Vár utca 24. [48.09806, 20.688905]
A diósgyőri vár nem csak Miskolc, de az egész ország egyik legjelentősebb műemléke. Az északnyugati torony teteje látogatható, fentről csodálatos a panoráma.Diósgyőr nevét Anonymus említette először. A sziklanyúlványon emelt földvár Böngér fia, Bors tulajdonába került a honfoglalás idején. A várat a tatárok 1241-ben elpusztították. Helyén 1262–1270 között építtetett ovális alaprajzú kővárat az Ákos nembeli Ernye bán. Az erődítmény a korszak egyik legnagyobb magyar vára lehetett, melynek falai között élt István nádor hét fiával. A tatárjárást követően épült vár az 1340-es évektől már királynéi javadalom volt, elsőként Lokietek Erzsébeté, Károly Róbert feleségéé.
A vár – földrajzi elhelyezkedése révén – Károly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos uralkodása idején vált rendkívül fontossá, amikor Nagy Lajos Magyarország és Lengyelország uralkodója lett. Ekkortájt kezdődött meg a szabályos négyzet alaprajzú, négy saroktornyos gótikus vár királyi pompájú kiépítése.A királyi vár építése 1379 körül fejeződött be, amit sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk fogtak közre. A várpalotát sokszögű külső vár övezte, és a várfalból a négy égtáj felé ikertoronnyal erősített kapuépítmények emelkedtek ki, amelyek a vizesárkon átvezető fahidat fogták közre. A kápolna nyolcszögű szentélyzáródása kinyúlt a palota tömbjéből, amelynek emeleti részében volt Giovanni Dalmata alkotása, a Diósgyőri Madonnaként számontartott reneszánsz oltár, melynek töredékei ma a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.
A vár falai között sokat időzött maga Nagy Lajos is, 1381 végén itt ratifikálták a Velencével kötött békét. Diósgyőr Zsigmond királynak is kedvelt tartózkodási helye volt. 1424-ben második feleségének Czillei Borbálának adományozta a várat. Mátyás idejében – amikor Podjebrád Katalin, majd pedig Aragóniai Beatrix kapta a várat jegyajándékba – készült el a külső várfalöv és a vizesárok ellenfalának kváderes kiépítése a palota reneszánsz díszítményeivel egy időben. Erre utal az a díszesen faragott Mátyás-címer, amely a külső vár többszintes késő gótikus kaputornyának megmaradt faltömbjén látható. Ezt követően, 1526-ig hat királyné vidéki rezidenciája volt a vár. Utolsó királynői tulajdonosa II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt, aki csak 1548-ban mondott le tulajdonáról.
Miután a vár megszűnt mint királynéi jegyajándék, a palota jelleggel szemben az erődítmény szerep vált dominánssá. Ez természetes volt, hiszen a török támadásoktól állandóan tartani kellett itt is. A vár erődítményeit a korszerű várvédelem követelményeinek megfelelően először Balassa Zsigmond alakította át 1540 körül. A későbbiek során azonban folyamatosan csökkent a vár védelmi jelentősége is. Karbantartás híján a vár a 18. század végére elromosodott. Feltárása, műemléki helyreállítása csak 1950 után indult meg. Ezt követően az 1990-es évektől folyamatos az állagmegóvás, és érdekes eredményeket hozó régészeti feltárásokat is végeztek a vár területén és környékén.
2012 után sorban visszaépítettek saroktornyokat, felépítették a lovagtermet és más épületrészeket. A beruházáshoz kapcsolódóan megépítették a vár mellett a lovagi tornák terét is.