A nagy sikerű pécsi kiállítás után,

augusztus 07-én találkozunk a

Bor, mámor ... Bénye fesztiválon

Erdőbényén a H. Bardon Borászatban.

Néhány gondolat a szamártárról:

Egyszer volt, hol nem volt, a Berettyón túl, de a hortobágyi pusztán innen, valahol a Sárrét szívében élt egyszer két csacsi, Tündér és Juditka. Békésen bóklásztak a bogáncsok között, lustán legelészgettek és sohasem gondolták volna, hogy egyszer még híressé válnak. A róluk és felmenőikről szóló alkotásokat látogatók ezrei csodálták meg az ország számos kiállítótermében.

Az emberiség történetének alakulását is befolyásoló háziasított nagyemlősök sorában a szamár leginkább a szürke hétköznapok háziállata volt. A házi szamár a kereskedők, földművesek, kézművesek teherhordó állata volt, s ez a jellegzetes feladata mintegy hatezer éves történetében napjainkig megmaradt. Gyakran találkozhatunk szamárral a görög és a római mitológiában (Dionüszosz a termékenység, a szőlő és a bor istenének hátas állata volt). A szamár számos helyen szerepel a Bibliában, egészen pontosan százhuszonhétszer. Jézus szamara az alázat, a békés szándék, az önkéntes szegénység jelképe. A fehér szamár Kínában a halhatatlanok hátasa. A szamár egészen a XX. századig megbecsült gazdasági állat volt, azonban társadalmi szempontból épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Európa nagy részén a tudatlansággal, butasággal és együgyűséggel azonosították nevét.

Két évtizedes kutatómunkám és személyes tapasztalataim arra ösztönöztek, hogy a művészet segítségével megpróbáljam rehabilitálni a szamarat. 2003 szeptemberében 24 magyar művészt kértem fel (festők, szobrászok, grafikusok), hogy e tárgyú alkotásaikkal segítsék az Első Magyarországi Szamártár megalakulását. 2003 decemberére elkészült Az Úr Lova című irodalmi és képzőművészeti antológia. A kiadványban írók, költők (Fekete István, Ady Endre, Körmendi Lajos...) és jeles képzőművészek (Gyulai Líviusz, Somogyi Győző, ef. Zámbó István, Győrfi Lajos, Ferenczy Zsolt, Lévai Ádám, Jörgen-Meyer Larsen, fe Lugossy László, Mácsai István...) alkotásain keresztül ismerhetjük meg egyik legsokszínűbb állatunkat. A gyűjtemény vándorútra indult, bejárta Püspökladány, Komárom, Budapest, Pápa, Tata, Siófok, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Szentendre (Skanzen), Salgótarján, Békéscsaba, Karcag, Berekfürdő, Berettyóújfalu, Sárrétudvari, Nagyrábé, Törökbálint... és Szlovákia több városát. A kiállítás sorozat sikerének titka talán az, hogy szembesít bennünket embereket saját sztereotípiáinkkal és előítéleteinkkel.

Idővel az alkotások száma gyarapodott, érkeztek Dániából, Mongóliából és Lengyelországból is. Jelenleg 75 képzőművészeti alkotást tartalmaz a gyűjtemény. Sárospatakon, a kiállítás-sorozat 25. állomásán ünnepelte 5. születésnapját a Szamártár. A jubileumi kiállítás „A Szent és a Profán” címmel a sárospataki Szent Erzsébet Házban és az Új-Bástya Galériában került megrendezésre.