Cégjogok és környékük
2006. július 1-ével hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény valamint módosításra került az 1991. évi XLIX. Törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról és megalkották a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt is. Mi közöm nekem mindehez? – kérdezhetné a Semmelweis Egyetem polgára. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon hány egyéni vállalkozó és vállalkozás van, melyek közül számos egyetemi polgártársunk érdekeltsége, talán lesznek, akiknél rövid összefoglalásunk érdeklődést vált majd ki.
Az új jogszabálycsomag egyik célja, hogy növelje a gazdasági élet szereplőinek lehetőségeit, döntési kompetenciáját, ugyanakkor számos adminisztrációs terhet jelent majd az érintettek számára. Sajnos jó magyar szokás szerint még meg sem száradt a tinta az új törvényeken, máris folyik a gazdasági társaságokról szóló és a módosított csődtörvény módosítása, korrigálandó azok kodifikációs hibáit. A számos módosítás közül csak azokat emelem ki, melyekkel olvasóim többsége vállalkozói hétköznapjai során találkozhat. Figyelembe vettem az azóta bekövetkezett módosításokat is.
Alapítás. 2006. július 1-től közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt), korlátolt felelősségű társaság (kft) és zártkörű részvénytársaság (zrt) társasági szerződése (TSZ) a cégtörvény mellékletében található szerződésminta kitöltésével is elkészíthető. A már létező társaságok is áttérhetnek szerződésminta alkalmazására. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. Megjegyzem ezzel igazából csak a közjegyzők és az ügyvédek dolgát könnyítik meg, akiknek mind a felelőssége, mind a munkája csökkenhet a szabvány szerződésminta kitöltésével. Mivel továbbra is az így készült társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett – magánokiratba kell foglalni. Ráadásul a szerződésminta természetesen csak a törvény által előírt minimum követelményeket és az adott társaságra vonatkozó alapvető és általános előírásokat tartalmazza, és a törvény szerint ezt a tagoknak nem áll módjukban kiegészíteni, módosítani. A társaságot alapítani kívánók tagok részére tehát egyáltalán nem kötelező előírás, csak lehetőség a szerződésminta alkalmazása. Az egyszerűsített cégeljárás keretében a szerződésmintával a bejegyzési kérelmet jövő év közepéig 2 munkanapon belül, akkortól viszont a beérkezést követő egy munkaórán belül kell elbírálni. Az elbírálást és határozathozatalt nem csak cégbíró, hanem akár bírósági ügyintéző is végezheti ebben az esetben. A társasági szerződésben júliustól csak a főtevékenységet kötelező feltüntetni, de felsorolhatók további tevékenységi körök is. Ez nagyban megkönnyíti a cég lehetőségét, milyen bevételi számlát bocsát ki. A társasági szerződés kizárhatja, hogy a cégnév, a székhely, a telephely, a fióktelep és a tevékenységi kör megváltoztatásáról a legfőbb szerv (pl. a tagok gyűlése) a döntést egyszerű többséggel hozza meg. Erről a TSZ rendelkezése alapján az ügyvezetés is határozhat (kivétel a főtevékenység). Idei árakat figyelembe véve a cégbejegyzés ügyvédi költsége 60-120 ezer forint (plusz 20 százalék ÁFA) körül mozgott, elkészítőtől függően. 2007. szeptember 1-től, amennyiben társasági szerződésmintát alkalmaznak, 15 munkanapról nyolcra rövidül a cégbejegyzés határideje. Az egyszerűsített cégeljárás illetéke pedig ha hagyományos – létesítő okirattal, nem pedig szerződésmintával alapított – zrt vagy kft bejegyzési illetéke 100 ezer forint, addig ugyanez szerződésmintával mindössze 15 ezer forint. A cégtörvény név-foglalási szabályai úgy változtak, hogy azt a jogi képviselő elektronikus úton kérheti, a cégbíróság pedig egy nap alatt megvizsgálja, hogy a választott név szerepel-e már cégnévként. Amennyiben nem, úgy 60 napra a foglalóé a név, de ha ez alatt nem jegyezteti be ezen a néven a céget, akkor a foglalás megszűnik. Eddig írásban is kérni kellett a foglalást, a vizsgálat ideje pedig három munkanap volt. 2007. szeptember 1-től külön válhat a cég székhelye és a központi ügyintézés helye. Amennyiben a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, ezt a cégjegyzékben is jelölni kell. A cég székhelyeként ügyvédi iroda is megadható a jegyzékben. A cég és a változások bejegyzéséhez szükséges aláírási címpéldányt szeptembertől ügyvéd is ellenjegyezheti, de csak akkor, ha a cég létesítő okiratát (illetve a módosítást) is ő készíti és az a cégbírósághoz benyújtott anyag mellékletét alkotja. A cégjegyzékbe bejegyezhető az elektronikus aláírás is, továbbá a cég honlapjának a neve is, amelyen a változásokat közzéteszi. Saját közzétételnél feltétel, hogy a cégnek folyamatosan működtetnie kell a honlapját.
A cégvezető. Megszűnt az a korlátozás, hogy egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg vezető tisztségviselőnek. A vezető tisztségviselő nemcsak határozott (határidő nélkül alapított cégeknél általában öt év), hanem határozatlan időre is megválasztható vagy kijelölhető. A vezető tisztségviselő e megbízatását nem láthatja el munkaviszonyban, csak megbízási jellegű jogviszonyban (vagyis teljes vagyonával felel az e minőségében hozott döntéseiért). Annak nincs akadálya, hogy az ügyvezető más tevékenységet munkaviszony alapján végezzen a társaságban. Mivel az előírások 2006. július 1-el lép hatályba, de a törvény ezen rendelkezése nem alkalmazható arra a vezető tisztségviselőre, aki a törvény hatályba lépése előtt a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított 5 évig. Megszűnt az a szabály, amely szerint három évig nem viselhet vezető tisztséget az, aki előzőleg egy felszámolt gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt a fizetésképtelenség jogerős megállapítását megelőző két évben. Amennyiben a vezető tisztség gyakorlásától, vagy akit az adott főtevékenységet végző társaságban attól a tevékenységtől jogerős bírósági ítélet tiltott el, az továbbra sem lehet ügyvezető.
A vezető tisztségviselő(k) felelőssége a társasággal szemben a polgári jog szabályai szerinti, mely valójában azt jelenti, hogy „az ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegése” esetén, és/vagy ha a társaság fizetésképtelenné vált, előírható a vezető tisztségviselő(k) hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége. A vezető tisztségviselők felelősségét tovább növeli a törvény azon előírása, amely lehetőséget ad arra, hogy a TSZ, vagy alapszabály rögzítse, hogy a társaság saját tőkéjéből történő kifizetés(ek) előtt a vezető tisztségviselők írásban kötelesek nyilatkozni, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezői érdekeket. A TSZ azt is előírhatja (társasági törvény 30.§ (5)), hogy a társaság legfőbb szerve évente tűzze napirendjére a vezető tisztségviselők előző üzleti évben végzett munkájának értékelését, és határozzon a vezető tisztségviselők részére megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény megadásával a legfőbb szerv igazolja, hogy a vezető tisztségviselők az érintett időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. Az új törvény tételesen előírja – a felelősség további elemeként – a hitelezői érdekek biztosítása végett, hogy a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a törléstől számított egy éven – a határidő jogvesztő – belül a tagok a vezető tisztségviselőkkel szemben kártérítési igényt érvényesíthetnek.
A legfőbb szerv ülése. A legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, s azon határozat is hozható, ha valamennyi tag jelen van, és hozzájárul az ülés megtartásához. A TSZ és a zártkörűen működő rt (részvénytársaság) alapszabálya lehetővé teheti, hogy a tagok (részvényesek) a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott ülésen elfogadott határozatot – legkésőbb az ülés napjától számított 30 napon belül – egyhangú határozattal érvényesnek ismerjék el. A TSZ megengedheti, hogy a tag (részvényes) vagy meghatalmazottja ne személyesen, hanem tagsági jogait telekommunkációs eszközök (például telefonkonferencia, internet) igénybevételével gyakorolja, amennyiben az elektronikus hírközlő eszközök igénybevétele a tagok mindegyik számára biztosított és ennek alkalmazását a tagok egyike sem kifogásolja. Tilos azonban olyan eszközök használata, amely a tagok (részvényesek) vagy egy részük számára – például a hozzáférési nehézségek, illetve a költségek miatt – megnehezíti vagy ellehetetleníti a joggyakorlást. A TSZ-ben kell a tagoknak rendelkezniük arról is, hogy mely ügyek azok, amelyek kapcsán írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazással is hozható érvényes határozat. Kivételként a jogszabály csak a Számviteli Törvény szerinti beszámoló elfogadását, jóváhagyását emeli ki, erre minden esetben csak a legfőbb szerv ülésén személyes megjelenéssel van mód.
Most pedig nézzük a változásokat egyes típusú vállalkozásokra lebontva.
Közkereseti társaság (kkt). A kkt tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősséggel közösen végeznek üzletszerű tevékenységet és a tevékenység megkezdéséhez szükséges vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátják. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) állhat. A készpénzbevitel arányára nincs előírás, akár egyáltalán nem szükséges hozzá. A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy minden tag a teljes saját vagyonával felel a kkt vagyonából ki nem elégíthető kötelezettségekért. A felelősség egyetemlegessége pedig azt, hogy a kkt hitelezője bármelyik tagtól, tehát csak az egyiktől is, a teljes követelés megtérítését követelheti, és az azt teljesítő tag csak a társasági szerződésben meghatározott arányban követelhet megtérítést a többi tagtól. A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége a kkt valamennyi tartozására kiterjed (nemcsak a szerződéses kötelezettségekre, hanem például az adótartozásokra, bírságokra is). A kkt-től megváló tag tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló, a jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint annak fennállta alatt. 2006. július 1-től a társasági szerződésben kizárható a kkt-be belépő tag felelőssége a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért kifelé, harmadik személyekkel szemben. Ha ezt nem teszik meg, a belépő tag a többi taggal azonosan felel a belépése előtt keletkezett tartozásokért is. Ha kkt bt-vé átalakulásakor az addig korlátlanul felelős kkt-tag felelőssége korlátozottá válik (mert kültag lesz a bt-ben), a felelősségváltozás bekövetkeztétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül még korlátlanul felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely a társaságiforma-váltás előtt keletkezett. Nem támaszthat igényt a társasággal szemben az, akinek a tagsági jogviszonya a társasági részesedése átruházása következtében szűnt meg. A tag vagyoni hányadának kiszámításakor az lesz a mérvadó – ha a társaság és a tag nem kötött ettől eltérő megállapodást, hogy hogyan aránylik a tag vagyoni hozzájárulása a társaság jegyzett tőkéjéhez; a társaságtól megváló tagot, ugyanis ennek megfelelő hányad fogja megilletni a társaság saját tőkéjéből. A tag követelését pénzben kell kifizetni. Ha a tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat – korábban három – hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot.
Betéti társaság (bt). A betéti társaság tagjai vállalják, hogy közösen üzleti tevékenységet folytatnak és legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, legalább egy másik tag (kültag) pedig csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét rendelkezésre bocsátására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. Ilyen meghatározott kivétel lehet például, ha a kültag a hitelezők rovására visszaél a korlátolt felelősségével, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével (a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentette, hogy tudta, illetve tudnia kellett volna, hogy emiatt a társaság nem lesz képes teljesíteni kötelezettségeit harmadik személlyel szemben). Ebben az esetben korlátlanul felel a kültag a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A beltagok a betéti társaság kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Felelősségük nem közvetlen, hanem mögöttes, másodlagos; korlátlanul és egyetemlegesen csak akkor kell helytállniuk, ha a társasági vagyon nem fedezi a követelést. A bt-től megváló tag tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló, a jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint annak fennállta alatt. A bt alapításához induló vagyon szükséges, melynek mértékét a törvény továbbra sem határozza meg, csak azt, hogy valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges, enélkül sem beltagként, sem kültagként nem lehet belépni. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból (apportból) állhat. A készpénzbetét arányára nincs előírás, vagyis bt akár kizárólag apporttal is alapítható. A tagok személyesen is közreműködhetnek a társaság tevékenységében, ezért díjazhatók. A díj mértéke a tagok egymás közötti szabad megállapodásától függ. E megállapodást semmi sem korlátozza, a díjazás megállapítható fix összegben, az elért nyereség százalékában vagy egyéb módon is. Ha a bt-ből valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a bt főszabályként megszűnik. A tagoknak két lehetőségük van a társaság folytatására: vagy bejelentenek új beltagot, illetve kültagot, vagy a továbbiakban korlátlan felelősséggel kkt-ként működnek tovább. Mindkét esetben módosítani kell a társasági szerződést. A módosítási határidő elmulasztása esetén a bt megszűnik. 2006. július 1-től kizárható, hogy a bt-be beltagként belépő tag a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért kifelé, harmadik személyekkel szemben felelős legyen. Ha a felelősséget nem zárják ki, a belépő beltag a többi beltaggal azonosan felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért. A bt korábban beltagként szereplő kültagja azonban beltagi minősége megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett. Kikerült a törvényből a cégnévben szereplő kültag korlátlan felelőssége és közvetlen perelhetősége. A társasági szerződés a kültagot is feljogosíthatja üzletvezetésre és a bt képviseletére. Személyes közreműködés nemcsak a társasági szerződésben, hanem más, a gazdasági törvény hatálya alá eső megállapodásban is bármikor kiköthető. Nem minősül személyes közreműködésnek a munkaviszony, valamint a polgári jogi szerződés (megbízás) keretében végzett munka, továbbá az üzletvezetés és a képviselet ellátása sem. Személyes közreműködésnek csak az számít, ha a tag tagsági viszonya alapján vesz részt a társaság tevékenységében (a „tagsági viszony alapján”, illetve a „személyes közreműködésként” kifejezésnek szerepelnie kell a közreműködési megállapodásban). A tagsági jogviszony alapján teljesíthető szolgáltatások, közreműködések lehetséges köre azonban tág: ilyennek a társaság bármely tevékenységében való bármilyen részvétel minősülhet. Hat hónapra nőtt az a határidő a korábbi hárommal szemben, amelyen belül a tagok valamennyi beltag, illetve valamennyi kültag kiválása esetén új beltagot, illetve új kültagot jelenthetnek be. A jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaságot terhelő kielégítetlen követelések a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthetőek a társaság volt tagjával szemben.
Korlátolt felelősségű társaság (kft). A kft olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, a társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivételekkel – nem felel. Kft nem alapítható induló vagyon (törzstőke) nélkül. A törzstőke az egyes tagok vagyoni hozzájárulásainak, törzsbetéteinek összessége, minimális mértéke 3 millió forint. Egy tag törzsbetétjének minimuma százezer forint. A törzsbetétet forintban kell kifejezni és maradék nélkül oszthatónak kell lennie tízezerrel. Minden tagnak egy törzsbetétje lehet, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa is lehet. A tagok személyesen is közreműködhetnek a társaság tevékenységében. A tag személyes közreműködését a törvény mellékszolgáltatásnak nevezi, amelynek feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A társaság számára történő munkavégzés tehát továbbra is csak akkor minősül munkavégzésnek, ha a társasági szerződésen, a társasági, tagsági jogviszonyon alapul. A munkaviszony vagy polgári jogi jogviszony (például megbízási szerződés) keretében végzett tevékenység nem számít mellékszolgáltatásnak. A társaság adózott nyereségéből osztalékot fizet tagjainak. 2006. július 1-től megszűnt a kft alapításakor korábban kötelező készpénzbeviteli arány előírása (legalább 1 millió forint készpénz), kft tehát kizárólag apporttal is alapítható. A pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét kell befizetni a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig. A pénzbeli hozzájárulás alapításkor be nem fizetett részét a cégbejegyzéstől számított egy éven belül kell befizetni: ennek módjáról és esedékességéről a társasági szerződésben kell rendelkezni. A teljes apportot csak akkor kötelező alapításkor rendelkezésre bocsátani, ha értéke legalább a törzstőke fele, egyébként – a társasági szerződésben megjelölt arányban, ütemezésben, időben – cégbejegyzéstől számított három éven belül. Innen terjedtek el azok a hírek, mely szerint a kft akár 1 Ft készpénzzel is alapítható. A társaság osztalékot tagjainak csak abban az esetben fizethet, amennyiben arra fedezete van tárgyévi adózott, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye formájában, továbbá, hogy a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés nyomán is meghaladja a társaság törzstőkéjét. Az e rendelkezések megszegésével mégis teljesített kifizetéseket vissza kell fizetni a kft-nek. Ha a társasági szerződés előírja, az ügyvezetőnek írásban kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékkifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a társasági hitelezők érdekeinek érvényesülését. Ha az ügyvezető elmulaszt nyilatkozatot tenni, illetve valótlan nyilatkozatot tesz, s a kifizetés kárt okoz, azért az általános szabályok szerint felel. Az ügyvezető egyszerű többséggel is visszahívható, a korábbi háromnegyedes helyett. A társasági törvény előírásai szerint kötelező a könyvvizsgáló azon társaságoknál, ahol azt a Számviteli Törvény vagy más törvény (pl. köztulajdon védelme) előírja, valamint részvénytársaságok esetén. A jelenleg hatályos előírások még a kötelező esetek között írja elő az egyszemélyes kft esetét is, de ez a társasági forma az új törvény előírásai között már nem került felsorolásra a kötelező tételek között.
A kft. Ügyvezetője, bt., kkt. Üzletvezetője munkaviszonyban vagy pedig társasági jogi jogviszonyban (azaz választott tisztségviselőként) töltheti be az ügyvezetői funkciót. A jogalkotó azt is kimondja, hogy a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
A mintegy 120 ezer bt, 180 ezer kft, 500 ezer egyéni cég zöme kötelezett a változások rögzítésére. De mivel is jár ez? Elsősorban költségekkel. A társasági szerződés módosításához ügyvédi közreműködés szükséges, melynek költsége egyedi megállapodás: általában 60-120 ezer forint (plusz ÁFA). Ami viszont rögzített, a változás illetéke: a változásbejegyzés Cégközlönybeli közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli társaság esetén 7.000, míg jogi személyiségűnél 15.000 forint. Egy adat változásának bejegyzési illetéke (ez a cégbíróság „munkadíja”) 5.000 forint, míg ha több adat változik, akkor 8.000 forint, függetlenül a változó adatok számától. Arról nincs tudomásom, hogy az illetéktörvényt módosították volna, mely szerint nem kell illetéket fizetni a jogszabályok miatt kötelező változtatások miatt. A Cégközlöny bárki által olvasható lesz ez év október 1-től az interneten, ráadásul szemben a Magyar Közlönnyel – az oldalakat le is lehet tölteni. Mindössze a kereshetőségért – mint külön szolgáltatásért – kell fizetni. Jelenleg a közlöny CD-n jelenik meg.
Az igazságügyi tárca március 14-én terjesztette elő a cégtörvény módosítási javaslatát. A változások többsége szeptember 1-től lépett hatályba. A korábbi tervektől eltérően a kft.-knek nem lesz 1000 forintos törzstőke-minimuma, a mostani hárommilliós előírás 500 ezer forintra mérséklődik. Egyszemélyes kft esetében azonban elég lesz 100 ezer forint készpénz is. A részvénytársaságoknál az eddig előírt 20 milliós alsó határ nyilvános cégeknél megmarad, a zártkörűek esetében azonban ötmillió forintra csökken. A cégadat-változás illetéke a jelenlegi 5-8 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedik.
A részvénytársaság részére történt változásokat a várhatóan kevés érintett miatt nem részletezem. Mint cikkem elején írtam, a módosulások 2006. július 1-ével léptek hatályba, de a változásokat legkésőbb 2008. július 1-ig át kell vezetni a társasági szerződéseken. Amint lejár a határidő, a Cégbíróság hivatalból törlési eljárást kezdeményez, minden előzetes figyelmeztető felszólítás nélkül. A megszűnt cégnek valamennyi szerződése, engedélye megszűnik, az adóalanyiságával egyetemben, ami azonnali adóellenőrzést von maga után. Ugyanakkor az új szabály felmentést ad számos korábbi kötelező módosítás alól. Így ha egy társaság létesítő okirata szám szerint hivatkozik a korábbi társasági törvényre, azon automatikusan a 2006-ban hozott új törvényt kell érteni. A közkereseti- és betéti társaságoknál a létesítő okiratban szereplő taggyűlést sem kell átírni tagok gyűlésére. Amenniyben egyéb módosítani való nincs, akkor elég, ha a cég képviselője jövő év július 1-ig levelet küld a cégbíróságnak, amelyben kijelenti, hogy a társasága mindenben megfelel az új társasági törvény előírásainak. Ez a bejelentés nem illeték-köteles, és ügyvédi ellenjegyzés sem kell hozzá.
Továbbra is várok kérdéseket, témafelvetéseket az újság vagy a saját e-mail címemre.
Janik Leonárd
adótanácsadó
; |
