Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, az ország egyik legnagyobb városa.
A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, ezt számos paleolit kori lelet tanúsítja. Különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült. Miskolcot először Nagy Lajos király emelte mezővárosi rangra (bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával), egyúttal a diósgyőri koronauradalomhoz csatolta. A város egészen 1848-ig állt királyi tulajdonban. Miskolc 1909-ben lett törvényhatósági jogú város, 1954-ben pedig megyei jogú város. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosává vált, és ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését: 1945 után közigazgatásilag Miskolchoz csatolták előbb Diósgyőrt és Hejőcsabát, majd Görömbölyt, Tapolcát, Hámort és Szirmát, 1981-ben pedig Bükkszentlászlót.
Miskolc a rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartozik – többek között – a Miskolci Nemzeti Színház, a diósgyőri vár, a miskolctapolcai barlangfürdő, a Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti: egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, oktatási és kulturális központja (2008-ban megkapta a Kultúra Magyar Városa díjat).
A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, a Hejő és a Sajó völgyében épült, területe 236,68 négyzetkilométer. Lakosainak száma 1980-ban érte el a csúcsot, amikor is 207 303 fő élt a városban. A lélekszám azóta folyamatosan csökken, a 2014. évi adatok alapján 161 265 lakosa volt.
Éghajlata kontinentális, éves középhőmérséklete 9,7 °C. Az abszolút minimum-hőmérsékletet 1940. február 16-án mérték (–35,0 °C), míg az abszolút maximum-hőmérséklet 2007. július 20-án 38,6 °C volt.
Miskolc jelentősebb városrészei: Alsóhámor, Avas, Bábonyi-bérc, Belváros, Bükkszentlászló, Diósgyőr, Egyetemváros, Felsőhámor, Görömböly, Hejőcsaba, Komlóstető, Lillafüred, Lyukóbánya, Martinkertváros, Miskolctapolca, Ómassa, Pereces, Szirma, Tetemvár. Miskolc jellegzetessége, hogy néhány jelenlegi településrész a régi városkapukról őrizte meg nevét: Csabai kapu, Győri kapu, Fábián kapu, Szentpéteri kapu, Zsolcai kapu.