Az amur (Ctenopharyngodon idella)
a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a pontyalakúak
(Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó Ctenopharyngodon
nem egyetlen faja.
Előfordulása
Kína északi részén és Szibériában őshonos. Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és
Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Tipikusan folyóvízi,
ott is a meder mély, gyors sodrású részein tartózkodik legszívesebben.
Megjelenése
Rendkívül izmos, nagy testű, torpedó alakú hal. Szája félig alsó állású, nagy szemei
alacsonyan ülnek, ajkai vaskosak, bajusza nincs. Háta zöldesbarna, oldala a pikkelyek
fekete kontúrja miatt szürkésezüst, hasa sárgásszürke színű. Úszói kissé vörhenyesek.
A tejesek mellúszói tavasszal, a test felőli oldalukon érdes tapintásúak. A méteresre
megnövő amur maximális tömegét 25–30 kg-ra becsülik, általában 4–10 kg-os példányok
kerülnek a halászok hálóiba.
Életmódja
Melegkedvelő faj, de alkalmazkodik az alacsonyabb hőmérséklethez is. Növényevő, édesvízi
hal, föleg fonalas algákat, lágyszárú hínárféléket, idősebb korában a nádat és különféle
vízinövényeket eszik. Vannak kivételek amiket szinte sohasem eszik mint például a sás a
sulyom és a vízi tök. Vízi növényből naponta akár testtömege 140%-át is képes elfogyasztani
(ez az adat a száraz növény nedves/élő állapotában sokkal több) de természetesen minél
melegebb a víz, annál gyorsabb a tápanyagcseréje is.
Szaporodása
A víz melegsége befolyásolja a fejlődését, a trópusokon hamarabb válik ívaréretté. Normál
körülmények között 4-5 évesen ivarérett ez hidegebb vizekben kitolódhat 6-8 éves korára is.
Május-júniusban folyók, homokos, sóderes talajára rakja le ikráit. Az ikrák kelési ideje
32-40 óra, amennyiben megfelelő hőmérsékletű a víz (27-29 Celsius). Az apró halivadékok
eleinte apró állatokal táplálkoznak és 6-10 cm hosszú korukban térnek át a növényi eredetű
táplálék fogyasztására.
|
