NOSTRADAMUS
a rejtélyes ember
Egészen pontosan nem is maga Nostradamus rejtélyes, hanem nagy munkája, A próféciák, amit más néven Centuriáknak (Százasok) is neveznek a jósversek százas csoportosítása miatt. A könyv hitelessége mindig is megosztotta az embereket, hívei és támadói is akadtak, mint a legtöbb nagy hatású műnek. A próféciák azonban újszerűen hat minden korban: amit az elmúlt négy évszázadban megjósolt, az ma már történelem, de a titokzatos szövegek a harmadik évezred számára is szólnak. A jósverseket nem könnyű értelmezni, egyrészt mert megfogalmazásuk eléggé homályos, másrészt szerzőjének gondolatvilágát a saját korának felfogása határozta meg. Melyik is volt ez a kor?
Nostradamus Michel de Nostre-Dame néven született a franciaországi Provance-ban 1503. december 14-én. Ezekben az években kezdődött meg a nagy felfedezések korszaka, ami az eddigi lassú változásokat jelentősen felgyorsította és számos hatalmi-gazdasági átrendeződést eredményezett. A vallásháborúk kora is volt ez, gondoljunk csak Lutherre és Kálvinra és a parasztfelkelések hatását sem lehetett elhanyagolni. A kis Michel szüleitől katolikus szellemű vallásos nevelést kapott és ez a hívő felfogás egész életében jellemezte őt. Nostradamusra nagy hatással volt anyai nagyapja, Jean de Saint-Rémy, aki orvos volt. Emellett csillagászattal és asztrológiával is foglalkozott és ezt a tudását előszeretettel adta át unokájának, aki nagy érdeklődést mutatott eziránt.
Nostradamus orvosi tanulmányokat folytatott az akkori Franciaország leghíresebb orvosi egyetemén, Montpellier-ben, ahol az anatómiaoktatás igen magas szintű volt, szemben a többi egyetem pusztán elméleti képzésével. Öt évig tanult itt, kitűnő eredménnyel és elhatározta, hogy megszerzi a legmagasabb fokozatot is, a doktori cím elnyerését. Időközben azonban kitört a pestisjárvány, amiben jelentős szerepet vállalt és gyógyító tevékenysége miatt csodadoktorként is kezdték emlegetni. A veszély elmúltával megszerezte az egyetemi professzori címet és tanítani kezdett, de gyakorlati tapasztalati szemben álltak az egyetem szellemiségével, így elhagyta Montpellier-t. 1536 és 1544 között vándorúton volt Olaszországban, majd egy újabb pestisjárvány hírére hazautazott segíteni. Ezután 1547-ben családot alapított, hat gyermeke született és Salonban telepedett le. Mint igazi reneszánsz ember nem csak szakmájával foglalkozott, hanem más területeken is jártas volt, értett a szépségápoláshoz, számos konyhai receptet ismert. 1554-ben segítője is akadt a munkájában: Jean-Aymes de Chavigny doktor, aki elsőként írt életrajzi összefoglalót a nagy emberről. Szakmai és csillagászati témákat tárgyaló könyvei jelentek meg és tevékeny részt vállalt a városka problémáinak megoldásából is.
Mindezek mellett, ahogyan ő írta „hetenként néhányszor önkívületi, elragadtatott állapotba kerülök” és ilyenkor lelki szemei előtt titokzatos képek jelentek meg, történetek játszódtak le… ezen látomásait versbe szedve rögzítette, amelyből A próféciák született. Nostradamus szóban is tett jövőt illető kijelentéseket, amelyek beteljesedtek, emiatt már életében is próféta hírében állt. Erről a képességéről az akkori király, II. Henrik is értesült és meg is hívta az orvos-prófétát az udvarba 1556 júliusában. Nostradamus tudta, hogy nem csupán orvosi tudására kíváncsiak. Ő azonban látta, hogy a királyi családban tragédiák fognak történni, viszont mint próféta, csak az igazat mondhatta. A király támogatására pedig szüksége volt, hiszen hírneve mellett irigyeinek száma is nőtt. Nyíltan nem akarta kimondani a jövőt, ezért látomását burkolt, homályos kijelentésbe foglalta. 1559-ben aztán egy lovagi tornán szerzett sérülésbe belehalt az uralkodó és felfedezték, hogy az esemény pontosan úgy történt, ahogy azt a I.35. vers megjósolta. Ez volt az első beteljesült jósvers.
Nostradamus sosem volt gazdag, legfeljebb jómódú, tudását nem erre használta fel, de némi vagyont tudott hagyni végrendeletében családjára. Halálának időpontja ismert volt számára, ezt naptárában be is jelölte (1566). Így írt erről Chavigny: „..későn vettem tőle búcsút másnap reggelig, akkor ő ezeket a szavakat mondta nekem: Nem fog látni életben hajnalkor.” Másnap reggel valóban holtan találták, ahogyan azt az utolsó jósversében megírta. Sírja Salonban a ferences Szent Lőrinc-templom Mária-kápolnájában található.
Nostradamus látomásai már több éve tartottak, mikor úgy gondolta, hogy ezek olyan fontosak lehetnek az emberek számára, hogy szükségesnek látta leírni és megjelentetni. A jövő eseményeit igen tömören fogalmazta meg négy- és hatsoros versekbe szedve. Először 1555-ben adták ki munkáját nyomtatásban az első 353 verssel, majd a további jóslatokkal együtt összesen tíz centuria keletkezett. A teljes kiadás csak Nostradamus halála után jelent meg 1568-ban. Ezután előkerült még néhány hatsoros jósvers is, amelyet nem számolnak A próféciákhoz, inkább XI. fejezetként ismeretesek. A könyv előszava a fiához, Caesarhoz írt levél, amely Nostradamus önvallomásának is tekinthető, benne vannak ugyanis magyarázatai a jóslásról, a jövő megismeréséről és indokai, hogy miért rejtett formában írta le látomásait. Nostradamus tisztában volt vele, hogy támadni fogják műve miatt és nem akarta, hogy olyanok is megértsék a jóslatokat, akik nem tudják elfogadni jelentésüket, hiszen így a sors ellen tennének. Emiatt tért el a közérthetőségtől és készakarva használt rejtélyes, homályos kifejezéseket: „Most kijelentem a közösségek eljövendő eseményeit, elzárt értelmű, zavaró mondatokban, hogy néhány eljövő emberi változás, amelyet megtudtam, ne botránkoztassa meg a gyarló füleket.”- írja az előszóban. Képességét teljes mértékben isteni eredetűnek véli - ezt magyarázza mély vallásos hite. Még az előszóban szerepel egy évszám, ami a távoli korok emberének igen lényeges lehet: Nostradamus azt írja, hogy jóslatai az ő korától az emberiség történelmének végéig szólnak, majd kicsit később: „Ezek folyamatosan jövendöléseket tartalmaznak mától a 3797. évig.” Ezek szerint van még néhány évünk… Sokan azonban úgy vélik, hogy nem a mi időszámításunk szerinti, azaz nem a Kr. utáni 3797. évről van szó.
Nostradamus logikus elrendezés nélkül számos esemény bekövetkeztéről írt, többek között a francia forradalomról, török háborúkról, Cromwell, Napóleon, Hitler tevékenységéről, három világháborút és természeti katasztrófákat jósolt az emberiségnek. Nagyon érdekes, ahogyan Napóleon érkezését látja: „Császár születik Itália közelében, / Ki a birodalomnak sokba fog kerülni. / Mondják, hogy amilyen emberekkel körülveszi magát, / Azok között kevesebb herceget találni, mint mészárost.” Napóleon ugyanis új vezetőréteget alakított ki, akik között számos alacsony származású ember is helyet kapott. A 3.-4. sor másképpen is fordítható: „Mondják azok, akikkel körülveszi magát, / Hogy kevésbé fejedelemnek, inkább mészárosnak látszik” Ez a császár köpcös termete és durva viselkedése miatt lehet helytálló. Napóleon (akit Nostradamus „nyírottfejűnek” nevez az akkori divattól eltérő, rövid haja miatt) egész uralkodását, kegyetlenkedéseit és bukását is megjósolta. A másik „mészáros” akire sok utalást tesz, Oliver Cromwell, akit kegyetlen, hataloméhes embernek fest le és mivel „csupán” száz év távlatában történik az esemény „Ideje oly nagyon közeleg, hogy sóhajtoznom kell”. Pontos jellemzést ad a pazarló és hanyag XV. Lajosról valamint részletesen leírja a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos bukásának történéseit, menekülését Párizsból ő és felesége bebörtönzését, kivégzését. Az ezután következő időszakra, egészen pontosan 1792-re kormegújítást jelez: ez tulajdonképpen a robespierre-i forradalom új, átalakított időszámítására vonatkozik. Nostradamus egyszer sem tévedett és látomásai sokszor részletekbe menően alaposak. Az jóslatok azonban szinte mindig az esemény bekövetkezte után váltak érthetővé, azt megelőzően sok fejtörést okozva a megfejtést megkísérlőknek. Így volt ez az elmúlt években elhunyt pápa, II. János Pál személyét illetően is. Nostradamus szerint ez a pápa „születik az 50. szélességi foknál, aki az egész keresztény egyházat megújítja”. Ezzel az volt a probléma, hogy az 50. szélességi fok Olaszország határain túl esik, márpedig azidáig mindig olasz nemzetiségű pápát választott a konklávé. Ez II. János Pál eseténél változott meg, akinek szülőhelyére tökéletesen illik a helymeghatározás.
Nostradamus a késői nemzedékek számára, fáradságos napi munkája után, éjszakákon keresztül írta különös jósverseit, hogy figyelmeztesse a jövő emberét az elkövetkező történésekre és hogy jóslatai segítségével a zavaros időkben eligazodást találjanak az olvasók. A próféciák számtalan titokzatos utalást tartalmaz még, amely csupán beteljesülésére vár, hogy felfedje az esemény valóságát…
; |
