soha többé nem akarta elengedni. Jack az ágy szélén ült egyik kezét Sue köré rakta, és csodálták a fiukat és a lányukat. Pici és tökéletes kisemberek voltak, Jack imádta a karjaiban tartani őket.
Egymás kezét fogva ültek az ágyon, és örökre az emlékezetükbe vésték ezt a pillanatot. Sue boldognak nézett ki és nagyon gyönyörűen. Még mindig elállt tőle a férfi lélegzete, csakúgy, mint az esküvőjük napján. Ahogy Demetrius mondta, ez volt a legnagyszerűbb érzés az életében, a második azóta, hogy feleségül vette Sue-t, élete szerelmét.
- Itt van az anyukád, kissrác. Hihetetlenül elbűvölő ám! Én az apukád vagyok, ő meg itt a húgod. Vaó! Ikreink vannak – Jack.
- Oh, Jack. A kisfiad olyan gyönyörű… örökölte a szemed, a szád, és a hajad. Egy nap majd ugyanolyan szívtipró lesz, mint az apukája. Érzem a csontjaimban – Sue.
- Te most viccelődsz a hajammal? – nevetett Jack. – Ez a kislány örökölte a mosolyod, az állad, és a helyes kis orrod. Olyan szép… soha nem fogom kiengedni a látómezőmből. Sok fiú álmát fogja összezúzni, és én minden percét élvezni fogom. A lányunknak nincs megengedve a randizás 30 éves koráig.
- Elfogadhatóan hangzik… szerencsére ezen nem kell aggódnunk körülbelül 16 éves korukig, és az még nagyon hosszú idő.
- Hála istennek. Kiválasztottad a neveket? A legutóbbi alkalommal még mindig nem tudtunk dűlőre jutni.
- Joshua Phillip Hudson. Hailey Hope Hudson. Ez a két név tökéletesen illik a gyerekeinkre. Mit gondolsz?
- Tökéletes kezdet a babáknak. Gyönyörű nevek.
- Jobban nem is érhetnék egyet veled. Sajnálom, hogy kiabáltam veled a szülőszobán, édesem. Nagyon nyugodt voltál ott… most pedig rettenetesen elégedett anya vagyok.
- Örülök, hogy ezt hallom. Egyébként négy nagyszülő várja odakint, hogy köszönhessenek az ikreinek. Fel vagy készülve rájuk vagy küldjem el őket?
- Persze. Engedd be a tömeget. Ha sok lesz belőlük, a férjem és most már a gyermekeim apja távozásra szólítja őket.
- Erre fogadhatsz. Ők a világon a két leggyönyörűbb baba, és a mieink. Olyan szépek, mint az anyukájuk. Soha nem voltál még gyönyörűbb számomra, mint most ebben a pillanatban, Sue. Köszönöm, hogy a világra hoztad őket. Szeretlek.
- Én is szeretlek. Nélküled nem tudtam volna megcsinálni. De most már legalább tudom, mit kockáztatok, ha megint ágyba bújok veled…
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megemlékezésül erre a fontos alkalomra, Jack vett Sue-nak egy arany nyakláncot szív alakú medállal, és Swarovsky kristályokkal volt kirakva az ikreik neve és születési dátuma. A medál körbe volt ölelve az ő születési hónapra utaló drágaköveikkel.
Vett egy kék és rózsaszín karkötőt is az ikreiknek, belegravírozva a nevükkel és a születési dátumukkal.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Az életem egyre jobb és jobb lesz. És remélem, sosem lesz vége. Erről jut eszembe, van egy ajándékom. Itt van az ajándéka, anyuka. Egy kis semmiség, amit neked, és a fiunknak és lányunknak választottam.
-
Oh Jack… ez csodaszép. Imádom! Még azt mondanám, van
egypár meglepetés a tarsolyodban. Várok minden pillanatot, amit veled és az
ikreinkkel tölthetek-, mondta Sue, miközben egy puszit nyomott Jack arcára.
Üdvözlünk itthon, ti két angyal
Két órával később mind a négy nagyszülő bejött a kórterembe. Nézték a babákat a bölcsőbe, és nem tudták abbahagyni a vigyorgást. Sue apja megszorította lánya kezét, és megpuszilta az arcát. A nagyszülők gügyögtek a piciknek, és hoztak teddy macikat és más dolgokat ajándékba.
Az egyik nagyszülő-tábor tartotta Joshua-át, a másik tartotta Hailey-t. Aztán cseréltek, de csak óvatosan, nehogy felébresszék a babákat. Sue anyja férje köré fonta a karját, és büszkén mosolygott. Jack szülei a hetedik mennyországban voltak, hogy van még két unokájuk, akiket elkényeztethetnek. Jack anyja úgy döntött, hogy jobb, ha most mennek, vagy különben sosem akarnának. Minden családtag megpuszilta Sue-t, mielőtt elmentek. Holnap visszajönnek meglátogatni őt és a két kicsi drágaságot.
Három nappal Sue szülése után, Sue és a babák hazamehettek a kórházból. Amikor a házukhoz értek, Jack kinyitotta a kocsi ajtaját Sue-nak.
Jack vitte be Joshua-át és Hailey-t, szemük fényeit a házba. A büszke, újdonsült szülők először nyitották ki a gyerekszoba ajtaját, hogy a kisfiukat és kislányukat a bölcsőjükbe tegyék.
- Üdvözöllek titeket itthon, gyerekek. Ez a szobátok. Majd később körbevezetlek titeket a házon.
- Nézd, Jack. Mosolyognak, és a festményt nézik a mennyezeten. Szerintem tetszik nekik a szobájuk. Tudjátok, a papátok egy nagyon elbűvölő pasi – mosolyogott Sue, és szeme melegséggel telt meg, ahogy az ikreikre nézett.
Kertiparti a Hudson-házban:
Sue teljesen imádta az életét. Hogyan is nem tudhatta volna, amikor neki volt a legnagyszerűbb férje a világon. Imádott feleség és anya lenni. Imádott felkelni minden reggel Jack-kel az oldalán. Imádta a kisfiukat és a kislányukat a karjaiban tartani, és imádta őket álomba ringatni. Még a hajnali két órás etetéseket is szerette.
Két héttel később meghívták a barátaikat egy kertipartira, hogy láthassák az ikreket.
Mark, Renee és Grace eljöttek, és ajándékokat is hoztak. Chris és Mack csak elküldeni tudták legjobb kívánságaikat Jack és Sue új családjának, és ajándékokat is küldtek.
Abby, Meg, Matt és a gyerekek átrepültek Wisconsinból, hogy lássák a babákat és Jack bácsikájukat. Sarah és Tom megállás nélkül csak az új unokatestvéreikről tudtak beszélni. Az összes gyerek fogócskát játszott, miközben a felnőttek beszélgettek. Kevin, Amanda és Togo is eljöttek meglátogatni az ikreket, és szintén hoztak ajándékokat. Abby, Meg és Matt éppen az unokaöccsüknek és unokahúguknak gügyögtek. Levi szeretett a bölcső mellett aludni, vagy az ikreket nézni alvás közben. Levi már várta a napot, amikor az ikrekkel játszhat a kertben.
Jack Joshua-át tartotta, gyengéden homlokon csókolta kisfiát, és álomba ringatta. Átnézett a kert másik felébe és a pillantása találkozott a feleségével. A mosoly, amit Sue felé küldött, még mindig elérte, hogy a nő szíve hevesebben kezdjen verni a mellkasában.
Sue leült egy székbe Hailey-vel a kezében, és kislánya kényelmesen elhelyezkedett anyukája karjaiban. Közben Sue Lucy-val, Tara-val, Donna-val, Emma-val, Darcy-val, és Renee-vel beszélgetett.
Jack odament hozzájuk, és megpuszilta a nő arcát. Aztán babát cseréltek, így Jack már a kislányát tartotta a karjaiban. Ringatni kezdte, ezzel kacagásra késztette a babát, és Demetrius-szal, Bobby-val, Myles-szal, Mark-kal, Kevin-nel, és Stanley-vel beszélgetett.
Egy gyönyörűséges nyári nap volt, legalább 10 tekercs filmet elhasználtak. A Hudson család elkezdett növekedni, és majd az idő haladtával még több emlékeket szereznek,
Még mi történt? Jack és Sue megünnepelték a második házassági évfordulójukat az imádnivaló ikreikkel.
Élet az ikrekkel
Hat hét múlva, este, Jack és Sue éppen lefektették az ikreiket. Sue megpuszilta kisfiát és berakta a bölcsőjébe. Ezzel egy időben, Jack kislányát puszilta meg és rakta be a bölcsőjébe. Utána Jack ellenőrizte Joshua-át, és Sue ellenőrizte Hailey-t.
Jack és Sue nézték őket, miközben a babák szeme lecsukódott, és már álomországban jártak.
Sue máris tudta, hogy iszonyú nehéz lesz elszakítani magát tőlük, és visszamenni dolgozni. Miután bekapcsolták a babafigyelő monitorokat, a büszke, újdonsült szülők halkan becsukták maguk mögött a gyerekszoba ajtaját.
- Most, hogy lefektettük az ikreinket, ideje önt is lefektetni, Mrs. Hudson – Jack.
- Úgy hangzik, mintha terved lenne velem…
- Jó. Aztán talán elmehetnénk repülni…
- Azt tervezed, hogy elviszel valahova?
- Oh, igen. Ha tudnék, felnyúlnék a csillagokig és a lábaid elé helyezném őket. De amíg nem tudom, hogyan csináljam, meg kell elégedned a második legjobbal. Velem.
- Oh istenem, még több költészet… mindig a kedvencem leszel. Szeretlek, Jack Hudson.
- Én még jobban szeretlek, Mrs. Hudson. És van egy tervem hogy megmutassam, mennyire. Várj és figyelj, kedvesem.
- Jól hangzik. Siessünk, mielőtt az ikrek felébrednek…
A hálószoba ajtaja előtt megálltak. Ahogy a férfi a nőre nézett, még mindig érezte azt a jóleső bizsergést és izgalmat belül. Lehajolt, és először csak lassan csókolta a nőt. Sue lábujjhegyre emelkedett, hogy ajka félúton találkozzon a férfiéval, és Jack egyre hevesebben csókolta. A következő pillanatban a karjaiba kapta a nőt, és kinyitotta a háló ajtaját.
Nagyon lassan végigsimított a nő arcán majd nyakán, és megcsókolta. Még akkor is szorosan tartotta a feleségét, amikor lerakta az ágyra. A nyakát kezdte csókolgatni egy kis ideig, majd átcsúszott a kulcscsontjára, és érezte, amint a nőn borzongás fut végig. Sue a férfi nyaka köré fonta a karját, és élvezte az érzést, ahogy a férfi izmos mellkasa az övének nyomódik.
A nő szíve megszámlálhatatlanul gyors ritmusban dobogott, és átadta magát a férfi érintésének. Jack a kezébe vette a nő arcát, lassan és gyengéden megcsókolta. Nemsokára eljutottak egy olyan helyre, ami mérföldekkel afelett volt, mint amit eddig tapasztaltak.
Miután szenvedélyük lecsillapodott, a Jack a karjaiba vette a nőt, és magukra húzta a takarót. Sue becsukta a szemeit, és elveszett az érzésben, ami átjárta. A férfi megvárta, amíg a világ abbahagyja a pörgést, és mindketten elaludtak.
Mint várható volt, Joshua és Hailey hajnali kettőkor az anyukájukat akarták, Jack felébresztette Sue-t.
Sue a hintaszékben ült, és megetette a babákat. Jack az ajtóban állt, és a családját nézte. Mikor visszarakták ikreiket a bölcsőjükbe, Jack és Sue lábujjhegyen kijöttek a gyerekszobából.
Az ajtó előtt Jack adott feleségének egy gyengéd csókot. Szorosan Sue köré fonta a karját, és tartotta egy ideig. Aztán visszamentek a hálószobába, hogy aludjanak kicsit a következő etetés előtt.
Sue Jackre nézett, és a úgy érezte, a szíve még sosem volt ennyire tele. Ez Jack iránta érzett hihetetlen szerelmének volt köszönhető, és az imádnivaló ikreiknek; mindig biztonságban, védve, és boldognak érezte magát. Jack megcsókolta, ezzel tudatta, hogy ő is ugyanúgy érez.
Ez a csók tele volt szenvedéllyel, ígéretekkel, és végtelen lehetőségekkel a jövőre nézve. Ki tudja?
Egy-két év telt el, és a Hudson családba újabb gyerekek érkeztek, a családfa újból növekedni kezdett. Mert Jack mindig is egy házat akart tele gyerekekkel; eleget a saját hokicsapatához.
Vége