Hely: Miskolci Egyetem, a Központi Könyvtár földszintje
[48.080208, 20.765972]
Péch Antal (Nagyvárad, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895.szept. 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője. Bölcsészeti (!) tanulmányok után a selmecbányai Bányászati Akadémián 1842-ben szerzett oklevelet. Ezt követően különböző bányaművekben dolgozott. 1849-ben a magyar kormány utasítására Debrecenbe szállítatta át a körmöcbányai pénzverő gépeit, berendezéseit és készleteit. A világosi fegyverletételt követően börtönbüntetést nem kapott ugyan, de állását elvesztette. Csak 1850 közepén tudott elhelyezkedni, eközben egyre sikeresebb lett. Részt vett a vajdahunyadi vasgyár kialakításában és a Zsilvölgy szénbányászat fejlesztésében. Érdemeket szerzett a selmeci fémkohászat központosításában. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja volt. 1894-ben az ő javaslatára vezették be a Jó szerencsét köszöntést a bányászatban és kohászatban.